[Grem] Interjú Freund Tamás agykutatóval, az MTA újonnan megválasztott elnökével

[Emoke Greschik]

*Interjú Freund Tamás agykutatóval, az MTA újonnan megválasztott elnökével*
Kolozsi Ádám <https://index.hu/szerzo/kolozsi_adam>
2020.07.10. 10:12ű
https://index.hu/techtud/2020/07/10/freund_tamas_mta-elnok_interju_magyar_tudomanyos_akademia/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202007

*Szoros versenyben választotta meg Freund Tamás nemzetközi hírű agykutatót
szerdán az akadémiai közgyűlés, ő lesz az MTA történetének 21. elnöke. Az
Akadémiát azonban tavaly megcsonkították, a kormánnyal hűvös a viszony, és
politikailag is nagyon megosztott az intézmény. Szekértáborokról, Orbánhoz
való viszonyáról, a kutatóintézetek elvételéről és a beígért pénzről
kérdeztük a helyzet normalizálását ígérő elnököt. *
Önt választotta
<https://dex.hu/x.php?id=index_techtud_cikklink&url=https%3A%2F%2Findex.hu%2Ftechtud%2F2020%2F07%2F07%2Ffreund_tamas_mta_akademiai_elnok_megvalasztottak_agykutato%2F>
akadémiai elnöknek a közgyűlés szerdán Pléh Csabával szemben. A
kormánypárti jelölt nyert az ellenzékivel szemben?

A kormányzattal való kiegyezés szükségességét én nyíltabban fogalmaztam
meg, de nem gondolom, hogy ebben nagy véleménykülönbség lenne kettőnk
között, és hogy itt kormánypártiság vagy ellenzékiség döntött volna. A
konfrontatív politika az Akadémia számára zsákutca, egy nemzeti
intézményről van szó, ami nem lehet ellenzékben.
<https://indamediasales.hu/2019/06/25/quality_placement_minosegbiztositasi_tajekoztato_728>

De kormánypárti lehet?

Nem kormánypártiság, hogy a kormány döntéseit megpróbáljuk a társadalom
számára optimalizálni. Attól az Akadémiát távol fogom tudni tartani, hogy
pártpolitikai kampányokban vegyen részt.

Tehet az Akadémia a kormány felé gesztusokat, miután politikai döntéssel
megcsonkították, elvették a kutatóhálózatát?

Ez nem csak gesztus. Az Akadémia nemzeti intézmény, kötelessége az országot
szolgálnia. Ha ez a kormányzati döntések befolyásolásán keresztül
lehetséges, akkor az Akadémiának ezt küldetése megtenni. De soha nem
titkoltam, hogy a kutatóhálózat elvételét nagyon rossznak tartottam.

Nem az Akadémia kezdte.

Ezért egyértelműen a kormányt kell, hogy hibáztassam. Az Akadémiával való
kormányzati bánásmód, az, hogy 54 percet kaptunk a sorsunkról döntő
törvényjavaslat elbírálására, nem volt méltó az Akadémiához, mint nemzeti
intézményhez. A kutatóhálózat elvétele, és az Akadémián születő eredmények
eljelentéktelenítése a kormányközeli sajtóban ahhoz vezetett, hogy sok
független gondolkodású tudós elvesztette a hitét a kormányzatban.
Agy-díjas agykutató

Freund Tamás nemzetközileg talán a legismertebb magyar kutató, fő kutatási
területe az agykéreg, a hippokampusz ideghálózatainak működése. 2011-ben
megkapta az agykutatás Nobel-díjaként is emlegetett Agy-díjat (Brain
Prize), de Bolyai- és Széchenyi-díja is van többek
között. Szentágothai-tanítvány, az egyetem után négy évet kutatott
Oxfordban, onnan az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetébe (KOKI)
jött haza, 2002 óta ő az intézet igazgatója. A nevéhez fűződik a
KOKI-modell, és ő lobbizta ki Magyarország legnagyobb támogatású tudományos
programját, a Nemzeti Agykutatási Programot. 2014-től az MTA élettudományi
alelnöke, ezt a pozíciót cseréli augusztus elsején az elnöki székre. Freund
a két lehetséges elnöki ciklust kitöltő Lovász Lászlót váltja, az
elnökválasztáson a pszichológus-nyelvész Pléh Csabát győzte le 251-169-es
szavazati aránnyal. Ő lesz a Magyar Tudományos Akadémia 21. elnöke.

