[Grem] Bizonyíthatóság és fantáziálás

2020. Jún. 6., Szo, 14:10:39 CEST

Kedves Trixi! Köszönöm, és még egy gondolatot hadd fűzzek hozzá Albert Einsteintől - ami szerintem alapszabály a megértéshez: "mindig nagyon erős kételkedéssel vizsgálok minden olyan elméletet, amit valamilyen okból különösen kedvelek" 
"Romhányi Beatrix" <t.romhanyi at gmail.com> írta:
>Kedves Mind!Levente szavaihoz két gondolatot fűznék hozzá:1) Bár azt szokás elvárni a tudománytól, hogy prekoncepció nélkül vizsgálja a világot, valójában ha nincs prekoncepciónk, nincs kérdésünk sem. Viszont ez nem köthet meg minket, nem válogathatunk az adatok között, hogy mi tetszik és mi nem, és ha az adatok végül ellentmondanak az eredeti elképzelésnek, akkor becsületesen el kell engedni.2) A teljes igazságra egyik tudomány sem juthat el. Valójában modellekkel dolgozunk, amelyek keretbe foglalják az ismereteinket. A modern atomfizikában ez az ún. standard-modell, ott tehát neve is van. És minden alkalommal nagy az izgalom, ha valami kilógni látszik a modellből. A bölcsésztudományok nem szokták modellnek nevezni az elméleti konstrukcióikat, de attól még azok. László Gyula a korabeli ismeretek alapján megalkotta a nagycsaládi temetők fogalmát, és erre alapozva tárgyalták mostanáig a 9-10. századi magyar társadalom szerkezetét. Ezt a modellt éppen az archeogenetika írta felül, mivel kiderült, hogy a megvizsgált, ún. nagycsaládi temetőkben senki sem rokona senkinek. Úgyhogy most lehet új modellen gondolkodni, hogy akkor miért is kerültek azok a holtak oly szép rendben azokba a kis sírszámú temetőkbe...Jó hétvégét!Trixi Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu> ezt írta (időpont: 2020. jún. 6., Szo, 10:38):

>>Kedves Egon, többiek! A tudomány úgy működik, hogyhipotéziseket állítunk fel, melyben szerepe van az intuíciónak, megérzésnek, fantáziának,majd a hipotéziseket kidolgozzuk, és beillesztjük az eddigi ismert/ismeretlen tények rendszerébe és kidolgozzuk munkahipotézisnek - pl. László Gyula kettős honfoglalás elméleteszembesítjük az eddigi tényekkel, ismeretekkel, az elfogadott elméletekkelmegpróbáljuk bizonyítani vagy cáfolniha a tudományos közélet elfogadja, akkor bizonyított elméletek sorába kerülÉrdemes néha elfogadott elméleteket megvizsgálni. pl. Bakay Kornél szerint az az elfogadott állítás, hogy a szkíták indogermánok voltak, nem alátámasztható semmivel - de nem is cáfolható. Az elképzelés a XIX.század átromantizált korszakában bukkant fel, még úgy, hogy a szkíták árják voltak (értsd: nem szlávok) és elfogadott igazsággá vált a tudományos közéletben. Bíborbanszületett Konstantin megemlíti türk testőreit. Bizánciak a magyarokat is nevezték türköknek. Lehetséges, hogy magyar testőrei voltak? Lehet, de nem bizonyítható. Cáfolható? Nem. A korszakkal foglalkozó történész a korszak ismeretéből felállít egy valószínűséget. A Norse-saga  (saga - óskandináv elbeszélések) egyik története szerint, Vörös Erik fia, Leif Erikson egy Bjarni nevű hajós szavainak hatására erős hajót vásárolt, legénységet toborzott és nekivágott bizonyságot szerezni, hogy az akkori ismert világ végét jelentő óceánon túl valóban a semmi kezdődik e, vagy mint Bjarni állítja, ott is van valamilyen, addig ismeretlen föld. Leif hajójának harminc-egynéhány fős legénysége között, apja utasítására ott utazott Vörös Erik egyik régi harcostársa, egy Tyrker nevű férfi. A történet szerint ez az ember Leif nevelője, tanítója volt.
