[Grem] 'Ha nem értesz egyet a progresszióval, gyűlöletkampány áldozata leszel' / Th.D. brit pszichiáter, konzervatív közíró

[Emoke Greschik]

Ha nem értesz egyet a progresszióval, gyűlöletkampány áldozata leszel –
Theodore Dalrymple a Mandinernek
<https://mandiner.hu/cikk/20200108_theodore_dalrymple_interju>
https://mandiner.hu/cikk/20200108_theodore_dalrymple_interju

*Írta: Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely> *
*Az értelmiségiek körében a populizmus olyan, népszerű meggyőződéseket
jelent, amelyeket ők nem szeretnek *– *mondja lapunknak Theodore Dalrymple
brit pszichiáter és konzervatív közíró, aki az MCC kereszténydemokráciáról
szóló kerekasztal-beszélgetésének volt vendége Budapesten. Kérdeztük őt
Brexitről, Boris Johnsonról és Donald Trumpról is. Dalrymple ateistaként is
úgy látja: van értelme az élet keresztény szemléletének. Interjúnk.*

*Boris Johnson az új brit miniszterelnök, milyennek találja őt?*

Valamelyest ismerem őt, nagyon jó a humora, kellemes társaság. *Sok idő
után ő az első kormányfő, akinek van humorérzéke*. Azt nem mondanám, hogy
annyira megbízható volt, de hát a politikusok már csak ilyenek.

*És mit gondol, a toryk eléggé konzervatívok?*

*A toryk egyáltalán nem konzervatívok. Amihez képest talán valamelyest
konzervatívok, az a Munkáspárt, ami viszont kommunista.* Jeremy Corbyn nem
egy túl intelligens ember. A Munkáspárt, ha nyerne egy választáson és
betartaná, amit ígért, akkor elég gyorsan Venezuelát
csinálna Nagy-Britanniából.

*Mit kellene tenniük a toryknak?*

*A baj az, hogy a toryk *sosem közelítették meg a problémát
intellektuálisan, nem érveltek rendesen saját álláspontjuk mellett.
Ehelyett *egyszerűen csak a baloldali politika mérsékeltebb verzióját
csinálták, x*k. Például ha a baloldal hatalmas kormányzati költekezéseket
helyez kilátásba, akkor a toryk kisebb kormányzati pluszköltekezéssel
állnak elő ahelyett, hogy azt mondták volna, a problémáinkra nem az extra
kormányzati kiadások – legyenek azok kisebbek vagy nagyobbak – jelentik a
megoldást.

*Nem lehet, hogy azért nem akarják jelentősen csökkenteni az állami
kiadásokat, mert félnek a választások elvesztésétől?*

Persze, ez is benne van, hiszen politikusokról beszélünk, akik
választásokat akarnak nyerni. De másrészről meg mintha egyre kevésbé
törekednének a választások megnyerésére, kivéve persze, amikor valódi
kommunista van a Munkáspárt élén, mint most is. Azelőtt a Munkáspártnak nem
voltak kommunista vezetői.

*Lehet ma választást nyerni Nagy-Britanniában valódi konzervatív
programmal?*

*Ez valóban nehéz, mivel alig vannak konzervatív választók.  *Vegyük csak a
családok kérdését*: a gyermekek 52 százaléka – lehet, hogy már több is –
házasságon kívül születik. Szóval ha egy politikus azt állítja, hogy a
családi stabilitás jó dolog, akkor máris kisebbségben találja magát.*
Úgyszintén *a népesség fele részesül valamiféle kormányzati támogatásban. *A
svéd szociáldemokraták már régen rájöttek: attól kezdve, hogy a népességnek
több mint az 50 százaléka függ kormányzati támogatásoktól, attól kezdve
nyert ügyük van, és ha nem is feltétlen beszélhetünk egypárti rendszerről,
de* egypolitikájú rendszer*ről igen.

