[Grem] ismét a NAT / magyarnemzet.hu

Gy Greschik gy.greschik at teguec.com
2020. Feb. 28., P, 17:13:23 CET


Kedves Trixi! -- Nem tudom hova tenni, amit írsz. 
Olyan, mintha úgy hinnéd, mintha valakiket meg kellene védened tőlem vagy a véleményemtől.  Azt is írod, hogy „úgy érzed”, mintha valaminek a jogalapját megkérdőjelezném.  Olvasd el még egyszer!  Nem állítottam, hogy tüntetni, hőzöngeni, vagy akár a szomszédasszonynak panaszkodni jogszerűtlen.  Hogy van-e értelme?  Lehet, hogy nincs.  De erről sem állítottam semmit.

Kedves András! -- Olyasmit sem írtam, hogy a kormánynak (vagy akárkinek) csak a hivatalos csatornákon kereszül kell a világról tájékozódnia.

Annyit írtam, hogy a tiltakozás mint fogalom egy hivatalnak mást jelenthet, mint ahogyan a kifejezést a „tiltakozók” közül sokan használják.

Tévedtem volna?

Gyuszi


On Fri, 28 Feb 2020, Romhányi Beatrix wrote:

> Date: Fri, 28 Feb 2020 11:25:31 +0100
> From: Romhányi Beatrix <t.romhanyi at gmail.com>
> To: Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com>, grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> Subject: Re: [Grem] ismét a NAT / magyarnemzet.hu
> 
> Kedves Gyuszi!
> Én nem vagyok jogász, de az az érzésem, hogy a fejtegetésed mindenfajta demonstráció
> jogalapját és értelmét kérdőjelezi meg. Feljelentést tenni a jelen esetben nem lehet,
> hiszen az eljárás jogszerű volt. A NAT tartalma bíróságon aligha támadható meg. A KSH
> adatai szerint jelenleg középiskolai tanárként kb. 36 ezren dolgoznak az országban,
> beleértve az angoltanártól a testneveléstanárig mindenkit. Ebből eddig közel ezren írták
> alá a piaristák honlapján közzétett nyilatkozatot, természetesen elsősorban magyart,
> illetve más humán tantárgyakat tanítók, hiszen őket érinti a probléma közvetlenül.
> Ez az egész vita elég jól illusztrálja, hogy mi a kormányzat és a jelek szerint a
> társadalom jelentős részének a véleménye a bölcsészetről. Ha csak a magyartanárok,
> esetleg a történelemtanárok tiltakoznak, az elhanyagolható. A természettudományi tanterv
> jó, elfogadható, úgyhogy minden rendben van. Ha az egyetemi magyar szakok oktatói, köztük
> akadémiai doktor professzorok tiltakoznak, az csak néhány politikailag motivált ember
> hőzöngése (az persze nem tűnik fel, hogy "balos" és "jobbos" professzorok is tiltakoztak,
> történetesen szakmai érvek mentén). Az egész történetnek szép illusztrációja a Nemzeti
> Tudományos Tanács összetétele, amelybe még biodíszletnek sem fért bele egyetlen bölcsész
> sem. Még az a Maróth Miklós sem, akit pedig a jelenlegi miniszter, Palkovics László
> neveztetett ki az akadémiától elvett kutatóhálózat élére. Ezek után csak az a kérdés,
> hogy a bölcsészet nem nemzeti vagy nem tudomány. Az biztos, hogy a bölcsészek a szó több
> értelmében is tanácstalanok.
> Üdvözlettel
> Trixi
> 
> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
> 
> Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com> ezt írta (időpont: 2020. febr. 28., P, 10:56):
>       Kedves Trixi!
>
>       Talán van megoldás a rejtélyre:
>
>       Nem lehet, hogy hivatalos körökben a hivatalos tiltakozást nevezik
>       tiltakozásnak?  Ez gondolom valami pecsétes vagy legalábbis aláírt papíron
>       megfelelő formában benyújtott dolgot jelenthet, amire lehet és néha kell is
>       válaszolni, ami tehát a döntéshozási-felülvizsgálati folyamatba a megfelelő
>       hivatalos úton becsatlakoztatható.
