<div dir="ltr">
<h1>Százhúsz éve született Fekete István</h1>
<div>
<div>
<div style="padding:0px 5px;margin:0px">Horváth Tamás</div>
</div>
</div><a href="https://888.hu/szabad-vasarnap/szazhusz-eve-szuletett-fekete-istvan-4224517/" target="_blank">https://888.hu/szabad-vasarnap/szazhusz-eve-szuletett-fekete-istvan-4224517/</a><div>
<span>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A somogyi származású író többek
között olyan klasszikusokkal gyarapította a magyar irodalmat, mint a
Tüskevár, a Téli berek, a Bogáncs, a Vuk vagy éppen A koppányi aga
testamentuma.</b></span></span><div id="m_1818642369795739398gmail-st"><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Napra pontosan százhúsz évvel
ezelőtt, 1900. január 25-én született Fekete István. Az író a Somogy
vármegyei Göllén</b></span> látta meg a napvilágot<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Fekete Árpád tanító,
iskolamester és Sipos Anna első gyermekeként. </b></span>Egyik őse a nagy francia
forradalom menekültje, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>dédnagybátyja pedig Damjanich János 1848-as
honvédtáborno<span style="background-color:rgb(208,224,227)">k, </span></b><b>aradi vértanú </b></span>volt. A család 1909-ben <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Kaposvárra
költözött, és István az ottani gimnázium tanulója lett. Mivel félévkor
és év végén is megbukott, a szigorú édesapa átíratta a polgári
fiúiskolába, ahol végre önmagára talált a kamaszodó fiú.</b></span> 1915-ben
felsőkereskedelmi iskolába iratkozott, 1917-ben besorozták katonának, és
az <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>1918-as hadiérettségit követően tartalékos tiszti iskolába került.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A katonaruhát csak 1926-ban vethette le végleg.</b></span> 1923-ban felvették a
debreceni Gazdasági Akadémiára, ám a<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>z Alföldön nem érezte jól magát,
visszavágyott a Dunántúlra, 1924 januárjától Mosonmagyaróváron folytatta
tanulmányait. Az iskola elvégzése után,</b></span> 1926-ban Bakócán lett <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
gazdatiszt. Itt szeretett bele a helyi belgyógyász-főorvos leányába,
Piller Editbe, akivel 1929-ben házasságot is kötött. Az esküvő után
Ajkára költöztek, ahol gazdatiszt lett a holland származású
földbirtokos, Nirnsee Ferenc birtokán, 1930-ban lányuk, két évvel később
fiuk született.</b></span></p>
<p>Fekete István <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>tehetsége, szakmai felkészültsége, gyakorlati érzéke és
tenni akarása nyomán hamarosan fellendült a birtok: tejüzemet
szervezett, búzavetőmagot nemesített, az irányításával tenyésztett
merinói kosok számos díjat nyertek</b></span>. Mindeme tevékenység és a család
mellett igazán <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>ekkor jutott ideje az írásra is.</b></span> Még diákéveiben, mint
oly sok kamasz, ő is verselgetett, rövidebb prózával kísérletezett, de
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>kiforrott, egyéni stílusú íróvá ezekben az években érett.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Vadászattal kapcsolatos cikkeit 1933-tól a Kittenberger Kálmán
szerkesztette Nimród közölte</b></span>, 1936-tól pedig az Új időkben jelentek meg
novellái.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> 1937-ben A koppányi aga testamentuma című regényével megnyerte
a Gárdonyi Géza Társaság regénypályázatának első díját, majd két évvel
később a Zsellérek című regénye aratott sikert </b></span>az Egyetemi Nyomda
pályázatán. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>1940-ben a Kisfaludy Társaság tagjai sorába </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">v</span></span>álasztotta, és
ebben az évben jelent meg <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Hajnalodik című színdarabja, amelyet csaknem
százszor játszottak</b></span> a Magyar Színházban és a Kamaraszínházban,
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>mindannyiszor telt ház előtt. </b></span>1940-ben Bánki Viktor filmrendező
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>forgatókönyv készítésé</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">re</span><b> </b></span>kérte fel, s így született meg <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a Doktor Kovács
