<div dir="ltr"><div><div class="gmail-container"><div class="gmail-row"><div class="gmail-rsidebar">
<div id="gmail-toplogin">
<div style="float:right">
<div>
<span style="margin:34px 0px"></span>
<span style="margin:34px 0px"></span>
<span></span>
<span></span>
<span></span>
<span></span>
<span></span>
</div>
</div>
</div>
<div id="gmail-dialogs">
</div>
</div>
</div>
</div>
<div id="gmail-headerBanner">
</div>
<div class="gmail-container">
<div class="gmail-row">
<div id="gmail-article" class="gmail-content">
<div class="gmail-top">
<div class="gmail-img">
<span>
<img src="https://mandiner.hu/attachment/0390/389267_bizanc_nyito.jpg" title="">
</span>
</div>
<div class="gmail-articletext">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20200724_igy_esett_el_konstantinapoly">Így esett el Konstantinápoly</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">2020. július 24. 10:55</div><div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">
<a href="https://mandiner.hu/cikk/20200724_igy_esett_el_konstantinapoly">https://mandiner.hu/cikk/20200724_igy_esett_el_konstantinapoly</a>
</div>
<div> </div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
</div>
<div id="gmail-articlecontent"><div class="gmail-lead">
1453 májusában esett el Konstantinápoly, a Római Birodalom
örököseként ezer évig tovább létező Bizánci Birodalom fővárosa. A Hagia
Sophia mecsetté való visszaalakításának napján idézzük fel a város
elestének történetét.</div>
<div class="gmail-text">
<p>Konstantinápoly 1453-as
elestének fő oka a 15. század első felében Anatóliában egyre nagyobb
hatalommá váló Oszmán Birodalom terjeszkedése volt, amely sorban
foglalta el a szétesőben lévő Bizánci Birodalom kis-ázsiai területeit,
és megjelent Konstantinápoly falai előtt is.</p>
<p>II. Murád oszmán szultán fia és utóda, II. Mehmed, előbb a Boszporusz
mellé épített Rumili Hisszár által biztosította magának a tengert.
Ennek következtében a Fekete-tenger partján lévő genovai városok nem
segíthettek. Az új várat Boğazkesen-nek is nevezték, ami török nyelven
kettős jelentésű: szoros-záró vagy torok-vágó – ez is kifejezte a
stratégiai fontosságát. Közben XI. Konstantinbizánci császár ajándékokat
és pénzt küldözgetett a szultánnak, de mikor ez két követét is
lefejezte, a császár felkészült a harcra.</p>
<div class="gmail-keretes">Konstantin a nyugati keresztény hatalmakhoz fordult segítségért,</div>
<p>de V. Miklós pápa nem volt rábírható, hogy segítséget küldjön. 1054
óta a katolikus és ortodox egyház közti szakadás után a katolikusok
próbálták visszajuttatni a keleti egyházat Róma kebelébe. Ez most nagyon
jó alkalom volt, segítséget csak azzal a feltétellel voltak hajlandóak
küldeni, ha a bizánciak visszatérnek Rómához, és ezt Konstantin császár
formálisan meg is tette. A pápa végül építetett a velenceiekkel 5
gályát, amit el is küldött Konstantinápolyba. Néhány genovai és velencei
hajó is segítségül jött.</p>
<p>A bizánci hadsereg körülbelül 7000 emberből állt, ebből 2000 külföldi
zsoldos volt (elsősorban velenceiek és szerbek, másrészt itáliaiak és
szicíliaiak). A városnak ugyanakkor 20 km megerősített fala volt abban
az időben. A török sereg a régi források szerint közel 100 000 főt
számlált, amelyből 20 000 janicsár volt. Napjainkban a kutatások szerint
ha Mehmed valóban a teljes haddal támadt a város ellen, akkor
legfeljebb 50–70 000 főből állhatott, ebből a janicsárok száma
legfeljebb 7–10 000 főre rúghatott. Mohamed erre az ostromra építtetett
egy flottát is, hogy a tenger felől is megtámadhassa a várost.</p>
<p>Egy legenda szerint az oszmánok táborában volt egy Orbán nevű magyar
is, aki jól értett az ágyúöntéshez (ami ebben az időben nagy újdonság
volt).</p>
<div class="gmail-keretes">Orbán egy 8 méternél hosszabb és majdnem 1 méter átmérőjű ágyút öntött,</div>
<p>amely 550 kg-os ágyúgolyókat ki tudott lőni több mint 1 km
távolságra. Habár a bizánciaknak is voltak ágyúik, ezek sokkal kisebbek
voltak és a visszalökéseik néha a saját falaikban tettek kárt. Orbán
ágyújának is voltak hátrányai. Alig találtak el vele valamit, még egy
akkora várost sem, mint Konstantinápoly, hat óráig tartott, míg kihűlt,
és újra tölthették, és hat heti ostrom után az ágyú végül össze is
omlott.</p>
<p style="text-align:center"><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/07/orban%20agyuja.png" style="width: 600px; height: 332px;"></p>
<p style="text-align:center"><em>Orbán ágyúja</em></p>
<p><strong>Az ostrom</strong></p>
<p>1453. április 6-án felállították a szultán sátrát a vár előtt.
Ugyanaznap megkezdődött a város ostroma az Aranyszarv-öböltől a
Márvány-tengerig terjedő szakaszon a szárazföldön. Április 9-én Süleyman
Bej megpróbált behatolni az Aranyszarv öbölbe, de sikertelenül; az
öblöt elzáró lánc, amelyet a Galata és a Szeráj földnyelv között
feszítettek ki, megakadályozta.</p>
<p>Április 11-ére a szüntelen ágyúzás megtette a hatását: már több
helyen is beomlott a fal és néhány kisebb erősséget a Boszporusz partján
bevettek az oszmánok. Másnap a török flotta megtámadta az
Aranyszarv-öblöt védő bizánci hajókat. A keresztények győzelme
megingatta a török sereg morálját, mire a szultán parancsot adott, hogy a
flottát ágyúkkal lőjék.</p>
<div class="gmail-keretes">Április 18-án éjjel megtörtént az első keményebb ostrom,</div>
<p>ami több mint négy órát tartott, de a bizánciak ellenálltak az ostromnak és a törököknek vissza kellett vonulniuk.</p>
<p>A következő nap egy tengeri csata játszódott le Yenikapi mellett a
bizánci-genovai-velencei csatahajók és az oszmán flotta között, amely el
akarta süllyeszteni a pápa által küldött három utánpótlást szállító
hajót. A szultán maga parancsolta Sülejman Bejnek, hogy a hajókat minden
áron el kell süllyeszteni, de minden próbálkozásuk hiábavaló volt, a
pápai hajók sokkal nagyobbak voltak és szerencsésen beértek a kikötőbe.
Ez egy újabb csapást mért a törökök moráljára, és a katonák kezdtek
elszökdösni a seregtől. A császár, kihasználva a pillanatnyi fölényt,
békét ajánlott. Ezt a szultán a nagyvezír, Candarli Halil pasa
támogatásával visszautasította; a vár ágyúzását tovább folytatták.
Aksemseddin, a szultán lelki tanítója szerencsés kimenetelt jósolt az
ostromnak.</p>
<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/07/bizanc2.jpg" style="width: 768px; height: 498px;"></p>
<p>A szultán elhatározta, hogy beveti a meglepetés elemét is, és
szárazföldön keresztül görgető pályatest segítségével vonatta az oszmán
flottát az Aranyszarv-öbölbe. A keresztények megrökönyödve figyelték,
ahogy a 70 hadihajót átvontatják a szárazföldön át az öbölbe, ahonnan
sikeresen ágyúzhatták a védtelen erősségeket az Aranyszarv partján. XI.
Konstantin bizánci császár kénytelen volt átcsoportosítani védőinek egy
részét, ami jelentősen csökkentette a vár védelmi erejét.</p>
<p>Április 28-án meghiúsult a kísérlet, hogy az oszmán hajókat
ágyútűzzel elsüllyesszék. A törökök felépítettek egy hidat Ayvansaray és
Sutluce között, ami lehetővé tette, hogy az öböl menti erősségeket
szárazföldi erőkkel is támadják.</p>
<div class="gmail-keretes">A szultán még egyszer felajánlotta, hogy ha
feladják a várat, sértetlenül elvonulhatnak, de a császár
visszautasította az ajánlatot.</div>
<p>A következő hetekben több, órákon át tartó ostromot intéztek a vár
ellen. Május 26-án olyan hírek kezdtek terjengeni az oszmán táborban,
hogy több európai ország, köztük Magyarország is haderőt készült küldeni
Konstantinápoly felmentésére, ha az ostrom tovább húzódik. Ezeket
megtudva, a szultán összehívta a divánt. Candarli Halil pasa és hívei
minden igyekezetük ellenére sem tudták meggyőzni a szultánt az ostrom
abbahagyására, akit Zaganos pasa, Aksemseddin, Molla Gurani és Molla
Hüsrev támogatott. Másnap kiadták a parancsot az általános rohamra.</p>
<p>Az utolsó ostrom előtt II. Mohamed felszólította a császárt, hogy
hagyja ott a birodalom trónját, vonuljon vissza a
Peloponnészoszi-félszigetre, ahol biztosítja számára az önálló uralkodó
státusát. A császár, történelmi és hazafias felelőssége tudatában,
megtagadta a visszavonulást és elkötelezte magát népe mellett.</p>
<p>A szultán ultimátumát ennek veje, Izmail pasa adta át a fejedelemnek,
és ugyancsak neki kellett a nemleges választ apósának visszavinnie.
