[Grem] R.de Mattei katolikus történész: Ferenc pápa, Orbán, Trump, védőfalak, barbárok

[Emoke Greschik]

 Roberto de Mattei: Vissza kell térnünk civilizációnk keresztény gyökereihez
<https://mandiner.hu/cikk/20200219_roberto_di_mattei>
https://mandiner.hu/cikk/20200219_roberto_di_mattei

*Írta: Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely> *
„Örök alapelvek szerint kellene élnünk, gondolkodnunk, politizálnunk” –
vallja Roberto de Mattei. Az olasz történészt a nemzeti konzervativizmus
konferenciáján kérdeztük Rómában*: Ferenc pápa, Orbán és Trump politikája
és álláspontjai is szóba kerültek. Interjúnk!*

Egy nemzeti konzervativizmusról szóló konferencián vagyunk itt Rómában.
Milyen a viszony ma a nemzeti konzervativizmus képviselői és a pápaság
között?

*Paradox helyzetben vagyunk, mert normál esetben a pápa a világ morális és
spirituális vezetője, és mellette vannak más politikai vezetők. Most
viszont Ferenc pápa politikai vezér szeretne lenni, és olyan politikai
kérdésekkel foglalkozik, mint a bevándorlás, a morális kérdések helyett.
Donald Trump viszont részt vett az abortuszellenes Élet Menetén
Washingtonban, azaz úgy tűnik, hogy kezd érdeklődni a politikai kérdések
morális aspektusa iránt. Szerintem nagyon fontos a morális és politikai
kérdések közötti kapcsolat: a politikának mindig tisztelnie kellene pár
abszolút, egyetemes morális értéket. Nagyra értékelem a nemzeti
szuverenitást, de úgy gondolom, vannak olyan morális és vallási
megfontolások, amelyek magasabb rendűek a szuverenitásnál.*

*Milyennek értékeli Ferenc pápaságát?*

*Nemrég Ferenc pápa bejelentette, hogy szívesen találkozna Luiz
Inácio Lula da Silva volt brazil elnökkel, akit hazájában korrupcióért
börtönöztek be. Ez elég egyértelmű politikai üzenet. Viszont sosem akart
találkozni Asia Bibivel, akit keresztény hite miatt üldöztek Pakisztánban,
és majdnem ki is végezték miatta, mivel halálra ítélték, csak aztán
megmenekült. Bibivel találkozni valódi morális és vallási üzenet lett
volna. Lulával találkozni politikai üzenet. Levonhatjuk a következtetést:
Ferenc pápa a nemzetközi baloldal politikai vezetőjeként tekint magára.
Tisztelem Ferenc pápát, de nem tudom követni őt ezen az úton. *

Yoram Hazony izraeli tudós azt írja *A nacionalizmus erénye* című
kötetében, hogy ma kibontakozik az ellenállás a globalista liberalizmus
ellen. Ugyanakkor Hazony nem támogatja azt a jelenséget, amelyet ő
„neokatolicizmusnak” nevez, s amit úgyszintén globalistának tart. Ön mint
katolikus történész, hogyan vélekedik erről?

Nem osztom az álláspontját, mivell* létezhet jó globalizmus.*

*A középkorban például egy jó értelemben vett globalizmus uralta a nyugati
világot. A nemzetek, hagyományok, szokások és nyelvek között nagyobb
különbség volt, mint most, de az egészet áthatotta a keresztény vallás és
keresztény kultúra. Már akkor is volt egyetemjárás, amit nem a modern
Erasmus-program talált ki. S nagyjából ugyanazt tanulhattad Párizsban és
Bolognában. A sok uralkodónak ugyanaz volt a vallása. Ma épp fordítva van,
a társadalmak fragmentálódnak. A szuverenitás megerősítése ugyan szükséges,
de nem hiszem, hogy önmagában elég lesz. Vissza kell térnünk civilizációnk
keresztény gyökereihez ahelyett, hogy posztmodern illúziókat követnénk. *

