[Grem] Nemzetépítés felsőfokon / A Fiatal Családosok Klubjának öt gyermekes vezetője

[Emoke Greschik]

*Nemzetépítés felsőfokon*
https://magyarnemzet.hu/velemeny/nemzetepites-felsofokon-7630991/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202001

*A kormánynak köszönhetően már százezer család élt a felajánlott állami
segítséggel *
Király Nóra

Egy minap kiadott közlemény szerint *átlépte a százezret a családvédelmi
akciótervben valamilyen módon részt vevő családok száma *(hatvanezer
házaspár igényelt babaváró támogatást, huszonötezer nagycsaládos kérte az
autóvásárlási támogatást és tizenötezer család lakhatása vált megoldottá a
csokkal és a jelzáloghitel-elengedéssel).

*Ritka,* *hogy egy hivatalos minisztériumi közlemény olvasása közben
átmelegedjen a lelke az újságolvasónak, az Emberi Erőforrások
Minisztériumának közlését olvasva mégis ez történt velem.*

*A Fiatal Családosok Klubjának egyesületét vezetve és öt kisgyermek
édesanyjaként *is ugyanez a jó érzés futott át rajtam, amikor tavaly
februárban a Várkert Bazárban tartott hagyományos évértékelő beszéde
keretében Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a hétpontos csomagot.

És még inkább ezt éreztem, *amikor a környezetemben élő családok a csoknak
köszönhetően új otthonba költözhettek, amikor a nagycsaládos ismerőseim
átvehették kedvezményes, hétszemélyes új autójukat, amikor a Fiatal
Családosok Klubjához tartozó fiatal házaspárok a babaváró támogatás
lehetőségével élve bátran belevághattak az újabb gyermek vállalásába és
amikor nemrégiben a baráti körömben a családok kilencedikes tanulói először
adhatták be jelentkezésüket az államilag finanszírozott külföldi
nyelvtanulásra.*

*Sokféle élethelyzet**, amelyben *a családok számára *az
intézkedéscsomagnak köszönhetően ma már valódi előrelépés, megoldás
kínálkozik: a házasságkötéstől a gyermekvállaláson át a kistestvér
születésétől a munkába való visszatérésen keresztül.*

Nem csoda, hogy a kormányzat családok melletti elkötelezettsége, a kínált
lehetőségek sokfélesége és a GDP-arányos ráfordítás mértéke* (a nemzeti
össztermék több mint 4,5 százaléka családpolitikai célokat támogat) mára
nemzetközi tekintetben is kivívta az elismerést, és több, a nemzeti
megmaradást fontosnak érző kormány tanulmányozza a magyar modellt.*

*Valódi nemzetépítés ez, immár látható, számszerűsíthető eredményekkel*,
hiszen a társadalom közös jövőnk szempontjából legfontosabb csoportjának, a
gyermekvállalás előtt álló és a gyermekeket nevelő családoknak szerephez
juttatása éppen a közjónak a sokat emlegetett primátusát testesíti meg.

Lehet ezt a közös erőfeszítést kritizálni, lehet sokallni a családokra
fordított kiadásokat az egészségügy vagy az oktatás létező hiányosságait
sorolva, ám kétségtelen, hogy a történelmileg megöröklött magyar
demográfiai helyzet és* a világban ma érvényesülő gyermek- és családellenes
ideológiák folyamatos térnyerése kiköveteli, hogy minden energiánkkal a
jövő magyarjainak megszületését támogassuk.*

Ugyanis ha ők nem lesznek, nem lesz, aki megoldja minden más bajunkat, nem
lesz, aki fenntartsa nyugdíjrendszerünket és egészségbiztosítási
rendszerünket, nem lesz, aki az oktatási és szociális rendszerek
működtetését biztosítsa, egyáltalán, nem lesz, aki a közösségünk életében
előálló nélkülözhetetlen munkákat elvégezze – hogy az érzelmi és kulturális
fókuszt mellőzve csak e racionális szempontokat említsem.

A dimenzióváltás esélye és a 2020-as esztendő mint a magyarság
szempontjából sorsfordító év csak akkor következhet el, ha a helyzet
elemzéséből fakadó következtetést végletesen leegyszerűsítjük, a cselekvési
tervet pedig a lehetőségek határáig (vagy kissé még azon is túl) tágítjuk.

