[Grem] Fekete István 120 éve született

[Emoke Greschik]

 Százhúsz éve született Fekete István
Horváth Tamás
https://888.hu/szabad-vasarnap/szazhusz-eve-szuletett-fekete-istvan-4224517/
*A somogyi származású író többek között olyan klasszikusokkal gyarapította
a magyar irodalmat, mint a Tüskevár, a Téli berek, a Bogáncs, a Vuk vagy
éppen A koppányi aga testamentuma.*

*Napra pontosan százhúsz évvel ezelőtt, 1900. január 25-én született Fekete
István. Az író a Somogy vármegyei Göllén* látta meg a napvilágot* Fekete
Árpád tanító, iskolamester és Sipos Anna első gyermekeként. *Egyik őse a
nagy francia forradalom menekültje, *dédnagybátyja pedig Damjanich János
1848-as honvédtábornok, **aradi vértanú *volt. A család 1909-ben *Kaposvárra
költözött, és István az ottani gimnázium tanulója lett. Mivel félévkor és
év végén is megbukott, a szigorú édesapa átíratta a polgári fiúiskolába,
ahol végre önmagára talált a kamaszodó fiú.* 1915-ben felsőkereskedelmi
iskolába iratkozott, 1917-ben besorozták katonának, és az *1918-as
hadiérettségit követően tartalékos tiszti iskolába került.*

*A katonaruhát csak 1926-ban vethette le végleg.* 1923-ban felvették a
debreceni Gazdasági Akadémiára, ám a*z Alföldön nem érezte jól magát,
visszavágyott a Dunántúlra, 1924 januárjától Mosonmagyaróváron folytatta
tanulmányait. Az iskola elvégzése után,* 1926-ban Bakócán lett *
gazdatiszt. Itt szeretett bele a helyi belgyógyász-főorvos leányába, Piller
Editbe, akivel 1929-ben házasságot is kötött. Az esküvő után Ajkára
költöztek, ahol gazdatiszt lett a holland származású földbirtokos, Nirnsee
Ferenc birtokán, 1930-ban lányuk, két évvel később fiuk született.*

Fekete István *tehetsége, szakmai felkészültsége, gyakorlati érzéke és
tenni akarása nyomán hamarosan fellendült a birtok: tejüzemet szervezett,
búzavetőmagot nemesített, az irányításával tenyésztett merinói kosok számos
díjat nyertek*. Mindeme tevékenység és a család mellett igazán *ekkor
jutott ideje az írásra is.* Még diákéveiben, mint oly sok kamasz, ő is
verselgetett, rövidebb prózával kísérletezett, de *kiforrott, egyéni
stílusú íróvá ezekben az években érett.*

*Vadászattal kapcsolatos cikkeit 1933-tól a Kittenberger Kálmán
szerkesztette Nimród közölte*, 1936-tól pedig az Új időkben jelentek meg
novellái.* 1937-ben A koppányi aga testamentuma című regényével megnyerte a
Gárdonyi Géza Társaság regénypályázatának első díját, majd két évvel később
a Zsellérek című regénye aratott sikert *az Egyetemi Nyomda
pályázatán. *1940-ben
a Kisfaludy Társaság tagjai sorába *választotta, és ebben az évben jelent
meg *Hajnalodik című színdarabja, amelyet csaknem százszor játszottak* a
Magyar Színházban és a Kamaraszínházban, *mindannyiszor telt ház
előtt. *1940-ben
Bánki Viktor filmrendező *forgatókönyv készítésé*re kérte fel, s így
született meg *a Doktor Kovács István, amely ismét sikert hozott számára.*

*Az uradalmi munkát ekkor már egyre terhesebbnek, írói munkája
akadályozójának érezte. 1941-ben végül elhatározta magát, családjával
Pestre költözött, és a Földművelésügyi Minisztérium vadászati előadója
lett.* Sorra *jelentek meg művei, regényei és novelláskötetei, de tanult
szakmáját sem hanyagolta el*, *oktatófilmek forgatókönyveit írta a
földművelés, az állattenyésztés, a gazdálkodás témakörében.*
<https://888.hu/wp-content/uploads/2020/01/feketeistvan.jpg>
Fekete István egy 1967-ben készült fényképen | Fotó: MTI

*A második világháború **után állása megmaradt, két könyve is
megjelenhetett, de katolikus hite és jobboldali értékrendje miatt az ÁVO
megkínozta*. *Amikor 1949 tavaszán a minisztériumot „megtisztították a
reakciós elemektől”, Fekete Istvánt is nyugdíjazták. Ezt követően a
nélkülözés évei köszöntöttek a családra: könyveit nem adták ki, állandó
foglalkoztatást sehol sem kapott, alkalmi munkákból jutott némi
jövedelemhez, volt uszálykísérő, patkányirtó, napszámos.** 1951 őszétől
oktató volt a kunszentmártoni Halászmesterképző iskolában, majd
leszázalékoltatta magát.*

*1955-ben Bölöni György segítségével térhetett vissza az irodalomba,
Halászat című munkáját tankönyvként adták ki, majd előbb a Kele, később a
Lutra című regényeket jelentette meg a Magvető Kiadó. 1957-től sorra aratta
sikert máig is népszerű ifjúsági regényei: Bogáncs, Tüskevár, Téli berek,
Hu, Vuk, Kittenberger Kálmán élete*.

1960-ban a Tüskevárért, amelyből remek tévésorozat is készült, József
Attila-díjat kapott.* A hatvanas évek közepétől háromkötetesre tervezett
önéletírásán dolgozott, melyből 1965-ben megjelent a Csend, s 1970-ben
elkészült a Ballagó idő is. Többre már sem ideje, sem ereje nem maradt:
előbb 1968-ban, majd 1969-ben is szívinfarktust kapott, amelyből még
sikerült felépülnie. A harmadik azonban végzetes volt, s 1970. június 23-án
Tárogató utcai otthonában örökre lehunyta szemét.*

Népszerűsége mindmáig töretlen, ami annak is köszönhető, hogy művei számos
feldolgozásban kerültek a közönség elé, elég a Vuk című rajzfilmre vagy A
koppányi aga filmváltozatára gondolnunk. A természettel együtt élő és érző,
annak titkait jól ismerő ember volt, írásaival új műfajt teremtett, mellyel
a civilizáció révén a természettől eltávolodott embert újra természet
közelségébe tudta hozni.

Bár elsősorban *ifjúsági és „állatregényíró*ként” emlegetik, még utóbbi
köteteiben is – csak úgy mellékes könnyedséggel *– zseniális emberábrázoló*.
Műveit, szemet *simogató sorait, kristálytiszta, pihentető prózáját,
humorát* a felnőttek talán még jobban élvezhetik, mint az ifjabb olvasók.

1987-ben alakult meg a nevét viselő Irodalmi Társaság, amely Fekete István
irodalom- és természetszerető hagyományainak ápolását és folytatását
tekinti fő feladatának. 2014-ben pedig Keszthelyen megnyílt a Fekete
István-emlékszoba és a Tüskevár panoptikum.

(MTVA Sajtóadatbank nyomán)
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200125/887cd9f1/attachment.html>