[Grem] G.K.Chesterton brit konvertita gondolkodó (iszlámról, kapitalizmusról, férfiakról és nőkről) / Szilvay G.

2020. Jún. 3., Sze, 16:32:37 CEST

Mi a baj a világgal? – Chesterton iszlámról, kapitalizmusról, férfiakról és
nőkről <https://mandiner.hu/cikk/20200528_gilbert_k_chesterton>
2020. május 28. 17:14
https://mandiner.hu/cikk/20200528_gilbert_k_chesterton
*Írta: Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely> *
„Az egész világ konzervatívokra és progresszívekre osztotta fel magát. A
progresszívek azon dolgoznak, hogy minél több hibát elkövessenek. A
konzervatívok pedig azon, hogy megakadályozzák ezen hibák
kijavítását.*” **Három
kötetet is megjelentetett **Gilbert Keith **Chesterton**tól*, a 20. századi
szellemes brit gondolkodótól a Századvég. Miről szólnak és miért érdekes*
az író, aki egyszerre volt végzettség nélküli filozófus, teológus,
katolikus apologéta, író és publicista*?

*Gilbert Keith Chesterton, „az ellentmondások hercege” 1874-ben született
Londonban*. Grafikusként végzett a University College of London művészeti
iskolájában, ahol tanult irodalmat is.* Felesége visszavezette Chestertont
az anglikán egyházhoz, de az író végül 1922-ben katolizált.* 1895-től
londoni kiadóknál dolgozott, majd 1902-től újságot is ír. 1925-től saját
lapja is volt, a G.K.'s Weekly, amit haláláig megjelentet. *A hatalmas
termetű Chesterton (134 kilogrammot nyomott) 1936-ban hunyt el. Életműve
nyolcvan könyv, több száz vers, kétszáz elbeszélés, jó pár színjáték és
rengeteg esszé.*
Chesterton *imádott vitázni, egyik legkitartóbb vitapartnere jóbarátja,
George Bernard Shaw volt. *

Magyarul ugyan több műve is megjelent, néhány többször is, vagy akár
töredékesen, ám a kommunista évtizedek nem kedveztek újrakiadásának. *
Irodalmi alkotásai közül az egész életén át írt krimisztorik, a Bown
atya-történetek a legkiemelkedőbbek, melyekből jó pár már megjelent
hazánkban különféle kiadóknál.*

A Századvég nemrég azonban három Chestertonnal is megajéndékozta a magyar
olvasóközönséget. *A józan ész nevében *lényegében egy gazdasági javaslat, A*
Mi a baj a világgal?* egy tematikus essszégyűjtemény,* A Szökevény
Kocsma *pedig
*arról szól, hogy London behódol az iszlámnak, a sör és a whisky európai
fővárosában betiltják az alkoholt, a kocsmának szökevényként kell
menekülnie, hogy életben maradhasson – a kötetet 1914-ben adták ki először.*

*A józan ész nevében*

*Banális cím* – ki vesz meg ilyen könyvet és vajon miről szólhat? –
merülhet fel bennünk a kérdés. Nos, Chesterton *először 1926-ban megjelent
munkája (angol címe: Outline of Sanity) *a disztribucionizmus egyik alapműve
(a másik alapmű *szerzőtársá*é és *barátjá*é,* Hilaire Bellocé,* a The
Servile State; *a két szerző annyira egy húron pendült, hogy
Chesterbellocnak is hívták őket).*

*Chesterton szerint a szocializmus csak a kapitalizmust testesíti be*, *és
az igazi megoldást a sok kistulajdonos társadalma lenne*. A túl sok
kapitalizmus valójában túl kevés kapitalistát jelent, és a kis
magántulajdonok biztosítják számunkra az igazságosságot és a
függetlenséget: az *„egyik erő az államszocializmus, a másik a nagytőke. Ők
ketten egy szellem immár, s hamarosan egy testté is lesznek. (…) semmi
kétség, milyen jellegű világ lesz az, amit ezek ketten létrehoznak. A
szervezettség, a szindikáció, a szabványosítás világa lesz. Mindenki egy
univerzálisan elfogadott séma szerinti kalaphoz, házhoz, szabadidőhöz és
gyógyszerekhez juthat majd hozzá, egy széleskörű, jól kidolgozott rendszer
fogja táplálni, öltöztetni, oktatni és vizsgálni…”.*

*A szocialisták szerint a kapitalista tulajdonkoncentrációból csak előre,
az állami koncentráció felé vezet az út*;* Chesterton szerint viszont épp a
dekoncentráció a megoldás* – ahogy a Mi a baj a világgal?-ban fogalmaz: *„az
egyetlen lehetőség az előrelépésre a visszalépés”.*

Persze a megvalósítással és az elképzelés realitásaival kapcsolatban
lehetnek kételyeink visszamenőleg is. *„Három hektár és egy tehén”*, mondta
Chesterton, ami nem biztos, hogy elég lett volna egy család megélhetéséhez.
A két világháború közti magyar népi írók, például a *Cifra nyomorúság*
szerzője, a nagybirtok-koncentráció miatt kesergő Szabó Zoltán viszont
minden bizonnyal üdvözölték volna Chesterton elképzelését.
*Chesterton nem volt jó véleménnyel kora elitjéről, beleértve a konzervatív
klubokat is. Úgy gondolta, hogy ezek a **„bölcsek azt sem tudják a
mindennapi emberre bízni, hogy a saját otthonát irányítsa, azt pedig
különösen ellenzik, hogy az államot irányítsa. Valójában semmiféle
politikai hatalmat nem akarnak adni neki. Hajlandók adni neki egy
szavazatot, mert régen rájöttek, hogy ahhoz semmi hatalmat nem kell
társítani. Házat, feleséget, gyermeket, kutyát, tehenet, vagy egy darab
földet nem hajlandók adni neki, mert ezek a dolgok valódi hatalmat adnának
a kezébe. Szeretnénk megértetni, hogy politikánk lényege: hatalmat adni az
átlagembernek azáltal, hogy megadjuk neki e dolgokat.”*

