[Grem] ismét a NAT / magyarnemzet.hu

2020. Feb. 28., P, 10:55:49 CET

Kedves Trixi!

Talán van megoldás a rejtélyre:

Nem lehet, hogy hivatalos körökben a hivatalos tiltakozást nevezik tiltakozásnak?  Ez gondolom valami pecsétes vagy legalábbis aláírt papíron megfelelő formában benyújtott dolgot jelenthet, amire lehet és néha kell is válaszolni, ami tehát a döntéshozási-felülvizsgálati folyamatba a megfelelő hivatalos úton becsatlakoztatható.

Nem lehet, hogy a többi „önjelölt tiltakozó” a hivatalok felől nézve nem tiltakozik, mert a tisztségviselő még csak nincs is milyen okiratra-beadványra válaszoljon, ha akarna is válaszolni?  Nem lehet, hogy ez valami olyasmi, mint amikor a rendőrség hivatalból nem kezd (és nem kezdhet) nyomozni, hacsak valaki vádat nem emel vagy bűnügyet nem jelent, vagy minimum (megfelelő hivatalos csatornán, ami a rendőrségnél egy telefonszám is lehet -- nem értek ehhez) a problémát nekik (és nem másnak) jelenti?

Onnan, a hivatal felől nézve azok, akik az utcán kiabálnak, akik nyilatkozgatnak, esetleg nyilvános leveleket írnak, vagy mondjuk a szomszédasszonynak vagy talán egy rangos nemzetközi újság riporterének, vagy akár egy brüsszeli bizottságnak szidják a döntést, ha komoly érvekkel teszik is -- szóval az ilyen megnyilatkozások a hivatal szempontjából nem számítanak tiltakozásnak, mert még csak válaszolni se lehet rájuk hivatalos minőségben?

Másik példa: én, Kis János, hiába tüntetek az utcán, hogy a társasházunkban a közös képviselő mit döntött, az a közös képviselő szempontjából nem számithat semmit.  Az számítana, ha a megfelelő formában beadványt terjesztek elő a következő társasházi közgyűlésen, esetleg feljelenteném a megfelelő formában.  A többi csak hőzöngés, politikai felhanggal vagy anélkül.

Csak eltűnődtem a soraidon...

Gyuszi

On Fri, 28 Feb 2020, Romhányi Beatrix wrote:

> Date: Fri, 28 Feb 2020 08:59:51 +0100
> From: Romhányi Beatrix <t.romhanyi at gmail.com>
> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> Subject: Re: [Grem] ismét a NAT / magyarnemzet.hu
> 
> Kedves Lista!
> Néhány napja a miniszter azt nyilatkozta a NAT-ról, hogy a tiltakozás csak
> elenyésző, az is főleg a magyar irodalom tanítását érinti és kifejezetten
> ideológiai alapú (pl. itt:https://hu.euronews.com/2020/02/25/kasler-szeptembertol-mar-az-uj-nat-szeri
> nt-tanitanak). Kásler miniszter úr szerint " összesen hét iskolából
> tiltakoztak a NAT bevezetése ellen, illetve néhány egyetemi oktató
> csatlakozott hozzájuk". Háttérként javaslom a linken található nyilatkozat
> elolvasását. Érdemes végignézni a szöveg alatti igen hosszú névsort is.
> https://budapest.piarista.hu/hirek/allasfoglalas-az-oktatas-mai-helyzeterol
> Üdvözlettel
> Trixi
> 
> 
> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
> 
> Romhányi Beatrix <t.romhanyi at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. febr. 20.,
> Cs, 0:08):
>       Kedves Lista!
> Piláth Károllyal nem szállnék vitába, a Trefort egyik meghatározó
> tanára, nyilván meglapozott a véleménye. A természettudományok
> integrált oktatásánál csak annyi kérdésem volna, hogy ha ez volt a cél
> és már régóta látszott az irány, akkor az elmúlt években miért nem
> képeztek az egyetemeken ilyen tanárokat, és miért nem indul ilyen
> képzés most szeptemberben sem? Ebben a pillanatban még nincs is ilyen
> képzési és kimeneti követelményrendszer, ami nélkül nem készíthető
> mintatanterv, anélkül meg nem lehet sem akkreditáltatni, sem
> meghirdetni a szakot. Mondhatnám: jó reggelt.
> A magyarról nyilatkozó Kozák András már problémásabb. Nem hiszem, hogy
> megalapozott véleményt tud mondani a középiskoláról, lévén egy
> általános iskola (http://zapor.obudainagylaszlo.hu/)
> igazgatóhelyettese. A neve mellett feltüntetett "megbízott egyetemi
> oktató" nyomára nem sikerült akadnom, nem tudom, hol tanít, de ezzel a
> háttérrel valószínűleg szakmódszertant a 10 féléves képzésben
> (általános iskolai tanár), illetve gyakorlatvezető lehet ugyanebben a
> képzésben. Ezt azért egyetemi oktatásnak nem nevezném. A FÜPI
> (Független Pedagógiai Intézet) nevű képződmény is érdekesen néz ki, ha
> az ember rákeres a neten.
> Mindettől függetlenül, hogy a szakértő saját területén maradjunk: 5-8.
> osztályban heti két óra jut az irodalomra, ehhez képest a NAT 58
> szerzőt és évente három részletesen feldolgozott kötelező olvasmányt
> ír elő. Ha nem marad el egyetlen óra sem, akkor a dolgozatokra
> felhasznált órákat leszámítva kb. 4,5 óra jut egy szerzőre átlagosan.
> Ráadásul kronologikus rendben gondolkodik, vagyis pl. Zrínyi Miklós
> Szigeti veszedelmével a gyermekcse mintha kissé korán találkozna (jobb
> esetben 7. osztályban, rosszabb esetben már hatodikban). Éljen az
> elmélyülés és az olvasásélmény erősítése.
> (Engem ezen felül az is érdekelne, hogy a nyelvtan tanítás keretében
> mit értenek a NAT szerzői azon, hogy 8. osztály végére a tanuló
> "etikusan és kritikusan használja a hagyományos papíralapú, illetve a
> világhálón található és egyéb digitális adatbázisokat", de ez már
> igazán csak kötözködés.)
> Amúgy a MN eljárást nem tartom túl etikusnak, egy fajsúlyos
> véleménnyel próbálnak hitelesíteni egy - mondjuk úgy - kevésbé
> fajsúlyosat.
> Szép estét!
> Trixi
> 
> 
> 
> 
> 
> 
> Emoke Greschik <greschem at gmail.com> ezt írta (időpont: 2020. febr.
> 19., Sze, 20:42):
>       Növeli a szakmai autonómiát a NAT
> https://gondola.hu/cikkek/115628-Noveli_a_szakmai_autonomiat_a_NAT.html
> Köznevelési szakértők szerint minden eddiginél több lehetőséget
