<div dir="ltr"><br><font color="#351c75" size="4"><br></font><div class="gmail_quote"><div dir="ltr" class="gmail_attr"><font color="#351c75" size="4">---</font></div><div><div style="font-family:"Helvetica Neue",Helvetica,Arial,sans-serif"><div style="font-family:"Helvetica Neue",Helvetica,Arial,sans-serif"></div>
<div style="font-family:"Helvetica Neue",Helvetica,Arial,sans-serif"><font color="#351c75" size="4">Bálint Csaba hozzászólása a cikkhez: </font></div><div style="font-family:"Helvetica Neue",Helvetica,Arial,sans-serif"><font color="#351c75" size="4"><br></font></div><div style="font-family:"Helvetica Neue",Helvetica,Arial,sans-serif"><font color="#351c75" size="4">2 hozzáfüzés a cikkhez:</font></div><div style="font-family:"Helvetica Neue",Helvetica,Arial,sans-serif"><font color="#351c75" size="4"><br></font></div><div style="font-family:"Helvetica Neue",Helvetica,Arial,sans-serif"><font color="#351c75" size="4">1) Szilvay Gergely azt mondja, neki nincs baja ha egy csoport, a St Gallen csoport</font></div><div style=""><font color="#351c75" size="4"><font face="Helvetica Neue, Helvetica, Arial, sans-serif"><a href="https://youtu.be/DxVVrdXaJoA" target="_blank">https://youtu.be/DxVVrdXaJoA</a></font><br></font></div><div style=""><font face="Helvetica Neue, Helvetica, Arial, sans-serif" color="#351c75" size="4">szervezkedik hogy kit nyomjon be pápának.</font></div><div style=""><font face="Helvetica Neue, Helvetica, Arial, sans-serif" color="#351c75" size="4">Ezt a kérdést viszont 2.János Pál pápa kizárta mint lehetőséget az egyházjogból - automatikus kiközösítés terhe alatt:</font></div><div style=""><font face="Helvetica Neue, Helvetica, Arial, sans-serif" color="#351c75" size="4"><br></font></div><div style=""><font color="#351c75" size="4"><span style="font-family:Verdana,Helvetica;text-align:justify">81. A választó Bíborosok ezen felül tartózkodjanak szövetségektől, megegyezésektől, ígéretektől és mindenféle elkötelezettségtől, melyek arra kényszeríthetnék őket, hogy egyik vagy másik jelöltre adják, vagy megtagadják tőlük szavazatukat. Ha ez valóban megtörténne, még ha esküt is tettek rá, úgy határozok, hogy ez az elkötelezettség semmis és érvénytelen, és senki sem köteles az ilyesmit megtartani; és mostantól fogva latae sententiae kiközösítéssel fenyegetem e tilalom megszegőit</span><font face="Helvetica Neue, Helvetica, Arial, sans-serif"><br></font></font></div><div style=""><font face="Helvetica Neue, Helvetica, Arial, sans-serif" color="#351c75" size="4"><br></font></div><div style=""><font face="Helvetica Neue, Helvetica, Arial, sans-serif" color="#351c75" size="4"><a href="https://regi.katolikus.hu/konyvtar.php?h=429" target="_blank">https://regi.katolikus.hu/konyvtar.php?h=429</a><br></font></div><div style=""><font face="Helvetica Neue, Helvetica, Arial, sans-serif" color="#351c75" size="4"><br></font></div><div style=""><font face="Helvetica Neue, Helvetica, Arial, sans-serif" color="#351c75" style="" size="4">2) Szilvay szerint FP nem képviseli a felszabadítás teológiát. ( melynek neve a felszabadító szovjet csapatokat idézi és amelyet a KGB hozott létre). FP nyíltam ezt még nem mondta ki , de programja - és a szabadkőműves szinódus programja- véletlenül teljesen lefedi ezt az irányt. Ez pedig kommunizmus egyházi ruhában.