>
>       Nem lehet, hogy a többi „önjelölt tiltakozó” a hivatalok felől nézve nem
>       tiltakozik, mert a tisztségviselő még csak nincs is milyen
>       okiratra-beadványra válaszoljon, ha akarna is válaszolni?  Nem lehet, hogy ez
>       valami olyasmi, mint amikor a rendőrség hivatalból nem kezd (és nem kezdhet)
>       nyomozni, hacsak valaki vádat nem emel vagy bűnügyet nem jelent, vagy minimum
>       (megfelelő hivatalos csatornán, ami a rendőrségnél egy telefonszám is lehet
>       -- nem értek ehhez) a problémát nekik (és nem másnak) jelenti?
>
>       Onnan, a hivatal felől nézve azok, akik az utcán kiabálnak, akik
>       nyilatkozgatnak, esetleg nyilvános leveleket írnak, vagy mondjuk a
>       szomszédasszonynak vagy talán egy rangos nemzetközi újság riporterének, vagy
>       akár egy brüsszeli bizottságnak szidják a döntést, ha komoly érvekkel teszik
>       is -- szóval az ilyen megnyilatkozások a hivatal szempontjából nem számítanak
>       tiltakozásnak, mert még csak válaszolni se lehet rájuk hivatalos minőségben?
>
>       Másik példa: én, Kis János, hiába tüntetek az utcán, hogy a társasházunkban a
>       közös képviselő mit döntött, az a közös képviselő szempontjából nem számithat
>       semmit.  Az számítana, ha a megfelelő formában beadványt terjesztek elő a
>       következő társasházi közgyűlésen, esetleg feljelenteném a megfelelő
>       formában.  A többi csak hőzöngés, politikai felhanggal vagy anélkül.
>
>       Csak eltűnődtem a soraidon...
>
>       Gyuszi
>
>       On Fri, 28 Feb 2020, Romhányi Beatrix wrote:
>
>       > Date: Fri, 28 Feb 2020 08:59:51 +0100
>       > From: Romhányi Beatrix <t.romhanyi at gmail.com>
>       > Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>       > To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>       > Subject: Re: [Grem] ismét a NAT / magyarnemzet.hu
>       >
>       > Kedves Lista!
>       > Néhány napja a miniszter azt nyilatkozta a NAT-ról, hogy a tiltakozás csak
>       > elenyésző, az is főleg a magyar irodalom tanítását érinti és kifejezetten
>       > ideológiai alapú (pl.
>       itt:https://hu.euronews.com/2020/02/25/kasler-szeptembertol-mar-az-uj-nat-szeri
>       > nt-tanitanak). Kásler miniszter úr szerint " összesen hét iskolából
>       > tiltakoztak a NAT bevezetése ellen, illetve néhány egyetemi oktató
>       > csatlakozott hozzájuk". Háttérként javaslom a linken található nyilatkozat
>       > elolvasását. Érdemes végignézni a szöveg alatti igen hosszú névsort is.
>       > https://budapest.piarista.hu/hirek/allasfoglalas-az-oktatas-mai-helyzeterol
>       > Üdvözlettel
>       > Trixi
>       >
>       >
>       > [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
>       > Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>       >
>       > Romhányi Beatrix <t.romhanyi at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. febr. 20.,
>       > Cs, 0:08):
>       >       Kedves Lista!
>       > Piláth Károllyal nem szállnék vitába, a Trefort egyik meghatározó
>       > tanára, nyilván meglapozott a véleménye. A természettudományok
>       > integrált oktatásánál csak annyi kérdésem volna, hogy ha ez volt a cél
>       > és már régóta látszott az irány, akkor az elmúlt években miért nem
>       > képeztek az egyetemeken ilyen tanárokat, és miért nem indul ilyen
>       > képzés most szeptemberben sem? Ebben a pillanatban még nincs is ilyen
>       > képzési és kimeneti követelményrendszer, ami nélkül nem készíthető
>       > mintatanterv, anélkül meg nem lehet sem akkreditáltatni, sem
>       > meghirdetni a szakot. Mondhatnám: jó reggelt.
