[Grem] Interjú Erdő P. bíborossal a Nemz.Euch.Kongr-ra készülve, ami KÖNYÖRGÉS AZ ÉLETÉRT és MEGÚJULÁSÉRT

[Emoke Greschik]

Interjú Erdő Péter bíborossal a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra
készülve
Nézőpont <https://www.magyarkurir.hu/nezopont> – 2020. január 5., vasárnap
| 19:20

https://www.magyarkurir.hu/hirek/konyorges-az-eletert-es-megujulasert-interju-erdo-peter-biborossal-nek
Idén szeptember 13. és 20. között rendezik meg Budapesten az 52. Nemzetközi
Eucharisztikus Kongresszust (NEK). A katolikus világesemény
előkészületeiről és a készülődés már most tapasztalható gyümölcseiről is
beszélgettünk a házigazda Erdő Péter bíborossal, prímással.

*– Egy-két esztendővel ezelőtt még távolinak tűnt, most elérkezett a
Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) éve. A helyszínek ki lettek
választva, le lettek foglalva. Milyen benyomásai vannak az
előkészületekről, milyen programok segítik a találkozó hetében a
résztvevőket? *

*– Olyan ez, mint advent idején a karácsonyvárás. Mindaz, ami a lelkünkben
ilyenkor megszületik, több tényezőtől is függ. Sok minden múlik a külső
feltételeken*. Mikor készülnek el a helyszínek, hányan fognak regisztrálni?
Foglalkoznunk kell az étkezés kérdésével éppúgy, mint a biztonsággal. Az
események szervezésénél a színpadtechnika, a hangosítás és a világítás
részleteire is oda kell figyelni. Emellett *folyik a lelkek felkészítése
is, ami legalább ennyire sokrétű. **Először is meg kell említenünk az
eucharisztikus kongresszusért mondott imádságokat, melyeket ma már nagyon
sok nyelven imádkoznak. **Fontos a szentségimádás,* melyhez sok templom
csatlakozott. Elindult a szentségimádás iskolája, ami azt mutatja meg,
hogyan kerüljük el a nem kívánatos végleteket. Van, aki szerint minél
többet beszélünk a szentségimádások alatt, annál jobb. Más összetéveszti a
szentségimádást a beszéd és gondolat nélküli keleti meditációval. Meg kell
találnunk a megfelelő egyensúlyt, hiszen az ember az, aki imádkozik. Ezért
lehet ennek módszere, hiszen Isten nem szorítható korlátok közé.

*A nemzetközi szentségimádás **azért érdekes, mert ilyenkor sok-sok ember
egyidejűleg kapcsolódik be a szentségimádásba.* Ez egyébként azt is jelzi –
amit Szent II. János Pál pápa temetésekor is láttunk –, hogy globális
kommunikációval az egész emberiség egyszerre adhatja át magát valamilyen
emelkedett gondolatnak.

*Testből és lélekből állunk, a megtestesülés révén Isten emberként akar
hozzánk szólni, vagyis nekünk egyszerre kell figyelnünk a belső és a külső
feltételekre.* A hétköznapi életünk nem fog jól működni, ha csak az egyikre
koncentrálunk. Szükség van tehát az egyensúlyra. A NEK esetében bizottságok
foglalkoznak a különféle területekkel azért, hogy a szervezés minél
hatékonyabb legyen*. A munkában és az előkészületben a különféle lelkiségi
mozgalmaktól egészen a Belügyminisztériumig számos szervezet vesz részt.*

*– A találkozó hetét megelőzően milyen események segítenek az
előkészületben? *

– *Sok esemény lesz, köztük egy konferencia, mely a világszerte végzett
karitatív tevékenységről fog szólni*. Ennek itt, Budapesten a Nemzetközi
Karitász elnöke, Luis Antonio Tagle bíboros lesz a vezetője. A 2020-as év
szeptemberének elején *tudományos konferenciát tartanak Esztergomban*,*
mely az eucharisztikus teológiával fog foglalkozni *biblikus, lelkipásztori
és egyéb szempontok alapján. Az egyik előadó például, aki a Magyarországi
Egyházak Ökumenikus Tanácsától érkezik, bemutatja, hogy a tagegyházaknak mi
a felfogásuk az úrvacsora kérdéséről. A nyitás előtt, szombaton lesz a nagy
szociális akciónk, melynek során *szeretetvendégségre hívjuk a
rászorulókat, **Budapest mellett sok más városban is. A Puskás Stadionban
tartandó nyitómisén lesz elsőáldozás is, melyre eddig több mit 3500-an
jelentkeztek. *Ez lesz egyébként az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
központi iskolai évnyitója is. A hét folyamán* délelőttönként a Hungexpo
területén lesznek programok: imádságok, tanúságtételek,
szentírás-magyarázatok. A délelőtti alkalmakon az üldözött keresztények
tapasztalataival is megismerkedhetünk.* Délután karizmatikus, társadalmi és
szociális tevékenységet végző keresztények beszélnek arról, amivel
foglalkoznak. *Itt lesz Böjte Csaba testvér, az Actio Catholica és a
Hetvenkét Tanítvány Mozgalom is. **Csütörtökön lesz a roma mise, melynek a
zenei része már elkészült, az ordináriuma pedig jóváhagyásra vár.*