</font></div><div style="font-size:16px"><font face="Helvetica Neue, Helvetica, Arial, sans-serif" color="#351c75"><span style="font-size:16px"><br></span></font></div><div style="font-size:16px"><font face="Helvetica Neue, Helvetica, Arial, sans-serif" color="#351c75"><span style="font-size:16px">Szia: Csaba</span></font></div><div style="font-size:16px"><br></div><div id="m_6197080689326750318ydpe0b25b34yahoo_quoted_9377858717" style="font-size:16px;font-family:"Helvetica Neue",Helvetica,Arial,sans-serif"><div style="font-family:'Helvetica Neue',Helvetica,Arial,sans-serif;font-size:13px;color:#26282a"><div><div id="m_6197080689326750318ydpe0b25b34yiv2324200570"><div dir="ltr"><div><div dir="ltr"><div><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit">Egy újabb írás a filmről Szilvay Gergelytől: <br></font></span></div><div><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit"><br></font></span></div><div>
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20200108_ket_papa_sok_tevedes_egy_fikcio" style="background-color:rgb(255,255,255)" rel="nofollow" target="_blank"><font size="4">Két pápa, sok tévedés, egy fikció</font></a></h1>
<div style="margin:10px 0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20200108_ket_papa_sok_tevedes_egy_fikcio" style="background-color:rgb(255,255,255)" rel="nofollow" target="_blank"><font size="4">https://mandiner.hu/cikk/20200108_ket_papa_sok_tevedes_egy_fikcio</font></a></div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit"> <b>Írta: <a href="https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely" rel="nofollow" target="_blank">Szilvay Gergely</a> </b></font></span></div>
<div>
<div>
</div>
</div>
<div id="m_6197080689326750318ydpe0b25b34yiv2324200570m_-4983558679425001939m_-2805066698299997695m_-310020555785809559gmail-articlecontent"><div>
<span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit">A két pápa: <b>két nagyszerű alakítás</b>, <b>néhány jó ötlet</b> – és <b>számtalan hazugság</b>. Vagy ha jóindulatúak vagyunk: tévedés.</font></span></div>
<div>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit"><b>Világszerte nagy felhajtással járt</b><i><b> </b>A két pápa</i>
című film bemutatása. A brazil Fernando Meirelles rendezte filmben a
színészlegenda Anthony Hopkins alakítja XVI. Benedeket és a Trónok
harcából ismert Jonathan Pryce Ferenc pápát – az alakításokkal nincs is
baj. A filmmel magával viszont nagyon is van gond.</font></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit">A két pápa talán legnagyobb hazugsága az, hogy<b> dokujátékfilmnek adja el magát,</b><b> miközben teljes mértékben fikció az egész.</b></font></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit">Dokumentumfilm, mert két pápáról szól; és játékfilm, pontosabban
szólva fikció, mert – és ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni – a „két
pápa” közötti <b>filmbéli beszélgetések nem történtek meg. </b></font></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit">Hogy XVI. Benedek miért mondott le pontosan, az valószínűleg örökre
homályban marad – de az a magyarázat, miszerint érezte, hogy olyan
reformokra van szükség, amelyeket neki nincs ereje bevezetni, és ezért
át akarta adni a pápaságot José Bergogliónak, teljes tévedés. Ha ugyanis
XVI. Benedeknek volt jelöltje az utódlásra, akkor az Angelo Scola volt –
a film végén játszódó konklávén Bergogliójé mellett néha felhangzó
név. </font></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit">A film története szerint az argentin bíboros Ratzinger megválasztása
után le akart mondani az érsekségről: ez természetesen nem volt így, de
még metaforának is rossz. <b>Bergoglio ugyanis nem hogy nem akart lemondani
érseki székéről, hanem a saját magát viccből maffiának nevező,
progresszív bíborosokat és püspököket tömörítő <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Saint_Gallen_Group?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001" rel="nofollow" target="_blank">Sankt Gallen-i csoport</a> hosszú
évek alatt építette fel őt pápajelöltnek. Ez nem valamiféle
összeesküvés-elmélet, ugyanis a csoport saját maga hozta nyilvánosságra a
létét. </b>Nekem semmi bajom nincs azzal, hogy egy határozott elképzeléssel
rendelkező csoportosulás megpróbálja keresztülvinni akaratát – de
kétlem, hogy a Sankt Gallen-i csoport Bergoglio bíborost annak
tiltakozása ellenére tolta volna előtérbe az évek során.</font></span></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4">Ezzel szemben Joseph Ratzinger tényleg nem akart pápa lenni – mire az
őt megválasztó konklávéra sor került, már rég beadta kérelmét, hogy a
Vatikáni Levéltárban lehessen főlevéltáros. </font></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit">A fiktív beszélgetések talán eltalálták Ratzinger gondolkodásának
alapjait – még ha leegyszerűsítőek és karikatúraszerűek is. Ám hogy
Buenos Aires egykori jezsuita érseke, a mai pápa gondolkodásának
központjában a változás fogalma állna, mint az élet és az univerzum
lényege – ezt még reformszándékai ellenére sem érdemes bevenni. Fene
tudja, pontosan mi van Ferenc pápa agyában, akinek pápaságát
legdiplomatikusabban is következetlennek lehet nevezni,de hogy olyan mértékű reformszándékok nincsenek Ferencben, mint amit a kívülálló liberális média belé lát, az biztos.</font></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit">Például <b>hiába állítja film, hogy Ferenc pápa a felszabadítás
teológiáját képviseli</b> –<b> nem képviseli azt. A szegényekkel felszabteol és
marxizmus nélkül is lehet szimpatizálni, és azok nélkül is lehet
segíteni nekik.</b></font></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit"><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/01/papak.jpg" style="margin-right:0px" width="188" height="106"></font></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit">A két pápa karakterét azonban meglehetősen karikatúraszerűen
ábrázolja a film – főleg Ratzingerét, de Bergogliójét is. A film ugyanis
<b>azt sugallja, meglehetősen szájbarágósan, hogy Ratzinger a karót nyelt,
dogmatikus, életet nem ismerő könyvmoly, akit a tekintély és a hatalom
érdekel, és nem érti a viccet</b>, ellenben felajánlja, hogy dedikálja
cédéjét a bíborosnak (értik!); szemben vele pedig <b>ott van a laza,
mosolygós, spontán népszerű, humoros, a világ dolgaiban tájékozott
Bergoglio, aki Ratzingerrel szemben még a Beatlest is ismeri.</b></font></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit">Nos, ha az ezredforduló után a tájékozottságot és az élettel való
kapcsolatot a Beatles ismerete jelenti, az rég rossz. Azóta eltelt pár
évtized. <b>A Beatles korában egyébként a katolikus egyház épp zsinatot
tartott, a másodikat a Vatikánban, melynek egyik vezető „liberális” szakértője egy fiatal teológus, Joseph Ratzinger volt. Ennyit arról, hogy Ratzinger sosem változott.</b></font></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit">Az a Ratzinger, akinek egyáltalán nem volt mániája, hogy egyedül akar
ebédelni, és legalább annyira szereti a bajor sört – ha már az élet
élvezetéről beszélünk –, mint Bergoglio a pizzát és a kávét. A német
humor valóban nem a legerősebb a világon, ugyanakkor Ratzinger régen
arról panaszkodott, hogy egyre kevesebben értik a Vatikánban a latin
vicceit. Valószínűleg ugyancsak tévesek a XVI. Benedek
dohányzásellenességére utaló jelenetek – Ratzinger pápasága alatt
ugyanis épp az okozott kisebbfajta megrökönyödést fitnesznáci körökben,
hogy állítólag a pápa nem veti meg a cigit (ahogy nem vetette meg XXIII.