István, amely ismét sikert hozott számára.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az uradalmi munkát ekkor már egyre terhesebbnek, írói munkája
akadályozójának érezte. 1941-ben végül elhatározta magát, családjával
Pestre költözött, és a Földművelésügyi Minisztérium vadászati előadója
lett.</b></span> Sorra <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>jelentek meg művei, regényei és novelláskötetei, de tanult
szakmáját sem hanyagolta el</b></span>, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>oktatófilmek forgatókönyveit írta a
földművelés, az állattenyésztés, a gazdálkodás témakörében.</b></span></p>
<div><a href="https://888.hu/wp-content/uploads/2020/01/feketeistvan.jpg" title="" target="_blank"><img src="https://888.hu/wp-content/uploads/2020/01/feketeistvan.jpg" alt="" style="margin-right:0px" width="188" height="122"></a><div><span> Fekete István egy 1967-ben készült fényképen | Fotó: MTI</span></div></div>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A második világháború </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>után állása megmaradt, két könyve is
megjelenhetett, de <span style="background-color:rgb(255,242,204)">katolikus hite és jobboldali értékrendje </span>miatt<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> az ÁVO
megkínozta</span></b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Amikor 1949 tavaszán a minisztériumot „megtisztították <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
reakciós elemek</span>től”<span style="background-color:rgb(255,242,204)">, Fekete Istvánt </span>is nyugdíjazták. Ezt követően a
nélkülözés évei köszöntöttek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a család</span>ra: <span style="background-color:rgb(255,242,204)">könyveit </span>nem adták ki, állandó
foglalkoztatást sehol sem kapott, alkalmi munkákból jutott némi
jövedelemhez, volt uszálykísérő, patkányirtó, napszámos.</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> 1951 őszétől
oktató volt a kunszentmártoni Halászmesterképző iskolában, majd
leszázalékoltatta magát.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>1955-ben Bölöni György segítségével térhetett vissza az irodalomba,
Halászat című munkáját tankönyvként adták ki, majd előbb a Kele, később a
Lutra című regényeket jelentette meg a Magvető Kiadó. 1957-től sorra
aratta sikert máig is népszerű ifjúsági regényei: Bogáncs, Tüskevár,
Téli berek, Hu, Vuk, Kittenberger Kálmán élete</b></span>.</p>
<p>1960-ban a Tüskevárért, amelyből remek tévésorozat is készült, József
Attila-díjat kapott.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> A hatvanas évek közepétől háromkötetesre tervezett
önéletírásán dolgozott, melyből 1965-ben megjelent a Csend, s 1970-ben
elkészült a Ballagó idő is. Többre már sem ideje, sem ereje nem maradt:
előbb 1968-ban, majd 1969-ben is szívinfarktust kapott, amelyből még
sikerült felépülnie. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">A harmadik azonban végzetes volt,</span> <span style="background-color:rgb(153,153,153)">s 1970. június
23-án Tárogató utcai otthonában örökre lehunyta szemét.</span></b></span></p>
<p>Népszerűsége mindmáig töretlen, ami annak is köszönhető, hogy művei
számos feldolgozásban kerültek a közönség elé, elég a Vuk című
rajzfilmre vagy A koppányi aga filmváltozatára gondolnunk. A
természettel együtt élő és érző, annak titkait jól ismerő ember volt,
írásaival új műfajt teremtett, mellyel a civilizáció révén a
természettől eltávolodott embert újra természet közelségébe tudta hozni.</p>
<p>Bár elsősorban <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>ifjúsági és „állatregényíró</b></span>ként” emlegetik, még utóbbi
köteteiben is – csak úgy mellékes könnyedséggel <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>– zseniális
emberábrázoló</b></span>. Műveit, szemet <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>simogató sorait, kristálytiszta, pihentető
prózáját, humorát</b></span> a felnőttek talán még jobban élvezhetik, mint az
ifjabb olvasók.</p>
<p>1987-ben alakult meg a nevét viselő Irodalmi Társaság, amely Fekete
István irodalom- és természetszerető hagyományainak ápolását és
folytatását tekinti fő feladatának. 2014-ben pedig Keszthelyen megnyílt a
Fekete István-emlékszoba és a Tüskevár panoptikum.</p>
<p>(MTVA Sajtóadatbank nyomán)</p></div></div>
</div>