[Grem] ismét a NAT / magyarnemzet.hu

[Emoke Greschik]

 *Növeli a szakmai autonómiát a NAT*
https://gondola.hu/cikkek/115628-Noveli_a_szakmai_autonomiat_a_NAT.html
*Köznevelési szakértők szerint minden eddiginél több lehetőséget kapnak a
pedagógusok, hogy saját elképzeléseiket megvalósítsák az órákon, az új
Nemzeti alaptanterv (NAT) ugyanis bővíti a tanárok lehetőségeit. *Gyakorló
pedagógus forrásaink szerint *az irodalom, a fizika és az informatika
tananyaga is előremutatóan változott. *
2020. február 19. 17:39
<https://gondola.hu/cikkek/115628-Noveli_a_szakmai_autonomiat_a_NAT.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/115628-Noveli_a_szakmai_autonomiat_a_NAT.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/115628-Noveli_a_szakmai_autonomiat_a_NAT.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/115628-Noveli_a_szakmai_autonomiat_a_NAT.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/115628-Noveli_a_szakmai_autonomiat_a_NAT.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/115628-Noveli_a_szakmai_autonomiat_a_NAT.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/115628-Noveli_a_szakmai_autonomiat_a_NAT.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/115628-Noveli_a_szakmai_autonomiat_a_NAT.html#>

*A demokratizmus és szakmai autonómia nem csorbul, hanem éppen hogy
szélesedik a megújult Nemzeti alaptanterv (NAT) által *– hangsúlyozta a
Magyar Nemzetnek *Kozák András köznevelési szakértő, megbízott egyetemi
oktató, gyakorló magyartanár. Szerinte a pedagógusok szabad mozgásterét jól
példázza a szabadon felhasználható órakeret növekedése. *

*A 11. és 12. évfolyamon maximálisan szervezhető heti 34 órából egy igen
jelentős részt, heti 10, illetve 9 órát minden iskola a nevelő testület
saját döntése alapján szervezhet meg, olyan foglalkozásokra fordítva ezt az
időt, ami az adott iskola pedagógiai programjában foglalt szakmai célok, a
fenntartó, vagy éppen a szülők elvárásai alapján legfontosabbak*. Ebben én
mindenképpen lehetőséget látok, akárcsak a természettudományok összevont
oktatásában. Üdvözlendő továbbá, hogy a kormányzat, respektálva a szakmai
szervezetek véleményét, az óraszámok maximalizálásával csökkentette a
diákok, tanárok terheit. Ennek szükségessége már a pedagógusok szakmai
ellenőrzése (tanfelügyelet) során, sőt a Nemzeti Pedagógus Kar által
kezdeményezett konzultációkon is kifejezésre jutott – fogalmazott.

Az irodalom tananyaggal kapcsolatban *a szakértő kiemelte: megfelelő
arányokat képviselnek a NAT-ban azok a szerzők, akik átfogó képet adnak a
magyar és világirodalom fejlődéséről. – A kötelező és ajánlott szerzőket
támadó viták merőben politikai viták*, amelyeknek a szakmaisághoz vajmi
kevés köze van.* El kell fogadni azt, hogy nemzeti köznevelés és nemzeti
alaptanterv nem létezhet nemzettudat nélkül. Fontos eszmei cél, hogy
pozitívan megvilágítsuk a diákok számára, mit jelent magyarnak lenni,
mellesleg a köznevelési törvényből is levezethető, hogy a NAT-nak a
nemzettudatosságot kell közvetítenie. *Ha pedig magyar identitásuk miatt
támadjuk a szerzőket, akkor Petőfit, Katonát vagy Balassit épp úgy lehetne
kritizálni, mint az erdélyi szerzőket, sőt ennyi erővel az egész reformkori
irodalmat vagy a Nyugat első nemzedékét kivehetnénk a tananyagból. Az pedig
nem igaz, hogy a NAT-ban ne szerepelnének kortárs alkotások.* A
dokumentumban mintegy húsz alkalommal szerepel a kortárs szerzők fogalma,
igaz, az egyes írókat, költőket nem nevesítik, de élő alkotókat igencsak
problémás is lenne nevesíteni* – hangsúlyozta Kozák András.

