[Grem] Bálint Csaba 2 megjegyzése a cikkhez: Két pápa, sok tévedés, egy fikció

[Rita Kunsay-Sipos]

---
Bálint Csaba hozzászólása a cikkhez:

2 hozzáfüzés a cikkhez:

1) Szilvay Gergely azt mondja, neki nincs baja ha egy csoport, a St Gallen
csoport
https://youtu.be/DxVVrdXaJoA
szervezkedik hogy kit nyomjon be pápának.
Ezt a kérdést viszont 2.János Pál pápa kizárta mint lehetőséget az
egyházjogból - automatikus kiközösítés terhe alatt:

81. A választó Bíborosok ezen felül tartózkodjanak szövetségektől,
megegyezésektől, ígéretektől és mindenféle elkötelezettségtől, melyek arra
kényszeríthetnék őket, hogy egyik vagy másik jelöltre adják, vagy
megtagadják tőlük szavazatukat. Ha ez valóban megtörténne, még ha esküt is
tettek rá, úgy határozok, hogy ez az elkötelezettség semmis és érvénytelen,
és senki sem köteles az ilyesmit megtartani; és mostantól fogva latae
sententiae kiközösítéssel fenyegetem e tilalom megszegőit

https://regi.katolikus.hu/konyvtar.php?h=429

2) Szilvay szerint FP nem képviseli a felszabadítás teológiát. ( melynek
neve a felszabadító szovjet csapatokat idézi és amelyet a KGB hozott
létre). FP nyíltam ezt még nem mondta ki , de programja - és a
szabadkőműves szinódus programja- véletlenül teljesen lefedi ezt az irányt.
Ez pedig kommunizmus egyházi ruhában.

Szia: Csaba

Egy újabb írás a filmről Szilvay Gergelytől:

Két pápa, sok tévedés, egy fikció
<https://mandiner.hu/cikk/20200108_ket_papa_sok_tevedes_egy_fikcio>
https://mandiner.hu/cikk/20200108_ket_papa_sok_tevedes_egy_fikcio
 *Írta: Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely> *
A két pápa: *két nagyszerű alakítás*, *néhány jó ötlet* – és *számtalan
hazugság*. Vagy ha jóindulatúak vagyunk: tévedés.

*Világszerte nagy felhajtással járt** A két pápa* című film bemutatása. A
brazil Fernando Meirelles rendezte filmben a színészlegenda Anthony Hopkins
alakítja XVI. Benedeket és a Trónok harcából ismert Jonathan Pryce Ferenc
pápát – az alakításokkal nincs is baj. A filmmel magával viszont nagyon is
van gond.

A két pápa talán legnagyobb hazugsága az, hogy* dokujátékfilmnek adja el
magát,** miközben teljes mértékben fikció az egész.*

Dokumentumfilm, mert két pápáról szól; és játékfilm, pontosabban szólva
fikció, mert – és ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni – a „két pápa”
közötti *filmbéli
beszélgetések nem történtek meg. *

Hogy XVI. Benedek miért mondott le pontosan, az valószínűleg örökre
homályban marad – de az a magyarázat, miszerint érezte, hogy olyan
reformokra van szükség, amelyeket neki nincs ereje bevezetni, és ezért át
akarta adni a pápaságot José Bergogliónak, teljes tévedés. Ha ugyanis XVI.
Benedeknek volt jelöltje az utódlásra, akkor az Angelo Scola volt – a film
végén játszódó konklávén Bergogliójé mellett néha felhangzó név.

A film története szerint az argentin bíboros Ratzinger megválasztása után
le akart mondani az érsekségről: ez természetesen nem volt így, de még
metaforának is rossz. *Bergoglio ugyanis nem hogy nem akart lemondani
érseki székéről, hanem a saját magát viccből maffiának nevező, progresszív
bíborosokat és püspököket tömörítő Sankt Gallen-i csoport
<https://en.wikipedia.org/wiki/Saint_Gallen_Group?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001>
hosszú
évek alatt építette fel őt pápajelöltnek. Ez nem valamiféle
összeesküvés-elmélet, ugyanis a csoport saját maga hozta nyilvánosságra a
létét. *Nekem semmi bajom nincs azzal, hogy egy határozott elképzeléssel
rendelkező csoportosulás megpróbálja keresztülvinni akaratát – de kétlem,
hogy a Sankt Gallen-i csoport Bergoglio bíborost annak tiltakozása ellenére
tolta volna előtérbe az évek során.

*Ezzel szemben Joseph Ratzinger tényleg nem akart pápa lenni – mire az őt
megválasztó konklávéra sor került, már rég beadta kérelmét, hogy a Vatikáni
Levéltárban lehessen főlevéltáros. *

A fiktív beszélgetések talán eltalálták Ratzinger gondolkodásának alapjait
– még ha leegyszerűsítőek és karikatúraszerűek is. Ám hogy Buenos Aires
egykori jezsuita érseke, a mai pápa gondolkodásának központjában a változás
fogalma állna, mint az élet és az univerzum lényege – ezt még
reformszándékai ellenére sem érdemes bevenni. Fene tudja, pontosan mi van
Ferenc pápa agyában, akinek pápaságát legdiplomatikusabban is
következetlennek lehet nevezni,de hogy olyan mértékű reformszándékok
nincsenek Ferencben, mint amit a kívülálló liberális média belé lát, az
biztos.

