[Grem] Bizonyíthatóság és fantáziálás

2020. Jún. 6., Szo, 11:13:04 CEST

Kedves Mind!
Levente szavaihoz két gondolatot fűznék hozzá:
1) Bár azt szokás elvárni a tudománytól, hogy prekoncepció nélkül vizsgálja
a világot, valójában ha nincs prekoncepciónk, nincs kérdésünk sem. Viszont
ez nem köthet meg minket, nem válogathatunk az adatok között, hogy mi
tetszik és mi nem, és ha az adatok végül ellentmondanak az eredeti
elképzelésnek, akkor becsületesen el kell engedni.
2) A teljes igazságra egyik tudomány sem juthat el. Valójában modellekkel
dolgozunk, amelyek keretbe foglalják az ismereteinket. A modern
atomfizikában ez az ún. standard-modell, ott tehát neve is van. És minden
alkalommal nagy az izgalom, ha valami kilógni látszik a modellből. A
bölcsésztudományok nem szokták modellnek nevezni az elméleti
konstrukcióikat, de attól még azok. László Gyula a korabeli ismeretek
alapján megalkotta a nagycsaládi temetők fogalmát, és erre alapozva
tárgyalták mostanáig a 9-10. századi magyar társadalom szerkezetét. Ezt a
modellt éppen az archeogenetika írta felül, mivel kiderült, hogy a
megvizsgált, ún. nagycsaládi temetőkben senki sem rokona senkinek. Úgyhogy
most lehet új modellen gondolkodni, hogy akkor miért is kerültek azok a
holtak oly szép rendben azokba a kis sírszámú temetőkbe...
Jó hétvégét!
Trixi

Sziklay Levente <lsziklay at freemail.hu> ezt írta (időpont: 2020. jún. 6.,
Szo, 10:38):

