[Grem] A.Tschugguel: "A kereszténységet nem lehet összemosni pogány rituálékkal"

[Emoke Greschik]

 <https://mandiner.hu/hetilap/ii_evfolyam_4_szam>

Alexander Tschugguel: A kereszténységet nem lehet összemosni pogány
rituálékkal
<https://mandiner.hu/cikk/20200127_alexander_tschugguel_interju_pachamama>
2020. január 27. 10:41
 *Írta: Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely> *
Bevallása szerint a Tízparancsolat első parancsát követte azzal, hogy
bedobta a Teverébe a római templomban kiállított dél-amerikai
Pachamama-szobrokat. Az osztrák katolikus aktivistával a szoborkihajítás
értelméről és motivációiról, a kereszténység mai állapotáról és
kihívásairól beszélgettünk.

A Teverébe dobta egy inka termékenységi istennő szobrait Rómában 2019
októberében, az amazóniai szinódus
<https://mandiner.hu/cikk/20191114_az_amazoniai_szinodus_utan?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001>
idején Alexander Tschugguel osztrák katolikus aktivista, egy régi nemesi
család sarja. Ugyan Ferenc pápa bocsánatot kért az ő nevében is, ám más
egyházi személyiségekből elismerést váltott ki az akció. A fiatal
aktivistával Budapesten beszélgettünk.

***

*Pachamama és a pápa*



Miért dobta a Teverébe a Pachamama-szobrot?

Éve óta nyomon követem, mi folyik a Vatikánban. Amikor hallottam, hogy 2019
őszén Amazonas-szinódust tartanak Rómában, megpróbáltam arról annyi
információt összegyűjteni, amennyit csak lehet. A szinódus eseményei közt
szerepelt egy furcsa szertartás a vatikáni kertekben, amit egy bennszülött
hölgy vezetett, s amely nyilvánvalóan pogány rituálé volt. A képeken
látszik, hogy két félmeztelen női szobor előtt hajlonganak az emberek.
Próbáltam többet megtudni ezekről a szobrokról, s kiderült, hogy a
szobrokat a Santa Maria In Traspontina templomban tartják. Kétszer voltam
ott, kifaggattam az önkénteseket a szobrokról. Először az Amazonas-régióról
beszéltek, elmondták, hogy nagyon törékeny ott a helyzet, majd elejtették
azt a megjegyzést, hogy ők maguk kommunisták. Aztán a vallási helyzetről
kérdeztem őket, s azt mondták, nem szabadna megkeresztelni a
bennszülötteket, és hogy az ottani törzseknek olyan szoros kapcsolata van a
természettel, hogy többet tudnak Istenről, mint mi. Szerintük a szobrok
annak szimbólumai, hogy ha természetközelibb életet élsz, többet tudsz
Istenről, mert az Isten maga a természet. Nos,ez panteizmus, ami nem
egyeztethető össze a katolikus felfogással.

A katolikus ember tiszteli és szereti a természetet, az egész teremtést,
ami a Teremtőről tanúskodik. A katolikus felfogást azonban mellőzték egy
szinkretisztikus-panteisztikus megközelítés, egyfajta földanya-tisztelet
kedvéért. Azért dobtam a Teverébe a két szobrot, mert az első parancsolat
szerint:* „Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!”* Elértem, amit
szerettem volna, hogy a szobrok ne legyenek ott a szinódus további ülésein.

Viszont Ferenc pápa bocsánatot kért az ön nevében is.

Legyen világos, hogy ő mit mondott. Azt mondta, hogy Róma püspökeként
elnézést kér azoktól, akik sértve érzik magukat a Pachamama-szobrok
Teverébe dobása miatt. Kétszer Pachamamának hívta a szobrokat. Tehát
elmagyarázta, hogy ezek a szobrok valójában Pachamama-szobrok, nem pedig,
amint azt egyes balosok sugallták, Miasszonyunk (a Szűzanya) szobrai.

*Így kerültek a Teverébe a Pachamama-szobrok*

 Mi lesz így a toleranciával és a más vallások, más kultúrák tiszteletével?