Arra biztatták, hogy ismeretlen helyen próbáljon új csapatokat
szervezni, és úgy vélték, hogy ezeknek, valamint az albánoknak a
valószínű segítségével újfent ráijeszthetnek Mohamedre, aki a város
ostromát így feladná. Konstantin senkire nem hallgatott. Azt válaszolta a
nemeseknek, hogy soha nem határozná azt, hogy eme nehéz órákban magára
hagyja a népet, a fővárost és az uralkodói trónt. Arra kérte őket, hogy:</p>
<div class="gmail-keretes">„kérjétek tőlem inkább azt, hogy ne hagyjalak el benneteket. Igen, a kívánságom az, hogy veletek halhassak meg”.</div>
<p>Május 28-án Konstantin elrendelte, hogy litániát tartsanak a
városfalakon és a város minden templomában. Ezen a litánián, a lakosság
nagyja részt vett. Szentképeket, ikonokat, tárgyakat tartva imádkoztak a
város megmeneküléséért. A fejedelem összegyűjtötte vezéreit,
tábornokait és elérzékenyítő, de egyben lelkesítő beszédében arra kérte
őket, hogy minden csepp erejükkel azon legyenek, hogy a török támadást
véglegesen visszaverjék.</p>
<p>A Hagia Sophia templomban tartott mise után a fejedelem a város
falain töltötte az egész éjszakát, bátorítva a harcosokat, végül maga is
beállva a város védelmezői közé a Szent Romanos kapunál. Ezen a helyen
támadt Mohamed a janicsárjaival, és ezen a helyen kiáltott fel örömmel a
hajnali napfelkeltekor Konstantin azt hívén, hogy legyőzték a
törököket.</p>
<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/07/bizanc1.jpg" style="width: 1210px; height: 1788px;"></p>
<p><strong>A szultán bevonulás Konstantinápolyba</strong></p>
<p>Giovanni Giustiniani Longo főparancsnok sebesülése, aki két nap múlva
meghalt Híosz szigetén, zavart okozott a harcolók körében, és így
eshetett meg, hogy Mohamed janicsárjai a meggyengült védelem miatt
betörtek a Blachernai-fal egyik apró kirohanó kapuján, melynek
Kerkoporta (Cirkusz kapu) volt a neve és benyomultak a falak közé, majd
bejutottak a várfalak mögé is.</p>
<p>Ugyanabban az órában halálosan megsebesült Konstantin császár is, és
ahogy kívánta, hazájának védelmezése közben halt meg. Holtteste körül
olyan ádáz tusa folyt, hogy egész halmok vetődtek egymásra. Végül e
testhalmokon keresztül a törökök, akiket feltartóztatni többé nem
lehetett, behatoltak a városba.</p>
<p>A törökök Konstantinápolyba való bejutásuk után</p>
<div class="gmail-keretes">három napon keresztül elképzelhetetlen pusztítást és öldöklést vittek véghez.</div>
<p>A janicsárok betörték a Hagia Sophia kapuit és a bemenekült tömeget
lemészárolták, a szent tárgyakat meggyalázták. Aki megmenekült, azt
elhurcolták rabszolgának. Egy ma is élő mítosz szerint amikor a törökök
betörtek e csodálatos és egyedülálló templomba, Bizánc nagyságának e
méltóságos jelképébe, a pap misét tartott. A kelyhet tartó pap mögött
megnyílt a fal és a papot elnyelte. A mítosz szerint ha Konstantinápoly
ismét felszabadul, akkor a fal megnyílik és kiadja magából a papot, aki
majd ott folytatja a misét, ahol 1453. május 29-én abbahagyta. És akkor
majd felébred a megkövült fejedelem, aki az Arany Kapu alatt alussza
örök álmát és a törököket egészen napkeletig kergeti.</p>
<p>A foglyok száma 60 ezerre rúgott, a halottaké talán ennél is többre. A
Hagia Sophia templomban olyan magasan hevertek a testek, hogy napokig
tartott, amíg azt a hódító szultán parancsának megfelelően főmecsetté
alakíthatták. Kevés ember menekült meg (főleg hajón). Konstantinápoly
elestével megszűnt a kereszténység egyik központja, sőt fővárosa lett az
Oszmán Birodalomnak.</p>
<p><em>(Szöveg, forrás: <a target="_blank" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Konstantin%C3%A1poly_ostroma_?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202007(1453)">Wikipedia</a>)</em></p>
</div></div></div></div></div></div></div>
</div><div id="m_-412603467139132644DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_-412603467139132644_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>