*Említette a házasságon kívül született gyermekeket: a baloldal szerint ez
nem probléma, a házasság csak egy elnyomó intézmény. Mi a válasza?*

Egy részük valóban normális családi körülmények közt növekszik fel. De csak
egy részük. De főleg a népesség kevésbé tehetős rétegeiben egyáltalán nem
mondható el ez *a házasságon kívül született gyermekekről. Ők instabil
körülmények közt nőnek fel, nem tapasztalnak stabilitást és nem lesz
kiszámítható életük.* *Ebben a rétegben gyakorlatilag nincs olyan
házasságon kívül született gyermek, akinek a családjával együtt élne a
biológiai apja. *A tehetősség számít, de *egy tehetős egyszülős család sem
olyan jó, mint egy stabil teljes család.*

*Egy magyar szociológus egyik kötetében (Homofóbia Magyarországon) szerepel
egy teljesen komoly felvetés, miszerint miért ne fogadhatna örökbe egy
leszbikus és egy meleg pár gyermekeket, hiszen négy szülő többet tud
nyújtani anyagilag, mint kettő.*

Akkor már miért nem beszélünk mondjuk hat vagy nyolcszülős családról? Nem
hiszem, hogy ez működne, mert az ember szerelembe esik és féltékeny lesz.
Olyasmi ez, mint a szabad szerelem. Jól  hangzik, de az emberek többsége
egyszerűen nem erre vágyik. Láttam ezt a praxisomban: *az emberek
szexuálisan szabadok szeretnének lenni, de azt nem szeretnék, hogy a
szerelmük is szabad legyen szexuálisan. **De nem várhatod el a hűséget a
másiktól, ha te nem vagy hűséges, avagy egyáltalán nem is hiszel abban,
hogy neked annak kellene lenned.** Az értelmiségiek kétszáz éve támadják a
családot, ott van például Marx és Engels, ők is egyértelműen nekimentek a
családnak. *

*Jelen pillanatban azonban a gender-elképzelések egyre vadabb vadhajtásai
terrorizálják a nyugati közvéleményt. Ott van a transzmozgalom…*

Igen, de az érdekes kérdés az, hogy mi jön a transzok után.

*Van ötlete?*

*Szerintem a vérfertőzés legalizálása lesz a következő cél, **mert a
vérfertőzés ellen nincsenek, csak történelmi érvek*. Nemrég olvastam *David
Cameron *emlékiratait. Cameron nem egy idős ember, de 700 oldalas
emlékiratot adott ki. És ezek az emlékiratok teljesen érdektelenek.
Dögunalmas az egész könyv. Soha egy érdekes gondolat sem ment át Cameron
fején. Már ha valóban ő írta. S ő *volt az, aki elfogadtatta a brit
parlamenttel az azonos neműek házasságát.* *S milyen érvet hoz fel mellette
emlékirataiban? Hogy „love is love”. De ez nem igaz, ezt csak egy hülye
veheti be. *

*Miért, nem igaz, hogy „love is love”?*

Nem, a szerelem nem feltétlen szerelem. A szerelem lehet szörnyű is.
Mondhatod, hogy szereted az anyádat és vele akarsz aludni? Szerelem és
szeretet nem ugyanaz. Visszatérve a kérdésre: *az incesztus-tilalom
megtámadása mellett lehet, hogy a nekrofíliát is meg fogják védeni. Miért
ne? *Egyébként miközben a magasabb társadalmi rétegek, beleértve az
értelmiségieket, érveket szolgáltattak a hagyományos házasság ellen,
aközben egyébként ők maguk továbbra is *a hagyományos házasság*ot választották,
így annak *válsága aránytalanul érinti **az alsóbb rétegeket. *

*Ma ha azt állítja valaki, hogy nem biztos, hogy a nemátalakító műtét a
megoldás minden „transznemű” nemi identitászavarára, akkor transzfóbnak
kiáltják ki. Mit gondol erről?*

Ennek megértéséhez inkább a divat történetét kell tanulmányozni, nem a
pszichológiáját. Nehéz ma például humoristának lenni: ha kifiguráztál
valamit öt évvel ezelőtt, most bajban lehetsz, mert az a dolog azóta
ortodoxiává, közmeggyőződéssé vált. *Láttam egy műsort az ír tévében, ami a
transzmozgalomról szólt, s megemlítették, hogy szerettek volna
megszólaltatni valakit, aki szerint ez nem egy építő jellegű mozgalom,
szóval aki kritizálta volna a jelenséget, s hiába volt számos szakértő, aki
nem ért egyet a transzmozgalommal, egyikük sem mert nyilatkozni, mert
félnek. Ahogy Douglas Murray említi Madness of Crowds című kötetében: csak
azok tudnak megszólalni, akiknek nem függ ettől a munkahelye, mert sokak
elveszíthetik a munkájukat, ha olyasmit mondanak, ami nem tetszik a
transzmozgalomnak. **(Douglas Murray-vel január 2-i számunkban olvashatnak
interjút
<https://mandiner.hu/cikk/20191228_macron_az_igazi_populista_megsem_nevezik_annak?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001>
–
a szerk.)*