Szerinte látszik, hogy *a megújult NAT nagy hangsúlyt fektet az olvasóvá
nevelésre, az olvasás megszerettetésére, ezért jelenhettek meg a tanulók
lelkivilágához közelebb álló, olvasmányosabb, fordulatosabb művek is a
tananyagban, mint például az Agatha Christie krimik*. – A kötelező és
ajánlott olvasmányokkal kapcsolatban fontos kiemelni azt is, hogy nem egy
eltérést nem tűrő felsorolást látunk.* A pedagógusok szabadon választható
ifjúsági és meseregényekkel is kiegészíthetik a listát *– fűzte hozzá a
pedagógus, aki a NAT alapelveit értékelve kiemelte: jó, hog*y az
óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében *az iskola első időszakában
nem a tudásanyag átadására, hanem *az iskolai életre való felkészítésre, a
szocializációra, a közösségi személyiségfejlesztésre került a hangsúly.*
Kitért arra is: nem igazak azok a vádak, amelyek szerint nem vonták be a
szakmai nyilvánosságot a NAT készítésébe. *– Határozattan cáfolom, hogy ne
lett volna egyeztetés, én magam is számos konferencián vettem részt, amely
a NAT előkészítéséről, bevezetéséről szólt *– jegyezte meg.

– Egy művész életművének értékelésekor nem az számít, hogy mit tesz a
közéletben, például hogy milyen nyilatkozatai maradnak fenn, hanem az, hogy
mit hoz létre – jelentette ki lapunknak Temesi Ferenc író. Szavai szerint
tudatos ferdítés volt egyes körök részéről, hogy az üldözött zsidókat is
bújtató Wass Albertet fasisztának állították be. Megjegyezte: Nyirő József
az egyik legjelentősebb novellistánk, s bár Wassnak a jelentősége nem
mérhető Tamási Áronéhoz, az erdélyi témájú A funtineli boszorkány című
regényének nemzetközi elismertségét az is mutatja, hogy egyebek mellett
románra is lefordították.

A* tananyag szabad megválasztására minden eddiginél több lehetőséget kapnak
a pedagógusok, az új Nemzeti alaptanterv (NAT) szerint ugyanis az órakeret
húsz százalékát szabadon, saját belátásuk szerint hasznosíthatják az
intézmények* – ezt már Piláth Károly kutatótanár mondta lapunknak az új
tantervi szabályozás kapcsán. *A fizika és informatika szakos pedagógus úgy
látja, mindkét általa tanított szakterületen inkább az előrelépés dominál.*

– Szeretném hangsúlyozni, hogy *én nem a szaktanárok, vagy egy iskola
nevében, hanem csakis a saját nevemben nyilatkozom a tantervi
változásokról, ellentétben a PDSZ-es és egyéb hangadó kollégákkal, akik úgy
nyilatkoznak általában a tanárok nevében, mintha azok teljesen egységes
álláspontot képviselnének. **Meglátásom szerint a fizika tananyag végre
igazodott a realitásokhoz, hiszen már valamikor kb. 25 évvel ezelőtt is
elhangzott egy fizikatanári ankéton, hogy egy Science-típusú,
interdiszciplináris tantárgy bevezetése lehet a követendő út, ami a
közismert szaktanári létszámgondokon is enyhítene.*

Ennek keretei között például a maga egészében lehetne bemutatni a diákoknak
a világ működését, ahogyan ezt már Marx György is megálmodta. A megújított
NAT pedig erre teremt most lehetőséget – hangsúlyozta a pedagógus, aki
szerint *a gyerekekkel a fizikai gondolkodást már a 10 évfolyam előtt
érdemes megismertetni, mert később már nehezebb felkelteni, fenntartani a
korábban elvesztett diákok érdeklődését. – A NAT-ban leírt fizika tananyag
mennyiségét a 10. évfolyamot követő fakultációs órák keretében lehet két
tanév alatt megtanítani, ha motivált gyerekekről van szó.* Akik nem ilyen
irányban szeretnének továbbtanulni, azokat felesleges fizikával terhelni,
ők válasszanak maguknak valamilyen más tantárgyat a mintának tekintett
bezzeg országok már több éve létező gyakorlatának megfelelően – tette hozzá.

*A következő tanévtől már digitális kultúra néven futó, tartalmában is
megújuló informatikaoktatás kapcsán kiemelte: örvendetes, hogy az óraszám
emelésen túl a tantárgyhoz rendelt tartalom is kedvezően változott*. –
Régóta vágyott dolog valósulhat meg az informatika órákon, hiszen *már nem
az idejétmúlt felesleges tartalmakkal kell „szórakoztatnunk” a gyerekeket,
hanem több kódolás, robotika, és izgalmas programelemek kerültek a
tananyagba. Jó néhány iskolában egyébként már ma is dolgozhatnak például
Lego robotokkal, mikrokontrollerekkel a tanulók, de a szaktanárok egy
részének bizony sokat kell még tennie azért, hogy naprakész tudással
rendelkezzen ezen a rohamtempóban változó területen *– hangsúlyozta Piláth
Károly.
magyarnemzet.hu
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200219/a7c72268/attachment.html>