[Grem] Hunok, törökök, kipcsakok – Maróth Miklóssal Nagy József beszélget

[Adrienn1]

Kedves hozzáértők

Veszprém megyei Dörgicsén, a Balaton parttól 4 km-re a veszprémi Laczkó 
Dezső múzeumiak

     - négy éve avar kori cuccokat ástak ki,

      - két éve honfoglalás kori temetőt találtak,

     - kettő hete római kori sírtöredéket.

https://www.ldm.hu/hu/hirek/a-bor-regeszete-etno-archeo-kutatasok-2020-07-12


Más. Attól, h valaki nagy intézményrendszert vezet, nem kellene 
nagyképűen más szakterületről nyilatkoznia.

Más. Ha genetikai statisztikáról beszélek, 50%-ról, meg egy szovjet 
eredetűről, esetleg meg kellene adnom a vizsgált populáció létszámát is, 
nem? Nagyon nem mindegy, h 5, vagy 5.000 ember genetikájából vonok le 
következtetéseket.

Nem akarok belebonyolódni, nem értek hozzá.

De tetszenek a gondolkodó, logikát kereső irományaitok.

A


2020. 07. 30. 12:50 keltezéssel, Sziklay Levente írta:
> Kedves Trixi!
> Maróth Miklós kiváló orientalista, arab iszlám témában -(török, perzsa 
> munkásságát nem ismerem). Van értelme egy újságírónak beszélgetni vele 
> a témáról is, mivel egy nagy intézményrendszert vezet, de ahogy írod a 
> magyar őstörténet nem a szakterülete.
> A nyelv és nemzettudat különbségéről is fontos, amit írsz!
>
> "Romhányi Beatrix" <t.romhanyi at gmail.com> írta:
>
>     Kedves Lista!
>     Maróth Miklós honfoglalás ügyben nem tekinthető mérvadónak,
>     ráadásul úgy látom, a legfrissebb kutatási eredményeket vagy nem
>     ismeri, vagy félreértette. A 9. század második felében beköltöző
>     népesség és az itt talált népesség aránya valahol 1:3, 1:4
>     lehetett, vagyis a 10. század elején a Kárpát-medence népességének
>     20-25%-a tartozhatott Árpád csapatához. Ehhez a 10. században még
>     további beköltözők érkeztek (pl. besenyők), kisebb arányban, és
>     főleg kevésbé egységes szervezetben. Azt sem szabad elfelejteni,
>     hogy a Kárpát-medence népessége előtte (és persze utána) sem volt
>     etnikailag, nyelvileg homogén. Finnugor nyelven (ha tetszik,
>     magyarul) beszélő csoportok a 7. század végétől simán lehettek a
>     térségben, de annak az esélye, hogy többséget alkottak,
>     gyakorlatilag nulla. Mellettük különféle szláv, germán, török,
>     sőt, akár latin nyelvű csoportok is bőven voltak, a közvetítő
>     nyelv pedig nagy valószínűséggel a szláv volt. Egy ilyen közegben
>     egy önmagában kisebbségben lévő, de a többiekhez egyenként
>     viszonyítva mégis relatív többséget jelentő népcsoport nyelve is
>     válhat uralkodóvá, hozzátéve, hogy a középkori Magyar Királyság
>     nyelvi térképe ezzel együtt mindig igen színes volt (és nemcsak a
>     később beköltözők miatt!). Az már csak hab a tortán, hogy bátor
>     feltételezés Árpád népét egynyelvűnek tekinteni. Legalább a
>     kabarok jó eséllyel török nyelvűek voltak, de kisebb csatlakozott
>     néptöredékek is beszélhettek még egyéb nyelveket is. Ceterum
>     censeo: a nyelvhasználat a középkorban, de még a kora újkorban is
>     meglehetősen ritkán vált identitásképzővé (pl. erdélyi szászok). A
>     nyelv mint a nemzeti hovatartozás kifejezője egy újkori
>     elképzelés, és még akkor sem vált teljesen általánossá (ld. írek).
>     Szép napot!
>     Trixi
>     <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>     	Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>     <https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>
>
>         ___________________________________________
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200730/c027b942/attachment.html>