> kapnak a pedagógusok, hogy saját elképzeléseiket megvalósítsák
> az órákon, az új Nemzeti alaptanterv (NAT) ugyanis bővíti a
> tanárok lehetőségeit. Gyakorló pedagógus forrásaink szerint az
> irodalom, a fizika és az informatika tananyaga is előremutatóan
> változott.
> 2020. február 19. 17:39
> [120193.jpg]
> 
> A demokratizmus és szakmai autonómia nem csorbul, hanem éppen
> hogy szélesedik a megújult Nemzeti alaptanterv (NAT) által –
> hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Kozák András köznevelési
> szakértő, megbízott egyetemi oktató, gyakorló magyartanár.
> Szerinte a pedagógusok szabad mozgásterét jól példázza a
> szabadon felhasználható órakeret növekedése. 
> 
> A 11. és 12. évfolyamon maximálisan szervezhető heti 34 órából
> egy igen jelentős részt, heti 10, illetve 9 órát minden iskola a
> nevelő testület saját döntése alapján szervezhet meg, olyan
> foglalkozásokra fordítva ezt az időt, ami az adott iskola
> pedagógiai programjában foglalt szakmai célok, a fenntartó, vagy
> éppen a szülők elvárásai alapján legfontosabbak. Ebben én
> mindenképpen lehetőséget látok, akárcsak a természettudományok
> összevont oktatásában. Üdvözlendő továbbá, hogy a kormányzat,
> respektálva a szakmai szervezetek véleményét, az óraszámok
> maximalizálásával csökkentette a diákok, tanárok terheit. Ennek
> szükségessége már a pedagógusok szakmai ellenőrzése
> (tanfelügyelet) során, sőt a Nemzeti Pedagógus Kar által
> kezdeményezett konzultációkon is kifejezésre jutott –
> fogalmazott.
> 
> Az irodalom tananyaggal kapcsolatban a szakértő kiemelte:
> megfelelő arányokat képviselnek a NAT-ban azok a szerzők, akik
> átfogó képet adnak a magyar és világirodalom fejlődéséről. – A
> kötelező és ajánlott szerzőket támadó viták merőben politikai
> viták, amelyeknek a szakmaisághoz vajmi kevés köze van. El kell
> fogadni azt, hogy nemzeti köznevelés és nemzeti alaptanterv nem
> létezhet nemzettudat nélkül. Fontos eszmei cél, hogy pozitívan
> megvilágítsuk a diákok számára, mit jelent magyarnak lenni,
> mellesleg a köznevelési törvényből is levezethető, hogy a
> NAT-nak a nemzettudatosságot kell közvetítenie. Ha pedig magyar
> identitásuk miatt támadjuk a szerzőket, akkor Petőfit, Katonát
> vagy Balassit épp úgy lehetne kritizálni, mint az erdélyi
> szerzőket, sőt ennyi erővel az egész reformkori irodalmat vagy a
> Nyugat első nemzedékét kivehetnénk a tananyagból. Az pedig nem
> igaz, hogy a NAT-ban ne szerepelnének kortárs alkotások. A
> dokumentumban mintegy húsz alkalommal szerepel a kortárs szerzők
> fogalma, igaz, az egyes írókat, költőket nem nevesítik, de élő
> alkotókat igencsak problémás is lenne nevesíteni – hangsúlyozta
> Kozák András.
> 
> Szerinte látszik, hogy a megújult NAT nagy hangsúlyt fektet az
> olvasóvá nevelésre, az olvasás megszerettetésére, ezért
> jelenhettek meg a tanulók lelkivilágához közelebb álló,
> olvasmányosabb, fordulatosabb művek is a tananyagban, mint
> például az Agatha Christie krimik. – A kötelező és ajánlott
> olvasmányokkal kapcsolatban fontos kiemelni azt is, hogy nem egy
> eltérést nem tűrő felsorolást látunk. A pedagógusok szabadon
> választható ifjúsági és meseregényekkel is kiegészíthetik a
> listát – fűzte hozzá a pedagógus, aki a NAT alapelveit értékelve
> kiemelte: jó, hogy az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése
> érdekében az iskola első időszakában nem a tudásanyag átadására,
> hanem az iskolai életre való felkészítésre, a szocializációra, a
> közösségi személyiségfejlesztésre került a hangsúly. Kitért arra
> is: nem igazak azok a vádak, amelyek szerint nem vonták be a
