[Grem] A Hungary Helps továbbra is segíti az üldözött keresztényeket - interjú Azbej Tristannal

[Emoke Greschik]

 Nehéz helyzetbe került szentföldi iskolákat támogat a kormány –
Beszélgetés Azbej Tristannal
Nézőpont <https://www.magyarkurir.hu/nezopont> – 2020. július 27., hétfő |
15:05

https://www.magyarkurir.hu/hirek/nehez-helyzetbe-kerult-szentfoldi-iskolakat-tamogat-kormany-beszelgetes-azbej-tristannal
6
A Hungary Helps Program az elmúlt hónapokban nehéz helyzetbe került szentföldi
iskolák újranyitásához járult hozzá, a Jeruzsálemi Latin Patriarkátuson
keresztül. Azbej Tristannal, az üldözött keresztények megsegítéséért és a
Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkárral beszélgettünk.

*– Hogyan kerültek kapcsolatba a Hungary Helps Programon keresztül a
szentföldi iskolákkal, illetve a klasszikus Szentföld (Izrael, Palesztin
Hatóság, Jordánia, Ciprus) területén található iskolákról van szó?*

– *A mostani támogatásunk a palesztinai és jordániai területeken lévő
iskolákat érinti. Az év kezdetén programot indítottunk a Szentföldi
Ferences Kusztódia izraeli területen lévő iskoláinak támogatására.
*Magyarország
2016 elején indította el az üldözött keresztények támogatását célzó
programot: ez az általános, humanitárius programunk, a Hungary Helps
Program egyik legismertebb és legfontosabb része. *A koronavírus-járvány
során azt tapasztaltuk az általunk támogatott keresztény közösségekkel
kapcsolatban, hogy a keresztény kisebbségeket ez a pandémia halmozottan
sújtotta*. Ez igaz azokra az országokra, ahol üldözik a keresztényeket –
ezekben a fizikai üldözéshez kapcsolódott a gazdasági diszkrimináció –, de
igaz azokra is, ahol nem üldözik a keresztényeket. *A Szentföld országai *is
ilyenek, ebből a szempontból a* béke szigetének számítanak*. A keresztények
az egész *Közel-Keleten kisebbségben vannak, lélekszámuk három-négy
százalék, azaz 12-15 millió ember. A Szentföldön azonban biztosított
számukra a vallásszabadság. *Jordániában a katolikus karitász nemcsak a
nehéz helyzetű helyi keresztény és nem keresztény emberektől gondoskodik,
hanem az Irakból és Szíriából odamenekültekről is. A támogatáskérést a
katolikus egyházi vezetőtől, a Jeruzsálemi Latin Patriarkátus vezető
adminisztrátorától, Pierbattista Pizzaballától kaptuk, illetve a korábban
már támogatott Jeruzsálemi Latin Patriarkátus jordániai vikárius
püspökétől, William Shomalitól. Mindketten jártak már Magyarországon.
Beszámolójuk szerint *a tágabb értelemben vett Szentföld legfontosabb
intézményei, a katolikus iskolák a koronavírus-járvány gazdasági hatásai
miatt egészen kilátástalan helyzetbe kerültek. **Több millió dolláros
hiányuk halmozódott fel, emiatt nem tudják folytatni* *a működésüket*. Ezért*
a jordániai egyházi vezetők segítségkéréssel fordultak hozzánk*. Ez több
szempontból is súlyos, hatalmas probléma, és túlmutat az ottani
kereszténység helyzetén és jövőjén. Többgyermekes családapaként úgy
gondolkozom: ha gondok merülnének fel a gyerekeim taníttatása terén,
keresnék olyan iskolát, ahol biztosított a nevelésük, oktatásuk. *Ha az
oktatási-nevelési intézmények nem maradnak fenn, az hozzájárulhat a
keresztények Szentföldről való elvándorlásához.* A palesztinai és jordániai
keresztény *iskolákba nem csak keresztények járnak, sőt a diákok több mint
fele muszlim. A keresztény iskolák fenntartásának missziója tehát nemcsak a
kereszténység fenntartását szolgálja, hanem hosszú távon a békés egymás
mellett élést is*, a keresztények és muszlimok kölcsönös elfogadását, ami
az egész régió békéjét és a keresztények fennmaradását is szolgálja. Ezért
tartottuk fontosnak ezeknek az intézményeknek a támogatását.

*– A koronavírus-járvány mennyiben hátráltatta a segítség gyakorlati
megvalósítását?*

– *Amikor elindult itthon a járvány elleni védekezés, úgy gondolkoztunk:
Magyarország nagyon fontos küldetése a világon élő keresztény közösségek
megsegítése, de most először magunkat kell megmenteni, hogy majd másokon is
tudjunk segíteni*.* Ezért semmilyen olyan támogatást nem fogunk külföldre
vinni, amire itthon szükség van a koronavírus-járvány elleni küzdelemhez,*
a magyar emberek megsegítéséhez. *Mivel azonban a hazai védekezés első
szakasza sikeres volt, a magyar kormány úgy döntött, hogy a Szentföldről
érkezett segítségkérést nemcsak meghalljuk, hanem támogatni is fogjuk*.*
Ezért egymillió dollárral támogatjuk a szentföldi iskolákat. *Palesztinában
és Jordániában negyvenhárom iskolát tart fenn a Katolikus Egyház. Közel
húszezer diákról van szó, az ő oktatásuk folytatásához járultunk most hozzá.

*– A Hungary Helps Program folytatódik?*

–* Igen, mégpedig teljes gőzzel.* A nemrég megszavazott jövő évi
költségvetési törvényben az eddigi súlyának megfelelően szerepel a Hungary
Helps Program.

*– Ön a minap úgy nyilatkozott, nem tudják, hogyan kezeljék a nyugati
világban egyre jobban terjedő keresztényellenességet. Mire gondolt?*

– Pontosítanám a gondolatomat, amennyiben a Hungary Helps Program a tettek
és nem a szavak programja. Valljuk, hogy a segítséget kell odavinni, ahol a
baj van, nem a bajt idehozni. Ez egy humanitárius, nemzetközi
segítségnyújtási program. A világban eddig *az erőszakos keresztényüldözés
Afrikában, Ázsia egyes régióiban és a Közel-Keleten zajlott, nagyon súlyos
mértékben, 260 millió keresztény hívőt diszkriminálnak, vagy éppen a
népirtás szintjén üldöznek a keresztény hite miatt*. Ez egy olyan
emberjogi, történelmi válság, amit Magyarország természetesen nem tud
egyedül megoldani, de legalább megvannak az eszközeink, hogy segítsünk. Ez
a humanitárius segítségnyújtás, ezért * küldünk életmentő gyorssegélyeket
keresztényellenes terrortámadások után, támogatjuk az egyes országokon
belül a menekült keresztények ellátását. Támogattuk Irakban, Szíriában,
Nyugat-Afrikában lerombolt keresztény települések, iskolák, kórházak
templomok újjáépítését.*

Ami a Nyugaton tapasztalt keresztényellenességet illeti: eddig
következetesen így neveztük, mert egyértelműen elkülönült a
keresztényüldözéstől. Az a kulturális offenzíva, ami a kereszténység
köztérből való direkt vagy indirekt kiszorítását célozta, egy
intellektuális keresztényellenesség volt, nem akartuk egy szintre emelni
azzal, *ami például Nyugat-Afrikában zajlik: az modern kori népirtás,
genocídium.* Az elmúlt hetek eseményei azonban nagy piros jelet tettek
minderre. A korábbi, intellektuális keresztényellenesség egyre inkább
erőszakos tettekbe kezd átcsapni*. Az Egyesült Államokban két nap alatt öt
templomot támadtak meg, megpróbálták felgyújtani őket. Kaliforniában le is
égett a megtámadott templom. Ezek már egyértelműen erőszakos cselekmények.*
Nem kell ahhoz vészmadárkodni, hogy kijelentsük: egyenes következménye lesz
ennek, amikor emberek ellen zajlanak majd ezek az erőszakos támadások.
Nyugat-Európában, de még Magyarországon is hajlamosak a megszólalók
elbagatellizálni a problémát: „Ne dimenzionáljuk túl, az intellektuális és
erőszakos támadások lassan elmúlnak, ne mártírkodjunk.” Ám ha csak a
mostani eseményeket nézzük, *az öt megtámadott templom közül – amelyiket
megpróbáltak felgyújtani – az egyikben hívek gyülekeztek szentmisére*. Félek,
hogy a nem távoli, hanem akár már a közeli jövőben keresztény életeket
fognak támadni az erőszakos tüntetők. *Ahol klasszikus keresztényüldözés
zajlik, ott általában valamelyik szélsőséges vallási csoport támad,
legtöbbször a dzsihadisták, sajnos ez beszivárgott Európába is. *Boldog
Jacques Hamel atya esetét idézem fel, akit 2016-ban meggyilkoltak
Franciaországban, dzsihadisták. *Itt azonban másfajta ideológia áll a
háttérben, amit nagyon nehéz definiálni, mert önmagát emberi jogvédő
kezdeményezésnek állítja be mint a legkülönbözőbb kisebbségek –
afroamerikaiak, feminista, LMBT-csoportok – emberi jogi védelmező
csoportjai. Másról van azonban szó: egy szélsőbalos, ateista, militáns
mozgalomról. Az emberi jogi törekvéseiket csupán mázként használják, de
egyébként mindent támadnak*, a*mi a keresztény kultúrkörhöz kapcsolódik.*

*– Jézus az utolsó vacsorán egyértelműen megmondta tanítványainak: „A világ
gyűlölni fog benneteket az én nevemért.” Az elmúlt kétezer évben nem volt a
történelemnek olyan időszaka, amelyben a világ valamely pontján ne üldözték
volna a keresztényeket. Lehet, hogy együtt kell ezzel élnünk. A kérdés,
hogyan tudjuk ezt krisztusi lelkülettel kezelni.*

– Tertullianus ókori egyházatya pedig azt mondta, hogy a mártírok vére a
kereszténység magvetése. Katolikus keresztény hívőként értem ennek az
üzenetnek az értelmét. Ám a magyar kormány tisztviselőjeként a mögöttes
tartalom mellett sem tudom elfogadni azt a vélekedést, hogy szó nélkül
hagyni kell, hogy a keresztényeket bárhol a világban üldözzék. Ez ellen f*el
kell emelni a szavunkat, nem csupán keresztény megfontolásból, hanem az
emberi jogi védelem alapján.* Nemcsak Magyarországnak kellene humanitárius
programot indítania a világ legüldözöttebb vallási közösségének védelmében,
hanem a*z egész keresztény világnak, sőt a nem keresztény többségű
országoknak is fel kellene ismerniük, hogy a keresztény hívők jogait is
tisztelni kell.* * Büszkeség számomra, hogy sikerült olyan országokat az
oldalunkra állítani ebben az ügyben, mint az Egyesült Államok,
Lengyelország. Legutóbb pedig Észtországgal kötöttünk együttműködési
megállapodást. Az üldözött keresztények megsegítése fontos nemzeti
küldetésünk, csakúgy, mint az, hogy megpróbáljuk az egész világot
mozgósítani ebben az ügyben. Nagyon lényeges az is, hogy Magyarország
kormánya deklaráltan kereszténydemokrata szellemiségű kormány.*


*Fotó: Merényi Zita*

*Bodnár *
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200728/760681c7/attachment.html>