Például *hiába állítja film, hogy Ferenc pápa a felszabadítás teológiáját
képviseli* –* nem képviseli azt. A szegényekkel felszabteol és marxizmus
nélkül is lehet szimpatizálni, és azok nélkül is lehet segíteni nekik.*

A két pápa karakterét azonban meglehetősen karikatúraszerűen ábrázolja a
film – főleg Ratzingerét, de Bergogliójét is. A film ugyanis *azt sugallja,
meglehetősen szájbarágósan, hogy Ratzinger a karót nyelt, dogmatikus,
életet nem ismerő könyvmoly, akit a tekintély és a hatalom érdekel, és nem
érti a viccet*, ellenben felajánlja, hogy dedikálja cédéjét a bíborosnak
(értik!); szemben vele pedig *ott van a laza, mosolygós, spontán népszerű,
humoros, a világ dolgaiban tájékozott Bergoglio, aki Ratzingerrel szemben
még a Beatlest is ismeri.*

Nos, ha az ezredforduló után a tájékozottságot és az élettel való
kapcsolatot a Beatles ismerete jelenti, az rég rossz. Azóta eltelt pár
évtized. *A Beatles korában egyébként a katolikus egyház épp zsinatot
tartott, a másodikat a Vatikánban, melynek egyik vezető „liberális”
szakértője egy fiatal teológus, Joseph Ratzinger volt.  Ennyit arról, hogy
Ratzinger sosem változott.*

Az a Ratzinger, akinek egyáltalán nem volt mániája, hogy egyedül akar
ebédelni, és legalább annyira szereti a bajor sört – ha már az élet
élvezetéről beszélünk –, mint Bergoglio a pizzát és a kávét. A német humor
valóban nem a legerősebb a világon, ugyanakkor Ratzinger régen arról
panaszkodott, hogy egyre kevesebben értik a Vatikánban a latin vicceit.
Valószínűleg ugyancsak tévesek a XVI. Benedek dohányzásellenességére utaló
jelenetek – Ratzinger pápasága alatt ugyanis épp az okozott kisebbfajta
megrökönyödést fitnesznáci körökben, hogy állítólag a pápa nem veti meg a
cigit (ahogy nem vetette meg XXIII. János sem, és ahogy nem vetette meg a
szivart X. Piusz pápa sem – sőt, ahogy a szentek nem vetették meg a
tubákot).

Igen érdekes a két főpap pápai lemondással kapcsolatos, filmbéli
beszélgetése. Hogy épp azzal a Bergoglióval mondatják ki a lemondással
szembeni hagyományos érveket, akinek a karekterétől és gondolkodásától azt
várnánk, hogy épphogy elfogadó az ilyen újításokkal szemben.

Tudni érdemes ugyanakkor, hogy *a lazának és nyitottnak ábrázolt **Ferenc
pápa a valóságban egyáltalán nem az, és decentralizációs retorikája
ellenére igen rövid pórázon tartja a bíborosokat és a püspöki karokat
(főleg az olaszt). Ha van, aki illik a kissé talán így is túlzó kifejezés:
diktátorpápa, akkor az* nem Isten rottweilere volt, hanem *az alázatos
Ferenc.*

Azért van pár eltalált jelente is a filmnek – az egyik, amikor Ratzinger
arra figyelmezteti Bergogliót, hogy a kúria be tudja darálni annak a kezét,
aki belenyúl. Ratzinger például annyira nem készült a pápaságra, hogy nem
voltak emberei, ezért övezte félsiker az intézkedéseit.

Ugyanakkor *a film tévesen állítja, hogy XVI. Benedek nem tett semmit* *a
Vatikáni Bank rendbe tétele és a pedofilügyek kipucolása érdekében.
Éppenséggel Benedek pápa kezdte el a Vatikáni Bank erőteljes rendbetételét
– lett is belőle hercehurca.*

*És Benedek pápa volt az is, aki eljárást indított Bécs volt érseke ellen
egykori, szexuális molesztálásra vonatkozó vádak miatt, Benedek pápa volt
az, aki szigorította a szexuális zaklatásokkal kapcsolatos vatikáni
törvényeket és eljárásokat, és Benedek volt az, aki központosította a papi
pedofíliával kapcsolatos eljárásokat, hogy ne lehessen őket helyben
eltussolni. *