> szakmai nyilvánosságot a NAT készítésébe. – Határozattan
> cáfolom, hogy ne lett volna egyeztetés, én magam is számos
> konferencián vettem részt, amely a NAT előkészítéséről,
> bevezetéséről szólt – jegyezte meg.
> 
> – Egy művész életművének értékelésekor nem az számít, hogy mit
> tesz a közéletben, például hogy milyen nyilatkozatai maradnak
> fenn, hanem az, hogy mit hoz létre – jelentette ki lapunknak
> Temesi Ferenc író. Szavai szerint tudatos ferdítés volt egyes
> körök részéről, hogy az üldözött zsidókat is bújtató Wass
> Albertet fasisztának állították be. Megjegyezte: Nyirő József az
> egyik legjelentősebb novellistánk, s bár Wassnak a jelentősége
> nem mérhető Tamási Áronéhoz, az erdélyi témájú A funtineli
> boszorkány című regényének nemzetközi elismertségét az is
> mutatja, hogy egyebek mellett románra is lefordították.
> 
> A tananyag szabad megválasztására minden eddiginél több
> lehetőséget kapnak a pedagógusok, az új Nemzeti alaptanterv
> (NAT) szerint ugyanis az órakeret húsz százalékát szabadon,
> saját belátásuk szerint hasznosíthatják az intézmények – ezt már
> Piláth Károly kutatótanár mondta lapunknak az új tantervi
> szabályozás kapcsán. A fizika és informatika szakos pedagógus
> úgy látja, mindkét általa tanított szakterületen inkább az
> előrelépés dominál.
> 
> – Szeretném hangsúlyozni, hogy én nem a szaktanárok, vagy egy
> iskola nevében, hanem csakis a saját nevemben nyilatkozom a
> tantervi változásokról, ellentétben a PDSZ-es és egyéb hangadó
> kollégákkal, akik úgy nyilatkoznak általában a tanárok nevében,
> mintha azok teljesen egységes álláspontot képviselnének.
> Meglátásom szerint a fizika tananyag végre igazodott a
> realitásokhoz, hiszen már valamikor kb. 25 évvel ezelőtt is
> elhangzott egy fizikatanári ankéton, hogy egy Science-típusú,
> interdiszciplináris tantárgy bevezetése lehet a követendő út,
> ami a közismert szaktanári létszámgondokon is enyhítene.
> 
> Ennek keretei között például a maga egészében lehetne bemutatni
> a diákoknak a világ működését, ahogyan ezt már Marx György is
> megálmodta. A megújított NAT pedig erre teremt most lehetőséget
> – hangsúlyozta a pedagógus, aki szerint a gyerekekkel a fizikai
> gondolkodást már a 10 évfolyam előtt érdemes megismertetni, mert
> később már nehezebb felkelteni, fenntartani a korábban
> elvesztett diákok érdeklődését. – A NAT-ban leírt fizika
> tananyag mennyiségét a 10. évfolyamot követő fakultációs órák
> keretében lehet két tanév alatt megtanítani, ha motivált
> gyerekekről van szó. Akik nem ilyen irányban szeretnének
> továbbtanulni, azokat felesleges fizikával terhelni, ők
> válasszanak maguknak valamilyen más tantárgyat a mintának
> tekintett bezzeg országok már több éve létező gyakorlatának
> megfelelően – tette hozzá.
> 
> A következő tanévtől már digitális kultúra néven futó,
> tartalmában is megújuló informatikaoktatás kapcsán kiemelte:
> örvendetes, hogy az óraszám emelésen túl a tantárgyhoz rendelt
> tartalom is kedvezően változott. – Régóta vágyott dolog
> valósulhat meg az informatika órákon, hiszen már nem az
> idejétmúlt felesleges tartalmakkal kell „szórakoztatnunk” a
> gyerekeket, hanem több kódolás, robotika, és izgalmas
> programelemek kerültek a tananyagba. Jó néhány iskolában
> egyébként már ma is dolgozhatnak például Lego robotokkal,
> mikrokontrollerekkel a tanulók, de a szaktanárok egy részének
> bizony sokat kell még tennie azért, hogy naprakész tudással
> rendelkezzen ezen a rohamtempóban változó területen –
> hangsúlyozta Piláth Károly.
> 
> magyarnemzet.hu
> 
> 
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> 
> 
> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
> 
>