[Grem] A történelmi EU-csúcs 6 tanulsága

[Emoke Greschik]

 A történelmi EU-csúcs hat tanulsága
<https://mandiner.hu/cikk/20200722_a_tortenelmi_eu_csucs_hat_tanulsaga>
2020. július 22. 19:30
https://mandiner.hu/cikk/20200722_a_tortenelmi_eu_csucs_hat_tanulsaga
* Heincz Barnabás <https://mandiner.hu/szerzo/heincz_barnabas> *
A jogállamiság ment, de maradt. Merkel és Macron összeállt egy szövetséggé.
A V4-ek új teret képeznek Európában, a fukar tagállamok pedig ráébredtek
saját erejükre a két fenegyerekkel – Kurzcal és Ruttéval – az élen.
Összegzésünk!

Kedd reggel mintha szebb napra virradtunk volna, az Európai Unió vezetői
ugyanis megállapodtak a hétéves költségvetésről (MFF) és a koronaválság
miatti helyreállítási alapról (Next Generation EU). A rekordhosszúságú
tárgyaláson – ami bő 20 perccel volt rövidebb a rekordtartó 2000-es nizzai
csúcsnál – olyan ellentétek, törésvonalak és szövetségek rajzolódtak ki,
amik izgalmasabbá tehetik jövőbeli hétköznapjainkat.

Bár most mindenki megírja a győzelmi jelentéseket a saját hazájában, a
megállapodáshoz vezető út igencsak rögös volt, és a feladat során majdnem
el is buktak a kontinens első emberei. Sok területen sikerült
kompromisszumokat kötni, azonban ami ma a győzelmi jelentés és a politikai
kommunikáció középpontjában áll otthon, az a közeljövőben nagy problémákat
okozhat Brüsszelben. Hat pontban foglaljuk össze az MFF & EU Next. Gen.
tárgyalás tanulságait, valamint következményeit.

*1. A jogállamiság ment is, maradt is*

A lengyel-magyar tengely egyik elsődleges célja volt a tárgyalások során,
hogy a jogállamiságtól függetlenítsék az uniós pénzek kifizetését, azaz ne
lehessen azért támogatásokat blokkolni, mert az adott országgal szemben
jogállamisággal kapcsolatos problémák és abból eredő eljárás áll fenn.

Mateusz Morawiecki, lengyel és Orbán Viktor, magyar miniszterelnök hamar
győzelmet hirdetett a megállapodás után, kiemelve, hogy közös erővel
megakadályozták a támogatások kifizetésének jogállamisághoz kötését,
azonban hamar zavar támadt az erőben, mivel a jogállamiság nem tűnt el
nyomtalanul a szövegből.
Jogállamisági mechanizmus a jövőben is lesz, azonban nem abban a formában,
ahogyan azt eddig megszokhattuk,

tehát mindenki el tudja otthon adni a saját győzelmét – azok is, akik
szerint blokkoltuk a próbálkozást; és azok is, akik szerint összekötésre
került a jogállamiság az uniós pénzekkel.

A végső szöveget a lengyel-magyar tengely hatására szinte a végtelenségig
gyengítették, azonban kiemelik, hogy „*[a]z Európai Tanács aláhúzza az unió
pénzügyi érdekei védelmének fontosságát [és a]z Európai Tanács aláhúzza a
jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát*”. Az új feltételességi
rendszert illetően a szöveg elmondja, hogy amennyiben a Bizottság a
jogállamisági elvek megsértését tapasztalja, szankciós javaslatot fogalmaz
meg, amelyről az állam- és kormányfőket tömörítő Tanácsban minősített
többséggel döntenek, azaz az eddig fegyverténynek számító magyar és lengyel
vétó közel sem lesz elég az új jogállamisági mechanizmus
bevezetésének megakadályozásához – annak feltételeit azonban már mi is
alakíthatjuk!

A szöveg rögzíti, hogy a kérdésre az Európai Tanács hamarosan visszatér,
amennyiben azt az egyik tagállam kezdeményezi. Mivel a megfogalmazás elég
homályos, a tényleges helyzet a jogállamiság kérdésében csak a jövőben
rajzolódhat ki. Ebből kifolyólag az új feltételességi rendszer
kialakításánál észnél kell lennie lengyel-magyar tengelynek, hogy olyan
jogállamisági mechanizmust alkudjon ki, ami nem veszélyezteti a pénzek
folyósítását, más esetben ugyanis fennáll az uniós források
befagyasztásának esélye.

Az Európai Parlament pedig szintén egy veszélyes terep lesz, mivel a
részletekbe menő ágazati szabályozás kidolgozásakor az EP olyan aknákat
rejthet el a kifizetéseket illetően, amikre könnyen rá lehet futni. A
Bizottság által kidolgozott új mechanizmusról az EiT-ben minősített
többséggel döntenek, tehát
a tagállami vétó már nem lesz elég a blokkoláshoz.

A Bizottság által kidolgozott mechanizmust ebben az esetben blokkoló
kisebbséggel lehet megfúrni, ebben pedig segítség lehet, hogy amíg minket a
jogállamisággal zaklatnak, addig a délieket a makrokondicionalítással,
amely eljárás keretében szintén felfüggeszthetők az uniós pénzek, tehát a
lengyel-magyar tengely „kölcsönös megnemtámadási egyezményt” köthet a déli
tagállamokkal.

Természetesen, ha a déli tagállamok nem állnak uniós nyomás alatt, akkor
szövetségesek sem lehetnek, ebből kifolyólag pedig lehetséges egy olyan
jogállamisági mechanizmus elfogadása a jövőben, amire Magyarország és
Lengyelország is nemet mond. Összeségében tehát kijelenthető, hogy
hozzákötik az uniós kifizetéseket egy még meg nem született jogállamisági
feltételrendszerhez, ezen feltételrendszer alapján pedig a jövőben
elmarasztalhatják hazánkat jogállamisági ügyekben – amennyiben pedig a
lengyel-magyar tengely tudja érvényesíteni érdekeit, az elmarasztalás
esélye kicsi.

A részleges győzelem egyik eleme ez, míg a másik az, hogy a Magyarországgal
szemben folyamatban lévő 7-es cikkely szerinti eljárást lezárná a német
elnökség az év végéig.
Az első félidőt lefújták, most jön a második,

ami sokkal hosszabb lesz: az EP-nek pedig van ideje, a tagállamoknak –
pénzre szomjazva – azonban nincs.

*Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki a brüsszeli csúcstalálkozó után tartott
sajtótájékoztatón. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/ Benko Vivien Cher*

*2. Merkel, Macron: két jó barát*

Bő három év kellett a britek távozásával létrejövő, hatalmi vákuumot
betöltő francia-német szövetség létrejöttéhez. Angela Merkel és Emmanuel
Macron a tárgyalások során kiválóan működtek együtt,
az összes kiscsoportos tárgyaláson együtt vettek részt

és a sajtótájékoztatókat is közösen tartották. A szövetség mindenkinek
kedvez, ugyanis Merkel német soros elnökségéhez köthető a megállapodás,
amíg Macron az igencsak megtépázott francia gazdaságot és rekordalacsony
hazai támogatottságát tornázhatja vissza a „történelmi sikerrel”. Az 1820
milliárd eurós megállapodás a francia-német szövetség nyomásának és
tekintélyének köszönhetően elfogadásra került, és bár a 750 milliárd eurós
helyreállítási alapból csupán 390 milliárdot tesz ki vissza nem térítendő
támogatás az eredetileg tervezett 500 helyett, a francia-német vonal által
támogatott közös adósságkibocsátás az európai integráció egy új szintjét
hozhatja el.

Egy dolog biztos: erős és integrált Unió nincs hatékony és erős
francia-német szövetség nélkül.

*Angela Merkel és Emmanuel Macron videokonferencia keretében tart
sajtótájékoztatót. MTI/EPA/AFP pool/John Thys*

*3. Zsugori szövetség a láthatáron*

A fukar négyeknek nevezett koalíció (Ausztria, Svédország, Dánia és
Hollandia) a tárgyalások során kiegészült egy taggal, Finnország
személyében. A fukarok csoportja már az ülést megelőzően több hónapnyi
egyeztetést tudhatott maga mögött, megerősítve ezzel a szövetségüket és
akár új erőteret létrehozva az európai politikában.
A fukar szövetség ugyanis végig következetes maradt

a tárgyalások alatt, határozottan képviselve álláspontját – sokáig úgy
tűnt, épp miattuk nem lesz megállapodás. A fukarok mostani sikere alapján
tehát lehetséges, hogy a jövőben – a politikai és gazdasági érdekek
csillagjainak együtt állásánál – a szövetség további közös
érdekképviseletet folytathat az európai politikában, elmélyítve a
kapcsolatot. Érdemes megjegyezni, hogy bár nagy az ellentét Nyugat és Kelet
között, az nagyrészt politikai és nem gazdasági – Észak és Dél között ezzel
ellentétben nemcsak politikai, hanem gazdasági ellentét is húzódik.

*4. A két fenegyerek *

Mark Rutte, holland miniszterelnök és Sebastian Kurz osztrák kancellár sok
emlékezetes pillanatot okozott a négynapos tárgyalás során. Kurz
viselkedése és makacssága odáig vezetett, hogy Macron ököllel verte az
asztalt;
Rutte pedig „háttérzajnak” minősítette Orbán Viktor „holland fickózását”

és a végletekig tolta a fukarok gazdasági álláspontját a déli tagállamok
ellenében és a saját politikai álláspontját Magyarországgal és
Lengyelországgal szemben. A két fenegyerek azonban az emlékezetes
pillanatok és negatív megítélés ellenére is babérkoszorúkkal tér haza,
hiszen Kurz eltudja adni a saját erős politikai fellépését a németektől
való függetlenedésként; a holland polgárokat pedig nem hatja meg a déli
tagállamok „sírása”, ha pénzről van szó – szeretik Ruttét, amiért elment a
végsőkig!

Egyszer voltam egy holland vendégségben, tíz emberre jutott tíz csirke
alsócomb. Tanulság?
A hollandokat nem hatja meg a szolidaritás, ha eurócentek múlnak rajta.

Ruttének pedig nagyon jól jön a választások előtt, hogy a Rotterdamon –
Európa legnagyobb tengeri kikötőjén – keresztül érkező árukra kivetendő vám
nagy részét Hollandia megtarthatja, és csak kis összeget kell az uniós
közösbe befizetni.

*Sebastian Kurz és Mark Rutte, a két fenegyerek. MTI/EPA/AFP pool/John Thys*

*5. Pozícióváltás Merkel részéről*

A görög emlékekből talán némi tanulságot szűrhetett le a német vezetés,
ugyanis az északiak azon benyomásuknak adtak hangot, hogy Merkel és a
németek alapvetően elmozdultak középre – mind politikai, mind földrajzi
értelemben – új politikai hangot megütve a tárgyalások során. Merkel a
fukar, északi tagállamoknak nem adta meg az eddig megszokott támogatást
vagy hallgatást, ellenben Olaszország és a déliek szövetségeseként lépett
fel, támogatva a vissza nem fizetendő támogatásokat és rekordösszegű déli
kifizetéseket. Ez a magatartás részben az erős francia-német szövetségnek
köszönhető, hiszen
a franciák egyértelműen „délre” húznak.

Merkel szintén kompromisszumot keresett a jogállamiság kérdéskörében is,
amit a tárgyalás végére – részben – fel is adott a német kancellár.

*6. A vasfüggöny 30 év után is összetart *

A V4-ek tényleges erőteret képeznek az Európai Unióban, különösen a
lengyel-magyar tengely. Ezt pedig már mások sem tudják figyelmen kívül
hagyni, sokszor pedig keresik a közép-európai országok szövetségét.
Amennyiben a V4-eket tovább sikerül erősíteni politikai szempontból, jó
eséllyel nem söpörhetnek le minket a jövőbeli EU-s tárgyalásokon; ha pedig
ennek a szövetségnek végre tényleges gazdasági vonzata is lenne,
szintet tudna lépni a közép-európai integráció,

egy lépést megtéve a tényleges európai álom felé.

*A görbEUborka a Mandiner európai uniós történésekkel foglalkozó rovata.
Pletykák, történeteket, elemzések, botrányok, hírek Brüsszelből, amik
felrázhatják a magyar hétköznapokat is! Kattints a rovat összes cikkéért.
<http://mandiner.hu/tag/gorbeuborka?utm_source=mandiner&&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202007;utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202007>*

*Nyitókép: **Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles
Michel, az Európai Tanács elnöke könyökük érintésével üdvözlik egymást.
MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq*


<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200722/6aa685bd/attachment.html>