[Grem] A Kárpát-haza őrei Magyarfülpösön

2020. Jan. 10., P, 16:44:01 CET

 ADOMÁNYOZÁS: forintot a Szórványmagyarság Gyermekeiért Alapítvány
számlaszámára lehet utalni, közlemény rovatba beírni, hogy Magyarfülpösre

*A Szórványmagyarság Gyermekeiért  Alapítvány   (OTP 11712004 –
20350905)     *

1./ (videó 19'59)
https://www.youtube.com/watch?v=TOiV-tdCHfc

2./ „Csütörtökön már könnyes a szemük, ha arra gondolnak, másnap újra haza
kell menniük” – Interjú Ady István lelkésszel, a Szívárvány Ház alapítójával
Fekete Fanni <https://kepmas.hu/fekete-fanni>
2019.12.17.
https://kepmas.hu/csutortokon-mar-konnyes-a-szemuk-ha-arra-gondolnak-masnap-ujra-haza-kell-menniuk-interju-ady-istvan?utm_source=52968-H%C3%ADrlev%C3%A9l%20lista%20%28K%C3%A9pm%C3%A1s%29&utm_campaign=620589-H%C3%ADrlev%C3%A9l%20123%20-%201&utm_medium=17665-email&utm_content=H%C3%ADrlev%C3%A9l%20123

*Mezőségi szórványmagyar gyerekeknek nyújt oltalmat a magyarfülpösi
Szívárvány Ház <http://www.szivarvany.ro/>. Azok a mélyszegénységben élő
óvodások és iskolások, akik a kollégiumként is működő intézménybe járnak,
gyakran üres gyomorral kezdik a hetet. A kisebbek között pedig van, aki itt
sajátítja el a magyar nyelvet. Ady István református lelkész, az iskola
alapítója naponta szembesül a gyerekek traumáival.*
Kép: Kedves Éva

*– Mi motiválta, amikor húsz évvel ezelőtt létrehozta a Szívárvány Házat?*

– * Eredetileg a ’80-as években megszűnt magyar iskolák újraalapítása volt
a célom, amikor még több magyar gyerek élt **Magyarfülpösön*, később
azonban ez megváltozott. Sok harcot kellett megvívnom a bürokráciával, mire
engedélyt kaptam egy 12 fős osztály indítására, ám *egy nappal az
iskolakezdés előtt értesítettek, hogy még két gyerekre van szükség*. *Az
egyik közeli szórványfaluban sikerült két kislányra találnom, akiket a
nagyapjuk nevelt, és örömmel adta be őket az iskolába*. Akkor még nem volt
bentlakásunk, így egy évig velünk éltek a parókián.

Ennek híre ment, és* egyre több szülő keresett meg a környező falvakból,
tanyákról, hogy fogadjuk be az ő gyerekeiket is.*

*Egy, a faluban üresen maradt házat vettünk bérbe, ott alakítottunk ki
szállást, aminek nemsokára a tetőszerkezetét is át kellett építeni, olyan
sokan jelentkeztek*.* Lassan 16 éve itt működik a szórványkollégium egy
része*. Mivel Magyarfülpösön csak négy évfolyam működik, ezért Szászrégenben*,
a katolikus egyház egy használaton kívüli épületében is létrehoztunk egy
kollégiumot, *ahol a nagyobbak folytathatják tanulmányaikat.