A filmben megemlítenek *egy bizonyos Maciel atyát –* aztán nem derül ki
róla semmi,* a jelenetek viszont azt sugallják, hogy Ratzinger elmosta az
ügyeit.* *Nos, Marcial Maciel, a Legio Christi alapítója, mint élete vége
felé kiderült, kettős életet élt. Miközben példásnak tűnő papi életet élt,
addig titokban több felesége és gyermekei voltak más országokban. Maciel
atya ügyében *ú*gyszintén épp XVI. Benedek volt az, aki kemény kézzel
eljárt, és szigorú vizsgálatokat küldött a Legio Christire is. Ha van XVI.
Benedek pápaságának sikersztorija
<https://mandiner.hu/cikk/20191030_papi_pedofilia_es_colibatus_2010?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001>,
akkor az a pedofília elleni fellépés
<https://mandiner.hu/cikk/20191030_papi_pedofilia_es_colibatus_2010?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001>
volt. *

*Ferenc pápa ezzel szemben furcsa mód lazított a szabályozásokon, és az ő
pápasága folyamán is voltak homályos ügyek, amikor a végsőkig próbált
védelmezni védhetetlen főpapokat – például Chilében és Washingtonban. Nem
biztos persze, hogy ez az ő hibája – lehet, hogy csak biztosra akart menni*.

Ott van aztán a latin és a liturgikus kérdések szembeállítása a világ
gondjaival; mint Bergoglio érsek mondja: miközben a világon egyre nagyobbak
az egyenlőtlenségek, aközben ők arról vitatkoznak, hogy ministrálhatnak-e a
lányok. Nos, részemről nem látom be, hogy a kettővel miért is ne lehetne
egyszerre foglalkozni. Szóval ez egy hamis dilemma. Azt ugyanakkor azért
hozzátenném, hogy aki bizonytalan saját magában, az nem fog tudni másoknak
segíteni – az egyháznak igenis nem csak kifelé, hanem befelé is fordulnia
kell.

*Az a kortárs vakság, ami nem látja, hogy *a* kiművelt rítusok, a róluk
szóló viták és az egyház pompa nem** a világ szegényei* *ellenében
léteznek, erőteljesen meghatározza az egész filmet. Az egyház elsődleges
küldetése ugyanis nem a világ szegényeinek felemelése és a falak
ledöntése,* *hanem
a lelkek üdvösségének szolgálata a szentségek által – ezen lelkek közt
pedig ott vannak a szegények lelkei is.* A díszes falusi templomokban
rendszerint ott olvasható az ablakok alatt, kiknek az adománya. Egyszer egy
idős férfi azt ecsetelte nekem egy kis falu templomában, hogy az ő édesapja
adományozta a templomnak a liturgikus tárgyak egy jó részét. Ezek az
emberek, akik ennyit áldoztak templomuk pompájára, nem volt gazdagok.
Egyszerűen fontos volt nekik, hogy a templom ne valami szegényes, sivár és
minimalista hely legyen, hanem benne pompa dicsérje az Urat. Szerintem ez
az igazán emberi, nem *pedig a hatvanas évek sivár minimalizmusa,* amit ma
tévesen egyszerűségként akarnak nekünk eladni.

*A két pápa legeltaláltabb, legigazabb képkockái talán azok, amelyeken a
két pápa megbocsátásról és bűnbánatról beszélget, saját tökéletlenségén
elmélkedik – a vezetők ember hibáin. Ha valami a filmben igazán mély és
tanulságos, akkor az ez.*
*A film vége nettó balos propaganda migránsokkal, falak helyett hidakkal, s
az egyenlőtlenséggekkel, amelyek állítólag folyamatosan nőnek *(meddig
nőhetnek vajon?).

*A filmből ugyan nem derül ki, de a benne emlegetett Jálics atya, akivel
Bergoglio kibékül, magyar jezsuita szerzetes: Jálics Ferenc. A sokfelé
tanító teológiaprofesszor Argentínában valóban a szegények közé költözött,
ahonnan 1976-ban elrabolták. A ma 92 éves Jálics atya a köztünk élő bölcs
öregek egyike: szemlélődésről, elmélkedésről szóló kis könyvei, s még
inkább lelkigyakorlatai az önismeretet és a lelki békét szolgálják. *Ma a
meditáció hallatán mindenféle távol-keleti praktikákra gondolunk, holott *a
meditáció egyik legnagyobb élő mestere a katolikus Jálics atya. *Ajánlom
mindenki figyelmébe.

A két pápa üzenetei kapcsán végül megint csak elgondolkodhatunk azon: *miért
is kéne
<https://mandiner.hu/cikk/20200108_miben_is_van_200_evvel_lemaradva_az_egyhaz?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001>
**az egyháznak** hasonulnia és úgymond felzárkóznia az állandóan változó
világhoz*?* Az egyház lényege éppen az, hogy transzcendens, örök
állandóságot képvisel; és hogy nem hasonul** a világhoz. **Egy pápa pedig
igenis legyen Isten rottweilere. Azért pápa: ad maiorem Dei gloriam.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200112/c093ae57/attachment.html>