*Vajon miért vert ennyire gyökeret az identitáspolitika alapján való
gondolkodás, miközben a követelései egyre abszurdabbak?*

Szerintem azért, mert *sokan így keresnek értelmet az életükben. Szóval
sokan létük értelmét az ilyesfajta faji és nemi identitásokban találják
meg. *

*És miért lehet olyan népszerű? Már ha az?*

Nem tudom, hogy az-e, *de annak ára van, hogy az ember régimódi, és nem
igazodik a kortárs közvéleményhez, legalábbis ahhoz a közvéleményhez, ami a
közösségi médiában uralkodik – amit én nem használok. Ha azonban használod
a közösségi médiát, és nyilvánvalóvá teszed, hogy nem osztod a kortárs
progresszió álláspontjait, akkor gyűlöletkampány áldozata leszel. S** az
emberek nem szeretik, ha a gyűlölet célpontjai lesznek.*

*Az emberek életük transzcendens értelmét keresik, s minden látszat
ellenére nem csak a mának akarnak élni. A vallás a többség számára már nem
opció, csak a muszlimok számára. Angliából és Franciaországból eltűnt a
vallásos hit, ami értelmet adott az életnek. Szóval mi maradt?*

*Talán csak indifferensek az emberek?*

Michel Houellebecq annak köszönheti könyvei sikerét, hogy azok sokak
életének értelmetlenségéről szólnak,* a fogyasztói társadalomról, amiben
nekik nincsenek semmilyen egyéb meggyőződéseik. Anyagi bajaik sincsenek,
nincsenek egzisztenciális problémáik – csak épp üresség van, üres az
életük.*

*Hogyan értékeli a populista mozgalmat? Van egyáltalán populizmus?*

Attól függ, hogy a populizmust inzultusként vagy leírásként érted. Az
értelmiségiek körében a populizmus olyan, népszerű meggyőződéseket jelent,
amelyeket ők nem szeretnek.*  Kritikusaik szerint a populisták túlságosan
egyszerű és átfogó megoldási javaslatokat adnak a problémákra. Ugyanakkor
igenis vannak populista megoldások: a protekcionizmus egy populista
megoldás lehet a munkahelyek problémájára. *

*Történelmi léptékű változásokat jelez Orbán Viktor, Donald Trump, Matteo
Salvini és mások kormányzása, vagy ez csak a választások váltakozásának
köszönhető, véletlen helyzet?*

*Inkább csak alkalmi konstelláció. Donald Trump biztos, hogy részben azért
győzött, mert a népesség egy részéről a hagyományos politikai elit
egyszerűen nem vett tudomást. **Nem hinném, hogy Trumpot érdekli a
munkásosztály sorsa, de elég okos volt, hogy rájuk apelláljon, míg *
Hillary Clinton igencsak lenézte őket, és ezt ki is nyilvánította
kampányában. Ha volt valaha egy mondat, ami miatt valaki választásokat
vesztett, akkor az *a Clinton-féle „basket of deplorables” volt (kb „a
szánalmasak csoportjai”*),* amivel Trump választóinak egyik felét
jellemezte, hozzátéve, hogy azok szexisták, rasszisták, iszlamofóbok. Ezzel**
Hillary Clinton azt fejezte ki, hogy a választók egy igen nagy részét
egyszerűen megveti.*

Nyilvánvalóan lenézte őket, nyilvánvalóan nem szavaztak rá. *De Trump, aki
nyers és durva személyiség, nem nézte le őket. Ezért nyert.* S ráadásul
ezután a gazdasági politikájának egy része igen jót tett az Egyesül
Államoknak. *Ha megnézzük, hogy mi mindennek titulálták a Brexitre szavazó
briteket, akkor azt látjuk, hogy tudatlan, idegengyűlölő hülyéknek tekintik
őket. Ez a nemzet megosztása*. *Az emberek ítélete lehet jó vagy rossz, de
mindkét oldalon vannak érvek. Azok, akik az EU-ban való maradásra
szavaztak, valójában nem fogadták el a Brexit-szavazás eredményét, mert nem
tekintik azonos értékűnek a kilépésre szavazók szavazatait a sajátjaikkal. *

*A Mathias Corvinus Collegium kereszténydemokráciáról szóló
kerekasztal-beszélgetésének
<https://mandiner.hu/cikk/20191207_keresztenydemokracia_kiuresedo_szo_vagy_a_tuleles_kulcsa?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001>
vendégeként érkezett hazánkba, melynek fő kérdése, hogy a
kereszténydemokrácia egy kiüresedett fogalom-e (tudósításunk itt olvasható
<https://mandiner.hu/cikk/20191207_keresztenydemokracia_kiuresedo_szo_vagy_a_tuleles_kulcsa?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001>).
Tényleg kiüresedett?*

*Igen, az. Először is, alig vannak már vallásos emberek Nyugat-Európában*. *A
vallás bizonyosságai nem érhetőek el a számukra. Nem tudom, Magyarországon
mi a helyzet, de Nagy-Britanniában és Írországban kifejezetten ellenséges a
vallással szemben a népesség nagyobbik része. Nem kulturális keresztények,
nem is indifferensek, hanem kifejezetten keresztényellenesek. Én nem vagyok
hívő, nem vagyok vallásos, de úgy gondolom, hogy** az élet keresztény
szemléletének vannak egyértelmű előnyei.  Egyszerűen lehetséges
szekulárisan érvelni mellette. *

*Mi a helyzet a kulturális kereszténységgel?*

*Nos, ha elfogadjuk, hogy vannak előnyei az ember helyzete hagyományos
értelmezésének, akkor van értelme. *

*S ez fenntartható dolog?*

Igen, de ehhez érvekre van szükség. Ha pusztán annyit teszel, hogy
kereszténydemokráciának hívod ezt, akkor vesztettél.

*Dolgozik valamilyen könyvön most?*

Igen, olyan elfeledett francia írókról írok egy könyvet, akik Párizs
legnagyobb és leghíresebb temetőjében, a Père-Lachaise-ben nyugszanak. Sok
híres író van ott eltemetve, és arra gondoltam, akkor sok elfeledett is
lehet ott. És nem feltétlen azért feledték el őket, mert érdektelenek
voltak.

*Fotók: Ficsor Márton*
*Theodore Dalrymple* Anthony Daniels néven született 1949-ben. Évtizedekig
dolgozott orvosként és pszichiáterként afrikai országokban (Zimbabwe,
Dél-Afrika, Tanzánia, Kiribati), Kelet-Londonban és számos angliai
börtönben. A zsidó származású, ateista szerző a nyolcvanas években kezdett
írni, 2005-ös nyugdíjba vonulása óta pedig szinte teljesen a
publicisztikának és könyveinek szenteli életét. Pesszimista, szkeptikus
konzervatívként tartják számon, álláspontja szerint a liberális és
progresszív intézkedések csökkentik az egyéni felelősségvállalást. A The
Times, a The Daily Telegraph, a The Spectator, a National Review, a
Salisbury Review, a City Journal, a The British Medical Journal és más
lapok publicistája. Majd' negyven kötetéből magyarul eddig egy jelent meg, *Az
előítéletek dicsérete *(Századvég, 2013)*. *Egyik kötetében arról
értekezik, hogy a pszichológia aláássa a morált (*Admirable Evasions: How
Psychology Undermines Morality*, 2015). Egyik újabb munkájában a
multikulturalizmusról és bevándorlásról szóló esszéit gyűjtötte össze
(*Migration,
Multiculturalism and its Metaphors: Selected Essays, 2016*). Theodore
Dalrymple a Mathias Corvinus Collegium kereszténydemokráciáról szóló
kerekasztal-beszélgetésének
<https://mandiner.hu/cikk/20191207_keresztenydemokracia_kiuresedo_szo_vagy_a_tuleles_kulcsa?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001>
vendégeként érkezett hazánkba, ezen alkalomból beszélgettünk vele.
Rendszeresen szemlézzük írásait
<https://mandiner.hu/tag/theodore_dalrymple?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001>,
legutóbb 2017 szeptemberében olvashattak beszélgetést vele
<https://mandiner.hu/cikk/20170908_theodore_dalrymple_interju?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001>
a Mandineren.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200109/7ea30c0d/attachment.html>