János sem, és ahogy nem vetette meg a szivart X. Piusz pápa sem – sőt,
ahogy a szentek nem vetették meg a tubákot). </font></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit">Igen érdekes a két főpap pápai lemondással kapcsolatos, filmbéli
beszélgetése. Hogy épp azzal a Bergoglióval mondatják ki a lemondással
szembeni hagyományos érveket, akinek a karekterétől és gondolkodásától
azt várnánk, hogy épphogy elfogadó az ilyen újításokkal szemben.</font></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit">Tudni érdemes ugyanakkor, hogy <b>a lazának és nyitottnak ábrázolt </b><b>Ferenc pápa a valóságban egyáltalán nem az, és decentralizációs retorikája ellenére igen rövid pórázon tartja a
bíborosokat és a püspöki karokat (főleg az olaszt). Ha van, aki illik a
kissé talán így is túlzó kifejezés: diktátorpápa, akkor az</b> nem Isten
rottweilere volt, hanem <b>az alázatos Ferenc.</b></font></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit">Azért van pár eltalált jelente is a filmnek – az egyik, amikor
Ratzinger arra figyelmezteti Bergogliót, hogy a kúria be tudja darálni
annak a kezét, aki belenyúl. Ratzinger például annyira nem készült a
pápaságra, hogy nem voltak emberei, ezért övezte félsiker az
intézkedéseit. </font></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit">Ugyanakkor <b>a film tévesen állítja, hogy XVI. Benedek nem tett semmit</b> <b>a
Vatikáni Bank rendbe tétele és a pedofilügyek kipucolása érdekében. Éppenséggel Benedek pápa kezdte el a Vatikáni Bank erőteljes rendbetételét – lett is belőle hercehurca.</b></font></span></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4">És Benedek pápa volt az is, aki eljárást indított Bécs volt érseke
ellen egykori, szexuális molesztálásra vonatkozó vádak miatt, Benedek
pápa volt az, aki szigorította a szexuális zaklatásokkal kapcsolatos
vatikáni törvényeket és eljárásokat, és Benedek volt az, aki központosította a papi pedofíliával kapcsolatos eljárásokat, hogy ne lehessen őket helyben eltussolni. </font></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit">A filmben megemlítenek <b>egy bizonyos Maciel atyát –</b> aztán nem derül ki
róla semmi,<b> a jelenetek viszont azt sugallják, hogy Ratzinger elmosta
az ügyeit.</b> <b>Nos, Marcial Maciel, a Legio Christi alapítója, mint élete
vége felé kiderült, kettős életet élt. Miközben példásnak tűnő papi
életet élt, addig titokban több felesége és gyermekei voltak más
országokban. Maciel atya ügyében </b>ú<b>gyszintén épp XVI. Benedek volt az,
aki kemény kézzel eljárt, és szigorú vizsgálatokat küldött a Legio
Christire is. Ha van XVI. Benedek pápaságának <a href="https://mandiner.hu/cikk/20191030_papi_pedofilia_es_colibatus_2010?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001" rel="nofollow" target="_blank">sikersztorija</a>, akkor az a <a href="https://mandiner.hu/cikk/20191030_papi_pedofilia_es_colibatus_2010?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001" rel="nofollow" target="_blank">pedofília elleni fellépés</a> volt. </b></font></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit"><b>Ferenc pápa ezzel szemben furcsa mód lazított a szabályozásokon, és
az ő pápasága folyamán is voltak homályos ügyek, amikor a végsőkig
próbált védelmezni védhetetlen főpapokat – például Chilében és
Washingtonban. Nem biztos persze, hogy ez az ő hibája – lehet, hogy csak
biztosra akart menni</b>.</font></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit"><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/01/papak2.jpg" style="margin-right:0px" width="188" height="106"></font></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit">Ott van aztán a latin és a liturgikus kérdések szembeállítása a világ
gondjaival; mint Bergoglio érsek mondja: miközben a világon egyre
nagyobbak az egyenlőtlenségek, aközben ők arról vitatkoznak, hogy
ministrálhatnak-e a lányok. Nos, részemről nem látom be, hogy a kettővel
miért is ne lehetne egyszerre foglalkozni. Szóval<b> </b>ez egy hamis dilemma.