>       > A magyarról nyilatkozó Kozák András már problémásabb. Nem hiszem, hogy
>       > megalapozott véleményt tud mondani a középiskoláról, lévén egy
>       > általános iskola (http://zapor.obudainagylaszlo.hu/)
>       > igazgatóhelyettese. A neve mellett feltüntetett "megbízott egyetemi
>       > oktató" nyomára nem sikerült akadnom, nem tudom, hol tanít, de ezzel a
>       > háttérrel valószínűleg szakmódszertant a 10 féléves képzésben
>       > (általános iskolai tanár), illetve gyakorlatvezető lehet ugyanebben a
>       > képzésben. Ezt azért egyetemi oktatásnak nem nevezném. A FÜPI
>       > (Független Pedagógiai Intézet) nevű képződmény is érdekesen néz ki, ha
>       > az ember rákeres a neten.
>       > Mindettől függetlenül, hogy a szakértő saját területén maradjunk: 5-8.
>       > osztályban heti két óra jut az irodalomra, ehhez képest a NAT 58
>       > szerzőt és évente három részletesen feldolgozott kötelező olvasmányt
>       > ír elő. Ha nem marad el egyetlen óra sem, akkor a dolgozatokra
>       > felhasznált órákat leszámítva kb. 4,5 óra jut egy szerzőre átlagosan.
>       > Ráadásul kronologikus rendben gondolkodik, vagyis pl. Zrínyi Miklós
>       > Szigeti veszedelmével a gyermekcse mintha kissé korán találkozna (jobb
>       > esetben 7. osztályban, rosszabb esetben már hatodikban). Éljen az
>       > elmélyülés és az olvasásélmény erősítése.
>       > (Engem ezen felül az is érdekelne, hogy a nyelvtan tanítás keretében
>       > mit értenek a NAT szerzői azon, hogy 8. osztály végére a tanuló
>       > "etikusan és kritikusan használja a hagyományos papíralapú, illetve a
>       > világhálón található és egyéb digitális adatbázisokat", de ez már
>       > igazán csak kötözködés.)
>       > Amúgy a MN eljárást nem tartom túl etikusnak, egy fajsúlyos
>       > véleménnyel próbálnak hitelesíteni egy - mondjuk úgy - kevésbé
>       > fajsúlyosat.
>       > Szép estét!
>       > Trixi
>       >
>       >
>       >
>       >
>       >
>       >
>       > Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. febr.
>       > 19., Sze, 20:42):
>       >       Növeli a szakmai autonómiát a NAT
>       > https://gondola.hu/cikkek/115628-Noveli_a_szakmai_autonomiat_a_NAT.html
>       > Köznevelési szakértők szerint minden eddiginél több lehetőséget
>       > kapnak a pedagógusok, hogy saját elképzeléseiket megvalósítsák
>       > az órákon, az új Nemzeti alaptanterv (NAT) ugyanis bővíti a
>       > tanárok lehetőségeit. Gyakorló pedagógus forrásaink szerint az
>       > irodalom, a fizika és az informatika tananyaga is előremutatóan
>       > változott.
>       > 2020. február 19. 17:39
>       > [120193.jpg]
>       >
>       > A demokratizmus és szakmai autonómia nem csorbul, hanem éppen
>       > hogy szélesedik a megújult Nemzeti alaptanterv (NAT) által –
>       > hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Kozák András köznevelési
>       > szakértő, megbízott egyetemi oktató, gyakorló magyartanár.
>       > Szerinte a pedagógusok szabad mozgásterét jól példázza a
>       > szabadon felhasználható órakeret növekedése. 