>>Leif Eriksonnak, Tyrkernek és a többi, velük hajózó vikingnek természetesen fogalma sem volt róla, hogy a föld, amit ők (évszázadokkal Kolombusz előtt!) felfedeztek, később Amerika néven híresül el. Kikötésük és első településük helyét azóta feltárták és rekonstruálták a régészek, az Újfundlandon.A tengeri út után végre partközelbe kerülve, felhajóztak egy folyón és ahol kikötöttek, ott szőlőt, vagy ahhoz hasonló bogyós gyümölcsöt találtak. (egy teória szerint innen a vinland elnevezés) Amikor továbbindultak volna, sehol nem lelték Tyrkert. Keresni kezdték és egy félreeső helyen, meglehetősen részeg állapotban találták, amint a saga szavaival élve „ismeretlen nyelven beszélt”. Egy szöllõszerû gyümölcsöt talált, azért örült meg annyira neki, mert a hazájában is sok szöllõ található. 
>>Lehetett-e ő magyar? igen. Kor, viking kapcsolatok Ázsiával stb. igen. Tudjuk-e, hogy ő az is volt? Tudunk többet mondani ennél - szerintem nem. Lehetett-e az első magyar Amerikában - igen... 
>>Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> írta:

>>>Nahát ,ebből az általam erőltetett Kárpát-medence ügyből viszonylag jól 
>>>kijöttünk Laci,most nem közeledtek az álláspontjaink egymáshoz de ez 
>>>tényleg nem  baj,annak is örülök hogy ez időnként megtörtént.
>>>
>>>Egyébként  örülök Trixi és B.Laci jelenlétének is  a Listán mert így nem 
>>>tudom az igét kontroll  nélkül terjeszteni az általam fontosnak tartott 
>>>történelmi kérdésekről.
>>>
>>>De nem szoktam fantáziálni és egyik kedvenc történelmi témám sem vált 
>>>hitté,lehet nem egy könnyen de bármelyiknél elfogadom hogy rosszul látom 
>>>a kérdést ha cáfoló jellegű bizonyítékot hoz valaki vagy akár én találok 
>>>ilyet.
>>>
>>>Itt a Kedves Listának mondom ,hogy elég sok nagyon régen húzódó vitás 
>>>kérdésre lehet pontot tenni új hiteles iratok megtalálásával vagy 
>>>régészeti feltárások eredményeivel .
>>>
>>>Nagyon régi történeteket akkor lehet egyáltalán megtörténtnek tekinteni  
>>>legalább kettő vagy három kereszt referencia találkozik az ügyben.A 
>>>hettita csapatok és az egyiptomiak között lezajlott kádesi csatáról van 
>>>egyiptomi és hettita forrás is megvan a helyszín is hettia nyílhegyekkel 
>>>egyiptomi pajzsdudor maradványokkal stb. és a mind a két fél győzelemnek 
>>>állítja be tehát patt helyzet alakult amit az utána megkötött 
>>>békeszerződés is bizonyít.
>>>
>>>Teljesen bizonyított ,hogy Ilja Afanaszjevics Osztapenko parlamenter 
>>>százados saját akna vető tűz repeszeitől esett el mikor visszafelé jött 
>>>a német peremvonaltól.Megtalálták a posztumusz kitüntetésének okmányát 
>>>és ebben az áll saját aknavető tűz áldozata.
>>>
>>>Ennél több vita van Nyikolaj Steinmetz (Steinmetz Miklós ) százados 
>>>ügyében ,de itt nekem is sikerült véletlen ismeretség során néhány helyi 
>>>idős helyi lakossal beszélni akik látták a vecsési műúton a burkolatra 
>>>kihelyezett aknákat , tehát Steinmetz Willis jeppje valószínűleg aknára 
>>>futott.
>>>
>>>A szovjetek csak propaganda okból állították hogy a hadi követeket a 
>>>németek tekintett nélkül a parlamenter mivoltukra lelőtték,Mikor Pfeffer 
>>>-Wildenbruch tábornokot Budapest városparancsnokát  a szovjetek 25 évre 
>>>gulágra ítélték háborús bűnökért , a parlamenterek jogtalan lelövése nem 
>>>is szerepelt a vádiratban .