Nagyon érzékenyen érintette a kutatókat az a sok támadás, ami a
kutatóhálózatban született eredményeket kritizálta. Amikor született egy
évben bő 3000 cikk ebben a kutatóhálózatban, akkor nem kellett volna
kimazsolázni közülük azt az egyet-kettőt, amit könnyű volt kritizálni a
laikusoknak. Főleg a genderkutatásokat, kipécézték például egy cikket az
LMBTQ terjedéséről a roma populációban, amiből könnyen csinált viccet a
sajtó.

Volt baj ön szerint a genderkutatásokkal?

Abszolút semmi probléma nincs a genderkutatásokkal, ez egy olyan társadalmi
jelenség, amivel foglalkozni kell. Genderkutatás az is, hogy a nők hogyan
integrálódjanak vissza a munka világába, senki nem mondaná, hogy ez ne
lenne fontos. Vannak olyan aspektusai, amelyek kiemelten jelentősek, mások
talán kevésbé, de erre így rálegyinteni, hogy ez kidobott pénz és
felesleges, azt nem lehet. És nem szabad úgy beállítani, mintha az egész
kutatóhálózat ezekkel a témákkal foglalkozott volna.
[image: 01]
Fotó: Huszti István / Index

Nemcsak a propagandasajtó támadott társadalomkutatókat, ön is gyengén
teljesítő, ellenzékieskedő társadalomtudósokról beszélt, legutóbb egy friss
Mandiner-interjúban <http://20200701_az_akademia_kuldetese_nem_valtozik007>.
Emiatt 67 kutató tiltakozott. Fenntartja a szavait?

Én a kiválóságot szeretném támogatni minden tudományterületen, politikai
nézetektől teljesen függetlenül. A gyengéket kritizálni fogom a jövőben is,
politikai oldalválasztástól szintén függetlenül.

De a megfogalmazása mégis utalt valamelyik politikai oldalra, nem gyenge
kormánypárti, hanem ellenzéki, és nem bármilyen, hanem társadalomtudósokról
beszélt.

Ez az egész visszagyökerezett az Orbán Viktornak írt levélre, amelyben azt
igyekeztem megmagyarázni a miniszterelnöknek, hogy miért zsákutca Palkovics
miniszter úr politikája: emiatt a legjobbak elmennek, és a gyengék itt
maradnak. A gyengék közé tartoznak azok is, akiknek a cikkeit nem fogadják
el neves nemzetközi lapok, de ha beleírnak egy-két kormánykritikát, akkor
már igen. Ilyenek biztosan vannak.

A 67 aláíró arra talán már nem figyelt, hogy én abban az interjúban is a
világnézeti és ideológiai sokféleség előnyeit tárgyaltam. Ennek megvan a
biológiai párhuzama: a genetikai diverzitás az evolúció és a
védekezőképesség alapja. Ha valaki máshogy gondolkodik, az a tudomány
fejlődése szempontjából előny. Én nagy tiszteletben tartom az ellenzéki
gondolkodású kutatókat, a kiválókat. Igenis helye van a kormánykritikának,
de ezt tegyék a kiválók.

De miért csak a kiválók?

Mert a kormánynak, társadalomnak is akkor hasznos és hiteles a kritika, ha
minőségi, szakmailag támadhatatlan és tudományos alapon hozott. Az Akadémia
politikailag nagyon polarizálódott az elmúlt két évben. Egyik fele a
kormányellenes táborhoz közeledett, és folyamatosan bírálták a kormányt,
nem mindig tisztán szakmai alapokon. A másik oldal ezt kompenzálandó még
inkább kezdett kormánypártivá válni, esetenként már elvtelenül is.

Ez mondjuk a Stádium 28 az egyik oldalon, és a Professzorok Batthyány Köre
a másikon?