*– Hány gyereknek viselik gondját jelenleg?*

*– Az óvodásokkal együtt negyvenkilencen vannak a két szórványkollégiumban,
*közülük tizenhatan bentlakásosak. Több gyereknek nem tudunk szállást
biztosítani, így* a messzebb élőket kisbusszal hozzuk-visszük az iskolába *és
onnan haza. Nemcsak Magyarfülpösről járnak hozzánk, hanem több környező
településről is, például Kozmáról és Tancsról, és olyan farmokról, amiknek
nevük sincs. A nagyobb, ötödikes diákokat a szászrégeni kollégiumban
szállásoljuk el, akik onnan járnak a helyi vagy a marosvécsi iskolába.
A magyarfülpösi Szívárvány Ház – kép: Kedves Éva

*– Hogyan döntik el, hogy kit vesznek fel az iskolába?*

– * A hírünk szájról szájra terjed, így –* jellemzően a tanévkezdés előtt *–
a szülők maguktól keresnek fel minket, hogy a kollégium biztonságot nyújtó
falai közé helyezzék a gyerekeiket*. Mivel korlátozottak a férőhelyek, ezért
a jelentkezés sorrendje a döntő abban, kit tudunk befogadni. A szülőknek
nagyon vonzó, hogy* a gyerekek ingyen járhatnak hozzánk, nem beszélve
arról, hogy hétfőtől péntekig nem kell törődniük sem az élelmezésükkel, sem
a ruházkodásukkal, sem a tanszereikkel.*

*– Milyen környezetből érkeznek a gyerekek?*

–* Leírhatatlan körülmények közt élnek, a családjukban gyakori a
bántalmazás és az éhezés.* Volt, aki úgy került hozzánk, hogy nem ismerte
az evőeszközöket, és az első étkezésnél kiitta a leves levét, a húst
viszont meghagyta, mivel, ahogyan ő fogalmazott, a vastagját otthon az
édesapja eszi meg.

*Más azért nem tudott iskolába jönni, mert az anyja eladta a cipőjét három
pár cigarettáért*.* A szülők az italt sem vetik meg: **az anya ad* *az
apának* *10 lejt, hogy vegyen belőle egy-egy nápolyit a hét gyereküknek*,*
és az két üveg borral tér haza. **Sok gyereknek nincs orvosa,** így nem
tudjuk, **milyen védőoltásokat kaptak*. * Otthon nem figyelnek oda* *rájuk,**
és a legkedvesebb szó, amit hallanak, hogy „Hallgass”.*
*– Hogyan próbálják lelkileg megerősíteni őket?*

– * Nekik az adja a legnagyobb kapaszkodót, hogy hétfőn jöhetnek az
iskolába*, és amire hétvégén nem volt lehetőségük, azt itt pótolhatják. Hétfőn
különösen oda kell figyelni rá, hogy ne kapjanak zsírban gazdag ebédet,
mert megterhelné az üres gyomrukat.

*A gyerekek nagyon szeretnek itt lenni, és csütörtökön már könnyes a
szemük, ha arra gondolnak, pénteken újra haza kell menniük.* *Számukra itt
válik természetessé, hogy a szidáson, bántáson túl szeretetet is kaphatnak,
amit ki is követelnek maguknak: állandóan rajtunk csüngnek, megölelnek, az
egyik kislány pedig a kisujját nyújtja, azt kell megszorítani.*

*A kisebbek szeretik megosztani a problémáikat.* Mivel nem mindegyik gyerek
fér be a kisbuszba, vannak, akiket én viszek reggel az iskolába, és ilyenkor*
gyakran mesélnek róla*, mi történt velük hétvégén*, például, hogy a szülők
bulit tartottak otthon, ami pár pohár ital után veszekedéssé, verekedéssé,
ruhatépéssé fajult*. Én magamtól nem faggatom őket, de *el akarják mondani,
hogy megszabaduljanak ettől a tehertől*.
A szászrégeniekkel, akiknek hittant tartok,szintén napi kapcsolatban
vagyok. *Szívesen járnak bibliaórára*, mivel más, mint egy hagyományos
tanóra. *Az osztályzatok helyett* *egy önzetlen, isteni szeretetről, a
Gondviselésről **beszélek nekik, amit a mindennapok során ők is
megtapasztalhatnak*, *ha észreveszik az élet apró csodáit, például, hogy
meleg étel kerül az asztalra. *A kisebbekkel ellentétben *viszont ők **nem
beszélnek **az otthoni körülményekről, mert szégyenként élik meg, és ha
mégis megnyílnak, akkor a szüleiket védik.*

