<div dir="ltr">

    <div>
        <div>
            
                <div>
                        <div id="m_-3091572049394409644gmail-headerouter">
        <div id="m_-3091572049394409644gmail-headerouter2">
            <div id="m_-3091572049394409644gmail-headerprint">
                <a href="https://mandiner.hu/hetilap/ii_evfolyam_4_szam" target="_blank">
                    </a></div></div></div></div><br><div>
                    <div id="m_-3091572049394409644gmail-toplogin">
                            <div style="float:right">
    <div>
                <span style="margin:34px 0px"></span>
        <span style="margin:34px 0px"></span>
                <span></span>
        <span></span>
        <span></span>
                    <span></span>
            </div>

    </div>


                    </div>
                    
                    <div id="m_-3091572049394409644gmail-dialogs">
                        


                        

                    </div>
                    
                </div>
                                                                
        </div>
    </div>



        <div id="m_-3091572049394409644gmail-headerBanner">
                        

                

            </div>
                <div>
            <div>
                <div id="m_-3091572049394409644gmail-article">
                        
                                    <div>

                                            <div>
                                                        <span>
                                                                                                <img src="https://mandiner.hu/attachment/0351/350499_20200114_fa_1713.jpg" title="" style="margin-right:0px" width="188" height="106">
                            </span>
                                                                            </div>
                                        <div>

                        <h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20200127_alexander_tschugguel_interju_pachamama" target="_blank">Alexander Tschugguel: A kereszténységet nem lehet összemosni pogány rituálékkal</a></h1>
                                                    <div style="margin:10px 0px">2020. január 27. 10:41</div>
                                                                            <div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"> <b>Írta:                                     <a href="https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely" target="_blank">Szilvay Gergely</a>                                </b></div>
                            
                        

                        <div>
                            <div>
                                                            </div>
                            
                        </div>


                        
                        <div id="m_-3091572049394409644gmail-articlecontent"><div>
    Bevallása szerint a Tízparancsolat első parancsát követte azzal, 
hogy bedobta a Teverébe a római templomban kiállított dél-amerikai 
Pachamama-szobrokat. Az osztrák katolikus aktivistával a szoborkihajítás
 értelméről és motivációiról, a kereszténység mai állapotáról és 
kihívásairól beszélgettünk.</div>

                

        

<div>
                                        <p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A Teverébe dobta egy inka termékenységi istennő szobrait Rómában 2019 októberében, az <a href="https://mandiner.hu/cikk/20191114_az_amazoniai_szinodus_utan?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001" target="_blank">amazóniai szinódus</a> idején Alexander Tschugguel osztrák
 katolikus aktivista, egy régi nemesi család sarja. Ugyan Ferenc pápa 
bocsánatot kért az ő nevében is, ám más egyházi személyiségekből 
elismerést váltott ki az akció. A fiatal aktivistával Budapesten 
beszélgettünk.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p style="text-align:center"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">***</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p style="text-align:center"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/01/iran2/pachamama.jpg" style="margin-right:0px" width="471" height="265"></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p style="text-align:center"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i>Pachamama és a pápa</i></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> </span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Miért dobta a Teverébe a Pachamama-szobrot?</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Éve óta nyomon követem, mi folyik a Vatikánban. Amikor hallottam, 
hogy 2019 őszén Amazonas-szinódust tartanak Rómában, megpróbáltam arról 
annyi információt összegyűjteni, amennyit csak lehet. A szinódus 
eseményei közt szerepelt egy furcsa szertartás a vatikáni kertekben, 
amit egy bennszülött hölgy vezetett, s amely nyilvánvalóan pogány 
rituálé volt. A képeken látszik, hogy két félmeztelen női szobor előtt 
hajlonganak az emberek. Próbáltam többet megtudni ezekről a szobrokról, s
 kiderült, hogy a szobrokat a Santa Maria In Traspontina templomban 
tartják. Kétszer voltam ott, kifaggattam az önkénteseket a szobrokról. 
Először az Amazonas-régióról beszéltek, elmondták, hogy nagyon törékeny 
ott a helyzet, majd elejtették azt a megjegyzést, hogy ők maguk 
kommunisták. Aztán a vallási helyzetről kérdeztem őket, s azt mondták<span style="color:rgb(0,0,0)">, 
</span><span style="color:rgb(208,224,227)"><span style="color:rgb(0,0,0)">nem szabadna</span> </span>megkeresztelni a bennszülötteket, és hogy az ottani 
törzseknek olyan szoros kapcsolata van a természettel, hogy többet 
tudnak Istenről, mint mi. Szerintük a szobrok annak szimbólumai, hogy ha
 természetközelibb életet élsz, többet tudsz Istenről, mert az Isten 
maga a természet. Nos,ez panteizmus, ami nem egyeztethető össze a katolikus felfogással.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A katolikus ember tiszteli és szereti a természetet, az egész 
teremtést, ami a Teremtőről tanúskodik. A katolikus felfogást azonban 
mellőzték egy szinkretisztikus-panteisztikus megközelítés, egyfajta 
földanya-tisztelet kedvéért. Azért dobtam a Teverébe a két szobrot, mert
 az első parancsolat szerint:<i> „Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!”</i> Elértem, amit szerettem volna, hogy a szobrok ne legyenek ott a szinódus további ülésein.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Viszont Ferenc pápa bocsánatot kért az ön nevében is.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Legyen világos, hogy ő mit mondott. Azt mondta, hogy Róma püspökeként
 elnézést kér azoktól, akik sértve érzik magukat a Pachamama-szobrok 
Teverébe dobása miatt. Kétszer Pachamamának hívta a szobrokat. Tehát 
elmagyarázta, hogy ezek a szobrok valójában Pachamama-szobrok, nem 
pedig, amint azt egyes balosok sugallták, Miasszonyunk (a Szűzanya) 
szobrai. </span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">



</span><p style="text-align:center"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i>Így kerültek a Teverébe a Pachamama-szobrok</i></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> Mi lesz így a toleranciával és a más vallások, más kultúrák tiszteletével?</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Mindenkinek joga van a saját hagyományaihoz, ez igaz, az 
Amazonas-medence törzseinek is. De ez miért is jelentené azt, hogy be 
kéne őket venni a katolikus egyházba, aminek elég egyértelmű teológiája 
és kánonjoga van, ami Isten kinyilatkoztatásán alapul? Másrészt a Pachamama egy Andok-béli inka istenség, nem amazonasi.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Az Andok lakosainak pedig nincs szobra Pachamamáról, főleg nem 
félmeztelen – a hegyekben kissé hűvös lenne félmeztelenre öltözve. 
Szóval a szinódus kapcsán emlegetett Pachamama-tisztelet egy 
pszeudovallás.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Ferenc pápa ugyan gyakran szól az evangelizáció mellett, de többször kifogásolta a térítést. Ön mi gondol erről?</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Jézus azt mondja: <i>„Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a 
népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek 
nevére, és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit 
parancsoltam nektek.” </i>Szerintem ez a parancs elég egyértelmű. Amit a
 pápa mond, az elég ellentmondásos, mert egyrészt pártolja az 
evangelizációt, ami az evangélium megismertetését jelenti az emberekkel.
 Ez az evangélium viszont azt mondja, hogy meg is kell keresztelni az 
embereket. Szóval ha valóban katolikusok vagyunk, akkor</span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> világos, hogy a feladatunk az emberek megtérítése.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Szóval amit Ferenc pápa mond, az sokakat összezavar és 
elbizonytalanít. A katolikus tanítás világos és egyértelmű, akkor is 
érthető, ha nem vagy hívő. A dogmákat természetes ésszel is meg lehet 
érteni, nem kell hozzájuk természetfeletti érzék.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A dogmák nem elavult, irracionális dolgok?</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Nem, a dogmák sosem tudnak irracionálisak lenni, épp ez a lényeg.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p style="text-align:center"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/01/Alexander%20Tschueggel/20200114_FA_1693.jpg" style="margin-right:0px" width="188" height="125"></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Nem lenne szükség a katolikus egyház megreformálására, hogy 
lépést tartson a változó világgal és újra vonzó legyen az emberek 
számára?</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Akik ezt mondják, azt hiszik, a katolikus egyház egy NGO, amit csak 
úgy meg lehet reformálni az aktuális korszellemnek megfelelően. De Szent
 Pál figyelmeztet minket, hogy ne hallgassunk a korszellemre.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Isten egy rendet, egy valóságot, egy igazságot teremtett.</span></div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Ha a dolgok egységét nem fogadod el, akkor utána azt fogod hinni, 
hogy minden vallás jó és hogy mindenkinek igaza van a maga módján. De ez
 épp az ellentéte annak, ami a teremtés lényege, tehát határozottan 
elutasítom.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A politikai jobboldal védelmébe vette a kulturális kereszténységet. Jó ötletnek tartja ezt?</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Jó látni, hogy nem hívők is elismerik, milyen nagyszerű a katolikus 
hit, és látják, hogy ez zseniális rendszer, zseniális eszme, amely 
filozófiailag és tudományosan is megalapozott. Ugyanakkor ha építesz egy
 szép, hagyományos épületet, mely gyönyörű és díszes, nem fogod 
szeretni, ha belül modernista és ronda. Isten azt mondta, hogy mindenben
 követni kell.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A kulturális kereszténység hasznos, mert rámutat, hogy az emberek akarják a kereszténységet akkor is, ha 
nem akarnak a hit szerint élni. Azt kell megkérdeznünk magunktól, hogy 
miért nem akarnak hívők lenni. Szerintem erre egyszerű a válasz: attól 
kezdve, hogy hívő életet él, világosnak kell lenned mindenben és állást 
kell foglalnod, Isten parancsai szerint kell élned. Ez pedig 
áldozatokkal jár. Na most, az áldozathozatal az, amit a modernista ember
 nem vállal.</span></div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p style="text-align:center"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/01/Alexander%20Tschueggel/20200114_FA_1704.jpg" style="margin-right:0px" width="188" height="125"></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Mostanában gyakran megfogalmazódik az a vélekedés, hogy a 
keresztény politika csak retorikai fogás, populizmus, s a magukat 
kereszténynek nevező politikai erők valójában nem is keresztények. 
Létezik keresztény politika?</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Magyarországon például sokan vannak, akik valóban azt szeretnék, ha 
keresztény elképzelések mentén történne sok minden az ország életében. 
De az ember nem tökéletes, hanem bűnös. A kereszténység követése nem 
ugyanolyan, mint egy ideológia követése vagy a kedvenc focicsapatunknak 
való drukkolás. A kereszténység követése a valóság és Isten követése. 
Abból mindenki profitál, hogy a magyar kormány próbál keresztény 
eszményeket érvényesíteni a közéletben. Ez azért van, mert a keresztény 
társadalom van igazán az emberre szabva, ez felel meg legjobban az 
emberi természetnek. Persze Isten követése nehéz, Krisztus is azt 
mondta, hogy fel kell vállalnunk a keresztjét a követéséhez. De 
mindennek tudatában vagyunk kétezer év óta. De a Földön töltött időnk, 
az életünk arra van, hogy ezt megpróbáljuk.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">T.S. Eliot azt írja a kultúráról szóló könyvében, hogy egy keresztény társadalom már attól keresztény, ha az elitje hívő.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Legyen világos: szerintem a legjobb az lenne, ha a Földön mindenki 
hívő katolikus lenne, és Isten parancsait követné. Miért gondolom ezt? 
Mert Isten erre teremtett minket. De még mindig egész jó helyzet, ha egy
 társadalomnak csak egy része hívő, és többé-kevésbé keresztény elvek is
 érvényesülnek a közéletben – mivel a kereszténységből következő szabályok szolgálják legjobban az embert.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A fiatalok körében viszont mintha rosszul állna a kereszténység.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Minden, ami ma történik, 1968 közvetlen következménye, messzebbről 
pedig a francia forradalomé, ami elterjesztette azt az elképzelést, hogy
 az ember az univerzum középpontja, mércéje. De már az ókorban is 
létezett ez a gondolat, hogy az ember ignorálhatja a világegyetem 
szabályait, gondoljunk csak a szofistákra. És sok fiatal egyszer csak 
rádöbben, ez a modern élet nem működik. Nem tud mindent fizetni az 
állam, tönkremennek a családok. Amit a fiatalok akarnak, az az 
egyértelműség. De a dolgok megváltoztathatóak, Isten is erre biztat. A 
cél, hogy szabad emberek legyünk, szabadon mondhassunk igent Istenre.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p style="text-align:center"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/01/Alexander%20Tschueggel/20200114_FA_1753.jpg" style="margin-right:0px" width="188" height="125"></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Ön 27 éves és evangélikusként nevelkedett, később katolizált. Nem kapta még meg, hogy a neofita hév szól önből?</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A nyugalom sosem a fiatalok sajátja. Ők a legalkalmasabbak a harcra, 
mert még nincs családjuk. Szerintem arról van szó, hogy sokan úgy 
hiszik, ha ők relativista-modernista módon gondolkodnak, akkor én is. De
 nem. De amit a katolikus egyház tanít, az sosem változik, még akkor 
sem, ha egyesek meg akarják változtatni. S ezek a szabályok a világban 
is megmutatkoznak. A saját természetünk elől pedig nem menekülhetünk el.
 Szerintem nem véletlen, hogy oly sokan depressziósok manapság, és oly 
sokan lesznek öngyilkosok a nyugati világban. Ami hiányzik a számukra, 
és amire szükségük van, az a világosság, a rend és az igazság.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A nacionalizmus helyett patriotizmusra van szükség, saját nemzetünk 
szeretetére a mások gyűlölete helyett. Ahelyett, hogy az államtól 
függenénk, a családunknak kell élnünk. Ahelyett, hogy azon 
gondolkodnánk, mi a genderünk, el kell fogadnunk az Isten által nekünk 
ajándékozott, egyedi testet.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><div style="background-position:0% 0%;background-repeat:repeat;background-image:none;background-size:auto;background-origin:padding-box;background-clip:border-box;border:1px solid rgb(204,204,204);padding:5px 10px"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Alexander Tschugguel
 (1993) ősi osztrák nemesi családba született Bécsben. A Tschugguelek 
eredetileg katolikusok voltak, de Alexander dédapja áttért a lutheránus 
hitre. A fiatal sarj tizenöt évesen katolizált, azon belül a 
tradicionalista irányzat követője. Az életpárti aktivista a 
melegházassággal kapcsolatos viták idején tiltakozva kampányolt 
hazájában, egyben monarchista is. PR-szakot végzett, majd 2019-ben 
megalapította a St. Boniface Intézetet. Alexander társaival 2019. 
október 21-án a Teverébe dobott öt Pachamama-szobrot Rómában. Akcióját 
elismeréssel illeték olyan konzervatív egyházi személyek, mint 
Anthanasius Schneider püspök, valamint Raymond Leo Burke és Walter 
Brandmüller bíborosok.</span></div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p style="text-align:right"><i>Interjúfotók: Földházi Árpád</i></p>

                        </div></div>
                                                                                        

                                                        
                                                                    </div>

                                            
                        
                                                <div> </div></div></div></div></div>

</div>