*Magyarország, ezeréves hazánk és népünk mára olyan helyzetbe került,
amelyben legjelentősebb problémájává a népesség elfogyásának kérdése vált.
És ennek orvoslása nélkül be kell lássuk, a többi megoldásának esélye is
elveszik.*

Ezért kell minden eszközt ennek szolgálatába állítani, és valamiféle
katasztrófaorvoslás módjára az egyéb gondokat úgy rangsorolni, hogy az
erőforrások rákapcsolását a népesedés ügyére más figyelem- és energiaelvonó
projektek ne tehessék hatástalanná.

Nehéz kimondani, ugyanakkor – a Ratkó-unokák szülőképes korának elmúltával
– muszáj: a matematika törvényszerűségeivel szemben *csak a totális
odafordulás hozhat sikert, ugyanazon irányba állított program-elemek
egymást erősítő hatását kihasználva. **Lehet és van is gond az
egészségüggyel, az oktatással, a kultúrával vagy a szociális ellátással,
tehát az államszervezés és feladatellátás más rendszereivel, mégis az
erőforrásaink nagy részét a népesedés kérdésére kell összpontosítani, és a
fent sorolt problémák kezeléséből is főként azzal törődni, ami közvetlen
összefüggést mutat a népesedés ügyével – hisz ennek megoldásától középtávon
többi problémánk orvoslása is várható.*

Ha a Titanic süllyed, minden cselekvés a mentés, a túlélés célját kell
szolgálja. Nem szabad a lepattogzott festéket igazítani, a kiégett izzót
cserélni, a kazánokat szervizelni, és a zenekar is csak addig fontos,
ameddig a katasztrófahelyzet kezelésének közvetlen eleme a pánik
csillapításában. Csak a szivattyúk üzemi teljesítményére, a legnagyobb
sérülések javítására, a mentőcsónakok optimális kihasználására, egyáltalán:
a süllyedési idő meghosszabbítására szabad minden módon törekedni.

*Aki időt nyer, egy nemzet életét nyerheti.* Amíg a kataklizmát késleltetni
tudjuk, történhet egy sor, előre tán meg sem jósolható esemény: közelebb
érhet a Carpathia gőzös, felkelhet a Nap, javítva a látást s vele a vízbe
kerültek kilátásait, és ma az irracionalitás világába tartozó dolgok is
elkövetkezhetnek, amelyek kikezdik immár a titanicos példa logikáját. Mert
kiszáradhat a tenger, mégis bedeszkázható lehet a lék, vagy a mentőcsónakok
körbefűzése fenntarthatja a történelmi süllyesztőbe tartó nagy hajót.

*Volt már a magyar históriának hasonló krízise, nem is egy, azokból
sikerült kijönni**. Akkor más eszközöket adhatott csak egy más kor, amelyek
a konkrét esetben relevánsak is voltak, most viszont, a XXI. században
használható adó- és kedvezményrendszerekkel vagy épp a meddőségi és
szülészeti ellátás színvonalának emelésével – a rég leszorított
csecsemőhalandóság és a már elért hosszabb várható élettartam mellett – a
kormánynak van és még kell is legyen további eszközrendszere a születések
elősegítésére.*

Magyarok nélkül ugyanis nincs magyar jövő, nincs értelme az infrastruktúrák
fejlesztésének sem. Vajon van-e erőnk kimondani és vállalni a sokat
hangoztatott prioritások elé sorolt jelszót? Hagyjuk-e, hogy
elbizonytalanítson minket a kétség: valóban pénz és juttatás kérdése lenne
a nagycsalád? A minimum három gyerek?

De hát mi másé lehetne mindaddig, míg a childfree (gyermekmentes)
világlátás nyugalmat, kényelmet és jólétet ígér, a nagycsaládos pedig
nélkülözést, beszűkülést, az egy-két gyermekesekhez képesti jóval gyengébb
életkezdési segítséget a következő generáció számára?

Ezért *a kormányt a négy- és több gyermekes anyák élethosszig tartó
szja-mentességéhez hasonló bátorságú, mérföldes lépésekre szeretnénk
továbbra is biztatni a ránk köszönt új év első napjaiban, amikor ez a nagy
figyelmet keltett intézkedés foganatosul.*

Hisz tudjuk, látjuk: *ha fontos a nemzetünk, nincs más utunk, továbbra is
előre kell menekülnünk az újabb, gyermekvállalást ösztönző, családokat
erősítő intézkedések irányába.*

*A szerző a Fiatal Családosok Klubjának az alapítója*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200104/8f0a2223/attachment.html>