> Kedves Egon, többiek!
>
> A tudomány úgy működik, hogy
>
>    1. hipotéziseket állítunk fel, melyben szerepe van az intuíciónak,
>    megérzésnek, fantáziának,
>    2. majd a hipotéziseket kidolgozzuk, és beillesztjük az eddigi
>    ismert/ismeretlen tények rendszerébe és kidolgozzuk munkahipotézisnek - pl.
>    László Gyula kettős honfoglalás elmélete
>    3. szembesítjük az eddigi tényekkel, ismeretekkel, az elfogadott
>    elméletekkel
>    4. megpróbáljuk bizonyítani vagy cáfolni
>    5. ha a tudományos közélet elfogadja, akkor bizonyított elméletek
>    sorába kerül
>
> Érdemes néha elfogadott elméleteket megvizsgálni. pl. Bakay Kornél szerint
> az az elfogadott állítás, hogy a szkíták indogermánok voltak, nem
> alátámasztható semmivel - de nem is cáfolható. Az elképzelés a XIX.század
> átromantizált korszakában bukkant fel, még úgy, hogy a szkíták árják voltak
> (értsd: nem szlávok) és elfogadott igazsággá vált a tudományos közéletben.
>
> Bíborbanszületett Konstantin megemlíti türk testőreit. Bizánciak a
> magyarokat is nevezték türköknek. Lehetséges, hogy magyar testőrei voltak?
> Lehet, de nem bizonyítható. Cáfolható? Nem. A korszakkal foglalkozó
> történész a korszak ismeretéből felállít egy valószínűséget.
>
>
> A Norse-saga  (saga - óskandináv elbeszélések) egyik története szerint,
> Vörös Erik fia, Leif Erikson egy Bjarni nevű hajós szavainak hatására erős
> hajót vásárolt, legénységet toborzott és nekivágott bizonyságot szerezni,
> hogy az akkori ismert világ végét jelentő óceánon túl valóban a semmi
> kezdődik e, vagy mint Bjarni állítja, ott is van valamilyen, addig
> ismeretlen föld. Leif hajójának harminc-egynéhány fős legénysége között,
> apja utasítására ott utazott Vörös Erik egyik régi harcostársa, egy Tyrker
> nevű férfi. A történet szerint ez az ember Leif nevelője, tanítója volt.
> Leif Eriksonnak, Tyrkernek és a többi, velük hajózó vikingnek
> természetesen fogalma sem volt róla, hogy a föld, amit ők (évszázadokkal
> Kolombusz előtt!) felfedeztek, később Amerika néven híresül el. Kikötésük
> és első településük helyét azóta feltárták és rekonstruálták a régészek, az
> Újfundlandon.
>
> A tengeri út után végre partközelbe kerülve, felhajóztak egy folyón és
> ahol kikötöttek, ott szőlőt, vagy ahhoz hasonló bogyós gyümölcsöt találtak.
> (egy teória szerint innen a vinland elnevezés) Amikor továbbindultak volna,
> sehol nem lelték Tyrkert. Keresni kezdték és egy félreeső helyen,
> meglehetősen részeg állapotban találták, amint a saga szavaival élve
> „ismeretlen nyelven beszélt”. Egy szöllõszerû gyümölcsöt talált, azért
> örült meg annyira neki, mert a hazájában is sok szöllõ található.
> Lehetett-e ő magyar? igen. Kor, viking kapcsolatok Ázsiával stb. igen.
> Tudjuk-e, hogy ő az is volt? Tudunk többet mondani ennél - szerintem nem.
> Lehetett-e az első magyar Amerikában - igen...
>
>
> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> írta:
>
> Nahát ,ebből az általam erőltetett Kárpát-medence ügyből viszonylag jól
> kijöttünk Laci,most nem közeledtek az álláspontjaink egymáshoz de ez
> tényleg nem  baj,annak is örülök hogy ez időnként megtörtént.
>
> Egyébként  örülök Trixi és B.Laci jelenlétének is  a Listán mert így nem
> tudom az igét kontroll  nélkül terjeszteni az általam fontosnak tartott
> történelmi kérdésekről.
>
> De nem szoktam fantáziálni és egyik kedvenc történelmi témám sem vált
> hitté,lehet nem egy könnyen de bármelyiknél elfogadom hogy rosszul látom
> a kérdést ha cáfoló jellegű bizonyítékot hoz valaki vagy akár én találok
> ilyet.
>
> Itt a Kedves Listának mondom ,hogy elég sok nagyon régen húzódó vitás
> kérdésre lehet pontot tenni új hiteles iratok megtalálásával vagy
> régészeti feltárások eredményeivel .
>
> Nagyon régi történeteket akkor lehet egyáltalán megtörténtnek tekinteni
> legalább kettő vagy három kereszt referencia találkozik az ügyben.A
> hettita csapatok és az egyiptomiak között lezajlott kádesi csatáról van
> egyiptomi és hettita forrás is megvan a helyszín is hettia nyílhegyekkel
> egyiptomi pajzsdudor maradványokkal stb. és a mind a két fél győzelemnek
> állítja be tehát patt helyzet alakult amit az utána megkötött
> békeszerződés is bizonyít.
>
> Teljesen bizonyított ,hogy Ilja Afanaszjevics Osztapenko parlamenter
> százados saját akna vető tűz repeszeitől esett el mikor visszafelé jött
> a német peremvonaltól.Megtalálták a posztumusz kitüntetésének okmányát
> és ebben az áll saját aknavető tűz áldozata.
>
> Ennél több vita van Nyikolaj Steinmetz (Steinmetz Miklós ) százados
> ügyében ,de itt nekem is sikerült véletlen ismeretség során néhány helyi
> idős helyi lakossal beszélni akik látták a vecsési műúton a burkolatra
> kihelyezett aknákat , tehát Steinmetz Willis jeppje valószínűleg aknára
> futott.
>
> A szovjetek csak propaganda okból állították hogy a hadi követeket a
> németek tekintett nélkül a parlamenter mivoltukra lelőtték,Mikor Pfeffer
> -Wildenbruch tábornokot Budapest városparancsnokát  a szovjetek 25 évre
> gulágra ítélték háborús bűnökért , a parlamenterek jogtalan lelövése nem
> is szerepelt a vádiratban .
>
> Még azért jönnek meglepő témák  ,senki ne számítson hosszú pihenőre.
>
> Üdv. Egon
>
>
>
> --
> Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
> https://www.avast.com/antivirus
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200606/73c8cb44/attachment.html>