[Grem] G.K.Chesterton brit konvertita gondolkodó (iszlámról, kapitalizmusról, férfiakról és nőkről) / Szilvay G.

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2020. Jún. 3., Sze, 16:32:37 CEST


Mi a baj a világgal? – Chesterton iszlámról, kapitalizmusról, férfiakról és
nőkről <https://mandiner.hu/cikk/20200528_gilbert_k_chesterton>
2020. május 28. 17:14
https://mandiner.hu/cikk/20200528_gilbert_k_chesterton
*Írta: Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely> *
„Az egész világ konzervatívokra és progresszívekre osztotta fel magát. A
progresszívek azon dolgoznak, hogy minél több hibát elkövessenek. A
konzervatívok pedig azon, hogy megakadályozzák ezen hibák
kijavítását.*” **Három
kötetet is megjelentetett **Gilbert Keith **Chesterton**tól*, a 20. századi
szellemes brit gondolkodótól a Századvég. Miről szólnak és miért érdekes*
az író, aki egyszerre volt végzettség nélküli filozófus, teológus,
katolikus apologéta, író és publicista*?

*Gilbert Keith Chesterton, „az ellentmondások hercege” 1874-ben született
Londonban*. Grafikusként végzett a University College of London művészeti
iskolájában, ahol tanult irodalmat is.* Felesége visszavezette Chestertont
az anglikán egyházhoz, de az író végül 1922-ben katolizált.* 1895-től
londoni kiadóknál dolgozott, majd 1902-től újságot is ír. 1925-től saját
lapja is volt, a G.K.'s Weekly, amit haláláig megjelentet. *A hatalmas
termetű Chesterton (134 kilogrammot nyomott) 1936-ban hunyt el. Életműve
nyolcvan könyv, több száz vers, kétszáz elbeszélés, jó pár színjáték és
rengeteg esszé.*
Chesterton *imádott vitázni, egyik legkitartóbb vitapartnere jóbarátja,
George Bernard Shaw volt. *

Magyarul ugyan több műve is megjelent, néhány többször is, vagy akár
töredékesen, ám a kommunista évtizedek nem kedveztek újrakiadásának. *
Irodalmi alkotásai közül az egész életén át írt krimisztorik, a Bown
atya-történetek a legkiemelkedőbbek, melyekből jó pár már megjelent
hazánkban különféle kiadóknál.*

A Századvég nemrég azonban három Chestertonnal is megajéndékozta a magyar
olvasóközönséget. *A józan ész nevében *lényegében egy gazdasági javaslat, A*
Mi a baj a világgal?* egy tematikus essszégyűjtemény,* A Szökevény
Kocsma *pedig
*arról szól, hogy London behódol az iszlámnak, a sör és a whisky európai
fővárosában betiltják az alkoholt, a kocsmának szökevényként kell
menekülnie, hogy életben maradhasson – a kötetet 1914-ben adták ki először.*

*A józan ész nevében*

*Banális cím* – ki vesz meg ilyen könyvet és vajon miről szólhat? –
merülhet fel bennünk a kérdés. Nos, Chesterton *először 1926-ban megjelent
munkája (angol címe: Outline of Sanity) *a disztribucionizmus egyik alapműve
(a másik alapmű *szerzőtársá*é és *barátjá*é,* Hilaire Bellocé,* a The
Servile State; *a két szerző annyira egy húron pendült, hogy
Chesterbellocnak is hívták őket).*

*Chesterton szerint a szocializmus csak a kapitalizmust testesíti be*, *és
az igazi megoldást a sok kistulajdonos társadalma lenne*. A túl sok
kapitalizmus valójában túl kevés kapitalistát jelent, és a kis
magántulajdonok biztosítják számunkra az igazságosságot és a
függetlenséget: az *„egyik erő az államszocializmus, a másik a nagytőke. Ők
ketten egy szellem immár, s hamarosan egy testté is lesznek. (…) semmi
kétség, milyen jellegű világ lesz az, amit ezek ketten létrehoznak. A
szervezettség, a szindikáció, a szabványosítás világa lesz. Mindenki egy
univerzálisan elfogadott séma szerinti kalaphoz, házhoz, szabadidőhöz és
gyógyszerekhez juthat majd hozzá, egy széleskörű, jól kidolgozott rendszer
fogja táplálni, öltöztetni, oktatni és vizsgálni…”.*

*A szocialisták szerint a kapitalista tulajdonkoncentrációból csak előre,
az állami koncentráció felé vezet az út*;* Chesterton szerint viszont épp a
dekoncentráció a megoldás* – ahogy a Mi a baj a világgal?-ban fogalmaz: *„az
egyetlen lehetőség az előrelépésre a visszalépés”.*

Persze a megvalósítással és az elképzelés realitásaival kapcsolatban
lehetnek kételyeink visszamenőleg is. *„Három hektár és egy tehén”*, mondta
Chesterton, ami nem biztos, hogy elég lett volna egy család megélhetéséhez.
A két világháború közti magyar népi írók, például a *Cifra nyomorúság*
szerzője, a nagybirtok-koncentráció miatt kesergő Szabó Zoltán viszont
minden bizonnyal üdvözölték volna Chesterton elképzelését.
*Chesterton nem volt jó véleménnyel kora elitjéről, beleértve a konzervatív
klubokat is. Úgy gondolta, hogy ezek a **„bölcsek azt sem tudják a
mindennapi emberre bízni, hogy a saját otthonát irányítsa, azt pedig
különösen ellenzik, hogy az államot irányítsa. Valójában semmiféle
politikai hatal­mat nem akarnak adni neki. Hajlandók adni neki egy
szava­zatot, mert régen rájöttek, hogy ahhoz semmi hatalmat nem kell
társítani. Házat, feleséget, gyermeket, kutyát, tehenet, vagy egy darab
földet nem hajlandók adni neki, mert ezek a dolgok valódi hatalmat adnának
a kezébe. Szeretnénk megér­tetni, hogy politikánk lényege: hatalmat adni az
átlagembernek azáltal, hogy megadjuk neki e dolgokat.”*

*Mi a baj a világgal?*

*„Egy nagyon formátlan és inadekvát könyvet írtam”* – fogalmazott ezen
1910-es munkája dedikációjában a szerző, aki a máig bizonyítatlan, saját
maga által terjesztett szóbeszéd szerint *amikor a The Times szerkesztője
megkérdezte tőle, hogy mi a baj a világgal, annyit válaszolt: „én”. A Mi a
baj a világgal? több részre oszlik, szó van benne az ember
otthontalanságáról, az imperializmusról, avagy a férfi körüli tévedésről; a
feminizmusról, avagy a nővel kapcsolatos tévedésről; a nevelésről, avagy a
gyermek körüli tévedésről, s végül az otthonról. *

Amit talán érdemes kiemelni, az az, hogy *Chesterton ellenezte az ő korában
a választójogért való küzdelemben megtestesülő feminizmust,* azt tartván,
hogy a nők amúgy is piszkosnak tartják a férfiak számos tevékenységét, s
akkor miért pont az egyik legpiszkosabba szeretnének részt venni. Emellett
meggyőzően mutatja ki, hogy *a háztartásbeliség és a gyermeknevelés épp a
specializáció szűklátókörűségétől menti meg a nőket, minthogy az egész
világegyetemet nekik kell elhozni gyermekük számára*. A szüfrazsettek
Chesterton szerint éppen nem a nőiességet szolgálják, hanem a nők
elférfiasodását.

A neveléssel kapcsolatban pedig úgy vélekedett: miközben sokan azt
szorgalmazzák, hogy a dogmákat le kell választani a nevelésről, épp *a
dogma az, ami nélkül nincs nevelés.* S *az olyan tanító, aki nem
dogmatikus, egyszerűen nem tanít*.

*Haladás és változás*

*A Szökevény Kocsma szépirodalmi alkotás*, így nem spoilereznénk el, mi van
benne, mindenesetre a könyv *valahol egy Houellebecq-előkép, vagy inkább
mondhatnánk, hogy Houellebecq jár A Szökevény Kocsma nyomában; bár a
francia szerző világa gondterhelt, Chestertoné pedig humoros.*

*Chestertont gyakran vádolták azzal, hogy úgymond „középkori”.* Ő felvette
a kesztyűt, és nem azzal válaszolt, hogy visszautasította ezt, hanem azzal,
hogy felvállalta:* „a modern nézőpont következményeként az emberek azért
fedeznek fel új ideálokat, mert a régiekhez már nem mernek közelíteni. (…)
Ha meg kell mondanom, hogy mi a baj, az elsődleges bajok közül is
legelsőként említeném azt a mély és kimondatlan modern feltevést, hogy
minden, ami elmúlt, egyszersmind lehetetlenné vált. A modernek egyik
igencsak kedvelt és gyakran hangoztatott metaforája a következő: ’az órát
nem lehet visszatekerni.’ Csakhogy egyszerű és nyilvánvaló tény, hogy
vissza lehet tekerni.”*

Sőt, ugyanígy a társadalom, lévén emberi alkotás, rekonstruálható bármely
olyan terv szerint, amely valaha létezett.

*Chesterton legtöbb haladással kapcsolatos megjegyzése igencsak gunyoros* –
ugyanakkor *a reformokat önmagukban nem ellenezte, inkább kora haladásként
értelmezett reformjairól és az azok mögött álló modernista elgondolásokról
volt rossz véleménnyel:* *„a szabad gondolat a legjobb biztosíték a
szabadság ellen”**; „a 'haladás' olyan embert idéz, aki úton jár – igencsak
valószínű, hogy rossz úton”. *Szerinte *„a haladásnak azt kellene
jelentenie, hogy szakadatlanul változtatjuk a világot, mert azt akarjuk,
hogy egyre jobban hasonlítson az elképzeléseinkhez. Ma viszont a haladás
azt jelenti, hogy szakadatlanul változtatjuk az elképzelést.”*

Sőt: *„Az egész világ konzervatívokra és progresszívekre osztotta fel
magát. A progresszívek azon dolgoznak, hogy minél több hibát elkövessenek.
A konzervatívok pedig azon, hogy megakadályozzák ezen hibák kijavítását”.*

*Chesterton nem hisz a spontaneitásban: „minden konzervativizmus azon
alapul, hogy ha a dolgokat magukra hagyjuk, megmaradnak eredeti
állapotukban. Csakhogy ez nem igaz. Ha valamit magára hagyunk, a változások
özönének tesszük ki.” Sőt: „semmi okunk, hogy fellázadjunk a régi ellen; az
ellen kell föllázadnunk, ami új.” *

*Chesterton humoros, polemikus, megkapó és meglepő: úgy kritizálja a
világot, hogy nem gondterhelt és nem görcsös; inkább energikus és
lendületes. Van mit tőle tanulni.*



*Gilbert Keith Chesterton: Mi a baj a világgal? Századvég, 2019.*

*Gilbert Keith Chesterton: A Szökevény Kocsma. Századvég, 2019*

*Gilbert Keith Chesterton: A józan ész nevében. Századvég, 2020.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200603/90e08356/attachment.html>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról