<div dir="ltr">
<div class="gmail-img">
<img src="https://mandiner.hu/attachment/0389/388893_ndorfvar.jpg" title="">
</div>
<div class="gmail-articletext">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20200722_ma_van_a_nandorfehervari_diadal_evforduloja">Ma van a nándorfehérvári diadal évfordulója</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">2020. július 22. 15:23</div><div class="gmail-info" style="margin:10px 0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20200722_ma_van_a_nandorfehervari_diadal_evforduloja">https://mandiner.hu/cikk/20200722_ma_van_a_nandorfehervari_diadal_evforduloja</a></div>
<div> </div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
</div>
<div id="gmail-articlecontent"><div class="gmail-lead">
A mai Belgrádot védő magyar seregek 564 éve megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. </div>
<div class="gmail-text">
<p>1456. július 22-én a
Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő
vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555.
évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2011. július 4-én július 22-ét a
nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította. Az MTVA
Sajtóadatbankjának összeállítása:</p>
<p><strong>Hunyadi, Kapisztrán, Szilágyi</strong></p>
<p> A 13. század végén megszilárduló oszmán-török állam száz év alatt
maga alá gyűrte Kis-Ázsiát, majd a Balkánon kezdett terjeszkedni. A
törökök 1389-ben Rigómezőnél szétzúzták a szerbek vezette észak-balkáni
szövetséget, majd 1396-ban Nikápolynál Zsigmond magyar király lovagi
seregére mértek vereséget. Hódításukat mintegy fél évszázadra
megakasztotta az utolsó nagy mongol hódítótól, Timur Lenktől 1402-ben
elszenvedett vereség, de az újjászervezett birodalom a 15. század
közepétől már a Magyar Királyságot is közvetlenül fenyegette.</p>
<p>A déli vidékek védelmét az 1440-es években Hunyadi János szervezte
meg, aki hadisikerei révén báró, szörényi bán, erdélyi vajda és temesi
ispán lett, s minden jövedelmét és teljes magánhadseregét a török elleni
harc szolgálatába állította. Az 1446-ban kormányzóvá választott Hunyadi
az oligarchák támogatása híján 1448-ban Rigómezőnél súlyos vereséget
szenvedett, s 1453-ban lemondott a kormányzóságról. Ugyanebben az évben
II. Mehmed szultán bevette az ezeréves Bizánci Birodalom szívét,
Konstantinápolyt, és Európa felé fordult. 1454-ben végleg annektálta
Szerbiát, majd 1456 májusában százezres haddal indult a Magyar Királyság
kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási útvonalat
biztosító Nándorfehérvár ellen.</p>
<div class="gmail-keretes">A Duna és a Száva összefolyásánál épült várat a török már 1440-ben megostromolta, de kudarcot vallott.</div>
<p>A hírre Európában keresztes hadjáratot hirdettek, de seregek nem
érkeztek, jöttek viszont katonák és népfelkelők Cseh- és
Lengyelországból, Moldvából, Szerbiából. Az olasz inkvizítor és
hitszónok Kapisztrán János magyar földön szervezett keresztes sereget,
Hunyadi pedig zsoldossereg élén sietett a várparancsnok Szilágyi Mihály
megsegítésére. Így a törökkel csupán három erő tudott szembeszállni:
Hunyadi saját költségen felszerelt hada, Kapisztrán János keresztesei és
Kórógyi János macsói bán – Hunyadi szövetségesének – serege.</p>
<p><strong>Dugovics és a déli harangszó</strong></p>
<p>Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött. A törökök a félkörben
körülvett várat a Duna és a Száva közti síkságról ágyúzták, komoly
károkat okozva a falakban, és kétszáz összeláncolt hajóval teljes
szélességében lezárták a Dunát Zimony fölött. Július 14-én Kapisztrán és
Hunyadi flottája áttörte a hajózárat, így megnyílt az út a felmentő
sereg előtt a szorongatott várba. Hunyadi saját serege élén a védőkhöz
csatlakozott, a keresztesek a Száva bal partján ütöttek tábort. A
törökök július 21-én indították meg a döntő rohamot a szinte teljesen
rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat,
és már a belső várat ostromolták.</p>
<p>A legenda szerint egy Dugovics Titusz nevű magyar vitéz életét
feláldozva sodort a mélybe egy törököt, aki a vár falára ki akarta tűzni
lófarkas zászlót. A közismert történetről ma már tudjuk, hogy nem igaz,
mégis a hazaszeretet és az önfeláldozás jelképévé vált. Másnap a Száva
bal partjáról átkelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal
támadásba lendültek, miközben Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat
foglalta el, majd együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát. A
török sereg felszerelését hátrahagyva menekült, a szultán pedig egyes
feljegyzések szerint a kudarc miatt véget akart vetni életének.</p>
<div class="gmail-keretes">A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán.</div>
<p>A nándorfehérvári diadal emlékére vezette be 1457-ben III. Callixtus
pápa az Úr színeváltozása ünnepet augusztus 6-ra, a győzelmi hír
vételének időpontjára. A közhiedelemmel ellentétben viszont a déli
harangozást még az ütközet előtt rendelte el könyörgésként a török
támadás miatt, és csak a győzelem után változtatta a hálaadás
harangszavává. A katonai diadalt nem sikerült kiaknázni: a keresztes had
felbomlott, a csata után kitört pestisnek Hunyadi és Kapisztrán is
áldozatául esett. A nándorfehérvári győzelem a magyar hadtörténet
legfényesebb lapjaira kívánkozik.</p>
<p>(MTI)</p></div></div></div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>