*– Nincs bennük harag a szüleik iránt?*

– *Volt, aki szakmát szerezve megszakította* *velük a kapcsolatot, de a
legtöbb gyereknek ők mindig édesapa és édesanya maradnak –** hittanórán a
diákok még a velük rosszul bánó mostohájukért is imádkoznak.** Olyan is
előfordult, hogy valaki a verekedő szülei közé állt, hogy megfékezze az
anyjára támadó apját.*

*– Mennyire épül be a viselkedésükbe az otthon látott minta?*

– Nem rosszabbak, mint más gyerekek, bár néha előfordulnak problémák, épp
ezért tartjuk *fontos*nak,* hogy már négy-öt évesen hozzánk kerüljenek,
hogy megtanulják az alapvető viselkedési normákat.*

*Ha kiskoruktól kezdve megtapasztalják a szeretetet, kevesebb eséllyel
válnak később ők is agresszívvá.*

*– Milyen az élet a kollégiumban?*

*– A Háznak van iskolai és óvodai részlege is. *Az óvoda legfőbb szerepe a
felzárkóztatás. *Van, aki ennyi idősen még nem szobatiszta, és sokan nem
tudnak magyarul beszélni*, mivel vegyesházasságban élő szüleik csak románul
kommunikálnak velük – ezeket mind meg kell tanulniuk, hogy aztán
megkezdhessék az iskolát. *A diákok állami oktatásban részesülnek, a
kötelező órák mellett pedig délutánonként szakképzett pedagógusok tartanak
nekik foglalkozásokat*, amikor kézműveskednek vagy mezőségi néptáncokat,
népdalokat tanulnak. Az ünnepeket mi is megtartjuk, *így **karácsonykor
összegyűlik a magyarfülpösi kis szórványközösségünk, és fát díszítünk,
ajándékozunk.** A téli szünidőre viszont hazamennek, ami nélkülözéssel
telik számukra, ezért ilyenkor is próbáljuk segíteni őket, például tűzifát
viszünk nekik*. *Nyáron programokkal készülünk, például bibliatáborral
várjuk őket, a marosvásárhelyi Világló Egyesület pedig tavaly egyhetes
tánctábort szervezett a kicsiknek és a nagyoknak. *Ennek ellenére még így
sem tudjuk lefedni a szünidő nagy részét, és augusztus végén úgy érezzük
magunkat, mint Kőműves Kelemen: amit addig elértünk, azt újra fel kell
építenünk.* Más iskolákban anyák napi ünnepséget is tartanak, de hogyan is
taníthatnék meg egy ilyen verset annak a gyereknek, aki hiába várja az
anyját?* Előfordult, hogy három testvért nem tudtunk hazavinni szünidőre,
mert a tanyán dolgozó szüleik eltűntek, és hiába kerestük őket telefonon,
így a gyerekek a kollégiumban töltötték a hétvégét. Hétfőn aztán könnyes
szemmel jelent meg az anyjuk, bizonygatva, mennyire hiányoztak neki a
lányai.
A gyerekek nagyon szeretik a bibliaórákat – kép: Kedves Éva

*– Miért süllyedtek így le ezek a családok?*

*– Ez generációs probléma, már a szülők szülei is így éltek. Ők a
kommunista érában állami gazdaságokban dolgoztak, és napról napra
tengődtek, tőlük örökölték ezt a mentalitást.*Sok szülő farmokon dolgozik,
és nem képviselnek megbízható munkaerőt. Egyszer nagypéntek előtt egy
család egy teljes hónapra eltűnt. Mint kiderült, a munkáltatójuk többet
várt el tőlük, ezért egy másik tanyára mentek, de ott nem az várta őket,
amire számítottak. Amikor elfogyott a pénzük, telefonon kértek tőlünk
segítséget, így sikerült megtalálnunk őket, távol a lakott területektől.
Házat béreltünk nekik és elhoztuk őket.

*– Ezek szerint valójában nemcsak 49 gyereket, hanem 49 családot segítenek.*

– *Igen, a szülőknek is próbálunk segíteni, egy anya például azzal keresett
meg, hogy rákos, de nincs biztosítása, ezért mi fizettük ki a kezeléseit – *egy
ilyen súlyos betegség után életmódváltás javasolt,* ő *viszont *jelenleg az
ötödik gyerekét várja. Volt, akinél befedtük a kitört ablaküveget, legutóbb
pedig egy régeni barátunk révén három használt televíziót adományoztunk
rászorulóknak. Nagy álmom egy éjjel-nappali menedékház, ahová a szükségben
lévő családok költözhetnének.*
Kép: Kedves Éva

– Egy ilyen menedékház azonban nyilvánvalóan még több energiát és pénzt
jelentene*. Hogyan tudják fenntartani a két kollégiumot?*

– *A Szívárvány Házat egy holland testvérkapcsolat révén építettük. Ez a
támogatás azóta elapadt, így pályázatok útján tudjuk biztosítani az
anyagiakat, de ezeken akkor van esélyünk, ha fel tudunk mutatni valamit, és
az eredményig is kell enni adni valamiből a gyerekeknek. Szeretném, ha két
évre előre tudnék tervezni.*

*Az EMMI, a Bethlen Gábor Alapítvány és az RMDSZ által alapított Communitas
Alapítvány mellett a magyarországi Szórványmagyarság Gyermekeiért
Alapítványra is számíthatunk: **előző héten lángra lobbant a főzőkályha, és
a segítségükkel két nap múlva tudtunk venni újat.** Advent idején egyébként
nagyobb az adakozási kedv, ám ahogyan a Neoton Família is megénekelte, „Ha
elmúlik karácsony, a szeretet lángja halványabban ég”, pedig az ünnepek
után sem áll meg az élet.*
Kép: Kedves Éva

*– A Szívárvány Házban negyedikes korukig tanulhatnak a diákok. Milyen
lehetőségek várnak rájuk ezután?*

*– A gyerekek Szászrégenben kezdhetik meg a felső tagozatot, és ezt
követően támogatjuk középfokú tanulmányaikat.*

*Olyan nagy hátránnyal indulnak, hogy nehéz velük komoly eredményeket
elérni, így az elsődleges cél, hogy egy szintre kerüljenek a normális
családi körülmények közt élő társaikkal, és tisztességesen megállják a
helyüket az életben.*

*Sokan szereznek szakmát, de egyetemet végzett tanítványunk is van, aki
most tanítónőként dolgozik. Egy másik fiatal Németországban vállalt munkát,
nemrég viszont hazatért és telket, házat vásárolt. Alkalmanként ellátogat
hozzánk, és olyankor egy-egy tábla csokoládét hoz a gyerekeknek. A modern
technológiának köszönhetően a régi diákjaink telefonon, Messengeren
keresztül is szoktak keresni, a szívük egy része itt maradt. Ugyanakkor
vannak, akiknek rossz irányt vett az élete, egy kamaszlány például, az
anyai mintát követve, tizenöt évesen teherbe esett.*

*– Ilyenkor nem érzi úgy, hogy szélmalomharcot vív?*

*– Nem, Don Quijoténak azért nehezebb volt a dolga. A nemzetem motivál –
hiszen mi fájhatna jobban egy lelkésznek, egy magyarnak, mint látni a
szórványtelepülések elnéptelenedését és honfitársai elszegényedését? Ha
csak a szülőkről lenne szó, nem koptatnám a cipőm sarkát, a gyerekek
viszont nem tehetnek róla, hová születtek, miattuk minden tőlünk telhetőt
meg kell tenni.A Szentírást idézve, aki a terhet adja, az erőt is ad mellé.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200110/5fc4ca6d/attachment.html>