[Grem] Fwd: A két pápa

[Emoke Greschik]

Egy újabb írás a filmről Szilvay Gergelytől:

Két pápa, sok tévedés, egy fikció
<https://mandiner.hu/cikk/20200108_ket_papa_sok_tevedes_egy_fikcio>
https://mandiner.hu/cikk/20200108_ket_papa_sok_tevedes_egy_fikcio
 *Írta: Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely> *
A két pápa: *két nagyszerű alakítás*, *néhány jó ötlet* – és *számtalan
hazugság*. Vagy ha jóindulatúak vagyunk: tévedés.

*Világszerte nagy felhajtással járt** A két pápa* című film bemutatása. A
brazil Fernando Meirelles rendezte filmben a színészlegenda Anthony Hopkins
alakítja XVI. Benedeket és a Trónok harcából ismert Jonathan Pryce Ferenc
pápát – az alakításokkal nincs is baj. A filmmel magával viszont nagyon is
van gond.

A két pápa talán legnagyobb hazugsága az, hogy* dokujátékfilmnek adja el
magát,** miközben teljes mértékben fikció az egész.*

Dokumentumfilm, mert két pápáról szól; és játékfilm, pontosabban szólva
fikció, mert – és ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni – a „két pápa”
közötti *filmbéli
beszélgetések nem történtek meg. *

Hogy XVI. Benedek miért mondott le pontosan, az valószínűleg örökre
homályban marad – de az a magyarázat, miszerint érezte, hogy olyan
reformokra van szükség, amelyeket neki nincs ereje bevezetni, és ezért át
akarta adni a pápaságot José Bergogliónak, teljes tévedés. Ha ugyanis XVI.
Benedeknek volt jelöltje az utódlásra, akkor az Angelo Scola volt – a film
végén játszódó konklávén Bergogliójé mellett néha felhangzó név.

A film története szerint az argentin bíboros Ratzinger megválasztása után
le akart mondani az érsekségről: ez természetesen nem volt így, de még
metaforának is rossz. *Bergoglio ugyanis nem hogy nem akart lemondani
érseki székéről, hanem a saját magát viccből maffiának nevező, progresszív
bíborosokat és püspököket tömörítő Sankt Gallen-i csoport
<https://en.wikipedia.org/wiki/Saint_Gallen_Group?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001>
hosszú
évek alatt építette fel őt pápajelöltnek. Ez nem valamiféle
összeesküvés-elmélet, ugyanis a csoport saját maga hozta nyilvánosságra a
létét. *Nekem semmi bajom nincs azzal, hogy egy határozott elképzeléssel
rendelkező csoportosulás megpróbálja keresztülvinni akaratát – de kétlem,
hogy a Sankt Gallen-i csoport Bergoglio bíborost annak tiltakozása ellenére
tolta volna előtérbe az évek során.

*Ezzel szemben Joseph Ratzinger tényleg nem akart pápa lenni – mire az őt
megválasztó konklávéra sor került, már rég beadta kérelmét, hogy a Vatikáni
Levéltárban lehessen főlevéltáros. *

A fiktív beszélgetések talán eltalálták Ratzinger gondolkodásának alapjait
– még ha leegyszerűsítőek és karikatúraszerűek is. Ám hogy Buenos Aires
egykori jezsuita érseke, a mai pápa gondolkodásának központjában a változás
fogalma állna, mint az élet és az univerzum lényege – ezt még
reformszándékai ellenére sem érdemes bevenni. Fene tudja, pontosan mi van
Ferenc pápa agyában, akinek pápaságát legdiplomatikusabban is
következetlennek lehet nevezni,de hogy olyan mértékű reformszándékok
nincsenek Ferencben, mint amit a kívülálló liberális média belé lát, az
biztos.

