<div dir="ltr"><div>Egy újabb írás a filmről Szilvay Gergelytől: <br></div><div><br></div><div>
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20200108_ket_papa_sok_tevedes_egy_fikcio" target="_blank">Két pápa, sok tévedés, egy fikció</a></h1>
<div style="margin:10px 0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20200108_ket_papa_sok_tevedes_egy_fikcio" target="_blank">https://mandiner.hu/cikk/20200108_ket_papa_sok_tevedes_egy_fikcio</a></div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"> <b>Írta: <a href="https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely" target="_blank">Szilvay Gergely</a> </b></div>
<div>
<div>
</div>
</div>
<div id="m_-2805066698299997695m_-310020555785809559gmail-articlecontent"><div>
<span style="background-color:rgb(255,255,255)">A két pápa: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>két nagyszerű alakítás</b></span>, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>néhány jó ötlet</b></span> – és <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>számtalan hazugság</b></span>. Vagy ha jóindulatúak vagyunk: tévedés.</span></div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Világszerte nagy felhajtással járt</b></span><i><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> </b></span>A két pápa</i>
című film bemutatása. A brazil Fernando Meirelles rendezte filmben a
színészlegenda Anthony Hopkins alakítja XVI. Benedeket és a Trónok
harcából ismert Jonathan Pryce Ferenc pápát – az alakításokkal nincs is
baj. A filmmel magával viszont nagyon is van gond.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A két pápa talán legnagyobb hazugsága az, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> dokujátékfilmnek adja el magát,</b></span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> miközben teljes mértékben fikció az egész.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Dokumentumfilm, mert két pápáról szól; és játékfilm, pontosabban
szólva fikció, mert – és ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni – a „két
pápa” közötti <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>filmbéli beszélgetések nem történtek meg. </b></span></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Hogy XVI. Benedek miért mondott le pontosan, az valószínűleg örökre
homályban marad – de az a magyarázat, miszerint érezte, hogy olyan
reformokra van szükség, amelyeket neki nincs ereje bevezetni, és ezért
át akarta adni a pápaságot José Bergogliónak, teljes tévedés. Ha ugyanis
XVI. Benedeknek volt jelöltje az utódlásra, akkor az Angelo Scola volt –
a film végén játszódó konklávén Bergogliójé mellett néha felhangzó
név. </span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A film története szerint az argentin bíboros Ratzinger megválasztása
után le akart mondani az érsekségről: ez természetesen nem volt így, de
még metaforának is rossz. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Bergoglio ugyanis <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem hogy nem akart lemondani
</span>érseki székéről, hanem a saját magát viccből maffiának nevező, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
progresszív</span> bíborosokat és püspököket tömörítő <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Saint_Gallen_Group?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001" target="_blank">Sankt Gallen-i csoport</a> hosszú
évek alatt építette fel őt pápajelöltnek. Ez nem valamiféle
összeesküvés-elmélet, ugyanis a csoport saját maga hozta nyilvánosságra a
létét. </b></span>Nekem semmi bajom nincs azzal, hogy egy határozott elképzeléssel
rendelkező csoportosulás megpróbálja keresztülvinni akaratát – de
kétlem, hogy a Sankt Gallen-i csoport Bergoglio bíborost annak
tiltakozása ellenére tolta volna előtérbe az évek során.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ezzel szemben Joseph Ratzinger tényleg nem akart pápa lenni – mire az
őt megválasztó konklávéra sor került, már rég beadta kérelmét, hogy a
Vatikáni Levéltárban lehessen főlevéltáros. </b></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A fiktív beszélgetések talán eltalálták Ratzinger gondolkodásának
alapjait – még ha leegyszerűsítőek és karikatúraszerűek is. Ám hogy
Buenos Aires egykori jezsuita érseke, a mai pápa gondolkodásának
központjában a változás fogalma állna, mint az élet és az univerzum
lényege – ezt még reformszándékai ellenére sem érdemes bevenni. Fene
tudja, pontosan mi van Ferenc pápa agyában, akinek pápaságát
legdiplomatikusabban is következetlennek lehet nevezni,de hogy olyan mértékű reformszándékok nincsenek Ferencben, mint amit a kívülálló liberális média belé lát, az biztos.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Például <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hiába állítja film, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ferenc pápa a felszabadítás
teológiáját képviseli</span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span>–<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> nem képviseli azt. A szegényekkel <span style="background-color:rgb(234,209,220)">felszabteol és
marxizmus</span> nélkül is lehet szimpatizálni, és azok nélkül is lehet
segíteni nekik.</b></span></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/01/papak.jpg" style="margin-right:0px" width="188" height="106"></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A két pápa karakterét azonban meglehetősen karikatúraszerűen
ábrázolja a film – főleg Ratzingerét, de Bergogliójét is. A film ugyanis
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>azt sugallja, meglehetősen szájbarágósan, hogy Ratzinger a karót nyelt,
dogmatikus, életet nem ismerő könyvmoly, akit a tekintély és a hatalom
érdekel, és nem érti a viccet</b></span>, ellenben felajánlja, hogy dedikálja
cédéjét a bíborosnak (értik!); szemben vele pedig <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ott van a laza,
mosolygós, spontán népszerű, humoros, a világ dolgaiban tájékozott
Bergoglio, aki Ratzingerrel szemben még a Beatlest is ismeri.</b></span></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Nos, ha az ezredforduló után a tájékozottságot és az élettel való
kapcsolatot a Beatles ismerete jelenti, az rég rossz. Azóta eltelt pár
évtized. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A Beatles korában egyébként a katolikus egyház épp zsinatot
tartott, a másodikat a Vatikánban, melynek egyik vezető „liberális” szakértője egy fiatal teológus, Joseph Ratzinger volt. Ennyit arról, hogy Ratzinger sosem változott.</b></span></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Az a Ratzinger, akinek egyáltalán nem volt mániája, hogy egyedül akar
ebédelni, és legalább annyira szereti a bajor sört – ha már az élet
élvezetéről beszélünk –, mint Bergoglio a pizzát és a kávét. A német
humor valóban nem a legerősebb a világon, ugyanakkor Ratzinger régen
arról panaszkodott, hogy egyre kevesebben értik a Vatikánban a latin
vicceit. Valószínűleg ugyancsak tévesek a XVI. Benedek
dohányzásellenességére utaló jelenetek – Ratzinger pápasága alatt
ugyanis épp az okozott kisebbfajta megrökönyödést fitnesznáci körökben,
hogy állítólag a pápa nem veti meg a cigit (ahogy nem vetette meg XXIII.
János sem, és ahogy nem vetette meg a szivart X. Piusz pápa sem – sőt,
ahogy a szentek nem vetették meg a tubákot). </span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Igen érdekes a két főpap pápai lemondással kapcsolatos, filmbéli
beszélgetése. Hogy épp azzal a Bergoglióval mondatják ki a lemondással
szembeni hagyományos érveket, akinek a karekterétől és gondolkodásától
azt várnánk, hogy épphogy elfogadó az ilyen újításokkal szemben.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Tudni érdemes ugyanakkor, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a lazának és nyitottnak ábrázolt </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ferenc pápa a valóságban egyáltalán nem az, és decentralizációs retorikája ellenére igen rövid pórázon tartja a
bíborosokat és a püspöki karokat (főleg az olaszt). Ha van, aki illik a
kissé talán így is túlzó kifejezés: diktátorpápa, akkor az</b></span> nem Isten
rottweilere volt, hanem <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az alázatos Ferenc.</b></span></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Azért van pár eltalált jelente is a filmnek – az egyik, amikor
Ratzinger arra figyelmezteti Bergogliót, hogy a kúria be tudja darálni
annak a kezét, aki belenyúl. Ratzinger például annyira nem készült a
pápaságra, hogy nem voltak emberei, ezért övezte félsiker az
intézkedéseit. </span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Ugyanakkor <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a film tévesen állítja, hogy XVI. Benedek nem tett semmit</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a
Vatikáni Bank rendbe tétele és a pedofilügyek kipucolása érdekében. Éppenséggel Benedek pápa kezdte el a Vatikáni Bank erőteljes rendbetételét – lett is belőle hercehurca.</b></span></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>És Benedek pápa volt az is, aki eljárást indított Bécs volt érseke
ellen egykori, szexuális molesztálásra vonatkozó vádak miatt, Benedek
pápa volt az, aki szigorította a szexuális zaklatásokkal kapcsolatos
vatikáni törvényeket és eljárásokat, és Benedek volt az, aki központosította a papi pedofíliával kapcsolatos eljárásokat, hogy ne lehessen őket helyben eltussolni. </b></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A filmben megemlítenek <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egy bizonyos Maciel atyát –</b></span> aztán nem derül ki
róla semmi,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a jelenetek viszont azt sugallják, hogy Ratzinger elmosta
az ügyeit.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nos, Marcial Maciel, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a Legio Christi </span>alapítója, mint élete
vége felé kiderült, kettős életet élt. Miközben példásnak tűnő papi
életet élt, addig titokban több felesége és gyermekei voltak más
országokban. Maciel atya ügyében </b></span>ú<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>gyszintén épp XVI. Benedek volt az,
aki kemény kézzel eljárt, és szigorú vizsgálatokat küldött a Legio
Christire is. Ha van XVI. Benedek pápaságának <a href="https://mandiner.hu/cikk/20191030_papi_pedofilia_es_colibatus_2010?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001" target="_blank">sikersztorija</a>, akkor az a <a href="https://mandiner.hu/cikk/20191030_papi_pedofilia_es_colibatus_2010?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001" target="_blank">pedofília elleni fellépés</a> volt. </b></span></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ferenc pápa ezzel szemben <span style="background-color:rgb(217,234,211)">furcsa mód lazított a szabályozásokon, és
az ő pápasága folyamán is voltak homályos ügyek, amikor a végsőkig
próbált védelmezni védhetetlen </span>főpapokat – például Chilében és
Washingtonban. Nem biztos persze, hogy ez az ő hibája – lehet, hogy csak
biztosra akart menni</b></span>.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/01/papak2.jpg" style="margin-right:0px" width="188" height="106"></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Ott van aztán a latin és a liturgikus kérdések szembeállítása a világ
gondjaival; mint Bergoglio érsek mondja: miközben a világon egyre
nagyobbak az egyenlőtlenségek, aközben ők arról vitatkoznak, hogy
ministrálhatnak-e a lányok. Nos, részemről nem látom be, hogy a kettővel
miért is ne lehetne egyszerre foglalkozni. Szóval<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">ez egy hamis dilemma.
</span></span> Azt ugyanakkor azért hozzátenném, hogy aki bizonytalan saját magában,
az nem fog tudni másoknak segíteni – az egyháznak igenis nem csak
kifelé, hanem befelé is fordulnia kell. </span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az a kortárs vakság, ami nem látja, hogy </b></span>a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> kiművelt rítusok, a róluk
szóló viták és az egyház pompa nem</b><b> a világ szegényei</b> </span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellenében léteznek,
erőteljesen meghatározza az egész filmet</span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Az egyház elsődleges
küldetése ugyanis nem </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a világ szegényeinek felemelése és a falak
ledöntése,</span></b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hanem a lelkek üdvösségének szolgálata a szentségek által –
ezen lelkek közt pedig ott vannak a szegények lelkei is.</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> A díszes falusi
templomokban rendszerint ott olvasható az ablakok alatt, kiknek az
adománya</span></span>. Egyszer egy idős férfi azt ecsetelte nekem egy kis falu
templomában, hogy az ő édesapja adományozta a templomnak a liturgikus
tárgyak egy jó részét. Ezek az emberek, akik ennyit áldoztak templomuk
pompájára, nem volt gazdagok. Egyszerűen fontos volt nekik, hogy a
templom ne valami szegényes, sivár és minimalista hely legyen, hanem
benne pompa dicsérje az Urat. Szerintem ez az igazán emberi, nem <i><span style="background-color:rgb(255,255,255)">pedig a
hatvanas </span>évek sivár minimalizmusa,</i> amit ma tévesen egyszerűségként
akarnak nekünk eladni. </span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A két pápa legeltaláltabb, legigazabb képkockái talán azok, amelyeken
a két pápa megbocsátásról és bűnbánatról beszélget, saját
tökéletlenségén elmélkedik – a vezetők ember hibáin. Ha valami a filmben
igazán mély és tanulságos, akkor az ez.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><div><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A film vége nettó balos propaganda migránsokkal, falak helyett hidakkal, s az egyenlőtlenséggekkel, amelyek állítólag folyamatosan nőnek </b></span>(meddig nőhetnek vajon?). </div>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A filmből ugyan nem derül ki, de a benne emlegetett Jálics atya,
akivel Bergoglio kibékül, magyar jezsuita szerzetes: Jálics Ferenc. A
sokfelé tanító teológiaprofesszor Argentínában valóban a szegények közé
költözött, ahonnan 1976-ban elrabolták. A ma 92 éves Jálics atya a
köztünk élő bölcs öregek egyike: szemlélődésről, elmélkedésről szóló kis
könyvei, s még inkább lelkigyakorlatai az önismeretet és a lelki békét
szolgálják. </span></b>Ma a meditáció hallatán mindenféle távol-keleti praktikákra
gondolunk, holott <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a meditáció egyik legnagyobb élő mestere a katolikus
Jálics atya. </b></span>Ajánlom mindenki figyelmébe. </p>
<p>A két pápa üzenetei kapcsán végül megint csak elgondolkodhatunk azon: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><a href="https://mandiner.hu/cikk/20200108_miben_is_van_200_evvel_lemaradva_az_egyhaz?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001" target="_blank">miért is kéne</a><span style="background-color:rgb(255,242,204)">
</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az egyháznak</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> hasonulnia és úgymond felzárkóznia az állandóan változó
világhoz</b></span>?<u> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az egyház lényege éppen az, hogy transzcendens, örök
állandóságot képvisel; és hogy nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">hasonul</span></b></span></u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><u> a világhoz.</u> </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Egy pápa pedig
igenis legyen Isten rottweilere. Azért pápa: ad maiorem Dei gloriam.</b></span></p>
</div></div>
</div></div>