>>>
>>>Még azért jönnek meglepő témák  ,senki ne számítson hosszú pihenőre.
>>>
>>>Üdv. Egon
>>>
>>>
>>>
>>>-- 
>>>Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
>>>https://www.avast.com/antivirus
>>>
>>>_______________________________________________
>>>Grem mailing list
>>>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

>>_______________________________________________
>>Grem mailing list
>>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

>Kedves Mind!Levente szavaihoz két gondolatot fűznék hozzá:1) Bár azt szokás elvárni a tudománytól, hogy prekoncepció nélkül vizsgálja a világot, valójában ha nincs prekoncepciónk, nincs kérdésünk sem. Viszont ez nem köthet meg minket, nem válogathatunk az adatok között, hogy mi tetszik és mi nem, és ha az adatok végül ellentmondanak az eredeti elképzelésnek, akkor becsületesen el kell engedni.2) A teljes igazságra egyik tudomány sem juthat el. Valójában modellekkel dolgozunk, amelyek keretbe foglalják az ismereteinket. A modern atomfizikában ez az ún. standard-modell, ott tehát neve is van. És minden alkalommal nagy az izgalom, ha valami kilógni látszik a modellből. A bölcsésztudományok nem szokták modellnek nevezni az elméleti konstrukcióikat, de attól még azok. László Gyula a korabeli ismeretek alapján megalkotta a nagycsaládi temetők fogalmát, és erre alapozva tárgyalták mostanáig a 9-10. századi magyar társadalom szerkezetét. Ezt a modellt éppen az archeogenetika írta felül, mivel kiderült, hogy a megvizsgált, ún. nagycsaládi temetőkben senki sem rokona senkinek. Úgyhogy most lehet új modellen gondolkodni, hogy akkor miért is kerültek azok a holtak oly szép rendben azokba a kis sírszámú temetőkbe...Jó hétvégét!TrixiSziklay Levente lsziklay at freemail.hu> ezt írta (időpont: 2020. jún. 6., Szo, 10:38):Kedves Egon, többiek! A tudomány úgy működik, hogyhipotéziseket állítunk fel, melyben szerepe van az intuíciónak, megérzésnek, fantáziának,majd a hipotéziseket kidolgozzuk, és beillesztjük az eddigi ismert/ismeretlen tények rendszerébe és kidolgozzuk munkahipotézisnek - pl. László Gyula kettős honfoglalás elméleteszembesítjük az eddigi tényekkel, ismeretekkel, az elfogadott elméletekkelmegpróbáljuk bizonyítani vagy cáfolniha a tudományos közélet elfogadja, akkor bizonyított elméletek sorába kerülÉrdemes néha elfogadott elméleteket megvizsgálni. pl. Bakay Kornél szerint az az elfogadott állítás, hogy a szkíták indogermánok voltak, nem alátámasztható semmivel - de nem is cáfolható. Az elképzelés a XIX.század átromantizált korszakában bukkant fel, még úgy, hogy a szkíták árják voltak (értsd: nem szlávok) és elfogadott igazsággá vált a tudományos közéletben. Bíborbanszületett Konstantin megemlíti türk testőreit. Bizánciak a magyarokat is nevezték türköknek. Lehetséges, hogy magyar testőrei voltak? Lehet, de nem bizonyítható. Cáfolható? Nem. A korszakkal foglalkozó történész a korszak ismeretéből felállít egy valószínűséget. A Norse-saga  (saga - óskandináv elbeszélések) egyik története szerint, Vörös Erik fia, Leif Erikson egy Bjarni nevű hajós szavainak hatására erős hajót vásárolt, legénységet toborzott és nekivágott bizonyságot szerezni, hogy az akkori ismert világ végét jelentő óceánon túl valóban a semmi kezdődik e, vagy mint Bjarni állítja, ott is van valamilyen, addig ismeretlen föld. Leif hajójának harminc-egynéhány fős legénysége között, apja utasítására ott utazott Vörös Erik egyik régi harcostársa, egy Tyrker nevű férfi. A történet szerint ez az ember Leif nevelője, tanítója volt.Leif Eriksonnak, Tyrkernek és a