Például *hiába állítja film, hogy Ferenc pápa a felszabadítás teológiáját
képviseli* –* nem képviseli azt. A szegényekkel felszabteol és marxizmus
nélkül is lehet szimpatizálni, és azok nélkül is lehet segíteni nekik.*

A két pápa karakterét azonban meglehetősen karikatúraszerűen ábrázolja a
film – főleg Ratzingerét, de Bergogliójét is. A film ugyanis *azt sugallja,
meglehetősen szájbarágósan, hogy Ratzinger a karót nyelt, dogmatikus,
életet nem ismerő könyvmoly, akit a tekintély és a hatalom érdekel, és nem
érti a viccet*, ellenben felajánlja, hogy dedikálja cédéjét a bíborosnak
(értik!); szemben vele pedig *ott van a laza, mosolygós, spontán népszerű,
humoros, a világ dolgaiban tájékozott Bergoglio, aki Ratzingerrel szemben
még a Beatlest is ismeri.*

Nos, ha az ezredforduló után a tájékozottságot és az élettel való
kapcsolatot a Beatles ismerete jelenti, az rég rossz. Azóta eltelt pár
évtized. *A Beatles korában egyébként a katolikus egyház épp zsinatot
tartott, a másodikat a Vatikánban, melynek egyik vezető „liberális”
szakértője egy fiatal teológus, Joseph Ratzinger volt.  Ennyit arról, hogy
Ratzinger sosem változott.*

Az a Ratzinger, akinek egyáltalán nem volt mániája, hogy egyedül akar
ebédelni, és legalább annyira szereti a bajor sört – ha már az élet
élvezetéről beszélünk –, mint Bergoglio a pizzát és a kávét. A német humor
valóban nem a legerősebb a világon, ugyanakkor Ratzinger régen arról
panaszkodott, hogy egyre kevesebben értik a Vatikánban a latin vicceit.
Valószínűleg ugyancsak tévesek a XVI. Benedek dohányzásellenességére utaló
jelenetek – Ratzinger pápasága alatt ugyanis épp az okozott kisebbfajta
megrökönyödést fitnesznáci körökben, hogy állítólag a pápa nem veti meg a
cigit (ahogy nem vetette meg XXIII. János sem, és ahogy nem vetette meg a
szivart X. Piusz pápa sem – sőt, ahogy a szentek nem vetették meg a
tubákot).

Igen érdekes a két főpap pápai lemondással kapcsolatos, filmbéli
beszélgetése. Hogy épp azzal a Bergoglióval mondatják ki a lemondással
szembeni hagyományos érveket, akinek a karekterétől és gondolkodásától azt
várnánk, hogy épphogy elfogadó az ilyen újításokkal szemben.

Tudni érdemes ugyanakkor, hogy *a lazának és nyitottnak ábrázolt **Ferenc
pápa a valóságban egyáltalán nem az, és decentralizációs retorikája
ellenére igen rövid pórázon tartja a bíborosokat és a püspöki karokat
(főleg az olaszt). Ha van, aki illik a kissé talán így is túlzó kifejezés:
diktátorpápa, akkor az* nem Isten rottweilere volt, hanem *az alázatos
Ferenc.*

Azért van pár eltalált jelente is a filmnek – az egyik, amikor Ratzinger
arra figyelmezteti Bergogliót, hogy a kúria be tudja darálni annak a kezét,
aki belenyúl. Ratzinger például annyira nem készült a pápaságra, hogy nem
voltak emberei, ezért övezte félsiker az intézkedéseit.

Ugyanakkor *a film tévesen állítja, hogy XVI. Benedek nem tett semmit* *a
Vatikáni Bank rendbe tétele és a pedofilügyek kipucolása érdekében.
Éppenséggel Benedek pápa kezdte el a Vatikáni Bank erőteljes rendbetételét
– lett is belőle hercehurca.*

*És Benedek pápa volt az is, aki eljárást indított Bécs volt érseke ellen
egykori, szexuális molesztálásra vonatkozó vádak miatt, Benedek pápa volt
az, aki szigorította a szexuális zaklatásokkal kapcsolatos vatikáni
törvényeket és eljárásokat, és Benedek volt az, aki központosította a papi
pedofíliával kapcsolatos eljárásokat, hogy ne lehessen őket helyben
eltussolni. *

A filmben megemlítenek *egy bizonyos Maciel atyát –* aztán nem derül ki
róla semmi,* a jelenetek viszont azt sugallják, hogy Ratzinger elmosta az
ügyeit.* *Nos, Marcial Maciel, a Legio Christi alapítója, mint élete vége
felé kiderült, kettős életet élt. Miközben példásnak tűnő papi életet élt,
addig titokban több felesége és gyermekei voltak más országokban. Maciel
atya ügyében *ú*gyszintén épp XVI. Benedek volt az, aki kemény kézzel
eljárt, és szigorú vizsgálatokat küldött a Legio Christire is. Ha van XVI.
Benedek pápaságának sikersztorija
<https://mandiner.hu/cikk/20191030_papi_pedofilia_es_colibatus_2010?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001>,
akkor az a pedofília elleni fellépés
<https://mandiner.hu/cikk/20191030_papi_pedofilia_es_colibatus_2010?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001>
volt. *

*Ferenc pápa ezzel szemben furcsa mód lazított a szabályozásokon, és az ő
pápasága folyamán is voltak homályos ügyek, amikor a végsőkig próbált
védelmezni védhetetlen főpapokat – például Chilében és Washingtonban. Nem
biztos persze, hogy ez az ő hibája – lehet, hogy csak biztosra akart menni*.

Ott van aztán a latin és a liturgikus kérdések szembeállítása a világ
gondjaival; mint Bergoglio érsek mondja: miközben a világon egyre nagyobbak
az egyenlőtlenségek, aközben ők arról vitatkoznak, hogy ministrálhatnak-e a
lányok. Nos, részemről nem látom be, hogy a kettővel miért is ne lehetne
egyszerre foglalkozni. Szóval ez egy hamis dilemma. Azt ugyanakkor azért
hozzátenném, hogy aki bizonytalan saját magában, az nem fog tudni másoknak
segíteni – az egyháznak igenis nem csak kifelé, hanem befelé is fordulnia
kell.

*Az a kortárs vakság, ami nem látja, hogy *a* kiművelt rítusok, a róluk
szóló viták és az egyház pompa nem** a világ szegényei* *ellenében
léteznek, erőteljesen meghatározza az egész filmet. Az egyház elsődleges
küldetése ugyanis nem a világ szegényeinek felemelése és a falak
ledöntése,* *hanem
a lelkek üdvösségének szolgálata a szentségek által – ezen lelkek közt
pedig ott vannak a szegények lelkei is.* A díszes falusi templomokban
rendszerint ott olvasható az ablakok alatt, kiknek az adománya. Egyszer egy
idős férfi azt ecsetelte nekem egy kis falu templomában, hogy az ő édesapja
adományozta a templomnak a liturgikus tárgyak egy jó részét. Ezek az
emberek, akik ennyit áldoztak templomuk pompájára, nem volt gazdagok.
Egyszerűen fontos volt nekik, hogy a templom ne valami szegényes, sivár és
minimalista hely legyen, hanem benne pompa dicsérje az Urat. Szerintem ez
az igazán emberi, nem *pedig a hatvanas évek sivár minimalizmusa,* amit ma
tévesen egyszerűségként akarnak nekünk eladni.

*A két pápa legeltaláltabb, legigazabb képkockái talán azok, amelyeken a
két pápa megbocsátásról és bűnbánatról beszélget, saját tökéletlenségén
elmélkedik – a vezetők ember hibáin. Ha valami a filmben igazán mély és
tanulságos, akkor az ez.*
*A film vége nettó balos propaganda migránsokkal, falak helyett hidakkal, s
az egyenlőtlenséggekkel, amelyek állítólag folyamatosan nőnek *(meddig
nőhetnek vajon?).

*A filmből ugyan nem derül ki, de a benne emlegetett Jálics atya, akivel
Bergoglio kibékül, magyar jezsuita szerzetes: Jálics Ferenc. A sokfelé
tanító teológiaprofesszor Argentínában valóban a szegények közé költözött,
ahonnan 1976-ban elrabolták. A ma 92 éves Jálics atya a köztünk élő bölcs
öregek egyike: szemlélődésről, elmélkedésről szóló kis könyvei, s még
inkább lelkigyakorlatai az önismeretet és a lelki békét szolgálják. *Ma a
meditáció hallatán mindenféle távol-keleti praktikákra gondolunk, holott *a
meditáció egyik legnagyobb élő mestere a katolikus Jálics atya. *Ajánlom
mindenki figyelmébe.

A két pápa üzenetei kapcsán végül megint csak elgondolkodhatunk azon: *miért
is kéne
<https://mandiner.hu/cikk/20200108_miben_is_van_200_evvel_lemaradva_az_egyhaz?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001>
**az egyháznak** hasonulnia és úgymond felzárkóznia az állandóan változó
világhoz*?* Az egyház lényege éppen az, hogy transzcendens, örök
állandóságot képvisel; és hogy nem hasonul** a világhoz. **Egy pápa pedig
igenis legyen Isten rottweilere. Azért pápa: ad maiorem Dei gloriam.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200111/c889076f/attachment.html>