<div dir="ltr">
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20200219_roberto_di_mattei">Roberto de Mattei: Vissza kell térnünk civilizációnk keresztény gyökereihez</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin:10px 0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20200219_roberto_di_mattei">https://mandiner.hu/cikk/20200219_roberto_di_mattei</a></div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><img src="https://mandiner.hu/attachment/0335/334302_img_9666_ld_300.jpg" style="width: 120px; margin-right: 15px; border: 4px solid rgb(224, 224, 217);"> <br><b>Írta: <a href="https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely">Szilvay Gergely</a> </b></div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
</div>
<div id="gmail-articlecontent"><div class="gmail-lead">
<span style="background-color:rgb(255,255,255)">„Örök alapelvek szerint kellene élnünk, gondolkodnunk,
politizálnunk” – vallja Roberto de Mattei. Az olasz történészt a nemzeti
konzervativizmus konferenciáján kérdeztük Rómában<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>: Ferenc pápa, Orbán
és Trump politikája és álláspontjai is szóba kerültek. Interjúnk!</b></span></span></div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><div class="gmail-text"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Egy nemzeti
konzervativizmusról szóló konferencián vagyunk itt Rómában. Milyen a
viszony ma a nemzeti konzervativizmus képviselői és a pápaság között?</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Paradox helyzetben vagyunk, mert normál esetben a pápa a világ
morális és spirituális vezetője, és mellette vannak más politikai
vezetők. Most viszont Ferenc pápa politikai vezér szeretne lenni, és
olyan politikai kérdésekkel foglalkozik, mint a bevándorlás, a morális
kérdések helyett. Donald Trump viszont részt vett az abortuszellenes
Élet Menetén Washingtonban, azaz úgy tűnik, hogy kezd érdeklődni a
politikai kérdések morális aspektusa iránt. Szerintem nagyon fontos a
morális és politikai kérdések közötti kapcsolat: a politikának mindig
tisztelnie kellene pár abszolút, egyetemes morális értéket. Nagyra
értékelem a nemzeti szuverenitást, de úgy gondolom, vannak olyan morális és vallási megfontolások, amelyek magasabb rendűek a szuverenitásnál.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Milyennek értékeli Ferenc pápaságát?</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Nemrég Ferenc pápa bejelentette, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szívesen találkozna</span> Luiz
Inácio Lula da Silva volt brazil elnökkel, akit hazájában <span style="background-color:rgb(234,209,220)">korrupcióért
</span>börtönöztek be. Ez elég egyértelmű politikai üzenet. Viszont <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sosem akart
találkozn</span>i <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Asia Bibivel, akit keresztény hite </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">miatt üldöztek
</span>Pakisztánban, és majdnem ki is végezték miatta, mivel halálra ítélték,
csak aztán megmenekült.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Bibivel találkozni valódi morális és vallási
üzenet lett <span style="background-color:rgb(234,209,220)">volna.</span> </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Lulával találkozni politikai üzenet.</span> Levonhatjuk a
következtetést: Ferenc pápa <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a nemzetközi baloldal</span> politikai vezetőjeként
tekint magára. Tisztelem Ferenc pápát, de nem tudom követni őt <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ezen az
úton. </span></b></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Yoram Hazony izraeli tudós azt írja <em>A nacionalizmus erénye</em>
című kötetében, hogy ma kibontakozik az ellenállás a globalista
liberalizmus ellen. Ugyanakkor Hazony nem támogatja azt a jelenséget,
amelyet ő „neokatolicizmusnak” nevez, s amit úgyszintén globalistának
tart. Ön mint katolikus történész, hogyan vélekedik erről?</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Nem osztom az álláspontját, mivel</span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">l<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> létezhet jó globalizmus.</b></span></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A középkorban például egy jó értelemben vett globalizmus uralta a
nyugati világot. A nemzetek, hagyományok, szokások és nyelvek között
nagyobb különbség volt, mint most, de az egészet áthatotta a keresztény
vallás és keresztény kultúra. Már akkor is volt egyetemjárás, amit nem a
modern Erasmus-program talált ki. S nagyjából ugyanazt tanulhattad
Párizsban és Bolognában. A sok uralkodónak ugyanaz volt a vallása. Ma
épp fordítva van, a társadalmak fragmentálódnak. A szuverenitás
megerősítése ugyan szükséges, de nem hiszem, hogy önmagában elég lesz.
