<div dir="ltr">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20200722_a_tortenelmi_eu_csucs_hat_tanulsaga">A történelmi EU-csúcs hat tanulsága</a></h1>
                                                    <div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">2020. július 22. 19:30</div><div class="gmail-info" style="margin:10px 0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20200722_a_tortenelmi_eu_csucs_hat_tanulsaga">https://mandiner.hu/cikk/20200722_a_tortenelmi_eu_csucs_hat_tanulsaga</a></div>
                                                                            <div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><b> <a href="https://mandiner.hu/szerzo/heincz_barnabas">Heincz Barnabás</a>                                </b></div>
                            
                        

                        <div class="gmail-info">
                            <div>
                                                            </div>
                            
                        </div>


                        
                        <div id="gmail-articlecontent"><div class="gmail-lead">
    A jogállamiság ment, de maradt. Merkel és Macron összeállt egy 
szövetséggé. A V4-ek új teret képeznek Európában, a fukar tagállamok 
pedig ráébredtek saját erejükre a két fenegyerekkel – Kurzcal és 
Ruttéval – az élen.  Összegzésünk! </div>

                

        

<div class="gmail-text">
                                        <p>Kedd reggel mintha szebb 
napra virradtunk volna, az Európai Unió vezetői ugyanis megállapodtak a 
hétéves költségvetésről (MFF) és a koronaválság miatti helyreállítási 
alapról (Next Generation EU). A rekordhosszúságú tárgyaláson – ami bő 20
 perccel volt rövidebb a rekordtartó 2000-es nizzai csúcsnál – olyan 
ellentétek, törésvonalak és szövetségek rajzolódtak ki, amik 
izgalmasabbá tehetik jövőbeli hétköznapjainkat.</p>

<p>Bár most mindenki megírja a győzelmi jelentéseket a saját hazájában, a
 megállapodáshoz vezető út igencsak rögös volt, és a feladat során 
majdnem el is buktak a kontinens első emberei. Sok területen sikerült 
kompromisszumokat kötni, azonban ami ma a győzelmi jelentés és a 
politikai kommunikáció középpontjában áll otthon, az a közeljövőben nagy
 problémákat okozhat Brüsszelben. Hat pontban foglaljuk össze az MFF 
& EU Next. Gen. tárgyalás tanulságait, valamint következményeit. </p>

<p><strong>1. A jogállamiság ment is, maradt is</strong></p>

<p>A lengyel-magyar tengely egyik elsődleges célja volt a tárgyalások 
során, hogy a jogállamiságtól függetlenítsék az uniós pénzek 
kifizetését, azaz ne lehessen azért támogatásokat blokkolni, mert az 
adott országgal szemben jogállamisággal kapcsolatos problémák és abból 
eredő eljárás áll fenn.</p>

<p>Mateusz Morawiecki, lengyel és Orbán Viktor, magyar miniszterelnök 
hamar győzelmet hirdetett a megállapodás után, kiemelve, hogy közös 
erővel megakadályozták a támogatások kifizetésének jogállamisághoz 
kötését, azonban hamar zavar támadt az erőben, mivel a jogállamiság nem 
tűnt el nyomtalanul a szövegből.</p>

<div class="gmail-keretes">Jogállamisági mechanizmus a jövőben is lesz, azonban nem abban a formában, ahogyan azt eddig megszokhattuk,</div>

<p>tehát mindenki el tudja otthon adni a saját győzelmét – azok is, akik
 szerint blokkoltuk a próbálkozást; és azok is, akik szerint 
összekötésre került a jogállamiság az uniós pénzekkel.</p>

<p>A végső szöveget a lengyel-magyar tengely hatására szinte a végtelenségig gyengítették, azonban kiemelik, hogy „<em>[a]z
 Európai Tanács aláhúzza az unió pénzügyi érdekei védelmének fontosságát
 [és a]z Európai Tanács aláhúzza a jogállamiság tiszteletben tartásának 
fontosságát</em>”. Az új feltételességi rendszert illetően a szöveg 
elmondja, hogy amennyiben a Bizottság a jogállamisági elvek megsértését 
tapasztalja, szankciós javaslatot fogalmaz meg, amelyről az állam- és 
kormányfőket tömörítő Tanácsban minősített többséggel döntenek, azaz az 
eddig fegyverténynek számító magyar és lengyel vétó közel sem lesz elég 
az új jogállamisági mechanizmus bevezetésének megakadályozásához – annak
 feltételeit azonban már mi is alakíthatjuk!</p>

<p>A szöveg rögzíti, hogy a kérdésre az Európai Tanács hamarosan 
visszatér, amennyiben azt az egyik tagállam kezdeményezi. Mivel a 
megfogalmazás elég homályos, a tényleges helyzet a jogállamiság 
kérdésében csak a jövőben rajzolódhat ki. Ebből kifolyólag az új 
feltételességi rendszer kialakításánál észnél kell lennie lengyel-magyar
 tengelynek, hogy olyan jogállamisági mechanizmust alkudjon ki, ami nem 
veszélyezteti a pénzek folyósítását, más esetben ugyanis fennáll az 
uniós források befagyasztásának esélye.</p>

<p>Az Európai Parlament pedig szintén egy veszélyes terep lesz, mivel a 
részletekbe menő ágazati szabályozás kidolgozásakor az EP olyan aknákat 
rejthet el a kifizetéseket illetően, amikre könnyen rá lehet futni. A 
Bizottság által kidolgozott új mechanizmusról az EiT-ben minősített 
többséggel döntenek, tehát  </p>

<div class="gmail-keretes">a tagállami vétó már nem lesz elég a blokkoláshoz. </div>

<p>A Bizottság által kidolgozott mechanizmust ebben az esetben blokkoló 
kisebbséggel lehet megfúrni, ebben pedig segítség lehet, hogy amíg 
minket a jogállamisággal zaklatnak, addig a délieket a 
makrokondicionalítással, amely eljárás keretében szintén 
felfüggeszthetők az uniós pénzek, tehát a lengyel-magyar tengely 
„kölcsönös megnemtámadási egyezményt” köthet a déli tagállamokkal.</p>

<p>Természetesen, ha a déli tagállamok nem állnak uniós nyomás alatt, 
akkor szövetségesek sem lehetnek, ebből kifolyólag pedig lehetséges egy 
olyan jogállamisági mechanizmus elfogadása a jövőben, amire Magyarország
 és Lengyelország is nemet mond. Összeségében tehát kijelenthető, hogy 
hozzákötik az uniós kifizetéseket egy még meg nem született 
jogállamisági feltételrendszerhez, ezen feltételrendszer alapján pedig a
 jövőben elmarasztalhatják hazánkat jogállamisági ügyekben – amennyiben 
pedig a lengyel-magyar tengely tudja érvényesíteni érdekeit, az 
elmarasztalás esélye kicsi.</p>

<p>A részleges győzelem egyik eleme ez, míg a másik az, hogy a 
Magyarországgal szemben folyamatban lévő 7-es cikkely szerinti eljárást 
lezárná a német elnökség az év végéig.  </p>

<div class="gmail-keretes">Az első félidőt lefújták, most jön a második,</div>

<p>ami sokkal hosszabb lesz: az EP-nek pedig van ideje, a tagállamoknak – pénzre szomjazva – azonban nincs. </p>

<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/01/australia%20HB/eu%20mff%201.jpg" style="margin-right: 0px;" width="452" height="301"></p>

<p><em>Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki a brüsszeli 
csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatón. MTI/Miniszterelnöki 
Sajtóiroda/ Benko Vivien Cher</em></p>

<p><strong>2. Merkel, Macron: két jó barát</strong></p>

<p>Bő három év kellett a britek távozásával létrejövő, hatalmi vákuumot 
betöltő francia-német szövetség létrejöttéhez. Angela Merkel és Emmanuel
 Macron a tárgyalások során kiválóan működtek együtt,</p>

<div class="gmail-keretes">az összes kiscsoportos tárgyaláson együtt vettek részt</div>

<p>és a sajtótájékoztatókat is közösen tartották. A szövetség 
mindenkinek kedvez, ugyanis Merkel német soros elnökségéhez köthető a 
megállapodás, amíg Macron az igencsak megtépázott francia gazdaságot és 
rekordalacsony hazai támogatottságát tornázhatja vissza a „történelmi 
sikerrel”. Az 1820 milliárd eurós megállapodás a francia-német szövetség
 nyomásának és tekintélyének köszönhetően elfogadásra került, és bár a 
750 milliárd eurós helyreállítási alapból csupán 390 milliárdot tesz ki 
vissza nem térítendő támogatás az eredetileg tervezett 500 helyett, a 
francia-német vonal által támogatott közös adósságkibocsátás az európai 
integráció egy új szintjét hozhatja el.</p>

<p>Egy dolog biztos: erős és integrált Unió nincs hatékony és erős francia-német szövetség nélkül.  </p>

<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/01/australia%20HB/eu%20mff%202.jpg" style="margin-right: 0px;" width="452" height="279"></p>

<p><em>Angela Merkel és Emmanuel Macron videokonferencia keretében tart sajtótájékoztatót. MTI/EPA/AFP pool/John Thys</em></p>

<p><strong>3. Zsugori szövetség a láthatáron</strong></p>

<p>A fukar négyeknek nevezett koalíció (Ausztria, Svédország, Dánia és 
Hollandia) a tárgyalások során kiegészült egy taggal, Finnország 
személyében. A fukarok csoportja már az ülést megelőzően több hónapnyi 
egyeztetést tudhatott maga mögött, megerősítve ezzel a szövetségüket és 
akár új erőteret létrehozva az európai politikában.</p>

<div class="gmail-keretes">A fukar szövetség ugyanis végig következetes maradt</div>

<p>a tárgyalások alatt, határozottan képviselve álláspontját – sokáig 
úgy tűnt, épp miattuk nem lesz megállapodás. A fukarok mostani sikere 
alapján tehát lehetséges, hogy a jövőben – a politikai és gazdasági 
érdekek csillagjainak együtt állásánál – a szövetség további közös 
érdekképviseletet folytathat az európai politikában, elmélyítve a 
kapcsolatot. Érdemes megjegyezni, hogy bár nagy az ellentét Nyugat és 
Kelet között, az nagyrészt politikai és nem gazdasági – Észak és Dél 
között ezzel ellentétben nemcsak politikai, hanem gazdasági ellentét is 
húzódik. </p>

<p><strong>4. A két fenegyerek </strong></p>

<p>Mark Rutte, holland miniszterelnök és Sebastian Kurz osztrák 
kancellár sok emlékezetes pillanatot okozott a négynapos tárgyalás 
során. Kurz viselkedése és makacssága odáig vezetett, hogy Macron 
ököllel verte az asztalt;</p>

<div class="gmail-keretes">Rutte pedig „háttérzajnak” minősítette Orbán Viktor „holland fickózását”</div>

<p>és a végletekig tolta a fukarok gazdasági álláspontját a déli 
tagállamok ellenében és a saját politikai álláspontját Magyarországgal 
és Lengyelországgal szemben. A két fenegyerek azonban az emlékezetes 
pillanatok és negatív megítélés ellenére is babérkoszorúkkal tér haza, 
hiszen Kurz eltudja adni a saját erős politikai fellépését a németektől 
való függetlenedésként; a holland polgárokat pedig nem hatja meg a déli 
tagállamok „sírása”, ha pénzről van szó – szeretik Ruttét, amiért elment
 a végsőkig!</p>

<p>Egyszer voltam egy holland vendégségben, tíz emberre jutott tíz csirke alsócomb. Tanulság?</p>

<div class="gmail-keretes">A hollandokat nem hatja meg a szolidaritás, ha eurócentek múlnak rajta.</div>

<p>Ruttének pedig nagyon jól jön a választások előtt, hogy a Rotterdamon
 – Európa legnagyobb tengeri kikötőjén – keresztül érkező árukra 
kivetendő vám nagy részét Hollandia megtarthatja, és csak kis összeget 
kell az uniós közösbe befizetni. </p>

<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/01/australia%20HB/eu%20mff%203-4.jpg" style="margin-right: 0px;" width="452" height="162"></p>

<p><em>Sebastian Kurz és Mark Rutte, a két fenegyerek. MTI/EPA/AFP pool/John Thys</em></p>

<p><strong>5. Pozícióváltás Merkel részéről</strong></p>

<p>A görög emlékekből talán némi tanulságot szűrhetett le a német 
vezetés, ugyanis az északiak azon benyomásuknak adtak hangot, hogy 
Merkel és a németek alapvetően elmozdultak középre – mind politikai, 
mind földrajzi értelemben – új politikai hangot megütve a tárgyalások 
során. Merkel a fukar, északi tagállamoknak nem adta meg az eddig 
megszokott támogatást vagy hallgatást, ellenben Olaszország és a déliek 
szövetségeseként lépett fel, támogatva a vissza nem fizetendő 
támogatásokat és rekordösszegű déli kifizetéseket. Ez a magatartás 
részben az erős francia-német szövetségnek köszönhető, hiszen</p>

<div class="gmail-keretes">a franciák egyértelműen „délre” húznak.</div>

<p>Merkel szintén kompromisszumot keresett a jogállamiság kérdéskörében 
is, amit a tárgyalás végére – részben – fel is adott a német kancellár.  </p>

<p><strong>6. A vasfüggöny 30 év után is összetart </strong></p>

<p>A V4-ek tényleges erőteret képeznek az Európai Unióban, különösen a 
lengyel-magyar tengely. Ezt pedig már mások sem tudják figyelmen kívül 
hagyni, sokszor pedig keresik a közép-európai országok szövetségét. 
Amennyiben a V4-eket tovább sikerül erősíteni politikai szempontból, jó 
eséllyel nem söpörhetnek le minket a jövőbeli EU-s tárgyalásokon; ha 
pedig ennek a szövetségnek végre tényleges gazdasági vonzata is lenne,</p>

<div class="gmail-keretes">szintet tudna lépni a közép-európai integráció,</div>

<p>egy lépést megtéve a tényleges európai álom felé. </p>

<p><em>A görbEUborka a Mandiner európai uniós történésekkel foglalkozó 
rovata. Pletykák, történeteket, elemzések, botrányok, hírek Brüsszelből,
 amik felrázhatják a magyar hétköznapokat is! <a target="_blank" href="http://mandiner.hu/tag/gorbeuborka?utm_source=mandiner&&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202007;utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202007">Kattints a rovat összes cikkéért.</a></em></p>

<p><em>Nyitókép: </em><em>Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság 
elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke könyökük érintésével 
üdvözlik egymást. MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq</em><br>
 </p>

                        </div></div>

</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
        <tr>
      <td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
                <td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a>               </td>
        </tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>