[Grem] Erdő P. bíboros a házasság felbonthatatlanságáról, az érvényes házasságon kivül élők pasztorációjáról, stb.
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2020. Feb. 18., K, 17:15:03 CET
Erdő Péter bíboros úr állásfoglalása(i) ...............
<https://katolikusvalasz.blog.hu/2017/04/20/erdo_peter_biboros_ur_allasfoglalasa_az_ujrahazasodottak_aldozasarol_908>
<https://1.bp.blogspot.com/-whtls51PZg8/WKhx_SFpxSI/AAAAAAAADZk/s18b0qXFulkP1sNTTbedgkGw79MZtw8ZQCLcB/s1600/erd%25C5%2591.jpg>
*"Ami az elváltakat és polgárilag újraházasodottakat illeti, helyes a
lelkipásztori kísérésük – ez a kísérés azonban nem hagy kétséget a házasság
felbonthatatlanságának igazsága felől, amelyet maga Jézus tanított. Isten
irgalmassága bocsánatot kínál fel a bűnösnek, de megtérést kíván." **(*Erdő
Péter)
https://katolikusvalasz.blog.hu/2017/04/20/erdo_peter_biboros_ur_allasfoglalasa_az_ujrahazasodottak_aldozasarol_908
*(Ez a bejegyzés régi oldalunkon már megjelent, de fontossága miatt
szerettük volna átmenteni és hivatkozhatóvá tenni az új oldalon is.)*
A világegyház baljós helyzetére tekintettel fontos értékelnünk és
megszívlelnünk Erdő Péter bíboros álláspontját az úgynevezett
Kasper-javaslattal kapcsolatban, amely javaslat látszólag irgalmasan ad új
esélyt azoknak, akiknek a házassága valamiért zátonyra futott, ám valójában
Isten hatodik parancsának, és az Egyház házasságról és szexualitásról szóló
tanításának a feladását jelenti, lelki veszélybe sodorva a híveket, a
szentségek kiszolgáltatóit, és a hit tanítóit egyaránt.
A Ferenc pápa Amoris Laetitiájában sejtetett Kasper-javaslat miatt egy év
leforgása alatt olyan helyzetben találjuk magunkat katolikusként, hogy az
Egyház egyetemes hite hivatalosan is országról országra, egyházmegyéről
egyházmegyére változni látszik. Az argentin
<http://katolikusvalasz.blogspot.hu/2016/09/aldozhatnak-az-ujrahazasodottak-nincs.html>,
a római
<http://katolikusvalasz.blogspot.hu/2016/10/egyhaz-az-amoris-laetitia-lejtojen.html>,
a német
<http://katolikusvalasz.blogspot.nl/2017/02/a-nemet-puspokok-is-engedelyezik-az.html>,
a máltai
<http://katolikusvalasz.blogspot.nl/2017/01/malta-is-elsullyedt-az-amoris-haboruban.html>
példák
mutatják, hogy bizonyos püspökök készek hivatalosan is ellene mondani Jézus
tanításának és az Egyház világosan kifejtett, definitív hitének (lásd itt
<http://katolikusvalasz.blogspot.hu/2017/02/hittani-kongregacio-level-katolikus.html>,
itt
<http://katolikusvalasz.blogspot.hu/2017/02/hittani-kongregacio-valaszok-kasper.html>,
itt <http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=202> és itt
<http://www.katolikus.hu/kek/kek02331.html>).