Azt ugyanakkor azért hozzátenném, hogy aki bizonytalan saját magában,
az nem fog tudni másoknak segíteni – az egyháznak igenis nem csak
kifelé, hanem befelé is fordulnia kell. </font></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit"><b>Az a kortárs vakság, ami nem látja, hogy </b>a<b> kiművelt rítusok, a róluk
szóló viták és az egyház pompa nem</b><b> a világ szegényei</b> <b>ellenében léteznek,
erőteljesen meghatározza az egész filmet. Az egyház elsődleges
küldetése ugyanis nem a világ szegényeinek felemelése és a falak
ledöntése,</b> <b>hanem a lelkek üdvösségének szolgálata a szentségek által –
ezen lelkek közt pedig ott vannak a szegények lelkei is.</b> A díszes falusi
templomokban rendszerint ott olvasható az ablakok alatt, kiknek az
adománya. Egyszer egy idős férfi azt ecsetelte nekem egy kis falu
templomában, hogy az ő édesapja adományozta a templomnak a liturgikus
tárgyak egy jó részét. Ezek az emberek, akik ennyit áldoztak templomuk
pompájára, nem volt gazdagok. Egyszerűen fontos volt nekik, hogy a
templom ne valami szegényes, sivár és minimalista hely legyen, hanem
benne pompa dicsérje az Urat. Szerintem ez az igazán emberi, nem <i>pedig a
hatvanas évek sivár minimalizmusa,</i> amit ma tévesen egyszerűségként
akarnak nekünk eladni. </font></span></p>
<p><b style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4">A két pápa legeltaláltabb, legigazabb képkockái talán azok, amelyeken
a két pápa megbocsátásról és bűnbánatról beszélget, saját
tökéletlenségén elmélkedik – a vezetők ember hibáin. Ha valami a filmben
igazán mély és tanulságos, akkor az ez.</font></b></p>
<div><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit"><b>A film vége nettó balos propaganda migránsokkal, falak helyett hidakkal, s az egyenlőtlenséggekkel, amelyek állítólag folyamatosan nőnek </b>(meddig nőhetnek vajon?). </font></span></div>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit"><b>A filmből ugyan nem derül ki, de a benne emlegetett Jálics atya,
akivel Bergoglio kibékül, magyar jezsuita szerzetes: Jálics Ferenc. A
sokfelé tanító teológiaprofesszor Argentínában valóban a szegények közé
költözött, ahonnan 1976-ban elrabolták. A ma 92 éves Jálics atya a
köztünk élő bölcs öregek egyike: szemlélődésről, elmélkedésről szóló kis
könyvei, s még inkább lelkigyakorlatai az önismeretet és a lelki békét
szolgálják. </b>Ma a meditáció hallatán mindenféle távol-keleti praktikákra
gondolunk, holott <b>a meditáció egyik legnagyobb élő mestere a katolikus
Jálics atya. </b>Ajánlom mindenki figyelmébe. </font></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><font size="4" style="background-color:inherit">A két pápa üzenetei kapcsán végül megint csak elgondolkodhatunk azon: <b><a href="https://mandiner.hu/cikk/20200108_miben_is_van_200_evvel_lemaradva_az_egyhaz?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001" rel="nofollow" target="_blank">miért is kéne</a>
</b><b>az egyháznak</b><b> hasonulnia és úgymond felzárkóznia az állandóan változó
világhoz</b>?<u> <b>Az egyház lényege éppen az, hogy transzcendens, örök
állandóságot képvisel; és hogy nem hasonul</b></u><b><u> a világhoz.</u> </b><b>Egy pápa pedig
igenis legyen Isten rottweilere. Azért pápa: ad maiorem Dei gloriam.</b></font></span></p>
</div></div>
</div></div><br>
</div></div></div></div>
</div>
</div></div></div></div></div>