[Grem] Ma van a nándorfehérvári diadal évfordulója

[Emoke Greschik]

Ma van a nándorfehérvári diadal évfordulója
<https://mandiner.hu/cikk/20200722_ma_van_a_nandorfehervari_diadal_evforduloja>
2020. július 22. 15:23
https://mandiner.hu/cikk/20200722_ma_van_a_nandorfehervari_diadal_evforduloja
A mai Belgrádot védő magyar seregek 564 éve megsemmisítő vereséget mértek
II. Mehmed török szultán hadaira.

1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek
megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem
555. évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2011. július 4-én július 22-ét
a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította. Az MTVA
Sajtóadatbankjának összeállítása:

*Hunyadi, Kapisztrán, Szilágyi*

 A 13. század végén megszilárduló oszmán-török állam száz év alatt maga alá
gyűrte Kis-Ázsiát, majd a Balkánon kezdett terjeszkedni. A törökök 1389-ben
Rigómezőnél szétzúzták a szerbek vezette észak-balkáni szövetséget, majd
1396-ban Nikápolynál Zsigmond magyar király lovagi seregére mértek
vereséget. Hódításukat mintegy fél évszázadra megakasztotta az utolsó nagy
mongol hódítótól, Timur Lenktől 1402-ben elszenvedett vereség, de az
újjászervezett birodalom a 15. század közepétől már a Magyar Királyságot is
közvetlenül fenyegette.

A déli vidékek védelmét az 1440-es években Hunyadi János szervezte meg, aki
hadisikerei révén báró, szörényi bán, erdélyi vajda és temesi ispán lett, s
minden jövedelmét és teljes magánhadseregét a török elleni harc
szolgálatába állította. Az 1446-ban kormányzóvá választott Hunyadi az
oligarchák támogatása híján 1448-ban Rigómezőnél súlyos vereséget
szenvedett, s 1453-ban lemondott a kormányzóságról. Ugyanebben az évben II.
Mehmed szultán bevette az ezeréves Bizánci Birodalom szívét,
Konstantinápolyt, és Európa felé fordult. 1454-ben végleg annektálta
Szerbiát, majd 1456 májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság
kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási útvonalat biztosító
Nándorfehérvár ellen.
A Duna és a Száva összefolyásánál épült várat a török már 1440-ben
megostromolta, de kudarcot vallott.

A hírre Európában keresztes hadjáratot hirdettek, de seregek nem érkeztek,
jöttek viszont katonák és népfelkelők Cseh- és Lengyelországból, Moldvából,
Szerbiából. Az olasz inkvizítor és hitszónok Kapisztrán János magyar földön
szervezett keresztes sereget, Hunyadi pedig zsoldossereg élén sietett a
várparancsnok Szilágyi Mihály megsegítésére. Így a törökkel csupán három
erő tudott szembeszállni: Hunyadi saját költségen felszerelt hada,
Kapisztrán János keresztesei és Kórógyi János macsói bán – Hunyadi
szövetségesének – serege.

*Dugovics és a déli harangszó*

Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött. A törökök a félkörben körülvett
várat a Duna és a Száva közti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a
falakban, és kétszáz összeláncolt hajóval teljes szélességében lezárták a
Dunát Zimony fölött. Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flottája áttörte a
hajózárat, így megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba.
Hunyadi saját serege élén a védőkhöz csatlakozott, a keresztesek a Száva
bal partján ütöttek tábort. A törökök július 21-én indították meg a döntő
rohamot a szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben
áttörték a külső védvonalat, és már a belső várat ostromolták.

A legenda szerint egy Dugovics Titusz nevű magyar vitéz életét feláldozva
sodort a mélybe egy törököt, aki a vár falára ki akarta tűzni lófarkas
zászlót. A közismert történetről ma már tudjuk, hogy nem igaz, mégis a
hazaszeretet és az önfeláldozás jelképévé vált. Másnap a Száva bal
partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal támadásba
lendültek, miközben Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el,
majd együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát. A török sereg
felszerelését hátrahagyva menekült, a szultán pedig egyes feljegyzések
szerint a kudarc miatt véget akart vetni életének.
A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki
erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán.

A nándorfehérvári diadal emlékére vezette be 1457-ben III. Callixtus pápa
az Úr színeváltozása ünnepet augusztus 6-ra, a győzelmi hír vételének
időpontjára. A közhiedelemmel ellentétben viszont a déli harangozást még az
ütközet előtt rendelte el könyörgésként a török támadás miatt, és csak a
győzelem után változtatta a hálaadás harangszavává. A katonai diadalt nem
sikerült kiaknázni: a keresztes had felbomlott, a csata után kitört
pestisnek Hunyadi és Kapisztrán is áldozatául esett. A nándorfehérvári
győzelem a magyar hadtörténet legfényesebb lapjaira kívánkozik.

(MTI)

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200722/c005279a/attachment.html>