<div dir="ltr">
<h1>Náray-Szabó Gábor a 888-nak: jobb a világ most, mint tíz éve</h1>
<div class="gmail-note-block">
<div class="gmail-text-box">
<div class="gmail-text-wrap" style="padding:0px 5px;margin:0px">Horváth K. József</div>
</div>
</div>
<p><a href="https://888.hu/csak-neked-csak-most/naray-szabo-gabor-a-888-nak-jobb-a-vilag-most-mint-tiz-eve-4229097/">https://888.hu/csak-neked-csak-most/naray-szabo-gabor-a-888-nak-jobb-a-vilag-most-mint-tiz-eve-4229097/</a></p>
<div class="gmail-maincontent8">
<span class="gmail-high-lite">
Vasárnap tartja XXII. évértékelő
beszédét Orbán Viktor. A várható témákról – eredményekről, kihívásokról
– kérdeztük Náray-Szabó Gábor egyetemi tanárt. 888-interjú.</span><div id="gmail-st"><p><strong>HKJ: Mi a jelentősége egy ilyen elemzésnek a hazai és nemzetközi közvélemény szempontjából?</strong></p>
<p><strong>Náray-Szabó Gábor: </strong>Ez egy szükséges számvetés arról,
hogy hol tartunk. Melyek a kívánt irányok, melyek azok a területek,
ahol esetleg javítani kell.</p>
<p><strong>HKJ:</strong> <strong>Nem kockázatos a javítani valókról, a
kihívásokról beszélni, vagy ellenkezőleg, az előrelátó vezető képét
erősíti a szembenézés, amitől az embereknek nőhet a biztonságérzete? </strong></p>
<p><strong>Náray:</strong> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Tudatosítani kell a kihívásokat az
emberekben, hogy tudjuk, mire készüljünk föl,</b></span> mert ha váratlanul esik a
nyakunkba egy-két dolog, akkor arra nem tudunk rendesen reagálni<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>. Nem
pánikkeltésről van szó, hanem egy mérsékelt és körültekintő
számvetésről.</b></span></p>
<p><strong>HKJ: Ön <span style="background-color:rgb(234,209,220)">milyen kihívásokra </span>gondol?</strong></p>
<p><strong>Náray: </strong>Kettőre mindenképpen. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Először a globalitás és
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">a lokalitások</span> harcára</b></span>. Egyre inkább látszik, hogy a világon a globális
és lokális rendszerek küzdenek egymással.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Globalitás alatt értem a
nemzetközi szervezeteket, a multinacionális nagytőkét és ezeknek a
hálózatai</b></span>t. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A lokalitások pedig az identitásra helyezik a hangsúlyt, a
nemzeti érzésre apellálnak</b></span>. Erős ellentét van kettőjük között. Érdekes
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az a tanulmány, amit Francis Fukuyama amerikai filozófus, politikai
közgazdász jelentetett meg nem régen,</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> amit volt alkalmam olvasni. Ő is </span><b>
felhívja a figyelmet arra, hogy szerte a világon az általa pozitívnak
ítélt liberális demokrácia és az identitás alapú nemzeti gondolat küzd
egymással</b></span>. Nemcsak Magyarország és Lengyelország szerepel ebben a
cikkben, hanem Nagy-Britannia is<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>. A britek tudták, amikor szavaztak a
Brexitről, hogy mit kockáztatnak. Nagyon sokan úgy gondolták, hogy
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">fontosabb az identitás</span>, mint az anyagi előnyök. Hasonló dolog játszódott
le Amerikában is Trump megválasztásával vagy éppen Indiában, ahol a
Narendra Modi jelenlegi kormányfő rendkívül népszerű</b></span>.</p>
<p><strong>HKJ: Ez a hétköznapok nyelvén az emberek előtt úgy jelenik meg, mint migráció igenlése vagy tagadása.</strong></p>
<p><strong>Náray</strong>: Így is lehet fordítani. Biztos, hogy szó lesz a migrációról is a legújabb fejlemények fényében.</p>
<p><strong>HKJ: A röszkei fejleményekre gondol?</strong></p>
<p><strong>Náray: </strong>Igen, a zaj talán most elcsitult. De ez állandó probléma s erre mindig figyelni kell.</p>
<div class="gmail-img-wrap" style=""><a href="https://888.hu/wp-content/uploads/2020/02/Naray4-1080x675.jpg" class="gmail-lightbox" title="" target="_blank"><img class="gmail-" src="https://888.hu/wp-content/uploads/2020/02/Naray4-1080x675.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="191" height="119"></a><div class="gmail-text-wrap"><span class="gmail-by"> Náray-Szabó GáborFotó: 888</span></div></div>
<p><strong>HKJ: Mi <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a másik kihívás</span>, amit jelzett?</strong></p>
<p><strong>Náray: <span style="background-color:rgb(234,209,220)">A klímaváltozás, illetve a környezet
tönkretételé</span></strong>re. Nagyon remélem, hogy erről beszél majd a miniszterelnök
úr, ugyanis <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>nem vonhatjuk ki magunkat a különböző kényszerek alól</b></span>. Ez
rendkívül nehéz ügy, tudniillik szerintem vészhelyzet van, csak a
vészhelyzetet nem demagóg lózungokkal, hanem hosszú távú intézkedésekkel
lehet kezelni. Itt <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a liberális értékek, tehát az egyén és a jelen
keretei nem jelentenek </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>megoldást. </b></span>Mert<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a környezet megóvása az arról is
szól, hogy közösségben élünk és a jövőre is gondolunk.</b></span></p>
<p><strong>HKJ: Magyarország eddig sokat tett a környezet védelméért.
Benne van abban az első huszonegy országban a világon, ahol a
környezetvédelmi intézkedések mellett még nőnie is sikerült a GDP-nek.</strong></p>
<p><strong>Náray:</strong> Igen!</p>
<p><strong>HKJ: Ugyanakkor <span style="background-color:rgb(234,209,220)">van egy olyan része is a dolognak, hogy most a
klímavészhelyzet emlegetését a migrációtámogatás elfedésére próbálja
felhasználni a liberális oldal, miközben az amúgy kevésbé népszerű
baloldal előretörését akarja ennek hangoztatásával elősegíteni. </span></strong></p>
<p><strong>Náray: <span style="background-color:rgb(217,234,211)">A klímaváltozás kapcsán</span></strong> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>gyökeres változásra
lenne szükség</b></span>. Külön interjú tárgyát képezhetné, hogy nehéz változni,
mert<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a fogyasztás csökkentése lenne a feladat,</b></span> ez pedig bizonyos
alapvető ösztönökkel megy szembe. Sajnos megvárjuk, hogy megkapjuk a
pofonokat, s akkor majd változtatni fogunk az életmódunkon. Ezt a
gyökeres változtatást az állandóan forradalmat hirdető <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>progresszívek <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
zászlójukra tűzték</span> </b></span>és ezért ők mindig harcolnak. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Sokszor azonban nem
megfelelő módon. Óriási hangerővel léptek föl tíz éve, meg még korábban
is</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az atomerőműve</b></span>k <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ellen</b></span>. Odaláncolták magukat a sínekhez, hogy ne
lehessen elszállítani a kiégett fűtőelemeket. Beérett ez a tiltakozás.
Angela Merkel egyik napról a másikra leállította a németországi
atomerőművek döntő hányadát. S mi lett helyette? Lignit, ami a klímának
egyenesen a gyilkosa. Ha lignitet égetnek, akkor megy ki a legtöbb
széndioxid a levegőbe.</p>
<p><strong>HKJ: Mellette <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az egekben vannak az energiaárak Németországban.</span></strong></p>
<p><strong>Náray:</strong> Igen, és még sokáig ott is maradnak. Persze,
ha teljesen elvonatkoztatok a saját pénztárcámtól, akkor azt mondom,
hogy nem baj, ha magasak az energiaárak, mert akkor jobban
takarékoskodunk. De hát ez inkább elméleti okoskodás, a mindennapi
embernek az rendkívül fontos, hogy mekkora a rezsi.</p>
<p><strong>HKJ: Szó eshet még az évértékelőn a társdadalom
igazságérzetét sértő jelenségekről, mint <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a börtönbiznisz vagy a
gyöngyöspatai kártérítési per</span>. Ön szerint <span style="background-color:rgb(217,234,211)">miért alakulhatott ki ez a
szörnyű ellentmondás a jogszerűség és a társadalom igazságérzete között?
</span></strong></p>
<p><strong>Náray: </strong>Gyöngyöspatán egy biztató, de nagyon lassú és
rendkívül sok türelmet, szeretetet, törődést és pénzt is igénylő
folyamatot igyekeztek megakasztani. Ez azt célozza, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a cigányság</b></span>ot
sikerüljön integrálni és a megfelelő körülmények közé helyezni.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A
rendszerváltás</span> során nagyon súlyos helyzetbe került </b></span>ez a népcsoport,
amely itt él velünk több száz éve.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A folyamatba kívülről belepiszkálnak
és a hangulatot gerjesztik. Gyöngyöspata erre remek példa. Pontosan <span style="background-color:rgb(255,242,204)">
azokat</span> büntetik, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">akik </span>szenvedtek.</b></span> Erről biztosan beszél a miniszterelnök
úr. Nem kétséges, hogy kinek van igaza.</p>
<p><strong>HKJ: Ön szerint mi most a helyzet a cigányság kérdésében? </strong></p>
<p><strong>Náray: <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Pontosan tíz éve, az első kétharmados
győzelem után indult meg egy tudatos, szakszerű, komoly folyamat a
cigányság integrálására. Erre Vecsei Miklós kormánybiztos úr is
rámutatott egy előadásában. Szeretet kell, türelem, tudva, hogy egy-két
év alatt nem lehet sikereket elérni, noha vannak nagyon szép eredmények</span></strong>.
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha ebbe érzelmi alapon, indulatokat fölgerjesztve beletenyerelnek,
akkor ez az akció visszaveti <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egész folyamatot.</span></b></span></p>
<p><strong>HKJ: Végezetül: tíz éve Itt az idő című évértékelőjében
jelentette be Orbán Viktor, hogy a Fidesz újjáépíti az országot.
Kimondta, hogy </strong><strong>„alig felmérhető kárt okozott a
Gyurcsány-korszak, de ő hisz Magyarország jövőjében, abban, hogy a
félelem és a kudarc korszaka hamarosan véget ér Magyarországon.”
Elmondhatjuk, hogy véget ért a félelem és a kudarc korszaka?</strong></p>
<p><strong>Náray: <span style="background-color:rgb(234,209,220)">A félelem sajnos sose ér véget, </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">de most már
egy pozitív pályán vagyunk</span></strong>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A kudarcok</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> ritkábbak lettek, nem is kell
annyit <span style="background-color:rgb(234,209,220)">félni, </span>tehát biztonságban érezhetjük magunkat és bizodalommal
nézhetünk a jövőbe. </b></span>Csak egyet mondok:<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Angela Merkel </span>megdicsérte a
magyar gazdaságot. </b></span>Ez üzenet azoknak közgazdászoknak is, akik a számokat
egyszerűen nem hajlandók figyelembe venni, csak állandóan azt
mantrázzák, hogy nem sikerül beszedni a különadót, elmennek a
befektetők, nem enged a Világbank, nem fog megindulni a növekedés, a
szomszédok jobban bővülnek. Állandóan csak a negatívumokat sorolják, de
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ha már egy ilyen tekintély, mint<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Angela Merkel</span> azt mondja, hogy jó a
magyar gazdaság, akkor nehéz ellenkezni</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A jó gazdaság az, amit az
emberek leginkább éreznek a bőrükön. De sok minden más is van: például a
családpolitikának nemzetközi a híre. Azt hiszem, hogy jobb a világ
most, mint <span style="background-color:rgb(217,234,211)">tíz éve.</span></b></span></p></div></div>
</div>