Ennek tükrében nagyra kell tartanunk, hogy *Erdő Péter bíborosunk többször
is világossá tette hithű álláspontját mind interjúkban, mind a szinódusi
atyák és Ferenc pápa előtt is - nem mellesleg a családszinódusok
főrelátoraként*. Megjegyzendő, hogy az Amoris Laetitia megjelenése óta a
magyar bíboros nem nyilatkozott a kérdésben; megtette azonban
segédpüspöke, Székely
János
<http://www.karizmatikus.hu/noha/olvasnivalo/5067-szekely-janos-puespoek-ferenc-paparol.html>,
aki mérvadónak a Hittani Kongregáció prefektusának, Müller bíborosnak az
értelmezését jelölte meg. Ez valójában Erdő Péter és a magyar egyház
álláspontja a kérdésben: az Amoris Laetitia nem akarja megváltoztatni sem a
jogot, sem a tanítást, sem a szentségi gyakorlatot, ha ugyanis ez lenne a
célja, akkor ezt világosan ki kellene fejeznie, nem pedig egy homályos
lábjegyzetben
<http://katolikusvalasz.blogspot.hu/2016/05/mit-kezdjunk-az-amoris-laetitiaval.html>
utalnia rá. Tudomásunk van róla, hogy Erdő Péter ezt mondja a papjainak és
a híveknek, ha kérdezik, és a Magyar Kurír is, ami (általunk vitatott
gyakorlatként) minél több részlettől és konfliktustól igyekszik megkímélni
a magyar katolikus közvéleményt - akár az olvasói hozzászólások cenzúrázása
és az olvasók tömeges kitiltása árán is. A Kurír egyedül Müller bíboros
azon interjúját
<http://www.magyarkurir.hu/hirek/muller-biboros-az-amoris-laetitia-osszhangban-all-az-egyhaz-tanitasaval>
hozta le a témában, amiben ezt az értelmezést kifejti.
Természetesen a Kasper-javaslat nem azért rossz, mert azt az Amoris
Laetitia nem még egyértelműbben propagálja, hanem eleve rossz, amit ha maga
a pápa tanítana is
<http://katolikusvalasz.blogspot.hu/2017/02/muller-biboros-sem-papanak-sem-egy.html>,
sem lenne elfogadható igaz tanításként és helyes gyakorlatként. *Az
alábbiakban összegyűjtöttük Erdő Péter nyilvánosan fellelhető
megnyilatkozásait azzal kapcsolatban, hogy a Kasper-javaslat miért
lehetetlenség. **A megnyilatkozásokat azok megjelenésének sorrendjében
közöljük, a szövegfordításokat és egyes szövegerészletek kiemelését a
szerkesztőségünk végezte el.*
*****
2015. július 23., LifeSiteNews
<https://www.lifesitenews.com/opinion/key-cardinal-at-vatican-synod-takes-strong-stand-for-marriage>
Június 23-án Erdő Péter bíboros Lorenzo Baldisseri bíborossal, a püspöki
szinódusok főtitkárával, valamint Bruno Forte érsekkel, a szinódus
különleges titkárával részt vett a Vatikánban egy sajtókonferencián,
amelyen bemutatta az Instrumentum Laboris-t, vagyis a 2015. októberében a
család témájában megrendezésre kerülő püspöki szinódus munkadokumentumát. A
sajtókonferencián egy újságíró feltette Erdő Péter bíboros számára az
„újraházasodott” elváltakra vonatkozó kérdést, és azt, hogy a szinódus
vajon támogatja-e majd a szentáldozáshoz járulásukat?