*Visszatekerné az órát, visszatérve a középkorba?*

Amikor a középkorhoz való visszatérésről beszélek, természetesen *nem azt
mondom, hogy pont ugyanúgy kellene felépülnie a társadalomnak, mint akkor,
vagy hogy vissza kellene csinálni a technikai változásokat, amelyek azóta
bekövetkeztek. Pusztán arra gondolok, hogy örök alapelvek szerint kellene
élnünk, gondolkodnunk, politizálnunk,  **amelyekre a középkor is épített. A
reneszánsz humanistái az ókori görögökhöz és a rómaiakhoz akartak
visszatérni. De az erre alapozó 15-16. század nem visszatért az ókorba,
hanem teljesen új korszak volt. Én is hasonlóra utalok a középkorral
kapcsolatban: a jövő társadalma nem másolhatja le egy az egyben a francia
forradalom előtti európai társadalmakat. Ami fontos, hogy a francia
forradalom előtti intézményekre és alapokra építsünk, mint a család, a
magántulajdon, a nemzet és az állam, a vallás – ezek örök értékek, nem csak
történelmiek, s ezek alapozhatnak meg egy új társadalmat. *

*Orbán Viktor is felszólalt a konferencián: mit gondol a kormányzásáról?*

*Nagyon pozitívan vélekedem róla. Gyakran hallom, hogy az Orbán és a Trump
által épített falak olyanok, mint a berlini fal, és inkább hidakat kell
építeni. De szerintem alapvető különbség van a berlini fal, a vasfüggöny,
illetve Orbán és Trump falai közt. A berlini fal megakadályozta, hogy a
német polgárok elhagyják a kommunista diktatúrát. Orbán és Trump falai nem
arra vannak, hogy a saját polgáraikat megakadályozzák abban, hogy elhagyják
hazájukat, hanem azt akadályozzák meg, hogy a barbárok új inváziója
elfoglalja ezeket az országokat. Hadrianus római császár fala is híres, ami
úgyszintén a barbárok ellen védte a rómaiakat. Annak a falnak a maradványai
a szimbólumai a Római Birodalom hatalmának és annak, hogy** a birodalom
képes volt megvédeni saját identitását a barbárokkal szemben.  **Hadrianus,
Orbán és Trump fala identitásvédő fal,* *a hidak pedig el akarják mosni
ezeket az identitásokat. *

*Van olyan, hogy populizmus? Vagy ez egy új kifejezés valamire, amiben
semmi új nincs?*

*A populizmus mindent és semmit is jelenthet. Nem szeretem használni.*


*Roberto de Mattei* (1948) katolikus történész a római Sapienza Egyetemen
tanult politikatudományt. Plinio Corrêa de Oliveira brazil tradicionalista
gondolkodó tanítványának tartja magát. Különösen a 16. és a 20. század
történelmére koncentrál, elsősorban a politikai és vallási eszmék érdeklik.
Tanított történelmet a Cassinói Egyetemen, valamint a Krisztus Légiója
római egyetemén. Keresztény gyökerek (Radici Cristiane) című programját
azért szüntették meg a Radio Marián, mert egyre kritikusabb lett Ferenc
pápával szemben. Elnöke a Lepanto Alapítványnak, számos más intézet tagja,
több folyóirat szerzője, a *Radici Cristiane* című havilap szerkesztője.
2002-2006 között az olasz kormány külpolitikai tanácsadója volt. Több pápai
tanács munkájában is részt vett, munkájáért a Szentszék kitüntette a Nagy
Szent Gergely-renddel. Tizenhat könyve közül az utolsó, 2010-es a II.
vatikáni zsinatról szól. Matteivel a nemzeti konzervativizmusról szóló
római konferencián
<https://mandiner.hu/tag/r%C3%B3ma?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202002>
 beszélgettünk.

*Fotók: Földházi Árpád*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200219/bc5260c9/attachment.html>