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">Vissza kell térnünk civilizációnk keresztény gyökereihez ahelyett,</span> hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)">
posztmodern illúziókat követnénk.</span> </b></span></p>
<p style="text-align:center"><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/02/20200204_FA_0703%20%281%29.jpg" style="margin-right: 0px;" width="485" height="323"></p>
<p><strong><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Visszatekerné az órát, visszatérve a középkorba</span>?</strong></p>
<p>Amikor a középkorhoz való visszatérésről beszélek, természetesen <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>nem
azt mondom, hogy pont ugyanúgy kellene felépülnie a társadalomnak, mint
akkor, vagy hogy vissza kellene csinálni a technikai változásokat,
amelyek azóta bekövetkeztek. Pusztán arra gondolok, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">örök alapelvek szerint kellene élnünk, gondolkodnunk, politizálnunk, </span></b></span><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">amelyekre a középkor is épített. A reneszánsz humanistái az ókori
görögökhöz és a rómaiakhoz akartak visszatérni. De az erre alapozó
15-16. század nem visszatért az ókorba, hanem teljesen új korszak volt.
Én is hasonlóra utalok a középkorral kapcsolatban: a jövő társadalma nem
másolhatja le egy az egyben a francia forradalom előtti európai
társadalmakat. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ami fontos, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a francia forradalom</span> előtti
intézményekre és alapokra építsünk, mint a család, a magántulajdon, a
nemzet és az állam, a vallás – ezek örök értékek,</span> nem csak történelmiek,
s <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ezek alapozhatnak meg egy új társadalmat.</span> </span></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>Orbán Viktor is felszólalt a konferencián: mit gondol a kormányzásáról?</strong></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Nagyon pozitívan vélekedem róla</span>. Gyakran hallom, hogy az Orbán és a
Trump által épített falak olyanok, mint a berlini fal, és inkább hidakat
kell építeni. De szerintem alapvető különbség van a berlini fal, a
vasfüggöny, illetve Orbán és Trump falai közt. A berlini fal
megakadályozta, hogy a német polgárok elhagyják a kommunista diktatúrát.<span style="background-color:rgb(255,242,204)">
Orbán és Trump falai </span>nem arra vannak, hogy a saját polgáraikat
megakadályozzák abban, hogy elhagyják hazájukat, hanem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">azt<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">akadályozzák
meg, </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">hogy a barbárok új inváziója elfoglalja</span> ezeket az országokat.
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">Hadrianus római császár fala is </span>híres, ami úgyszintén <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a barbárok</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ellen
védte </span>a rómaiakat. Annak a falnak a maradványai a szimbólumai a Római
Birodalom hatalmának és annak, hogy</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a birodalom képes volt megvédeni saját identitását a barbárokkal szemben. </b></span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Hadrianus, Orbán és Trump fala identitásvédő fal,</span></b> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a hidak pedig el akarják mosni <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ezeket az identitásokat. </span></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>Van olyan, hogy populizmus? Vagy ez egy új kifejezés valamire, amiben semmi új nincs?</strong></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A populizmus mindent és semmit is jelenthet. Nem szeretem használni.</b></span></p>
<p style="text-align:center"><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/02/20200204_FA_0628.png" style="margin-right: 0px;" width="194" height="129"></p>
<p> </p>
<div style="background:rgb(238,238,238) none repeat scroll 0% 0%;border:1px solid rgb(204,204,204);padding:5px 10px"><strong>Roberto de Mattei</strong>
(1948) katolikus történész a római Sapienza Egyetemen tanult
politikatudományt. Plinio Corrêa de Oliveira brazil tradicionalista
gondolkodó tanítványának tartja magát. Különösen a 16. és a 20. század
történelmére koncentrál, elsősorban a politikai és vallási eszmék
érdeklik. Tanított történelmet a Cassinói Egyetemen, valamint a Krisztus
Légiója római egyetemén. Keresztény gyökerek (Radici Cristiane) című
programját azért szüntették meg a Radio Marián, mert egyre kritikusabb
lett Ferenc pápával szemben. Elnöke a Lepanto Alapítványnak, számos más
intézet tagja, több folyóirat szerzője, a <em>Radici Cristiane</em> című
havilap szerkesztője. 2002-2006 között az olasz kormány külpolitikai
tanácsadója volt. Több pápai tanács munkájában is részt vett, munkájáért
a Szentszék kitüntette a Nagy Szent Gergely-renddel. Tizenhat könyve
közül az utolsó, 2010-es a II. vatikáni zsinatról szól. Matteivel a <a target="_blank" href="https://mandiner.hu/tag/r%C3%B3ma?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202002">nemzeti konzervativizmusról szóló római konferencián</a> beszélgettünk.</div>
<p style="text-align:right"><em>Fotók: Földházi Árpád</em></p>
</div></div>
</div>