többi, velük hajózó vikingnek természetesen fogalma sem volt róla, hogy a föld, amit ők (évszázadokkal Kolombusz előtt!) felfedeztek, később Amerika néven híresül el. Kikötésük és első településük helyét azóta feltárták és rekonstruálták a régészek, az Újfundlandon.A tengeri út után végre partközelbe kerülve, felhajóztak egy folyón és ahol kikötöttek, ott szőlőt, vagy ahhoz hasonló bogyós gyümölcsöt találtak. (egy teória szerint innen a vinland elnevezés) Amikor továbbindultak volna, sehol nem lelték Tyrkert. Keresni kezdték és egy félreeső helyen, meglehetősen részeg állapotban találták, amint a saga szavaival élve „ismeretlen nyelven beszélt”. Egy szöllõszerû gyümölcsöt talált, azért örült meg annyira neki, mert a hazájában is sok szöllõ található. Lehetett-e ő magyar? igen. Kor, viking kapcsolatok Ázsiával stb. igen. Tudjuk-e, hogy ő az is volt? Tudunk többet mondani ennél - szerintem nem. Lehetett-e az első magyar Amerikában - igen... Reinisch Egon reinisch at t-online.hu> írta:Nahát ,ebből az általam erőltetett Kárpát-medence ügyből viszonylag jól kijöttünk Laci,most nem közeledtek az álláspontjaink egymáshoz de ez tényleg nem  baj,annak is örülök hogy ez időnként megtörtént.Egyébként  örülök Trixi és B.Laci jelenlétének is  a Listán mert így nem tudom az igét kontroll  nélkül terjeszteni az általam fontosnak tartott történelmi kérdésekről.De nem szoktam fantáziálni és egyik kedvenc történelmi témám sem vált hitté,lehet nem egy könnyen de bármelyiknél elfogadom hogy rosszul látom a kérdést ha cáfoló jellegű bizonyítékot hoz valaki vagy akár én találok ilyet.Itt a Kedves Listának mondom ,hogy elég sok nagyon régen húzódó vitás kérdésre lehet pontot tenni új hiteles iratok megtalálásával vagy régészeti feltárások eredményeivel .Nagyon régi történeteket akkor lehet egyáltalán megtörténtnek tekinteni  legalább kettő vagy három kereszt referencia találkozik az ügyben.A hettita csapatok és az egyiptomiak között lezajlott kádesi csatáról van egyiptomi és hettita forrás is megvan a helyszín is hettia nyílhegyekkel egyiptomi pajzsdudor maradványokkal stb. és a mind a két fél győzelemnek állítja be tehát patt helyzet alakult amit az utána megkötött békeszerződés is bizonyít.Teljesen bizonyított ,hogy Ilja Afanaszjevics Osztapenko parlamenter százados saját akna vető tűz repeszeitől esett el mikor visszafelé jött a német peremvonaltól.Megtalálták a posztumusz kitüntetésének okmányát és ebben az áll saját aknavető tűz áldozata.Ennél több vita van Nyikolaj Steinmetz (Steinmetz Miklós ) százados ügyében ,de itt nekem is sikerült véletlen ismeretség során néhány helyi idős helyi lakossal beszélni akik látták a vecsési műúton a burkolatra kihelyezett aknákat , tehát Steinmetz Willis jeppje valószínűleg aknára futott.A szovjetek csak propaganda okból állították hogy a hadi követeket a németek tekintett nélkül a parlamenter mivoltukra lelőtték,Mikor Pfeffer -Wildenbruch tábornokot Budapest városparancsnokát  a szovjetek 25 évre gulágra ítélték háborús bűnökért , a parlamenterek jogtalan lelövése nem is szerepelt a vádiratban .Még azért jönnek meglepő témák  ,senki ne számítson hosszú pihenőre.Üdv. Egon-- Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.https://www.avast.com/antivirus_______________________________________________Grem mailing listGrem at turul.kgk.uni-obuda.huhttp://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem_______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>_______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200606/15d57ae6/attachment.html>