[Grem] Emélkezzünk! Így esett el Konstantinápoly / A Hagia Sophia mecsetté alakítása napján

[Emoke Greschik]

Így esett el Konstantinápoly
<https://mandiner.hu/cikk/20200724_igy_esett_el_konstantinapoly>
2020. július 24. 10:55
https://mandiner.hu/cikk/20200724_igy_esett_el_konstantinapoly
1453 májusában esett el Konstantinápoly, a Római Birodalom örököseként ezer
évig tovább létező Bizánci Birodalom fővárosa. A Hagia Sophia mecsetté való
visszaalakításának napján idézzük fel a város elestének történetét.

Konstantinápoly 1453-as elestének fő oka a 15. század első felében
Anatóliában egyre nagyobb hatalommá váló Oszmán Birodalom terjeszkedése
volt, amely sorban foglalta el a szétesőben lévő Bizánci Birodalom
kis-ázsiai területeit, és megjelent Konstantinápoly falai előtt is.

II. Murád oszmán szultán fia és utóda, II. Mehmed, előbb a Boszporusz mellé
épített Rumili Hisszár által biztosította magának a tengert. Ennek
következtében a Fekete-tenger partján lévő genovai városok nem segíthettek.
Az új várat Boğazkesen-nek is nevezték, ami török nyelven kettős jelentésű:
szoros-záró vagy torok-vágó – ez is kifejezte a stratégiai fontosságát.
Közben XI. Konstantinbizánci császár ajándékokat és pénzt küldözgetett a
szultánnak, de mikor ez két követét is lefejezte, a császár felkészült a
harcra.
Konstantin a nyugati keresztény hatalmakhoz fordult segítségért,

de V. Miklós pápa nem volt rábírható, hogy segítséget küldjön. 1054 óta a
katolikus és ortodox egyház közti szakadás után a katolikusok próbálták
visszajuttatni a keleti egyházat Róma kebelébe. Ez most nagyon jó alkalom
volt, segítséget csak azzal a feltétellel voltak hajlandóak küldeni, ha a
bizánciak visszatérnek Rómához, és ezt Konstantin császár formálisan meg is
tette. A pápa végül építetett a velenceiekkel 5 gályát, amit el is küldött
Konstantinápolyba. Néhány genovai és velencei hajó is segítségül jött.

A bizánci hadsereg körülbelül 7000 emberből állt, ebből 2000 külföldi
zsoldos volt (elsősorban velenceiek és szerbek, másrészt itáliaiak és
szicíliaiak). A városnak ugyanakkor 20 km megerősített fala volt abban az
időben. A török sereg a régi források szerint közel 100 000 főt számlált,
amelyből 20 000 janicsár volt. Napjainkban a kutatások szerint ha Mehmed
valóban a teljes haddal támadt a város ellen, akkor legfeljebb 50–70 000
főből állhatott, ebből a janicsárok száma legfeljebb 7–10 000 főre
rúghatott. Mohamed erre az ostromra építtetett egy flottát is, hogy a
tenger felől is megtámadhassa a várost.

Egy legenda szerint az oszmánok táborában volt egy Orbán nevű magyar is,
aki jól értett az ágyúöntéshez (ami ebben az időben nagy újdonság volt).
Orbán egy 8 méternél hosszabb és majdnem 1 méter átmérőjű ágyút öntött,

amely 550 kg-os ágyúgolyókat ki tudott lőni több mint 1 km távolságra.
Habár a bizánciaknak is voltak ágyúik, ezek sokkal kisebbek voltak és a
visszalökéseik néha a saját falaikban tettek kárt. Orbán ágyújának is
voltak hátrányai. Alig találtak el vele valamit, még egy akkora várost sem,
mint Konstantinápoly, hat óráig tartott, míg kihűlt, és újra tölthették, és
hat heti ostrom után az ágyú végül össze is omlott.

*Orbán ágyúja*

*Az ostrom*

1453. április 6-án felállították a szultán sátrát a vár előtt. Ugyanaznap
megkezdődött a város ostroma az Aranyszarv-öböltől a Márvány-tengerig
terjedő szakaszon a szárazföldön. Április 9-én Süleyman Bej megpróbált
behatolni az Aranyszarv öbölbe, de sikertelenül; az öblöt elzáró lánc,
amelyet a Galata és a Szeráj földnyelv között feszítettek ki,
megakadályozta.

Április 11-ére a szüntelen ágyúzás megtette a hatását: már több helyen is
beomlott a fal és néhány kisebb erősséget a Boszporusz partján bevettek az
oszmánok. Másnap a török flotta megtámadta az Aranyszarv-öblöt védő bizánci
hajókat. A keresztények győzelme megingatta a török sereg morálját, mire a
szultán parancsot adott, hogy a flottát ágyúkkal lőjék.
Április 18-án éjjel megtörtént az első keményebb ostrom,

ami több mint négy órát tartott, de a bizánciak ellenálltak az ostromnak és
a törököknek vissza kellett vonulniuk.

A következő nap egy tengeri csata játszódott le Yenikapi mellett a
bizánci-genovai-velencei csatahajók és az oszmán flotta között, amely el
akarta süllyeszteni a pápa által küldött három utánpótlást szállító hajót.
A szultán maga parancsolta Sülejman Bejnek, hogy a hajókat minden áron el
kell süllyeszteni, de minden próbálkozásuk hiábavaló volt, a pápai hajók
sokkal nagyobbak voltak és szerencsésen beértek a kikötőbe. Ez egy újabb
csapást mért a törökök moráljára, és a katonák kezdtek elszökdösni a
seregtől. A császár, kihasználva a pillanatnyi fölényt, békét ajánlott. Ezt
a szultán a nagyvezír, Candarli Halil pasa támogatásával visszautasította;
a vár ágyúzását tovább folytatták. Aksemseddin, a szultán lelki tanítója
szerencsés kimenetelt jósolt az ostromnak.

A szultán elhatározta, hogy beveti a meglepetés elemét is, és szárazföldön
keresztül görgető pályatest segítségével vonatta az oszmán flottát az
Aranyszarv-öbölbe. A keresztények megrökönyödve figyelték, ahogy a 70
hadihajót átvontatják a szárazföldön át az öbölbe, ahonnan sikeresen
ágyúzhatták a védtelen erősségeket az Aranyszarv partján. XI. Konstantin
bizánci császár kénytelen volt átcsoportosítani védőinek egy részét, ami
jelentősen csökkentette a vár védelmi erejét.

Április 28-án meghiúsult a kísérlet, hogy az oszmán hajókat ágyútűzzel
elsüllyesszék. A törökök felépítettek egy hidat Ayvansaray és Sutluce
között, ami lehetővé tette, hogy az öböl menti erősségeket szárazföldi
erőkkel is támadják.
A szultán még egyszer felajánlotta, hogy ha feladják a várat, sértetlenül
elvonulhatnak, de a császár visszautasította az ajánlatot.

A következő hetekben több, órákon át tartó ostromot intéztek a vár ellen.
Május 26-án olyan hírek kezdtek terjengeni az oszmán táborban, hogy több
európai ország, köztük Magyarország is haderőt készült küldeni
Konstantinápoly felmentésére, ha az ostrom tovább húzódik. Ezeket megtudva,
a szultán összehívta a divánt. Candarli Halil pasa és hívei minden
igyekezetük ellenére sem tudták meggyőzni a szultánt az ostrom
abbahagyására, akit Zaganos pasa, Aksemseddin, Molla Gurani és Molla Hüsrev
támogatott. Másnap kiadták a parancsot az általános rohamra.

Az utolsó ostrom előtt II. Mohamed felszólította a császárt, hogy hagyja
ott a birodalom trónját, vonuljon vissza a Peloponnészoszi-félszigetre,
ahol biztosítja számára az önálló uralkodó státusát. A császár, történelmi
és hazafias felelőssége tudatában, megtagadta a visszavonulást és
elkötelezte magát népe mellett.