Sok más program is várható.* Hétfőn a Csík zenekar játszik, kedden egy
vonatos esztergomi kirándulásra kerül sor.* Itt adunk hálát a pálos
generálissal együtt a pálos rend fennállásáért. Fontos kiemelnünk a keleti
püspökök találkozóját, de majd ötven püspök részvételével* lesz **bizánci
rítusú szentmise is, melyen a melkita pátriárka lesz a főcelebráns.* Az
egyik délután *a moszkvai patriarchátus kórusa énekel, az Erkel Színházban
pedig fellép a 100 Tagú Cigányzenekar. Lesz szentségimádás a Szent
István-bazilikában és a téren. A péntek délután az ifjúságé: Ákos-koncert
és Forráspont várja a résztvevőket. Szombat délelőtt a családok
találkozójára kerül sor a Margitszigeten, délután pedig a Kossuth téri
szentmisére és az azt követő fáklyás eucharisztikus körmenetre hívunk
mindenkit. A vasárnapi zárómise a Hősök terén lesz. *

*– Olvasóink a karácsonyi ünnepi lapszámmal együtt kapták kézhez a
regisztrációs lapot. Miért fontos fél évvel a rendezvény előtt
regisztrálni?*

– *A regisztráció már elindult papír alapon és interneten is*. Arra
törekedtünk, hogy minél kevesebb adatot kelljen ehhez megadni. A nagy
rendezvényeknél *az előzetes jelentkezés az ülőhely biztosítását is
jelenti. Érdemes tehát minél előbb regisztrálni.*

*– Az eucharisztikus kongresszus nevében ott találjuk a nemzetközi jelzőt.
Miben rejlik ez a nemzetköziség?*

– A világegyházban az eucharisztikus kongresszusoknak fokozatai vannak.
Létezik az egyházmegyei, az országos és a nemzetközi eucharisztikus
kongresszus. Az utóbbira a világ minden tájáról várjuk az érdeklődőket. Az
óegyházban egy közössége volt a városoknak, az a templom pedig, ahol éppen
összegyűltek a szentmisére, a stáció nevet viselte. A II. vatikáni zsinat
óta hangsúlyozzák, hogy ezeknek *az eucharisztikus kongresszusoknak a
zárómiséje egy statio orbis, mert ilyenkor a szentmisét az egész világ
nevében ajánlják fel. *

*– 1938-ban a Budapesten tartott kongresszuson hatalmas tömeg vett részt.
Mi változott azóta?*

– Először is nagyon sok minden változott a mindennapi élet ritmusában.
*1938-ban
is voltak látványosságok Budapesten, de a résztvevők nem tapasztalhatták
ezt a sokféleséget, mint manapság. *Jobb lett azóta az infrastruktúra és a
közlekedés is. Akkoriban az emberek könnyebben vállalták akár a hosszabb
gyalogutat is. 2020-ban mindent megteszünk azért, hogy a mai ember
mentalitásának is megfelelő legyen ez a rendezvény. *A külföldiek kaphatnak
Budapest-kártyát, mellyel könnyebben vehetik igénybe a tömegközlekedést.*

*– Ez a kongresszus erődemonstráció vagy lehetőség a Magyar Egyház belső
megújulására?*

–* Könyörgés az életért és a megújulásért*. *Vagyis a kongresszus nem
egyenlő a megújulással. Csak a folyamat kezdete*, előhírnöke. *Elindult a
plébániák megújulási mozgalma,* melyen papokkal, képviselő-testületi
tagokkal beszélünk arról, hogy milyennek kell lennie egy plébániának
ahhoz, *hogy
megfeleljen missziós küldetésének. *Ide tartozik az is, hogy a Magyar
Katolikus Püspöki Konferencia elhatározta a templomi énekeskönyv
megújítását. Ezzel az a célunk, hogy az egyházi zene frissebbé váljon. *A
papképzés során a prédikáció tanítására is nagyobb hangsúlyt kell helyezni.
Fontos, hogy tudja a pap, mit akar a hallgatósággal közölni.*

*– Kik alkotják az eucharisztikus kongresszus célcsoportját? *

– Azáltal, hogy kimegyünk az utcára, mindenki. A rendezvények egy része
ugyanakkor a katolikus híveknek szól.

*– Gaudete vasárnapon Ferenc pápa az Angelus után imát kért a 2020-as
Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusért. Miért fontos ez a felhívás, és
hogyan tudunk a legjobban csatlakozni hozzá?*

– *Mivel a Szentatya hirdette meg a kongresszust, és ő jelölte ki a
színhelyét, biztosak lehetünk abban, hogy szívén viseli ezt a
rendezvényt. *Ferenc
pápa is tudja, hogy *a lelki hatás nem csak szervezés kérdése, ebben a
kegyelemnek is nagy szerepe van*. *Fontos tehát az imádság*. Érdekes, hogy
Ferenc pápa összekapcsolta az Eucharisztiát a betlehemállítással. A
betlehem arra hívja fel a figyelmet, hogy Isten emberré lett,* az
Eucharisztia pedig azt jelenti, hogy közöttünk is maradt. Isten egy olyan
bensőséges életközösségre lépett velünk, amely** emberi értelemmel fel sem
fogható.*

*– A szentmisék végén imádkozunk a kongresszusért, Európa és a világ
megújulásáért. Ön miben látja a mai világ s benne Európa reményét?*

–* Istenben van a reményünk.** Hisszük, hogy nem csak véletlenül sodródunk*.
Napjainkban, újra és újra, egymással ellentétben álló kihívásoknak kell
megfelelnünk. A gazdaság, a távközlés és a kultúra globalizálódásával egyre
többet tudhatunk egymásról. Ez azonban nem elég,* oda is kell figyelnünk a
másik emberre*. Jobban meg kell ismernünk más népeket, más közösségeket,
különösen itt, az Európai Unión belül. Ha tiszteljük mások tapasztalatát,
kultúráját, akkor jobban fogjuk becsülni a magunkét is. Most voltam
Madridban, ahol a helyi püspöki konferencia és a katolikus egyetemek
képviselői előtt beszéltem a nemzetről és a nacionalizmusról. Azért engem
kértek fel erre, mert kíváncsiak voltak a közép-kelet-európai
tapasztalatokra, főleg annak fényében, hogy sokáig voltam az Európai
Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke. Előadásomban számomra magától
értetődő kérdésekről is beszéltem, melyekről a hallgatóságból többen
megjegyezték, hogy számukra ezek ismeretlen tényezők voltak. *A különböző
népek történelmi tapasztalatai segítséget jelenthetnek a magunk
problémáinak megoldásához.*

Ebben is meg kell látnunk a teológiai dimenziót. *Isten szeretete az egész
emberiségre kiárad. **A Szentírásban azt olvashatjuk, hogy Isten
gondoskodik a népekről, a különféle népeknek hirdetik az evangéliumot, az
utolsó napon pedig összehív minden népet.*

*– A kongresszus hírét a missziós kereszt segítségével a határokon túlra is
elviszik. Miért a keresztre esett a választás, és miért született az a
döntés, hogy nem csak magyar vonatkozású ereklyék kerülnek bele? *

– *A kereszt a misszió szimbóluma.* Már a 2007-es városmisszió során is ez
a kereszt tűnt fel. *Fontos, hogy Krisztus keresztje számunkra a
feltámadás, a megváltás és a remény jele*. Ez az a kereszt, melyhez minden
hívő ember kapcsolódik. A szentekre tekintve azt látjuk, hogy minden
élethelyzetben Krisztust kell utánoznunk. De ez nem olyan valami, ami távol
áll tőlünk, hiszen mi is lehetünk szentek. És hogy miért van a keresztben
olyan ereklye, mely nem magyar szenthez kötődik? Aki itt, a
Kárpát-medencében Krisztus vértanúja és hőse volt, az valamiképp hozzánk
tartozik. Annak az ereklyéje, aki oly sokat tett a magyar Egyházért, mint
Boldog XI. Ince pápa – aki nélkül aligha beszélhetnénk magyar
kereszténységről –, nyilván illik a keresztbe. Lehet, hogy a szomszéd
országok szentjei és boldogjai nem tudtak magyarul, de ide jártak
szemináriumba, vagy a híveik voltak magyarok.

*– Milyen buzdítást intézne az olvasókhoz?*

– *Imádkozzunk a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusért*. Nézzük meg,
hogy mi magunk mit tehetünk a sikeres megvalósításáért. Ehhez kívánok *sok
erőt és kegyelmet minden kedves olvasónak.*

*Fotó: Merényi Zita*

*Kuzmányi István/Magyar Kurír*

*Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2020. január 5-i számában
olvasható.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200106/13e6e44e/attachment.html>