*Mi a baj a világgal?*

*„Egy nagyon formátlan és inadekvát könyvet írtam”* – fogalmazott ezen
1910-es munkája dedikációjában a szerző, aki a máig bizonyítatlan, saját
maga által terjesztett szóbeszéd szerint *amikor a The Times szerkesztője
megkérdezte tőle, hogy mi a baj a világgal, annyit válaszolt: „én”. A Mi a
baj a világgal? több részre oszlik, szó van benne az ember
otthontalanságáról, az imperializmusról, avagy a férfi körüli tévedésről; a
feminizmusról, avagy a nővel kapcsolatos tévedésről; a nevelésről, avagy a
gyermek körüli tévedésről, s végül az otthonról. *

Amit talán érdemes kiemelni, az az, hogy *Chesterton ellenezte az ő korában
a választójogért való küzdelemben megtestesülő feminizmust,* azt tartván,
hogy a nők amúgy is piszkosnak tartják a férfiak számos tevékenységét, s
akkor miért pont az egyik legpiszkosabba szeretnének részt venni. Emellett
meggyőzően mutatja ki, hogy *a háztartásbeliség és a gyermeknevelés épp a
specializáció szűklátókörűségétől menti meg a nőket, minthogy az egész
világegyetemet nekik kell elhozni gyermekük számára*. A szüfrazsettek
Chesterton szerint éppen nem a nőiességet szolgálják, hanem a nők
elférfiasodását.

A neveléssel kapcsolatban pedig úgy vélekedett: miközben sokan azt
szorgalmazzák, hogy a dogmákat le kell választani a nevelésről, épp *a
dogma az, ami nélkül nincs nevelés.* S *az olyan tanító, aki nem
dogmatikus, egyszerűen nem tanít*.

*Haladás és változás*

*A Szökevény Kocsma szépirodalmi alkotás*, így nem spoilereznénk el, mi van
benne, mindenesetre a könyv *valahol egy Houellebecq-előkép, vagy inkább
mondhatnánk, hogy Houellebecq jár A Szökevény Kocsma nyomában; bár a
francia szerző világa gondterhelt, Chestertoné pedig humoros.*

*Chestertont gyakran vádolták azzal, hogy úgymond „középkori”.* Ő felvette
a kesztyűt, és nem azzal válaszolt, hogy visszautasította ezt, hanem azzal,
hogy felvállalta:* „a modern nézőpont következményeként az emberek azért
fedeznek fel új ideálokat, mert a régiekhez már nem mernek közelíteni. (…)
Ha meg kell mondanom, hogy mi a baj, az elsődleges bajok közül is
legelsőként említeném azt a mély és kimondatlan modern feltevést, hogy
minden, ami elmúlt, egyszersmind lehetetlenné vált. A modernek egyik
igencsak kedvelt és gyakran hangoztatott metaforája a következő: ’az órát
nem lehet visszatekerni.’ Csakhogy egyszerű és nyilvánvaló tény, hogy
vissza lehet tekerni.”*

Sőt, ugyanígy a társadalom, lévén emberi alkotás, rekonstruálható bármely
olyan terv szerint, amely valaha létezett.

*Chesterton legtöbb haladással kapcsolatos megjegyzése igencsak gunyoros* –
ugyanakkor *a reformokat önmagukban nem ellenezte, inkább kora haladásként
értelmezett reformjairól és az azok mögött álló modernista elgondolásokról
volt rossz véleménnyel:* *„a szabad gondolat a legjobb biztosíték a
szabadság ellen”**; „a 'haladás' olyan embert idéz, aki úton jár – igencsak
valószínű, hogy rossz úton”. *Szerinte *„a haladásnak azt kellene
jelentenie, hogy szakadatlanul változtatjuk a világot, mert azt akarjuk,
hogy egyre jobban hasonlítson az elképzeléseinkhez. Ma viszont a haladás
azt jelenti, hogy szakadatlanul változtatjuk az elképzelést.”*

Sőt: *„Az egész világ konzervatívokra és progresszívekre osztotta fel
magát. A progresszívek azon dolgoznak, hogy minél több hibát elkövessenek.
A konzervatívok pedig azon, hogy megakadályozzák ezen hibák kijavítását”.*

*Chesterton nem hisz a spontaneitásban: „minden konzervativizmus azon
alapul, hogy ha a dolgokat magukra hagyjuk, megmaradnak eredeti
állapotukban. Csakhogy ez nem igaz. Ha valamit magára hagyunk, a változások
özönének tesszük ki.” Sőt: „semmi okunk, hogy fellázadjunk a régi ellen; az
ellen kell föllázadnunk, ami új.” *

*Chesterton humoros, polemikus, megkapó és meglepő: úgy kritizálja a
világot, hogy nem gondterhelt és nem görcsös; inkább energikus és
lendületes. Van mit tőle tanulni.*

*Gilbert Keith Chesterton: Mi a baj a világgal? Századvég, 2019.*

*Gilbert Keith Chesterton: A Szökevény Kocsma. Századvég, 2019*

*Gilbert Keith Chesterton: A józan ész nevében. Századvég, 2020.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200603/90e08356/attachment.html>