A szultán ultimátumát ennek veje, Izmail pasa adta át a fejedelemnek, és
ugyancsak neki kellett a nemleges választ apósának visszavinnie. Arra
biztatták, hogy ismeretlen helyen próbáljon új csapatokat szervezni, és úgy
vélték, hogy ezeknek, valamint az albánoknak a valószínű segítségével
újfent ráijeszthetnek Mohamedre, aki a város ostromát így feladná.
Konstantin senkire nem hallgatott. Azt válaszolta a nemeseknek, hogy soha
nem határozná azt, hogy eme nehéz órákban magára hagyja a népet, a fővárost
és az uralkodói trónt. Arra kérte őket, hogy:
„kérjétek tőlem inkább azt, hogy ne hagyjalak el benneteket. Igen, a
kívánságom az, hogy veletek halhassak meg”.

Május 28-án Konstantin elrendelte, hogy litániát tartsanak a városfalakon
és a város minden templomában. Ezen a litánián, a lakosság nagyja részt
vett. Szentképeket, ikonokat, tárgyakat tartva imádkoztak a város
megmeneküléséért. A fejedelem összegyűjtötte vezéreit, tábornokait és
elérzékenyítő, de egyben lelkesítő beszédében arra kérte őket, hogy minden
csepp erejükkel azon legyenek, hogy a török támadást véglegesen
visszaverjék.

A Hagia Sophia templomban tartott mise után a fejedelem a város falain
töltötte az egész éjszakát, bátorítva a harcosokat, végül maga is beállva a
város védelmezői közé a Szent Romanos kapunál. Ezen a helyen támadt Mohamed
a janicsárjaival, és ezen a helyen kiáltott fel örömmel a hajnali
napfelkeltekor Konstantin azt hívén, hogy legyőzték a törököket.

*A szultán bevonulás Konstantinápolyba*

Giovanni Giustiniani Longo főparancsnok sebesülése, aki két nap múlva
meghalt Híosz szigetén, zavart okozott a harcolók körében, és így eshetett
meg, hogy Mohamed janicsárjai a meggyengült védelem miatt betörtek a
Blachernai-fal egyik apró kirohanó kapuján, melynek Kerkoporta (Cirkusz
kapu) volt a neve és benyomultak a falak közé, majd bejutottak a várfalak
mögé is.

Ugyanabban az órában halálosan megsebesült Konstantin császár is, és ahogy
kívánta, hazájának védelmezése közben halt meg. Holtteste körül olyan ádáz
tusa folyt, hogy egész halmok vetődtek egymásra. Végül e testhalmokon
keresztül a törökök, akiket feltartóztatni többé nem lehetett, behatoltak a
városba.

A törökök Konstantinápolyba való bejutásuk után
három napon keresztül elképzelhetetlen pusztítást és öldöklést vittek
véghez.

A janicsárok betörték a Hagia Sophia kapuit és a bemenekült tömeget
lemészárolták, a szent tárgyakat meggyalázták. Aki megmenekült, azt
elhurcolták rabszolgának. Egy ma is élő mítosz szerint amikor a törökök
betörtek e csodálatos és egyedülálló templomba, Bizánc nagyságának e
méltóságos jelképébe, a pap misét tartott. A kelyhet tartó pap mögött
megnyílt a fal és a papot elnyelte. A mítosz szerint ha Konstantinápoly
ismét felszabadul, akkor a fal megnyílik és kiadja magából a papot, aki
majd ott folytatja a misét, ahol 1453. május 29-én abbahagyta. És akkor
majd felébred a megkövült fejedelem, aki az Arany Kapu alatt alussza örök
álmát és a törököket egészen napkeletig kergeti.

A foglyok száma 60 ezerre rúgott, a halottaké talán ennél is többre. A
Hagia Sophia templomban olyan magasan hevertek a testek, hogy napokig
tartott, amíg azt a hódító szultán parancsának megfelelően főmecsetté
alakíthatták. Kevés ember menekült meg (főleg hajón). Konstantinápoly
elestével megszűnt a kereszténység egyik központja, sőt fővárosa lett az
Oszmán Birodalomnak.

*(Szöveg, forrás: Wikipedia
<https://hu.wikipedia.org/wiki/Konstantin%C3%A1poly_ostroma_?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202007(1453)>)*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_-412603467139132644_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200724/07f052bc/attachment.html>