[Grem] Erdő P. karácsonyi interjú / az igazság keresése, a család védelme, járványhelyzet, tanulságok

[Emoke Greschik]

Erdő Péter: Konszenzus kellene az igazságról
<https://mandiner.hu/cikk/20201216_konszenzus_kellene_az_igazsagrol>
II. évfolyam 51. szám <https://mandiner.hu/hetilap/ii_evfolyam_51_szam> |
Közélet
2020. december 17.
https://mandiner.hu/cikk/20201216_konszenzus_kellene_az_igazsagrol
*Optimizmust és reményt kíván Magyarországnak karácsonyra Erdő Péter
bíboros, prímás. **A főpásztor beszélt lapunknak* a világjárvány
időszakának tanulságairól, a keresztényeket érő európai támadásokról és a
jövő őszre csúszó eucharisztikus kongresszusról.

*Kacsoh Dániel interjúja a Mandiner hetilapban.*

*A koronavírus-járvány első hulláma idején bezártak a templomok, a
szertartásokon most is csak maszkban és szigorú előírások betartásával
lehet részt venni. Hogyan élte, éli meg a koronavírus-helyzetet?*
Lassan kezd hosszú lenni ez az időszak. Márciusban kezdődött, és még nem
látjuk a végét. Azt hiszem, nem könnyű ezt megélni, nemcsak személyesen,
társadalmi szinten sem. Igaz ez az egyházra is, amely alapvetően a
közösségi életről szól. *Nagyon fontosak a liturgikus és a személyes
találkozások, a szentségek kiszolgáltatása, s különlegesen az eucharisztia,
vagyis a szentmise és a szentáldozás. Ezeket nem lehet virtuálisan végezni,
legfeljebb közvetíteni, ám az nem ugyanaz.* Vagyis számos tevékenység
esetében pótlékokhoz folyamodunk, s nem a teljes értékű részvételt
valósítjuk meg. Ez leginkább a szigorúbb szabályok időszakában van így.

*A Szentszék nyár végén kiadott dokumentuma is a személyes részvétel
fontosságát említi.*
Valóban. Azonban a pandémiás helyzet ráirányította a figyelmünket arra,
hogy a szentmise Krisztus és az egész egyház cselekménye akkor is,* ha
nincs jelen népes gyülekezet. Ilyenkor is fel tudjuk ajánlani a szentmisét
a ránk bízottakért. Gondos szervezést igényel az is, hogy el tudjunk jutni
a betegekhez, betartva valamennyi egészségügyi előírást. * Előfordul, hogy
nyitva a templom, és nyilvános szentmisét is lehetne tartani, de beteg a
pap vagy a közvetlen munkatársai. Sok nehézség adódik tehát, s még ott
vannak *a gazdasági nehézségek is*, ám mindez egyúttal megerősít bennünket:
segítenünk kell egymásnak. Alighanem ez a lényeg.

*Ez lenne tehát a tanulság? Mit üzenhet még a Jóisten a
megpróbáltatásokkal?*
Nagy kérdés, hogy mi a legfontosabb az embernek. Természetesen lényeges,
hogy legyen élelem, s a nélkülözhetetlen munkákat a közösség javára el
lehessen végezni. *Tudatosítani kell azonban magunkban: örök életre vagyunk
hivatottak.* Hitünk alapja az a bizonyosság, hogy a földi halállal nincs
vége mindennek. *Persze ettől még számít, hogyan élünk a földön, sőt
felelősségünk már most örök életre szól.* Itt kell azonban megragadni az
alkalmat, hogy gyakoroljuk a szeretetet, hogy aztán elnyerjük azt a
boldogságot, amely messze meghaladja azt, amit a legjobb pillanatainkban a
földön megtapasztaltunk. Valódi élmény, ha az Istennel lehetünk
közösségben, s ezt a nehéz időkben is át tudjuk élni. Rá tudjuk bízni
magunkat. A betegség elleni védekezés érdekében ettől még mindent
megteszünk, amit csak lehet, mégis tudjuk, nem itt van az örök hazánk. Erre
is figyelmeztet bennünket a mostani járvány.
*A hazugság tilalma különösen aktuális erkölcsi parancs lett napjainkban”*

*A tavaszt követő újranyitás után mennyire tértek vissza a hívek a
templomokba?*
*A nyáron a fölpattanás élményét láttuk, szép számmal jöttek újra az
emberek a szertartásokra*, bár az előírások akkor sem engedték meg az
ötszáz főnél nagyobb tömeg összegyűlését. Sajnálatos, hogy a Szent
István-napi körmenetet már nem tudtuk megtartani. Most megint kevesebben
vannak, ami érthető, óvatosak az emberek. Hogy hosszabb távon ez mennyire
tartós állapot, azt még nem tudjuk. A sok online közvetítés kapcsán is
igyekszünk tudatosítani, hogy ez az eszköz nem egyenértékű a tényleges
részvétellel, amely iránt egyébként az emberekben van egyfajta vágyakozás.
Adja Isten, hogy ennek minél hamarabb meg tudjunk felelni!

*Említette a virtuális jelenlét hangsúlyosabbá válását. Milyen
tapasztalatokat gyűjtött az egyház ezen a téren, amelyeket a későbbiekben
is kamatoztathat esetleg?*
Tapasztalat akad bőven itthon és nemzetközi szinten egyaránt. Ez óriási
érték. *Aktivizálódtak olyan plébániák, amelyekben eddig ilyen formában nem
tartották a kapcsolatot. A papok pedig bátrabbak lettek! *Az ilyen
programok színvonala persze változó, de lassan javul. Rájöttünk arra is,
hogy nagy kísértés ez a fórum a bohóckodásra. Nem magunkat kell az online
térben sem mutogatni, hanem Krisztushoz kell elvezetni az embereket. Be is
iktattuk ezt a témát a papok őszi továbbképzésébe – amit amúgy már csak
online formában tudtunk megtartani. Fontos, hogy ezeket az eszközöket
magabiztosan és hatékonyan, de a hit szellemében tudjuk használni.

*Hogyan alakul az állam és az egyház kapcsolata? Az elmúlt években
jelentősen megnőtt az egyházi fenntartású intézmények száma. Bírják?*
*Ezek szinte mind közfeladatot látnak el, oktatási, nevelési, egészségügyi
vagy szociális intézményekről van szó. Kérdés azonban, hogy az üzenetünk,
illetve az a hatás, amelyet a hitünknek az emberek között ki kellene
fejtenie, mennyire tud érvényesülni bennük*. A kezdeti szkepticizmusunk
dacára *úgy tűnik, az emberek szívében sok helyen megmozdult valami. De nem
lehet elvárni, hogy hirtelen hívővé váljon egy egész tantestület, főleg ha
még igazgatót sem tudunk oda küldeni. Ez hosszú út, nem könnyű feladat, a
történelem viszont gyors.* A megfelelő ritmusban kell haladni, *a hit
kincseinek továbbadása összeszedettséget és lelkierőt kíván. Sokszor
panaszkodnak egyébként a paptestvérek, hogy annyi mindent kell végezniük a
lelkipásztori munka mellett, például pályázatokat kitölteni, gazdasági
teendőkkel foglalkozni. Egyre inkább be kell vonni ebbe a világi híveket,
de mivel itt szakértelemre is szükség van, sokszor nem elég az önkéntes
segítőkészség. Az egész szervezését és áttekintését viszont a plébánosnak
kell ellátnia.* A Nyugaton azt látjuk, hogy az egyház éppen kivonul az
ilyen, közfeladatot is ellátó intézményekből, a másik véglet pedig az, hogy
a felekezetek szinte csak az intézményeiken keresztül működnek. Egyik sem
az igazi, nehéz megtalálni a helyes utat a kettő között.


*Mit gondol, milyen irányba indulhat Európa a mostani kihívások nyomán?
Vannak, akik elsősorban üzleti szempontból reagálnak, s akadnak olyanok,
akik a hatalomtechnikát nézik. Megint mások arra jutnak, most lehetőség
nyílik a tényleges szolidaritásra és a kölcsönös segítségnyújtásra*.
Csakhogy ahhoz, hogy tisztán lássunk a történésekben és a politikai
döntésekben, jobban kellene ismerni a részleteket, a hátteret. Márpedig
erre aligha van tényleges esélyünk, hiszen *az egész európai működés egyik
legszembetűnőbb jellemzője a bonyolultság. És tudjuk: a bonyolultság az
erkölcs halála. Ha nem vagyok képes megismerni az adott tényállást, akkor
mi alapján döntöm el, hogy az jó vagy rossz? Segítene, ha legalább meglenne
a bizalom. A hazugság tilalma különösen aktuális erkölcsi parancs lett
napjainkban.* Mindenekelőtt *Európában is szükség lenne egy gyakorlati
konszenzusra az igazságról, amit a mai világban óriási feladat megtalálni.*
[image: Fotó: Földházi Árpád]
Fotó: Földházi Árpád

*Visszatalálhatunk valahogy egy közös igazsághoz?*
*Aquinói Szent Tamás azt mondta az igazságról: az értelem megfelelése a
dolognak. Az igazság keresése igényes folyamat, ám igyekezni kell az
értelmünket megfeleltetni az objektív valóságnak*. A természettudományos
kutatások során már a fogalmaink sem tudják követni az ismereteinket, s
egyre inkább igaz ez az élet más területeire. De az igyekezetet nem szabad
feladni. *Bármilyen bonyolult a világ, akkor is van különbség a saját
ismereteinkkel kapcsolatos alázatos önkritika és a lódítás között.*


*Nemcsak bonyolult, kegyetlen is tud lenni a világ, elég az elmúlt időszak
megrázó nyugat-európai terrorcselekményeire gondolni. Hogyan védhetjük meg
magunkat? Ezek nem csupán tragédiák, hanem gaztettek. **Mindig is létezett
a jogos önvédelem, erről már Szent Pál is beszélt. Igaz ez az egyénre és a
társadalomra is. Ugyanakkor a keresztény embernek ebben mértékletesnek kell
lennie, nem szabad, hogy a gyűlölet, a bosszú és az erőszak irányítson
bennünket. Éberségre persze óriási szükség van, ám arra is, hogy
felvállaljuk a megbocsájtás és a szeretet evangéliumát. Istennél még a
leg­elvetemültebb ember számára is létezik bocsánat, ám annak feltétele a
megtérés. Elsősorban éppen a keresztény vallás hirdeti a békés egymás
mellett élést.*

*A járvány miatt egy évet csúszik, így csak jövő szeptemberben rendezik meg
Budapesten az eucharisztikus világkongresszust. Mit ad a felkészüléshez ez
a kényszerű haladék?*
Megtanultunk vágyni az eucharisztiára. Megéreztük, milyen az, ha nem jutunk
hozzá a szentmiséhez és a szentáldozáshoz külső okok miatt. Ez jelentős
erőforrás. Ami a gyakorlati megvalósítást illeti: a program hasonló lesz az
eredetileg tervezetthez, ám *a járványhelyzet alakulása függvényében több
forgatókönyvvel is készülünk. Az előadóink szinte mind küldtek valamilyen
videóüzenetet, megerősítve, hogy jövőre is szívesen állnak rendelkezésre.*


*Lát rá esélyt, hogy Ferenc pápa is eljön Budapestre? A szentatyát
természetesen az új időpontra is meghívtuk, várjuk szeretettel, ám mivel
sok a bizonytalanság, még nem kaptunk választ.*
*Természetes hivatásunk, hogy a család közösségében tanuljunk meg szeretni”*

*Az első kongresszusok az egyre szekularizáltabb Európában egyfajta
keresztény seregszemlék, tanúságtételek voltak. Mi ma a szerepük?*
Minden ehhez hasonló nyilvános megjelenésben van egy ilyen hatás, ám ma
különleges hangsúly van azon is, hogy felmutassuk a hitünkből fakadó
cselekedeteket, értékeket az egész világnak. *A jelszó maradt: „Minden
forrásom belőled fakad.” Krisztusból, a vele való találkozásból következnek
azok a cselekedetek, amelyek **a nem hívő ember számára is vonzók lehetnek.*
Az egész emberiség közössége*, az egymás közötti szeretet erősítése*, *a
kölcsönös segítés megtartása* – ez olyan misszió, amely az egyházon túlra
is kisugárzik. Ez mindenképp célja ma is a kongresszusnak.

*Hogyan lehet úgymond lefordítani a szekularizált ember nyelvére a
karácsony valódi üzenetét? Lehetséges ez egyáltalán?*
*Jézus azt bízta ránk, hogy hirdessük az örömhírét. Karácsonykor a Megváltó
születését ünnepeljük, rá emlékezünk. Mivel az ő személyében maga az Isten
vállalt közösséget az egész emberiséggel, nekünk is szeretnünk kell
egymást.* Ez tehát különösen is a szeretet ünnepe, s helyesen mondják azt
is, hogy a családé. Egyúttal közösségi alkalom, ezt nem tagadhatjuk meg a
következő nemzedéktől sem.

*Veszélyben vannak a családok, erre korábban a püspöki szinódus is felhívta
a figyelmet. Mi az egyház válasza  e jelenségre?*
A család intézménye szorosan kapcsolódik a tervhez, amelyet Isten az
emberről alkotott. Ez bizonyos. Természetes hivatásunk, hogy a család
közösségében tanuljunk meg szeretni, egymásra figyelni. Ez az életforma
humanizál, emberségesebbé teheti a nagyobb közösségeket is. *A család tehát
nem pusztán egy közösen gazdálkodó embercsoport, amelynek tagjai mondjuk
együtt fizetik a számláikat, hanem olyan közösség, melynek kebelében
megtanulhatunk úgy viselkedni az emberek között, ahogy ezt Isten akarja, s
ahogy ezt az emberiség túlélése megkívánja. Valóban, ennek bemutatása talán
aktuálisabb, mint valaha.*

*Mit kíván Magyarországnak karácsonyra?*
*Optimizmust. Reményt.*
*Erdő Péter bíboros*
1952-ben született Budapesten, 1975-ben szentelték pappá. Tanult Rómában,
kutatott a Kaliforniai Egyetemen is. 1999 óta püspök, 2002 óta az
Esztergom–Budapesti főegyházmegye érseke, 2003 óta bíboros, prímás. 2005 és
2015 között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, 2005 és 2016 között az
Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke. Kánonjogász, egyetemi
tanár, 1998 és 2003 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, 2013
óta a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 250 tanulmánya és 20 kötete
jelent meg. XVI. Benedek 2013-as lemondása után számos nyugati lap esélyes
pápajelöltként említette. A legmagasabb állami kitüntetés, a Magyar Szent
István-rend birtokosa.


<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_-2953703179940137110_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201224/7309348a/attachment.html>