[Grem] interjú Náray-Szabó Gáborral / "Jobb a világ mint tíz éve."
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2020. Feb. 16., V, 17:29:39 CET
Náray-Szabó Gábor a 888-nak: jobb a világ most, mint tíz éve
Horváth K. József
https://888.hu/csak-neked-csak-most/naray-szabo-gabor-a-888-nak-jobb-a-vilag-most-mint-tiz-eve-4229097/
Vasárnap tartja XXII. évértékelő beszédét Orbán Viktor. A várható témákról
– eredményekről, kihívásokról – kérdeztük Náray-Szabó Gábor egyetemi
tanárt. 888-interjú.
*HKJ: Mi a jelentősége egy ilyen elemzésnek a hazai és nemzetközi
közvélemény szempontjából?*
*Náray-Szabó Gábor: *Ez egy szükséges számvetés arról, hogy hol tartunk.
Melyek a kívánt irányok, melyek azok a területek, ahol esetleg javítani
kell.
*HKJ:* *Nem kockázatos a javítani valókról, a kihívásokról beszélni, vagy
ellenkezőleg, az előrelátó vezető képét erősíti a szembenézés, amitől az
embereknek nőhet a biztonságérzete? *
*Náray:* *Tudatosítani kell a kihívásokat az emberekben, hogy tudjuk, mire
készüljünk föl,* mert ha váratlanul esik a nyakunkba egy-két dolog, akkor
arra nem tudunk rendesen reagálni*. Nem pánikkeltésről van szó, hanem egy
mérsékelt és körültekintő számvetésről.*
*HKJ: Ön milyen kihívásokra gondol?*
*Náray: *Kettőre mindenképpen. *Először a globalitás és a lokalitások
harcára*. Egyre inkább látszik, hogy a világon a globális és lokális
rendszerek küzdenek egymással.* Globalitás alatt értem a nemzetközi
szervezeteket, a multinacionális nagytőkét és ezeknek a hálózatai*t. *A
lokalitások pedig az identitásra helyezik a hangsúlyt, a nemzeti érzésre
apellálnak*. Erős ellentét van kettőjük között. Érdekes *az a tanulmány,
amit Francis Fukuyama amerikai filozófus, politikai közgazdász jelentetett
meg nem régen,* amit volt alkalmam olvasni. Ő is * felhívja a figyelmet
arra, hogy szerte a világon az általa pozitívnak ítélt liberális demokrácia
és az identitás alapú nemzeti gondolat küzd egymással*. Nemcsak
Magyarország és Lengyelország szerepel ebben a cikkben, hanem
Nagy-Britannia is*. A britek tudták, amikor szavaztak a Brexitről, hogy mit
kockáztatnak. Nagyon sokan úgy gondolták, hogy fontosabb az identitás, mint
az anyagi előnyök. Hasonló dolog játszódott le Amerikában is Trump
megválasztásával vagy éppen Indiában, ahol a Narendra Modi jelenlegi
kormányfő rendkívül népszerű*.
*HKJ: Ez a hétköznapok nyelvén az emberek előtt úgy jelenik meg, mint
migráció igenlése vagy tagadása.*
*Náray*: Így is lehet fordítani. Biztos, hogy szó lesz a migrációról is a
legújabb fejlemények fényében.
*HKJ: A röszkei fejleményekre gondol?*
*Náray: *Igen, a zaj talán most elcsitult. De ez állandó probléma s erre
mindig figyelni kell.
<https://888.hu/wp-content/uploads/2020/02/Naray4-1080x675.jpg>
Náray-Szabó GáborFotó: 888
*HKJ: Mi a másik kihívás, amit jelzett?*
*Náray: A klímaváltozás, illetve a környezet tönkretételé*re. Nagyon
remélem, hogy erről beszél majd a miniszterelnök úr, ugyanis *nem vonhatjuk
ki magunkat a különböző kényszerek alól*. Ez rendkívül nehéz ügy,
tudniillik szerintem vészhelyzet van, csak a vészhelyzetet nem demagóg
lózungokkal, hanem hosszú távú intézkedésekkel lehet kezelni. Itt *a
liberális értékek, tehát az egyén és a jelen keretei nem jelentenek
**megoldást.
*Mert* a környezet megóvása az arról is szól, hogy közösségben élünk és a
jövőre is gondolunk.*
*HKJ: Magyarország eddig sokat tett a környezet védelméért. Benne van abban
az első huszonegy országban a világon, ahol a környezetvédelmi intézkedések
mellett még nőnie is sikerült a GDP-nek.*
*Náray:* Igen!
*HKJ: Ugyanakkor van egy olyan része is a dolognak, hogy most a
klímavészhelyzet emlegetését a migrációtámogatás elfedésére próbálja
felhasználni a liberális oldal, miközben az amúgy kevésbé népszerű baloldal
előretörését akarja ennek hangoztatásával elősegíteni. *
*Náray: A klímaváltozás kapcsán* *gyökeres változásra lenne szükség*. Külön
interjú tárgyát képezhetné, hogy nehéz változni, mert* a fogyasztás
csökkentése lenne a feladat,* ez pedig bizonyos alapvető ösztönökkel megy
szembe. Sajnos megvárjuk, hogy megkapjuk a pofonokat, s akkor majd
változtatni fogunk az életmódunkon. Ezt a gyökeres változtatást az
állandóan forradalmat hirdető *progresszívek a zászlójukra tűzték *és ezért
ők mindig harcolnak. *Sokszor azonban nem megfelelő módon. Óriási
hangerővel léptek föl tíz éve, meg még korábban is* *az atomerőműve*k
*ellen*. Odaláncolták magukat a sínekhez, hogy ne lehessen elszállítani a
kiégett fűtőelemeket. Beérett ez a tiltakozás. Angela Merkel egyik napról a
másikra leállította a németországi atomerőművek döntő hányadát. S mi lett
helyette? Lignit, ami a klímának egyenesen a gyilkosa. Ha lignitet égetnek,
akkor megy ki a legtöbb széndioxid a levegőbe.
*HKJ: Mellette az egekben vannak az energiaárak Németországban.*
*Náray:* Igen, és még sokáig ott is maradnak. Persze, ha teljesen
elvonatkoztatok a saját pénztárcámtól, akkor azt mondom, hogy nem baj, ha
magasak az energiaárak, mert akkor jobban takarékoskodunk. De hát ez inkább
elméleti okoskodás, a mindennapi embernek az rendkívül fontos, hogy mekkora
a rezsi.
*HKJ: Szó eshet még az évértékelőn a társdadalom igazságérzetét sértő
jelenségekről, mint a börtönbiznisz vagy a gyöngyöspatai kártérítési per.
Ön szerint miért alakulhatott ki ez a szörnyű ellentmondás a jogszerűség és
a társadalom igazságérzete között? *
*Náray: *Gyöngyöspatán egy biztató, de nagyon lassú és rendkívül sok
türelmet, szeretetet, törődést és pénzt is igénylő folyamatot igyekeztek
megakasztani. Ez azt célozza, hogy *a cigányság*ot sikerüljön integrálni és
a megfelelő körülmények közé helyezni. *A rendszerváltás során nagyon
súlyos helyzetbe került *ez a népcsoport, amely itt él velünk több száz éve.*
A folyamatba kívülről belepiszkálnak és a hangulatot gerjesztik.
Gyöngyöspata erre remek példa. Pontosan azokat büntetik, akik szenvedtek.*
Erről biztosan beszél a miniszterelnök úr. Nem kétséges, hogy kinek van
igaza.
*HKJ: Ön szerint mi most a helyzet a cigányság kérdésében? *
*Náray: Pontosan tíz éve, az első kétharmados győzelem után indult meg egy
tudatos, szakszerű, komoly folyamat a cigányság integrálására. Erre Vecsei
Miklós kormánybiztos úr is rámutatott egy előadásában. Szeretet kell,
türelem, tudva, hogy egy-két év alatt nem lehet sikereket elérni, noha
vannak nagyon szép eredmények*. *Ha ebbe érzelmi alapon, indulatokat
fölgerjesztve beletenyerelnek, akkor ez az akció visszaveti az egész
folyamatot.*
*HKJ: Végezetül: tíz éve Itt az idő című évértékelőjében jelentette be
Orbán Viktor, hogy a Fidesz újjáépíti az országot. Kimondta, hogy **„alig
felmérhető kárt okozott a Gyurcsány-korszak, de ő hisz Magyarország
jövőjében, abban, hogy a félelem és a kudarc korszaka hamarosan véget ér
Magyarországon.” Elmondhatjuk, hogy véget ért a félelem és a kudarc
korszaka?*
*Náray: A félelem sajnos sose ér véget, de most már egy pozitív pályán
vagyunk*.* A kudarcok** ritkábbak lettek, nem is kell annyit félni, tehát
biztonságban érezhetjük magunkat és bizodalommal nézhetünk a jövőbe. *Csak
egyet mondok:* Angela Merkel megdicsérte a magyar gazdaságot. *Ez üzenet
azoknak közgazdászoknak is, akik a számokat egyszerűen nem hajlandók
figyelembe venni, csak állandóan azt mantrázzák, hogy nem sikerül beszedni
a különadót, elmennek a befektetők, nem enged a Világbank, nem fog
megindulni a növekedés, a szomszédok jobban bővülnek. Állandóan csak a
negatívumokat sorolják, de *ha már egy ilyen tekintély, mint Angela Merkel
azt mondja, hogy jó a magyar gazdaság, akkor nehéz ellenkezni*. *A jó
gazdaság az, amit az emberek leginkább éreznek a bőrükön. De sok minden más
is van: például a családpolitikának nemzetközi a híre. Azt hiszem, hogy
jobb a világ most, mint tíz éve.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200216/859fb327/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról