<div dir="ltr">
<h1>Nehéz helyzetbe került szentföldi iskolákat támogat a kormány – Beszélgetés Azbej Tristannal </h1><div><a href="https://www.magyarkurir.hu/nezopont" target="_blank">Nézőpont</a> – 2020. július 27., hétfő | 15:05<div> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/nehez-helyzetbe-kerult-szentfoldi-iskolakat-tamogat-kormany-beszelgetes-azbej-tristannal" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hirek/nehez-helyzetbe-kerult-szentfoldi-iskolakat-tamogat-kormany-beszelgetes-azbej-tristannal</a> </div></div><div><a rel="lightbox['g107380']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=107380&v=1&img=c_AE6A4935.jpg" style="margin-right:0px" width="473" height="315"><span title="6 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> 6</span></a></div><h3><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A
Hungary Helps Program az elmúlt hónapokban <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nehéz helyzetbe került </span>
szentföldi iskolák újranyitásához járult hozzá, a Jeruzsálemi Latin
Patriarkátuson keresztül. </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Azbej Tristannal, az üldözött keresztények
megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős
államtitkárral beszélgettünk.</span></h3><div><p><b>–
Hogyan kerültek kapcsolatba a Hungary Helps Programon keresztül a
szentföldi iskolákkal, illetve a klasszikus Szentföld (Izrael, Palesztin
Hatóság, Jordánia, Ciprus) területén található iskolákról van szó?</b></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A mostani támogatásunk a palesztinai és jordániai területeken lévő
iskolákat érinti. Az év kezdetén programot indítottunk a Szentföldi
Ferences Kusztódia izraeli területen lévő iskoláinak támogatására.
</b></span>Magyarország 2016 elején indította el az üldözött keresztények
támogatását célzó programot: ez az általános, humanitárius programunk, a
Hungary Helps Program egyik legismertebb és legfontosabb része. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A
koronavírus-járvány során azt tapasztaltuk az általunk támogatott
keresztény közösségekkel kapcsolatban, hogy a <span style="background-color:rgb(255,242,204)">keresztény kisebbségeket
</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ez a pandémia halmozottan sújtotta</span></b></span>. Ez igaz azokra az országokra, ahol
üldözik a keresztényeket – ezekben a fizikai üldözéshez kapcsolódott a
gazdasági diszkrimináció –, de igaz azokra is, ahol nem üldözik a
keresztényeket. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A Szentföld országai </b></span>is ilyenek, ebből a szempontból a<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
béke szigetének számítanak</b></span>. A keresztények az egész <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Közel-Keleten
kisebbségben vannak, lélekszámuk három-négy százalék, azaz 12-15 millió
ember. A Szentföldön azonban biztosított számukra a vallásszabadság.
</b></span>Jordániában a katolikus karitász nemcsak a nehéz helyzetű helyi
keresztény és nem keresztény emberektől gondoskodik, hanem az Irakból és
Szíriából odamenekültekről is. A támogatáskérést a katolikus egyházi
vezetőtől, a Jeruzsálemi Latin Patriarkátus vezető adminisztrátorától,
Pierbattista Pizzaballától kaptuk, illetve a korábban már támogatott
Jeruzsálemi Latin Patriarkátus jordániai vikárius püspökétől, William
Shomalitól. Mindketten jártak már Magyarországon. Beszámolójuk szerint <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a
tágabb értelemben vett Szentföld legfontosabb intézményei, a katolikus
iskolák a koronavírus-járvány gazdasági hatásai <span style="background-color:rgb(234,209,220)">miatt egészen
kilátástalan helyzetbe kerültek. </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Több millió dolláros hiányuk
halmozódott fel, emiatt nem tudják folytatni</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a működésüket</b></span>. Ezért<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a
jordániai egyházi vezetők segítségkéréssel fordultak <span style="background-color:rgb(208,224,227)">hozzánk</span></b></span>. Ez több
szempontból is súlyos, hatalmas probléma, és túlmutat az ottani
kereszténység helyzetén és jövőjén. Többgyermekes családapaként úgy
gondolkozom: ha gondok merülnének fel a gyerekeim taníttatása terén,
keresnék olyan iskolát, ahol biztosított a nevelésük, oktatásuk. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> az
oktatási-nevelési intézmények</span> nem maradnak fenn, az hozzájárulhat<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a
keresztények Szentföld</span>ről való elvándorlásához.</b></span> A palesztinai és
jordániai keresztény <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>iskolákba nem csak keresztények járnak, sőt a
diákok több mint fele muszlim. A keresztény iskolák fenntartásának
missziója tehát nemcsak a kereszténység fenntartását szolgálja, hanem
hosszú távon<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a békés egymás mellett élést</span> is</b></span>, a keresztények és
muszlimok kölcsönös elfogadását, ami az egész régió békéjét és a
keresztények fennmaradását is szolgálja. Ezért tartottuk fontosnak
ezeknek az intézményeknek a támogatását.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g107380']"><img style="display:block;margin:auto 0px auto auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=107380&v=1&p=1&img=c_AE6A4910.jpg" alt="" width="189" height="126" border="0"></a></p>
<p><b>– A koronavírus-járvány mennyiben hátráltatta a segítség gyakorlati megvalósítását?</b></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Amikor elindult itthon a járvány elleni védekezés, úgy
gondolkoztunk: Magyarország nagyon fontos küldetése a világon élő
keresztény közösségek megsegítése, de most először magunkat kell
megmenteni, hogy majd másokon is tudjunk segíteni</b></span>.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Ezért semmilyen olyan
támogatást nem fogunk külföldre vinni, amire itthon szükség van a
koronavírus-járvány elleni küzdelemhez,</b></span> a magyar emberek megsegítéséhez.
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Mivel azonban a hazai védekezés első szakasza sikeres volt, a magyar
kormány úgy döntött, hogy a Szentföldről érkezett segítségkérést nemcsak
meghalljuk, hanem támogatni is fogjuk</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Ezért egymillió dollárral
támogatjuk a szentföldi iskolákat. </b></span>Palesztinában és Jordániában
negyvenhárom iskolát tart fenn a Katolikus Egyház. Közel húszezer
diákról van szó, az ő oktatásuk folytatásához járultunk most hozzá.</p>
<p><b>–<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> A Hungary Helps Program folytatódik?</span></b></p>
<p>–<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Igen, mégpedig teljes gőzzel.</b></span> A nemrég megszavazott jövő évi
költségvetési törvényben az eddigi súlyának megfelelően szerepel a
Hungary Helps Program.</p>
<p><b>– Ön a minap úgy nyilatkozott, nem tudják, hogyan kezeljék<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a
nyugati világban egyre jobban terjedő keresztényellenesség</span>et. Mire
gondolt?</b></p>
<p>– Pontosítanám a gondolatomat, amennyiben a Hungary Helps Program a
tettek és nem a szavak programja. Valljuk, hogy a segítséget kell
odavinni, ahol a baj van, nem a bajt idehozni. Ez egy humanitárius,
nemzetközi segítségnyújtási program. A világban eddig <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az erőszakos
keresztényüldözés Afrikában, Ázsia egyes régióiban és a Közel-Keleten
zajlott, nagyon súlyos mértékben, 260 millió keresztény hívőt
diszkriminálnak, vagy éppen a népirtás szintjén üldöznek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a keresztény
hite </span>miatt</b></span>. Ez egy olyan emberjogi, történelmi válság, amit Magyarország
természetesen nem tud egyedül megoldani, de legalább megvannak az
eszközeink, hogy segítsünk. Ez a humanitárius segítségnyújtás, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">ezért </span><b>
küldünk életmentő gyorssegélyeket keresztény<span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellenes terrortámadások
</span>után, támogatjuk az egyes országokon belül a menekült keresztények
ellátását. Támogattuk Irakban, Szíriában, Nyugat-Afrikában lerombolt
keresztény települések, iskolák, kórházak templomok újjáépítését.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g107380']"><img style="display:block;margin:auto 0px auto auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=107380&v=1&p=1&img=c_AE6A4941-2.jpg" alt="" width="189" height="126" border="0"></a></p>
<p>Ami a Nyugaton tapasztalt keresztényellenességet illeti: eddig
következetesen így neveztük, mert egyértelműen elkülönült a
keresztényüldözéstől. Az a kulturális offenzíva, ami a kereszténység
köztérből való direkt vagy indirekt kiszorítását célozta, egy
intellektuális keresztényellenesség volt, nem akartuk egy szintre emelni
azzal, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ami például Nyugat-Afrikában zajlik: az modern kori népirtás,
genocídium.</b></span> Az elmúlt hetek eseményei azonban nagy piros jelet tettek
minderre. A korábbi, intellektuális keresztényellenesség egyre inkább
erőszakos tettekbe kezd átcsapni<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. Az Egyesült Államokban két nap alatt
öt <span style="background-color:rgb(255,242,204)">templomot</span> támadtak meg, megpróbálták felgyújtani őket. Kaliforniában
le is égett a megtámadott templom. Ezek már egyértelműen erőszakos
cselekmények.</b></span> Nem kell ahhoz vészmadárkodni, hogy kijelentsük: egyenes
következménye lesz ennek, amikor emberek ellen zajlanak majd ezek az
erőszakos támadások. Nyugat-Európában, de még Magyarországon is
hajlamosak a megszólalók elbagatellizálni a problémát: „Ne
dimenzionáljuk túl, az intellektuális és erőszakos támadások lassan
elmúlnak, ne mártírkodjunk.” Ám ha csak a mostani eseményeket nézzük, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az
öt megtámadott <span style="background-color:rgb(255,242,204)">templom</span> közül – amelyiket megpróbáltak felgyújtani – <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az
egyikben hívek gyülekeztek szentmisére</span></b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span>Félek, hogy a nem távoli, hanem
akár már a közeli jövőben keresztény életeket fognak támadni az
erőszakos tüntetők. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ahol klasszikus keresztényüldözés zajlik, ott
általában valamelyik szélsőséges vallási csoport támad, legtöbbször a
dzsihadisták, sajnos ez beszivárgott Európába is. </b></span>Boldog Jacques Hamel
atya esetét idézem fel, akit 2016-ban meggyilkoltak Franciaországban,
dzsihadisták. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Itt azonban másfajta ideológia áll a háttérben, amit
nagyon nehéz definiálni, mert önmagát <span style="background-color:rgb(249,203,156)">emberi jogvédő kezdeményezés</span>nek
állítja be mint <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a legkülönbözőbb kisebbségek – afroamerikaiak,
feminista, LMBT-csoportok</span> –<span style="background-color:rgb(246,178,107)"> emberi jogi védelmező <span style="background-color:rgb(234,209,220)">csoportjai.</span></span> Másról van
azonban szó: egy szélsőbalos, ateista, militáns mozgalomról. Az emberi
jogi törekvéseiket csupán mázként használják, de egyébként mindent
támadnak</b></span>, a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mi a keresztény kultúrkörhöz kapcsolódik.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g107380']"><img style="display:block;margin:auto 0px auto auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=107380&v=1&p=1&img=c_AE6A4882.jpg" alt="" width="189" height="126" border="0"></a></p>
<p><b>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Jézus az utolsó vacsorán egyértelműen megmondta
tanítványainak: „<span style="background-color:rgb(208,224,227)">A világ gyűlölni fog benneteket az én nevemért.</span>” </span>Az
elmúlt kétezer évben nem volt a történelemnek olyan időszaka, amelyben a
világ valamely pontján ne üldözték volna a keresztényeket. Lehet, hogy
együtt kell ezzel élnünk. A kérdés, hogyan tudjuk ezt krisztusi
lelkülettel kezelni.</b></p>
<p>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">T<span style="background-color:rgb(255,255,255)">ertullianus ókori egyházatya pedig azt mondta, hogy a mártírok
vére a kereszténység magvetése. </span></span>Katolikus keresztény hívőként értem
ennek az üzenetnek az értelmét. Ám a magyar kormány tisztviselőjeként a
mögöttes tartalom mellett sem tudom elfogadni azt a vélekedést, hogy szó
nélkül hagyni kell, hogy a keresztényeket bárhol a világban üldözzék.
Ez ellen f<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>el kell emelni a szavunkat, nem csupán keresztény
megfontolásból, hanem az emberi jogi védelem alapján.</b></span> Nemcsak
Magyarországnak kellene humanitárius programot indítania a világ
legüldözöttebb vallási közösségének védelmében, hanem a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>z egész
keresztény világnak, sőt a nem keresztény többségű országoknak is fel
kellene ismerniük, hogy a keresztény hívők jogait is tisztelni kell.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
Büszkeség számomra, hogy sikerült olyan országokat az oldalunkra
állítani ebben az ügyben, mint az Egyesült Államok, Lengyelország.
Legutóbb pedig Észtországgal kötöttünk együttműködési megállapodást. Az
üldözött keresztények megsegítése fontos nemzeti küldetésünk, csakúgy,
mint az, hogy megpróbáljuk az egész világot mozgósítani ebben az ügyben.
Nagyon lényeges az is, hogy Magyarország kormánya deklaráltan
kereszténydemokrata szellemiségű kormány.</b></span></p>
<p><b>Fotó: Merényi Zita<br></b></p>
<p><b>Bodnár </b></p></div>
</div>