>       >
>       > A 11. és 12. évfolyamon maximálisan szervezhető heti 34 órából
>       > egy igen jelentős részt, heti 10, illetve 9 órát minden iskola a
>       > nevelő testület saját döntése alapján szervezhet meg, olyan
>       > foglalkozásokra fordítva ezt az időt, ami az adott iskola
>       > pedagógiai programjában foglalt szakmai célok, a fenntartó, vagy
>       > éppen a szülők elvárásai alapján legfontosabbak. Ebben én
>       > mindenképpen lehetőséget látok, akárcsak a természettudományok
>       > összevont oktatásában. Üdvözlendő továbbá, hogy a kormányzat,
>       > respektálva a szakmai szervezetek véleményét, az óraszámok
>       > maximalizálásával csökkentette a diákok, tanárok terheit. Ennek
>       > szükségessége már a pedagógusok szakmai ellenőrzése
>       > (tanfelügyelet) során, sőt a Nemzeti Pedagógus Kar által
>       > kezdeményezett konzultációkon is kifejezésre jutott –
>       > fogalmazott.
>       >
>       > Az irodalom tananyaggal kapcsolatban a szakértő kiemelte:
>       > megfelelő arányokat képviselnek a NAT-ban azok a szerzők, akik
>       > átfogó képet adnak a magyar és világirodalom fejlődéséről. – A
>       > kötelező és ajánlott szerzőket támadó viták merőben politikai
>       > viták, amelyeknek a szakmaisághoz vajmi kevés köze van. El kell
>       > fogadni azt, hogy nemzeti köznevelés és nemzeti alaptanterv nem
>       > létezhet nemzettudat nélkül. Fontos eszmei cél, hogy pozitívan
>       > megvilágítsuk a diákok számára, mit jelent magyarnak lenni,
>       > mellesleg a köznevelési törvényből is levezethető, hogy a
>       > NAT-nak a nemzettudatosságot kell közvetítenie. Ha pedig magyar
>       > identitásuk miatt támadjuk a szerzőket, akkor Petőfit, Katonát
>       > vagy Balassit épp úgy lehetne kritizálni, mint az erdélyi
>       > szerzőket, sőt ennyi erővel az egész reformkori irodalmat vagy a
>       > Nyugat első nemzedékét kivehetnénk a tananyagból. Az pedig nem
>       > igaz, hogy a NAT-ban ne szerepelnének kortárs alkotások. A
>       > dokumentumban mintegy húsz alkalommal szerepel a kortárs szerzők
>       > fogalma, igaz, az egyes írókat, költőket nem nevesítik, de élő
>       > alkotókat igencsak problémás is lenne nevesíteni – hangsúlyozta
>       > Kozák András.
>       >
>       > Szerinte látszik, hogy a megújult NAT nagy hangsúlyt fektet az
>       > olvasóvá nevelésre, az olvasás megszerettetésére, ezért
>       > jelenhettek meg a tanulók lelkivilágához közelebb álló,
>       > olvasmányosabb, fordulatosabb művek is a tananyagban, mint
>       > például az Agatha Christie krimik. – A kötelező és ajánlott
>       > olvasmányokkal kapcsolatban fontos kiemelni azt is, hogy nem egy
>       > eltérést nem tűrő felsorolást látunk. A pedagógusok szabadon
>       > választható ifjúsági és meseregényekkel is kiegészíthetik a
>       > listát – fűzte hozzá a pedagógus, aki a NAT alapelveit értékelve
>       > kiemelte: jó, hogy az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése
>       > érdekében az iskola első időszakában nem a tudásanyag átadására,
>       > hanem az iskolai életre való felkészítésre, a szocializációra, a
>       > közösségi személyiségfejlesztésre került a hangsúly. Kitért arra
>       > is: nem igazak azok a vádak, amelyek szerint nem vonták be a
>       > szakmai nyilvánosságot a NAT készítésébe. – Határozattan
>       > cáfolom, hogy ne lett volna egyeztetés, én magam is számos
>       > konferencián vettem részt, amely a NAT előkészítéséről,
>       > bevezetéséről szólt – jegyezte meg.
>       >
>       > – Egy művész életművének értékelésekor nem az számít, hogy mit
>       > tesz a közéletben, például hogy milyen nyilatkozatai maradnak
>       > fenn, hanem az, hogy mit hoz létre – jelentette ki lapunknak
>       > Temesi Ferenc író. Szavai szerint tudatos ferdítés volt egyes
>       > körök részéről, hogy az üldözött zsidókat is bújtató Wass
>       > Albertet fasisztának állították be. Megjegyezte: Nyirő József az
>       > egyik legjelentősebb novellistánk, s bár Wassnak a jelentősége
>       > nem mérhető Tamási Áronéhoz, az erdélyi témájú A funtineli
>       > boszorkány című regényének nemzetközi elismertségét az is
>       > mutatja, hogy egyebek mellett románra is lefordították.