Én a megbékélés irányába szeretném a dolgokat vinni. Jó kapcsolatot ápolok
néhány stádiumos tudóstársammal is, azok közül is néhánnyal, akik aláírták
az ellenem szóló nyílt levelet. És persze a „másik oldallal” is, amiről
ugye tudni kell, hogy én is tagja voltam a Professzorok Batthyány Körének.
De kiléptem, mert ott is volt bőven kritizálni való.

Egyszer azt mondta
<https://dex.hu/x.php?id=index_techtud_cikklink&url=https%3A%2F%2Fagykutatas.hu%2Finterju%2Fmindennapos-katarzis-interju-freund-tamassal-az-innoteka-magazinban%2F>,
„a minden­napokat átszövő szervilizmus” ellen tiltakozott a kilépéssel
<https://dex.hu/x.php?id=index_techtud_cikklink&url=https%3A%2F%2Findex.hu%2Ftudomany%2F2018%2F06%2F29%2Fkilepett_freund_tamas_a_batthyany_korbol_az_mta_allamositasa_miatt%2F>
.

Mondjuk inkább, hogy a kormánykritikus hangok a Batthyány Körön belül
kezdtek elhalkulni, pedig azoknak megfelelő csatornákon el kellett volna
jutniuk a kormányhoz. Azért léptem ki, mert a Batthyány Kör nem nyilvánult
meg annak érdekében, hogy az Akadémiánál maradjon a kutatóhálózat, pedig
ebben abszolút illetékes lett volna. Ez számomra kiábrándító volt, nem
tudtam tovább a közösség tagja maradni, akkor sem, ha politikailag az
esetek 90 százalékában egyetértünk.
[image: 02]
Fotó: Huszti István / Index

Nem bélyegezték emiatt árulónak, nem mondták, hogy már nem része a
csapatnak?

Nem, és nem is mondanám, hogy nem vagyok része a csapatnak. Magánemberként
továbbra is a keresztény, nemzeti, polgári gondolkodású közösséghez
tartozónak vallom magam, mindig így gondolkodtam és így is fogok
gondolkodni. De ez nem jelenti azt, hogy a kormány minden döntésével
egyetértek. Amikor az ember szavaz, arra a pártra szavaz, amelyik az
eszmeiségéhez a legközelebb áll, de én nem pártokban, hanem elvekben hiszek.

Az akadémiai közegben általában azt gondolták önről, hogy jó viszonyban van
a miniszterelnökkel. Milyen a jelenlegi kapcsolatuk?

Ezt nehéz megítélni, mert lényegében két éve nem találkoztunk, de éppen
most kaptam tőle egy gratuláló táviratot a megválasztásomhoz. Négyszemközt
2018 nyarán találkoztam vele utoljára, akkor az Akadémia ügyében kértem egy
személyes beszélgetést, miután elindult a Palkovics-féle hadjárat. Azt
szerettem volna neki elmondani, hogy ez miért lesz zsákutca. Ő meg is
értette, hogy az alapkutatásokkal valójában nincs baj, de azt mondta, hogy
az Akadémia nem biztos, hogy mindenben jó gazdája a kutatóhálózatnak, és
adjunk egy esélyt a Palkovics-féle terveknek, ha mégsem működik, akkor majd
menjek vissza hozzá. Őszre már teljesen világos volt, hogy ez nem fog
működni. Azóta csak a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottságban futottunk
össze egy nagyon rövid időre, ott megint szerettem volna vele beszélni az
akadémiai ügyben, de nagyon kellett rohannia. Talán akadémiai elnökként
majd fogad.

Tényleg rossz gazdája volt az Akadémia a kutatóintézeteknek?

A korábbi problémák elsősorban abból adódtak, hogy az akadémiai köztestület
felügyelte a kutatóhálózatot, a tudományos osztályok pedig kicsit
szakszervezetként működve védték mindig a saját területükhöz tartozó
intézeteket, és ezt nem mindig a tudományos produkció alapján tették. Az
osztályok folyamatos lobbitevékenysége mindig megakadályozta az MTA
vezetését, hogy a kutatóhálózat finanszírozásában teljesítményalapú
differenciálást csináljon. Ez volt a probléma, de ezt az Akadémián belül is
simán meg lehetett volna oldani, ha az én kétfejű sas modellemet
elfogadják, ahol az MTA költségvetési fejezetén belül az egyik fej, azaz az
egyik alfejezet a köztestület az MTA elnökének irányításával, a másik
alfejezet a kutatóhálózat az ELKH-hoz (*Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, az
Akadémiától elvett kutatóintézeteket ide szervezték ki – a szerk.*),
hasonló irányítási struktúrával. Így ugyanazokat a reformokat el lehetett
volna érni az Akadémián belül, mint most kívül.

Az miért lett volna jobb?

Ha belül marad, akkor elkerülhető lett volna a rengeteg politikai vita, a
még mindig tartó tulajdonviszonyok körüli vita, és a névhasználat
problémája: az MTA-brand külföldön is magasan jegyzett, ez most eltűnt a
kiszervezett kutatóintézetek nevéből. De a kormány számára is előnyös lett
volna, mert az Akadémiával való konfliktus sok szavazatveszteséget okozott,
úgy gondolom.

Valóban a köztestületről való leválasztás volt az igazi politikai szándék?
A valóságos koncepció sokáig homályos volt, és sok mindenre hivatkoztak,
pazarlásra, nemzetközi lemaradásra, az alkalmazott kutatások fontosságára.
Mi volt a mesterterv?

Sokan gondolták, hogy itt majd politikai tisztogatás lesz, de mára teljesen
nyilvánvaló lett, hogy nem ez volt a cél, hiszen nem történt semmi ilyesmi.
A társadalomtudományi intézetekből sem bocsátottak el senkit, nem
kényszerítettek senkit témaváltoztatásra, nem zártak be csoportokat. Úgy
tűnik ez vaklárma volt, én ezt nem tartom reális kritikának a kormányzat
felé.
[image: 03]
Fotó: Huszti István / Index

Akkor ön szerint nem csorbult a tudományos függetlenség az elmúlt két évben
Magyarországon?

Úgy gondolom, hogy semmit. A politikát kizárólag a társadalomtudósok és a
bölcsészek érdeklik, de az ezeken a területeken dolgozóktól sem hallottam
semmi ilyesmit.

Mekkora volt az elmúlt két évben a kutatói elvándorlás a bizonytalan
helyzet miatt?

A mi intézetünkből ketten már biztosan elmennek, egy
Lendület-pályázatnyertes az egyik, a másik pedig ERC-nyertes, Európában ez
a legrangosabb alapkutatási pályázati rendszer. A kutatóhálózat elvétele
miatt jelentős a bizalomvesztés, ami sok kutatót elgondolkodtatott, hogy
hol tervezi a jövőjét. Fiatal PhD-hallgatók között is van, aki már inkább
máshol csinálja a doktoriját. Ezt a bizalmat helyre kellene állítani.

Hogyan?

Jó lenne, ha a miniszterelnök is megszólalna, és egy-két dolgot a kutatók
tudomására hozna, hogy biztonságban érezhessék magukat. Bízom benne, hogy
ha a kutatók rájönnek, hogy biztonságban vannak, van karrierperspektívájuk,
egy jól összeállított életpályamodell, akkor maradni fognak. Ehhez a
bizalomhoz azért még idő kell, de nagyon jelentős lépés volt a bejelentés,
hogy jövőre megduplázódik a kutatóhálózat költségvetése, a kormány 22
milliárd forint plusz támogatást ad az eddigiekhez képest.

Mit kérnek cserébe? Korábban Palkovics László azt mondta, hogy lesz több
pénz, de akkor főleg a kormány által megjelölt területeket kell majd
kutatni.

Ezt az alapkutatás felé továbbra sem erőltetik, ez engem fel is háborítana.
Palkovics miniszter úr valóban olyasmivel jött annak idején, hogy
megegyezünk különböző témákban, és majd arra jön a pénz kvázi pályázati
alapon. Sikerült meggyőzni, hogy az alapkutatást csak bázisfinanszírozással
lehet működtetni. Az, hogy pályázzunk arra, hogy a villanyszámlát ki tudjuk
fizetni, nonszensz, ez sehol a világban nem így működik. Ezt végül
elfogadta. Most azt remélhetjük, hogy a kutatások nagy részét biztosítja
majd az alapfinanszírozás, lesznek projekt jellegű támogatások is, és
megígérték, hogy a kutatóhálózat még ebben az évben 30 százalékos
béremelést kap.

A gyanakvók szerint ennek olyan szaga van, mintha a kormány pénzzel
vásárolná meg a hepciáskodó tudósok lojalitását.

Ezt nem gondolom, a kormányzatnak nem érdeke, hogy a kutatóhálózat
elsorvadjon. Sikerült beláttatni a kormányzattal, hogy az a finanszírozási
szint, amiben idáig a kutatóhálózat részesült, fenntarthatatlanul alacsony.
Nekik is az az érdekük, hogy minél több alapkutatás szülessen, minél inkább
bekerüljünk a nemzetközi vérkeringésbe, és az alapkutatási eredmények
lehetőleg itthon hasznosuljanak.

Mi lesz a kutatóhálózat sorsa? Volt olyan tipp, hogy esetleg be akarnák
hozni az ELKH alá az olyan kormányzati kutatóintézetek némelyikét, mint
mondjuk a Magyarságkutató.

Szó sincs róla. Nem merült fel semmilyen új intézet csatlakozása.

Intézetek kiszervezése, összevonása, megszüntetése?

Pletykaszinten ezek szóba kerültek, a mi intézetünket (KOKI) is
pletykálták, hogy a Semmelweis Egyetem alá akarják vinni, de ez sincs
egyáltalán napirenden.
[image: 05]
Fotó: Huszti István / Index

Nem mondott le arról, hogy visszahozza a kutatóhálózatot az Akadémia
alá – mondta
a megválasztása után
<https://dex.hu/x.php?id=index_techtud_cikklink&url=https%3A%2F%2Findex.hu%2Ftechtud%2F2020%2F07%2F08%2Fmta_elnokseg_sajtotajekoztato%2F>.
Mennyire van ennek realitása?

Próbálom ezt majd a kormányzattal is megértetni. De nem ezzel fogom kezdeni
az akadémiai elnöki tevékenységemet, először a kölcsönös bizalmat kell
helyreállítani. Egy következő lépésben viszont mindenképpen arra fogok
törekedni, hogy a kutatóhálózat visszakerüljön az Akadémia alá.

Mi kell ahhoz, hogy elégedetten álljon majd fel az elnöksége után?

Nagyon fontos, hogy a bizalom helyreálljon, és egy tudománybarát
közhangulat alakuljon ki. Fontos a középiskolások bevonása, konkrét tervem,
hogy középiskolai akadémiai alumni klubok alakuljanak az ott végzett fiatal
kutatókkal. Az áltudományok elleni harc is egyértelmű akadémiai feladat.
Ömlik a közösségi médiából az utca emberére a szelektálatlan
információáradat, egy laikus képtelen megkülönböztetni az igazi és a csak
annak látszó tudományos tényeket. A másik a kormányzattal kapcsolatos
kölcsönös bizalom helyreállítása. A harmadik a minőségbiztosítás, amit
szeretnék kiterjeszteni a kutatóhelyekre is az egyetemi tanszékektől minden
kutatóintézetig.

Marad valamennyi ideje kutatni?

Majd elválik, próbálok valamennyi időt menteni magamnak, hogy ne essek ki
teljesen a kutatómunkából. Szerencsére kiváló tanítványaim vannak, akik már
maguk is csoportvezetők, és a mindennapi kutatómunkát nélkülem is vidáman
irányítják. Új témák megbeszélése, eredmények értelmezése, cikkek: ezeket
azért a jövőben is szeretném megtartani. És a zenének is muszáj beleférnie,
mert Kodály szavaival, zene nélkül lehet élni, csak nem érdemes. Egy
kórusban énekelek, amennyi időt ez elvesz, annak a sokszorosát hozza
vissza, hiszen egyértelműen növeli a kreativitást.

*(Borítókép: Huszti István / Index)*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200711/b7bf0114/attachment.html>