[Grem] ma Keresztes Szt. János ünnepe / dr. Diós István

[Emoke Greschik]

 Testvéreim! *A ma ünnepelt szent, *amikor belépett a kármelita rendbe, a
Szent Mátyás apostolról nevezett János nevet kapta. Szokás ugyanis a
szerzetesrendekben, így a kármelitáknál is, hogy a belépő új tagnak új
nevet adnak. Ez azt fejezi ki, hogy új ember lesz az, aki Isten szavát
meghallja, s a szerzetesi fogadalommal mintegy új szövetséget köt Istennel.
Ábrahám és Jákob is új nevet kapott, mégpedig magától Istentől, amikor
Isten szövetséget kötött velük.
A mai szent, János esetében az a különös, hogy *számunkra ő mint Keresztes
Szent János ismert. Amikor ugyanis megkezdte élete nagy művét, a kármelita
rend megreformálását, e munkát a kereszt jegyében kezdte meg; a kereszthez
akarta visszavezetni azokat a társait, akik a kereszthordozó Krisztus –
kövess engem! – szavát követve léptek a rendbe.* Fölvette tehát az új
szerzetesi nevet, mintegy ezzel is figyelmeztetve a társait, mire
vállalkozik az, aki belép az új, megreformált rendbe.
*Élete – gyermekkorától a haláláig – rendkívül nehéz és kemény volt.
Rendjének megreformálását szüntelen üldözés, megalázások közepette hajtotta
végre*. *A belső küzdelmek és kísértések is végigkísérték** életét.* És
ilyen próbatétek közepette imádságaival, írásaival – „énekeivel” – a
lángoló istenszeretet és a lélek szabadságának nagy tanúja és tanítója lett.
*Alig volt két esztendős, amikor atyja 1544-ben meghalt, és édesanyja,
három gyermekével együtt, a legnagyobb nyomorúságba került.* *Ennek
ellenére Katalin asszony legkisebb fiát, Jánost iskolába járatta Arévalóba,
mert észrevette tehetségét. **De hamarosan át kellett költözniük Medina del
Campóba, ahol a legidősebb fiú jobb munkalehetőséget talált.*
*János kezdettől fogva az Egyház szolgálatára vágyott*, *mégis nehezen
találta meg igazi helyét és feladatát.* A jezsuiták kollégiumában tanult,
majd belépett a medinai kármelitákhoz, s teológiai tanulmányai után úgy
döntött, hogy elmegy karthauzinak. Ekkor* találkozott Jézusról nevezett
Avilai Szent Terézzel, a kármeliták női ágának nagy reformálójával. Teréz
tanácsára megmaradt a kármelita rendben, de azzal a föltétellel, hogy
helyreállíthatja a rend eredeti szigorát.*
A munkát a durvelói kolostor alapításával kezdte (ekkor vette föl a
Keresztes nevet): *önmaga, majd két társa számára olyan cellát alakított
ki, amelyben rendesen fölállni vagy kinyújtózni sem lehetett. Fejpárnájuk
egy kő, takarójuk széna volt. Istenben elmerülten járták a vidéket, hogy az
evangéliumot hirdessék a szegényeknek. Nem koldultak, s énekelve a
legnagyobb éhezést is elviselték, és ha valamit kaptak, azonnal
továbbajándékozták a rászorulóknak.*
*Hamarosan szembekerült azonban **azokkal a rendtársaival, akik túlságosan
megszokták a fellazult fegyelmet, s nem voltak hajlandók változtatni.* *Annyira
föllázadtak Jézus ellen, hogy bezárták őt egy sötét és levegőtlen cellába,
éheztették, s hetenként kétszer az egész konvent színe előtt megvesszőzték*.
*De ezeknél is rosszabb volt számára az a lelki szárazság – az Istentől
való elhagyatottság éjszakája –, amit fogságában szinte szünet nélkül
élt.* *Amikor
sikerült megszöknie a börtönéből, szabadulását a szeretet szabadságának
diadalaként élte meg.*
*Mert Keresztes Szent János az istengyermekek tökéletes szabadságának a
szentje. Egész tanítása – ami mellesleg az irodalom egyik nagy kincsesháza
is – ennek bizonysága. Vallotta, hogy az ember minden problémájának oka,
hogy nincs helyes fogalma a szeretetről, és emiatt a szabadságról sem, ami
a szeretet gyümölcse. A szeretet az az állapot – tanította –, amelyben az
embernek sikerül a gondolkodását, az emlékezetét és a szívét alávetnie a
helyesen használt szabadságnak, és ezáltal a lélek minden képessége
egyetlen célra irányul, arra, amit a szeretet állít a lélek elé. **A
szabadságát csak az veszti el, aki nem képes *f*ölfogni** a különbséget jó
és a rossz között, aki nem tudja, milyen nagyságot és méltóságot jelent a
gondolkodás, és mekkora hatalom a szeretet,* amely képessé teszi az embert
arra, hogy a saját maga vagy mások téves gondolataitól, elméleteitől
függetlenül, szabadon éljen. Egyetlen emberi gondolat értékesebb – mondta
–, mint az egész világ, ezért *a gondolatnak egyetlen méltó tárgya van:
Isten. A szeretet pedig abban mutatkozik meg, hogy „szeretetet viszünk oda,
ahol nincsen”.*
*Köszönjük meg ebben a szentmisében Istennek, hogy ismerhetjük az Ő nagy
szentjeit és tanításukat. És kérjük meg Szent Jánost, imádkozzon értünk,
hogy mi is eljussunk arra az igazi szabadságra, mely a kereszt tudományából
meríthető és az istengyermekség ajándéka. Amen. *

Dr. Diós István
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201214/d9f809d0/attachment.html>