Mindenkinek joga van a saját hagyományaihoz, ez igaz, az Amazonas-medence
törzseinek is. De ez miért is jelentené azt, hogy be kéne őket venni a
katolikus egyházba, aminek elég egyértelmű teológiája és kánonjoga van, ami
Isten kinyilatkoztatásán alapul? Másrészt a Pachamama egy Andok-béli inka
istenség, nem amazonasi.

Az Andok lakosainak pedig nincs szobra Pachamamáról, főleg nem félmeztelen
– a hegyekben kissé hűvös lenne félmeztelenre öltözve. Szóval a szinódus
kapcsán emlegetett Pachamama-tisztelet egy pszeudovallás.

Ferenc pápa ugyan gyakran szól az evangelizáció mellett, de többször
kifogásolta a térítést. Ön mi gondol erről?

Jézus azt mondja: *„Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket!
Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére, és
tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam
nektek.” *Szerintem
ez a parancs elég egyértelmű. Amit a pápa mond, az elég ellentmondásos,
mert egyrészt pártolja az evangelizációt, ami az evangélium megismertetését
jelenti az emberekkel. Ez az evangélium viszont azt mondja, hogy meg is
kell keresztelni az embereket. Szóval ha valóban katolikusok vagyunk, akkor
világos, hogy a feladatunk az emberek megtérítése.

Szóval amit Ferenc pápa mond, az sokakat összezavar és elbizonytalanít. A
katolikus tanítás világos és egyértelmű, akkor is érthető, ha nem vagy
hívő. A dogmákat természetes ésszel is meg lehet érteni, nem kell hozzájuk
természetfeletti érzék.

A dogmák nem elavult, irracionális dolgok?

Nem, a dogmák sosem tudnak irracionálisak lenni, épp ez a lényeg.

Nem lenne szükség a katolikus egyház megreformálására, hogy lépést tartson
a változó világgal és újra vonzó legyen az emberek számára?

Akik ezt mondják, azt hiszik, a katolikus egyház egy NGO, amit csak úgy meg
lehet reformálni az aktuális korszellemnek megfelelően. De Szent Pál
figyelmeztet minket, hogy ne hallgassunk a korszellemre.
Isten egy rendet, egy valóságot, egy igazságot teremtett.

Ha a dolgok egységét nem fogadod el, akkor utána azt fogod hinni, hogy
minden vallás jó és hogy mindenkinek igaza van a maga módján. De ez épp az
ellentéte annak, ami a teremtés lényege, tehát határozottan elutasítom.

A politikai jobboldal védelmébe vette a kulturális kereszténységet. Jó
ötletnek tartja ezt?

Jó látni, hogy nem hívők is elismerik, milyen nagyszerű a katolikus hit, és
látják, hogy ez zseniális rendszer, zseniális eszme, amely filozófiailag és
tudományosan is megalapozott. Ugyanakkor ha építesz egy szép, hagyományos
épületet, mely gyönyörű és díszes, nem fogod szeretni, ha belül modernista
és ronda. Isten azt mondta, hogy mindenben követni kell.
A kulturális kereszténység hasznos, mert rámutat, hogy az emberek akarják a
kereszténységet akkor is, ha nem akarnak a hit szerint élni. Azt kell
megkérdeznünk magunktól, hogy miért nem akarnak hívők lenni. Szerintem erre
egyszerű a válasz: attól kezdve, hogy hívő életet él, világosnak kell
lenned mindenben és állást kell foglalnod, Isten parancsai szerint kell
élned. Ez pedig áldozatokkal jár. Na most, az áldozathozatal az, amit a
modernista ember nem vállal.

Mostanában gyakran megfogalmazódik az a vélekedés, hogy a keresztény
politika csak retorikai fogás, populizmus, s a magukat kereszténynek nevező
politikai erők valójában nem is keresztények. Létezik keresztény politika?

Magyarországon például sokan vannak, akik valóban azt szeretnék, ha
keresztény elképzelések mentén történne sok minden az ország életében. De
az ember nem tökéletes, hanem bűnös. A kereszténység követése nem
ugyanolyan, mint egy ideológia követése vagy a kedvenc focicsapatunknak
való drukkolás. A kereszténység követése a valóság és Isten követése. Abból
mindenki profitál, hogy a magyar kormány próbál keresztény eszményeket
érvényesíteni a közéletben. Ez azért van, mert a keresztény társadalom van
igazán az emberre szabva, ez felel meg legjobban az emberi természetnek.
Persze Isten követése nehéz, Krisztus is azt mondta, hogy fel kell
vállalnunk a keresztjét a követéséhez. De mindennek tudatában vagyunk
kétezer év óta. De a Földön töltött időnk, az életünk arra van, hogy ezt
megpróbáljuk.

T.S. Eliot azt írja a kultúráról szóló könyvében, hogy egy keresztény
társadalom már attól keresztény, ha az elitje hívő.

Legyen világos: szerintem a legjobb az lenne, ha a Földön mindenki hívő
katolikus lenne, és Isten parancsait követné. Miért gondolom ezt? Mert
Isten erre teremtett minket. De még mindig egész jó helyzet, ha egy
társadalomnak csak egy része hívő, és többé-kevésbé keresztény elvek is
érvényesülnek a közéletben – mivel a kereszténységből következő szabályok
szolgálják legjobban az embert.

A fiatalok körében viszont mintha rosszul állna a kereszténység.

Minden, ami ma történik, 1968 közvetlen következménye, messzebbről pedig a
francia forradalomé, ami elterjesztette azt az elképzelést, hogy az ember
az univerzum középpontja, mércéje. De már az ókorban is létezett ez a
gondolat, hogy az ember ignorálhatja a világegyetem szabályait, gondoljunk
csak a szofistákra. És sok fiatal egyszer csak rádöbben, ez a modern élet
nem működik. Nem tud mindent fizetni az állam, tönkremennek a családok.
Amit a fiatalok akarnak, az az egyértelműség. De a dolgok
megváltoztathatóak, Isten is erre biztat. A cél, hogy szabad emberek
legyünk, szabadon mondhassunk igent Istenre.

Ön 27 éves és evangélikusként nevelkedett, később katolizált. Nem kapta még
meg, hogy a neofita hév szól önből?

A nyugalom sosem a fiatalok sajátja. Ők a legalkalmasabbak a harcra, mert
még nincs családjuk. Szerintem arról van szó, hogy sokan úgy hiszik, ha ők
relativista-modernista módon gondolkodnak, akkor én is. De nem. De amit a
katolikus egyház tanít, az sosem változik, még akkor sem, ha egyesek meg
akarják változtatni. S ezek a szabályok a világban is megmutatkoznak. A
saját természetünk elől pedig nem menekülhetünk el. Szerintem nem véletlen,
hogy oly sokan depressziósok manapság, és oly sokan lesznek öngyilkosok a
nyugati világban. Ami hiányzik a számukra, és amire szükségük van, az a
világosság, a rend és az igazság.

A nacionalizmus helyett patriotizmusra van szükség, saját nemzetünk
szeretetére a mások gyűlölete helyett. Ahelyett, hogy az államtól
függenénk, a családunknak kell élnünk. Ahelyett, hogy azon gondolkodnánk,
mi a genderünk, el kell fogadnunk az Isten által nekünk ajándékozott,
egyedi testet.
Alexander Tschugguel (1993) ősi osztrák nemesi családba született Bécsben.
A Tschugguelek eredetileg katolikusok voltak, de Alexander dédapja áttért a
lutheránus hitre. A fiatal sarj tizenöt évesen katolizált, azon belül a
tradicionalista irányzat követője. Az életpárti aktivista a
melegházassággal kapcsolatos viták idején tiltakozva kampányolt hazájában,
egyben monarchista is. PR-szakot végzett, majd 2019-ben megalapította a St.
Boniface Intézetet. Alexander társaival 2019. október 21-án a Teverébe
dobott öt Pachamama-szobrot Rómában. Akcióját elismeréssel illeték olyan
konzervatív egyházi személyek, mint Anthanasius Schneider püspök, valamint
Raymond Leo Burke és Walter Brandmüller bíborosok.

*Interjúfotók: Földházi Árpád*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200127/c286c5df/attachment.html>