Erdő Péter bíboros válasza azt bizonyítja, hogy ő maga hűséges Jézus
Krisztus tanításához. Ezt mondta:
Mélyenszántó a kérdés, amelyre nem adhatunk kimerítő választ egy rövid
feleletben. Komoly dolgokról van szó, mert a szinódus központi kérdése
végtére is ez: *„Mi a kereszténység?” Ha egy természeti vallás vagyunk,
akkor filozófikusan kell gondolkodnunk a világról, az emberi
tapasztalatról, és olyan megoldást kell keresnünk, amely akár
nemzedékenként változik. Vagy Jézus Krisztus tanítványai vagyunk, aki egy
konkrét történelmi, isteni személy volt, konkrét tanítással, akivel
összekapcsoljuk a történelmet és a hagyományt, és akinek tanítása kellőképp
beazonosítható.* […] És ebben az egyházfegyelmi hagyományban pontosan
látjuk, hogy *Jézus tanítása a házasságtörésről nagyon szigorú, még a saját
korában is megbotránkoztató volt. Még a tanítványai is ezt mondták: „Ha így
áll a dolog férj és feleség között, akkor nem érdemes megházasodni” *(Mt
19,10). Tehát nem ez volt Jézus korában a széleskörű vélemény a
judaizmusban. Még a Jézus idejében élt galileai rabbiknak is más véleményük
volt, amely különbözött Jézusétól. E rabbik tanítása ma jobban dokumentált
és szélesebb körben ismert*. **Tehát Jézus tanítása rendkívül erőteljes
volt.*
Miután bemutatott néhány történelmi példát arra, hogy az évek során az
emberek hogyan kérték az egyházat, hogy változtassa meg a házasságra
vonatkozó erkölcsi tanítását, Erdő Péter bíboros a következő szavakkal
összegezte mondanivalóját:
*Az egyház tehát mindig is tudta, hogy a házasságra vonatkozó üzenete
tartalmaz nehézségeket és kihívásokat. Szem előtt kell tartanunk ennek a
ténynek a komolyságát, mégis arra kell törekednünk, hogy megszólítsuk
napjaink világát, mert a küldetésünk korunk világának szól.*
Ezzel az állításával Erdő Péter bíboros világossá tette, hogy érveit az
egyház házasságra vonatkozó hagyományos tanításának megőrzése érdekében
fejti ki.
2015. szeptember 30., Magyar Kurír
<http://www.magyarkurir.hu/hirek/csaladszinodus-elott-interju-erdo-peter-biborossal-xiv-puspoki-szinodus-forelatoraval>
*– Az újraházasodottakat tekintve van-e valamilyen változás a szentségekhez
való járulás kérdésében?*
*Aki érvénytelen házasságban él, az nem járulhat az Eucharisztiához.* És
úgy tűnik, hogy ebben egyre világosabb az egyház többségének is az
álláspontja és a meggyőződése.
Viszont a lelkipásztori nyitottság és a fogadókészség minden sebzett vagy
problémás helyzetben élő vagy objektív erkölcsi szabályok szerint nem
teljesen megfelelő helyzetben élő ember felé – az a nyitottság, ahogyan
őket fogadjuk, ez fokozódik, erre, úgy tűnik, őszinte szándék van, és erre
vannak lehetőségek.
*Eddig is volt az egyház életének számos tevékenysége, amiben részt
vehetett az ilyen helyzetben lévő hívő ember is. Nem áldozhatott, de
bekapcsolódhatott más egyházi programokba, bizonyos feladatokat is
elláthatott akár az egyházi közösségen belül. Azonban ezekben a kérdésekben
elmélyültebb és érzékenyebb lelkipásztori hozzáállásra van esély."*
2015. október 5., Church Militant
<http://www.churchmilitant.com/news/article/leader-of-synod-majority-of-synod-fathers-oppose-communion-for-divorced-adu>
2015. júniusában, egy vatikáni sajtókonferencián Erdő Péter bíborost
megkérdezték a szinódusi atyák véleményéről azzal kapcsolatban, hogy vajon
járulhatnak-e szentáldozáshoz az elváltak és újraházasodottak. *A bíboros a
válaszában elmondta: Jézus tanítása a házasságtörésről „nagyon szigorú” és
„még a saját korában is megbotránkoztató” volt.*
*2015. október 6., Erdő Péter főrelátori megnyitóbeszéde a teljes szinódus
felé
<http://www.catholicworldreport.com/Item/4238/full_text_of_cardinal_erdos_introductory_report_for_the_synod_on_the_family.aspx>*
* Ami az elváltakat és polgárilag újraházasodottakat illeti, helyes a
lelkipásztori kísérésük – ez a kísérés azonban nem hagy kétséget a házasság
felbonthatatlanságának igazsága felől, amelyet maga Jézus tanított. Isten
irgalmassága bocsánatot kínál fel a bűnösnek, de megtérést kíván. A bűn
ebben az esetben nem kifejezetten az a magatartás, ami az első házasság
felbontását idézte elő.* *Ami a kudarcot illeti, lehetséges, hogy mindkét
fél egyenlően vétkes volt, bár nagyon gyakran mindketten csak bizonyos
fokig felelősek. Tehát nem az első házasság kudarca, hanem a második
kapcsolatban történő együttélés az, amely megakadályozza az Eucharisztiához
való járulást.* „Sokfelől érkezik a kérés, hogy az elváltakkal és
polgárilag újraházasodott személyekkel szembeni figyelem és (lelkipásztori)
kísérésük irányuljon a keresztény közösség életébe való egyre nagyobb
integrációjuk felé, szem előtt tartva a helyzetek különbözőségét”
(Instrumentum laboris 121). Ami meggátolja a teljes integráció néhány
szempontját, az nem önkényes tiltásban áll; sokkal inkább a különféle
helyzetekből és kapcsolatokból fakadó belső követelmény, az egyházi
tanúságtétel összefüggésében. Mindez azonban mély megfontolást kíván.
*A bűnbánat kifejezésének különböző módjai vannak (vö. Instrumentum laboris
122-123). Ezeket a kifejezésmódokat el kell mélyíteni és meg kell
határozni. Lehet Szent II. János Pál Familiaris consortio k. apostoli
buzdítása (vö. 84) szerint értelmezni, és azokra az elváltakra és
újraházasodottakra alkalmazni, akik gyermekeik szükségletei miatt nem
szakíthatják meg közös életüket, de akik a kegyelem erejéből
önmegtartóztatást gyakorolhatnak, kapcsolatukat a kölcsönös segítség és
barátság jegyében élve. Ezek a hívek járulhatnak a Bűnbánat és az
Eucharisztia szentségeihez, kerülve a botrányokozást* (vö. Instrumentum
laboris 119). Ez a lehetőség távolról sem fizikalista és nem korlátozza a
házasságot pusztán a szexualitás gyakorlására, hanem elismerve annak
természetét és célját, következetesen alkalmazza azt a személy életében.
"A bűn és az erkölcsi bűnösség objektív helyzetének elmélyítése érdekében
figyelembe kell venni a Hittani Kongregáció levelét *[magyarul itt
olvasható
<http://katolikusvalasz.blogspot.hu/2017/02/hittani-kongregacio-level-katolikus.html>
-
a szerk.]*, amelyet a katolikus egyház püspökeihez intézett az elvált és
újraházasodott hívek szentáldozáshoz járulásáról (1994. szeptember 14),
valamint a Törvényszövegek Pápai Tanácsa Nyilatkozatát az elváltak és
újraházasodottak szentáldozáshoz engedhetőségéről (2000. június 24)” (IL
123), amint ezt XVI. Benedek Sacramentum Caritatis k. szinódus utáni
buzdítása is kimondja.
*Az elváltak és újraházasodottak integrációja az egyházi közösségbe
különböző módokon valósulhat meg, kivéve az Eucharisztiához való járulást,
mint ahogy ezt már a Familiaris consortio 84. pontja bemutatta.*
*A latin egyház hagyományos gyakorlatában *a bűnbánati út azok számára,
akik még nem álltak készen arra, hogy megváltoztassák életmódjukat, de akik
vágyat éreztek a megtérésre, azt jelenthette, hogy a gyóntatók
meghallgathatták gyónásukat, jótanácsokat adva és javasolva bűnbánati
gyakorlatokat, azzal a céllal, hogy a megtérés felé irányítsák őket,
azonban feloldozás nélkül.* A feloldozást csak azok kaphatták meg, akiknek
valóban szándékukban állt, hogy megváltoztassák életmódjukat. (vö.cf
<http://xn--v-1ga.cf> RI 5 in VI; F. A. Febeus, S. I., De regulis iuris
canonici Liber unicus, Venetiis 1735, pp. 91-92).*
A különböző felekezetű keresztények közötti megfelelően megkötött
házasságok, és azok, amelyeket a valláskülönbség akadálya alól felmentéssel
kötöttek egy katolikus és egy meg nem keresztelt személy között, érvényes
házasságok, de némiképp lelkipásztori kihívást jelentenek.
„Következésképpen, a hitet érintő különbözőségek építő kezelése azt
igényli, hogy fordítsunk különleges figyelmet azokra a személyekre is, akik
ezekben a házasságokban élnek, nem pusztán a jegyespárokra az esküvőre való
felkészítés idején” (Instrumentum Laboris 127).
*Ami az ortodox egyházak lelkipásztori gyakorlataira való utalást jelenti*,
ezt nem lehet megfelelően értékelni pusztán a második évezredben nyugaton
kifejlődött fogalmi apparátus segítségével.* Szem előtt kell tartani, hogy
nagy intézményes különbségek állnak fenn az egyházi törvényszékek
tekintetében, csakúgy, mint az egyes államok törvényhozásának tiszteletben
tartását illetően. Ez olykor kritikussá válhat, ha az állam törvényei
eltérnek a Teremtő terve szerinti házasság igazságától.*
*Bizonyos elvált és polgárilag újraházasodott személyek nehézségeinek
lelkipásztori megoldását keresve szem előtt kell tartani, hogy a házasság
felbontathatatlanságához való hűséget nem lehet olyan konkrét helyzetek
gyakorlati elismeréséhez kapcsolni, amelyek ezzel ellenkeznek, tehát ezzel
összeegyeztethetetlenek. Az igaz és a hamis, a jó és a rossz között
valójában nincs fokozatosság, még ha az együttélés néhány formája önmagában
hordoz is bizonyos pozitív vonásokat, ez nem jelenti azt, hogy javakként
lehet bemutatni azokat. Mindazonáltal az erkölcsi jó objektív igazsága és
az egyes személyek szubjektív felelőssége két különálló fogalom. Lehet
különbség a rendellenesség, vagyis az objektív bűn, és egy sajátos
magatartásban megvalósuló konkrét bűn között, amely nem kizárólagosan, de
tartalmaz szubjektív elemeket is. „A cselekedet beszámíthatósága és az érte
való felelősség csökkenhet vagy megszűnhet a tudatlanság, a
figyelmetlenség, az erőszak, a félelem, a megszokás, a mértéktelen érzelmek
és más pszichikai vagy társadalmi tényezők következtében” (Katolikus Egyház
Katekizmusa, 1735).* *Ez azt jelenti, hogy az objektív igazságban a jó és a
rossz nem fokozatokban van jelen (a törvény fokozatossága), miközben
szubjektív szinten megvalósulhat a fokozatosság törvénye, ennek megfelelően
a lelkiismeret nevelésében és a felelősség megállapításában is. Az emberi
cselekvés valójában csak akkor jó, ha jó minden vonatkozásában (ex integra
causa – teljes egészében). "*
2015. október 6., Church Militant
<http://www.churchmilitant.com/news/article/cdl-erdo-sex-of-the-sacraments>
A sajtótájékoztatón Erdő Péter bíboros, utalva a főrelátori
megnyitóbeszédére, leszögezte: „Megpróbáltam az egyház hangjának minden
elemét összefoglalni”, hozzátéve, hogy „a válaszok többsége azt az óhajt
tükrözte, hogy vegyék figyelembe a Tanítóhivatal már létező, e kérdésekre
vonatkozó dokumentumait”.
Erdő Péter bíboros úr szavaira, és a katolikus hívek vele kapcsolatos
elismerő, pozitív visszahangjára a nemzetközi sajtóban, csak ezt
mondhatjuk: *Köszönjük Eminenciás Úr!*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200218/b9e52d97/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról