<div dir="ltr">
<div><span><img src="https://mandiner.hu/attachment/0378/377835_chesterton.jpg" title="" style="margin-right:0px" width="452" height="254">
</span>
</div>
<div>
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20200528_gilbert_k_chesterton" target="_blank">Mi a baj a világgal? – Chesterton iszlámról, kapitalizmusról, férfiakról és nőkről</a></h1>
<div style="margin:10px 0px">2020. május 28. 17:14</div><div style="margin:10px 0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20200528_gilbert_k_chesterton" target="_blank">https://mandiner.hu/cikk/20200528_gilbert_k_chesterton</a></div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><b>Írta: <a href="https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely" target="_blank">Szilvay Gergely</a> </b></div>
<div>
<div>
</div>
</div>
<div id="m_-3557611109208930610gmail-articlecontent"><div>
<span style="background-color:rgb(255,255,255)">„Az egész világ konzervatívokra és progresszívekre osztotta fel
magát. A progresszívek azon dolgoznak, hogy minél több hibát
elkövessenek. A konzervatívok pedig azon, hogy megakadályozzák ezen
hibák kijavítását.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>” </b></span></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Három kötetet is megjelentetett </b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gilbert Keith
</b><b>Chesterton</b></span><b>tól</b></span>, a 20. századi szellemes brit gondolkodótól a Századvég.
Miről szólnak és miért érdekes<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> az író, aki </span>egyszerre volt végzettség
nélküli filozófus, teológus, katolikus apologéta, író és publicista</b></span>?</div>
<div>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Gilbert Keith Chesterton, <i>„az ellentmondások hercege” </i>1874-ben
született Londonban</b></span>. Grafikusként végzett a University College of
London művészeti iskolájában, ahol tanult irodalmat is.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Felesége
visszavezette Chestertont az anglikán egyházhoz, de<u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> az író végül
1922-ben katolizált.</span></u></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span>1895-től londoni kiadóknál dolgozott, majd 1902-től
újságot is ír. 1925-től saját lapja is volt, a G.K.'s Weekly, amit
haláláig megjelentet. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A hatalmas termetű Chesterton (134 kilogrammot
nyomott) 1936-ban hunyt el. Életműve nyolcvan könyv, több száz vers,
kétszáz elbeszélés, jó pár színjáték és rengeteg esszé.</b></span></p>
<div>Chesterton <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>imádott vitázni, egyik legkitartóbb vitapartnere jóbarátja, George Bernard Shaw volt. </b></span></div>
<p>Magyarul ugyan több műve is megjelent, néhány többször is, vagy akár
töredékesen, ám a kommunista évtizedek nem kedveztek újrakiadásának. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
Irodalmi alkotásai közül az egész életén át írt krimisztorik, a Bown
atya-történetek a legkiemelkedőbbek, melyekből jó pár már megjelent
hazánkban különféle kiadóknál.</b></span></p>
<p>A Századvég nemrég azonban három Chestertonnal is megajéndékozta a magyar olvasóközönséget. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><i>A józan ész nevében</i> </b></span>lényegében egy gazdasági javaslat, A<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> <i>Mi a baj a világgal?</i></b></span> egy tematikus essszégyűjtemény,<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> <i>A Szökevény Kocsma</i>
</b></span>pedig <b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">arról szól, hogy London behódol az iszlámnak, a sör és a whisky
európai fővárosában betiltják az alkoholt, a kocsmának szökevényként
kell menekülnie, hogy életben maradhasson – a kötetet 1914-ben adták ki
először.</span></b></p>
<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/05/chesterton-jozan-esz-300b1.jpg" style="margin:9px;float:left;width:200px;height:297px"></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A józan ész nevében</b></span>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Banális cím</b></span> – ki vesz meg ilyen könyvet és vajon miről szólhat? –
merülhet fel bennünk a kérdés. Nos, Chesterton <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>először 1926-ban
megjelent munkája (angol címe: Outline of Sanity) </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">a disztribucionizmus
egyik alapműve</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> (</span>a másik alapmű <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>szerzőtársá</b></span>é és <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>barátjá</b></span>é,<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Hilaire
Bellocé,</b></span> a The Servile State; <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a két szerző annyira egy húron pendült,
hogy Chesterbellocnak is hívták őket).</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Chesterton szerint a szocializmus csak a kapitalizmust testesíti be</b></span>,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>és az igazi megoldást a sok kistulajdonos társadalma lenne</b></span>. A túl sok
kapitalizmus valójában túl kevés kapitalistát jelent, és a kis
magántulajdonok biztosítják számunkra az igazságosságot és a
függetlenséget: az <i>„egyik erő az államszocializmus, a másik a
nagytőke. Ők ketten egy szellem immár, s hamarosan egy testté is
lesznek. (…) semmi kétség, milyen jellegű világ lesz az, amit ezek
ketten létrehoznak. A szervezettség, a szindikáció, a szabványosítás
világa lesz. Mindenki egy univerzálisan elfogadott séma szerinti
kalaphoz, házhoz, szabadidőhöz és gyógyszerekhez juthat majd hozzá, egy
széleskörű, jól kidolgozott rendszer fogja táplálni, öltöztetni, oktatni
és vizsgálni…”.</i></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A szocialisták szerint a kapitalista tulajdonkoncentrációból
csak előre, az állami koncentráció felé vezet az út</b></span>;<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Chesterton szerint
viszont épp a dekoncentráció a megoldás</b></span> – ahogy a Mi a baj a
világgal?-ban fogalmaz: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><i>„az egyetlen lehetőség az előrelépésre a visszalépés”.</i></b></span></p>
<p>Persze a megvalósítással és az elképzelés realitásaival kapcsolatban lehetnek kételyeink visszamenőleg is. <i>„Három hektár és egy tehén”</i>,
mondta Chesterton, ami nem biztos, hogy elég lett volna egy család
megélhetéséhez. A két világháború közti magyar népi írók, például a <i>Cifra nyomorúság</i>
szerzője, a nagybirtok-koncentráció miatt kesergő Szabó Zoltán viszont
minden bizonnyal üdvözölték volna Chesterton elképzelését. </p>
<div><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Chesterton nem volt jó véleménnyel kora <span style="background-color:rgb(234,209,220)">elitjéről, beleértve a konzervatív klubokat</span> is. Úgy gondolta, hogy ezek a </b></span><i><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„bölcsek
azt sem tudják a mindennapi emberre bízni, hogy a saját otthonát
irányítsa, azt pedig különösen ellenzik, hogy az államot irányítsa.
Valójában semmiféle politikai hatalmat nem akarnak adni neki. Hajlandók
adni neki egy szavazatot, mert régen rájöttek, hogy ahhoz semmi
hatalmat nem kell társítani. Házat, feleséget, gyermeket, kutyát,
tehenet, vagy egy darab földet nem hajlandók adni neki, mert ezek a
dolgok valódi hatalmat adnának a kezébe. </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szeretnénk megértetni, hogy
politikánk lényege: hatalmat adni az átlagembernek azáltal, hogy
megadjuk neki e dolgokat.”</b></span></i></div>
<p><b>Mi a baj a világgal?</b></p>
<p><i>„Egy nagyon formátlan és inadekvát könyvet írtam”</i> –
fogalmazott ezen 1910-es munkája dedikációjában a szerző, aki a máig
bizonyítatlan, saját maga által terjesztett szóbeszéd szerint <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>amikor a
The Times szerkesztője megkérdezte tőle, hogy mi a baj a világgal,
annyit válaszolt: <i>„én”</i>. A Mi a baj a világgal? több részre oszlik, szó van benne az ember <span style="background-color:rgb(234,209,220)">otthontalanságáról</span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> az imperializmusról, avagy a férfi körüli tévedésről; a
feminizmusról, avagy a nővel kapcsolatos tévedésről; a nevelésről, avagy
a gyermek körüli tévedés</span>ről, s végül az otthonról. </b></span></p>
<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/05/chesterton-miabaj-a-vilaggal-300b1.jpg" style="margin:9px;float:right;width:200px;height:299px"></p>Amit
talán érdemes kiemelni, az az, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Chesterton ellenezte az ő korában a
választójogért való küzdelemben megtestesülő feminizmust,</b></span> azt tartván,
hogy a nők amúgy is piszkosnak tartják a férfiak számos tevékenységét, s
akkor miért pont az egyik legpiszkosabba szeretnének részt venni.
Emellett meggyőzően mutatja ki, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a háztartásbeliség és a
gyermeknevelés épp a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">specializáció </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">szűklátókörűségé</span>től menti meg a
nőket, minthogy az egész világegyetemet nekik kell elhozni gyermekük
számára</b>. </span>A szüfrazsettek Chesterton szerint éppen nem a nőiességet
szolgálják, hanem a nők elférfiasodását.
<p>A neveléssel kapcsolatban pedig úgy vélekedett: miközben sokan azt
szorgalmazzák, hogy a dogmákat le kell választani a nevelésről, épp <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
dogma az, ami <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nélkül nincs</span> nevelés.</b></span> S <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az olyan tanító, aki nem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">
dogmatikus,</span> egyszerűen nem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">tanít</span></b></span>. </p>
<p><b>Haladás és változás</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A Szökevény Kocsma szépirodalmi alkotás</b></span>, így nem spoilereznénk el, mi
van benne, mindenesetre a könyv <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>valahol egy Houellebecq-előkép, vagy
inkább mondhatnánk, hogy Houellebecq jár A Szökevény Kocsma nyomában;
bár a francia szerző világa gondterhelt, Chestertoné pedig humoros.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Chestertont <span style="background-color:rgb(234,209,220)">gyakran vádolták</span> azzal, hogy úgymond „középkori”.</b></span> Ő
felvette a kesztyűt, és nem azzal válaszolt, hogy visszautasította ezt,
hanem azzal, hogy felvállalta:<i> „a modern nézőpont következményeként
az emberek azért fedeznek fel új ideálokat, mert a régiekhez már nem
mernek közelíteni. (…) Ha meg kell mondanom, hogy mi a baj, az
elsődleges bajok közül is legelsőként említeném azt a mély és
kimondatlan modern feltevést, hogy minden, ami elmúlt, egyszersmind
lehetetlenné vált.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A modernek egyik igencsak kedvelt és gyakran
hangoztatott metaforája a következő: ’az órát nem lehet visszatekerni.’ </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
Csakhogy egyszerű és nyilvánvaló tény, hogy vissza lehet tekerni.”</b></span></i></p>
<p>Sőt, ugyanígy a társadalom, lévén emberi alkotás, rekonstruálható bármely olyan terv szerint, amely valaha létezett.</p>
<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/05/chesterton-szokeveny-kocsma-300b1.jpg" style="margin:9px;float:left;width:200px;height:297px"></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Chesterton
legtöbb <span style="background-color:rgb(234,209,220)">haladás</span>sal kapcsolatos megjegyzése igencsak gunyoros</b></span> –
ugyanakkor <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a reformokat önmagukban nem ellenezte, inkább kora
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">haladásként értelmezett reformjairól és az azok mögött álló modernista
elgondolásokról</span> volt rossz véleménnyel:</b></span> <i>„a szabad gondolat a legjobb biztosíték a szabadság ellen<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>”</b></span></i><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>; <i>„a 'haladás' olyan embert idéz, aki úton jár – igencsak valószínű, hogy rossz úton”.</i> </b></span>Szerinte<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> </b></span><i><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„a
haladásnak azt kellene jelentenie, hogy szakadatlanul változtatjuk a
világot, mert azt akarjuk, hogy egyre jobban hasonlítson az
elképzeléseinkhez.</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Ma viszont a haladás azt jelenti, hogy szakadatlanul
változtatjuk <span style="background-color:rgb(208,224,227)">az elképzelést.</span>”</b></span></i>
<p>Sőt:<b> </b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><i><b>„Az egész világ konzervatívokra és progresszívekre osztotta
fel magát. A progresszívek azon dolgoznak, hogy minél több hibát
elkövessenek. </b><b>A konzervatívok pedig azon, hogy megakadályozzák ezen
hibák <span style="background-color:rgb(255,242,204)">kijavítását</span>”.</b></i></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Chesterton nem hisz<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a spontaneitás</span>ban: <i>„minden konzervativizmus
azon alapul, hogy ha a dolgokat magukra hagyjuk, megmaradnak eredeti
állapotukban. Csakhogy ez nem igaz. Ha valamit <span style="background-color:rgb(234,209,220)">magára hagyunk,</span> a
változások özönének tesszük ki.” Sőt: <span style="background-color:rgb(255,242,204)">„semmi okunk, hogy fellázadjunk a
régi ellen; <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az </span>ellen kell föllázadnunk,</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ami új.” </span></i></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Chesterton humoros, polemikus, megkapó és meglepő: úgy kritizálja a
világot, hogy nem gondterhelt és nem görcsös; inkább energikus és
lendületes. Van mit tőle tanulni.</b></span></p>
<p> </p>
<p><b><i>Gilbert Keith Chesterton: Mi a baj a világgal? Századvég, 2019.</i></b></p>
<p><b><i>Gilbert Keith Chesterton: A Szökevény Kocsma. Századvég, 2019</i></b></p>
<p><b><i>Gilbert Keith Chesterton: A józan ész nevében. Századvég, 2020.</i></b></p></div></div></div>
</div>