>       >
>       > A tananyag szabad megválasztására minden eddiginél több
>       > lehetőséget kapnak a pedagógusok, az új Nemzeti alaptanterv
>       > (NAT) szerint ugyanis az órakeret húsz százalékát szabadon,
>       > saját belátásuk szerint hasznosíthatják az intézmények – ezt már
>       > Piláth Károly kutatótanár mondta lapunknak az új tantervi
>       > szabályozás kapcsán. A fizika és informatika szakos pedagógus
>       > úgy látja, mindkét általa tanított szakterületen inkább az
>       > előrelépés dominál.
>       >
>       > – Szeretném hangsúlyozni, hogy én nem a szaktanárok, vagy egy
>       > iskola nevében, hanem csakis a saját nevemben nyilatkozom a
>       > tantervi változásokról, ellentétben a PDSZ-es és egyéb hangadó
>       > kollégákkal, akik úgy nyilatkoznak általában a tanárok nevében,
>       > mintha azok teljesen egységes álláspontot képviselnének.
>       > Meglátásom szerint a fizika tananyag végre igazodott a
>       > realitásokhoz, hiszen már valamikor kb. 25 évvel ezelőtt is
>       > elhangzott egy fizikatanári ankéton, hogy egy Science-típusú,
>       > interdiszciplináris tantárgy bevezetése lehet a követendő út,
>       > ami a közismert szaktanári létszámgondokon is enyhítene.
>       >
>       > Ennek keretei között például a maga egészében lehetne bemutatni
>       > a diákoknak a világ működését, ahogyan ezt már Marx György is
>       > megálmodta. A megújított NAT pedig erre teremt most lehetőséget
>       > – hangsúlyozta a pedagógus, aki szerint a gyerekekkel a fizikai
>       > gondolkodást már a 10 évfolyam előtt érdemes megismertetni, mert
>       > később már nehezebb felkelteni, fenntartani a korábban
>       > elvesztett diákok érdeklődését. – A NAT-ban leírt fizika
>       > tananyag mennyiségét a 10. évfolyamot követő fakultációs órák
>       > keretében lehet két tanév alatt megtanítani, ha motivált
>       > gyerekekről van szó. Akik nem ilyen irányban szeretnének
>       > továbbtanulni, azokat felesleges fizikával terhelni, ők
>       > válasszanak maguknak valamilyen más tantárgyat a mintának
>       > tekintett bezzeg országok már több éve létező gyakorlatának
>       > megfelelően – tette hozzá.
>       >
>       > A következő tanévtől már digitális kultúra néven futó,
>       > tartalmában is megújuló informatikaoktatás kapcsán kiemelte:
>       > örvendetes, hogy az óraszám emelésen túl a tantárgyhoz rendelt
>       > tartalom is kedvezően változott. – Régóta vágyott dolog
>       > valósulhat meg az informatika órákon, hiszen már nem az
>       > idejétmúlt felesleges tartalmakkal kell „szórakoztatnunk” a
>       > gyerekeket, hanem több kódolás, robotika, és izgalmas
>       > programelemek kerültek a tananyagba. Jó néhány iskolában
>       > egyébként már ma is dolgozhatnak például Lego robotokkal,
>       > mikrokontrollerekkel a tanulók, de a szaktanárok egy részének
>       > bizony sokat kell még tennie azért, hogy naprakész tudással
>       > rendelkezzen ezen a rohamtempóban változó területen –
>       > hangsúlyozta Piláth Károly.
>       >
>       > magyarnemzet.hu
>       >
>       >
>       > _______________________________________________
>       > Grem mailing list
>       > Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>       > http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>       >
>       >
>       > [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
>       > Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>       >
>       >_______________________________________________
>       Grem mailing list
>       Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>       http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> 
> 
> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
> 
>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról