[Grem] !! Kiszelly Zoltán: SOROS GY. világmegváltó ÉLETE LEGNAGYOBB ÜZLETÉRE KÉSZÜL

2020. Dec. 3., Cs, 15:54:42 CET

Kedves Lista

Vki el tudná mondani tőmondatokban, h nekünk, Magyarországnak miért jó, 
miért kell benn maradnunk az eu-ban?

Plusz és mínusz.

Köszönettel, A

2020. 12. 03. 15:46 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
>
>
>   Lejárat nélkül, örökkön-örökké
>
> Soros György amerikai világmegváltó élete legnagyobb üzletére készül
> Kiszelly Zoltán
>
> https://magyarnemzet.hu/velemeny/lejarat-nelkul-orokkon-orokke-9046919/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202012 
> <https://magyarnemzet.hu/velemeny/lejarat-nelkul-orokkon-orokke-9046919/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202012> 
>
>
> Soros György nem adja fel. A nyáron 90. életévébe lépett spekuláns 
> biztosra akar menni és élete legnagyobb üzletére készül. Az unióval 
> örökjáradék-kötvényeket vetetne fel, amelyek lényege, hogy a 
> hitelfelvevő egy válsághelyzet kezelésére jelentős összeghez, 
> esetünkben ezermilliárd euróhoz jut. A tőkét nem kell visszafizetni, 
> „csak” a kamatot, igaz, azt az idők végezetéig, innen az örökjáradék 
> elnevezés. Mivel a jegybankok már a 2008-as válság óta 
> pénznyomtatással tartják életben a globalizált világgazdaságot, a 
> nemzetközi pénzpiacok tele vannak biztos befektetést kereső tőkével. 
> Soros György itt kapcsolódna be amolyan hívatlan láncszemként a 
> folyamatba.
>
> Áprilisban egyszer már megfogalmazott ötlete alapján az EU mint príma 
> adós vegyen fel ezermilliárd euró hitelt a nemzetközi pénzpiacokon, 
> amire 0,5 százalék kamatot fizetne. Ez évi ötmilliárd euró kamat 
> lenne, ami csekély árnak tűnik a járvány gazdasági következményeit 
> orvosolni hivatott mentőcsomagért. Azt nem mondja Soros, hogy az EU 
> kitől vegye fel ezt a hitelt, de biztosan lenne rá ötlete.
>
> Ennyi önzetlenség láttán az ember fia már majdnem elérzékenyül, ha 
> kelet-közép-európaiként nem szokta volna meg, hogy a sorok között kell 
> olvasni. Esetünkben a Soroshoz köthető Project Syndicate oldal sorai 
> között, amely a minap elutasította Orbán Viktor válaszcikkének közlését.
>
> Soros György április 22-i javaslata előtt egy héttel (április 15-én) 
> ugyanis a Soros György szövetségesének számító Guy Verhofstadtot és a 
> Momentumot is soraiban tudó Renew frakcióvezető-helyettese itt írt 
> közös cikket, amelyben – micsoda meglepetés! – uniós 
> örökjáradék-kötvények kibocsátását szorgalmazták. Ők azonban 
> „konzervatív” becslésük alapján ezermilliárd euróra már 2,5 százalék 
> kamatot javasoltak, ami évi 25 milliárd euró lenne. Nagyjából ennyit 
> kapott Magyarország a most véget érő uniós költségvetés hét éve alatt.
>
> Számoljunk! Az EU felvesz ezermilliárd euró hitelt, amit a járvány 
> gazdasági következményeinek enyhítésére költ, amire évente 25 milliárd 
> euró kamatot fizet. A tőke így negyven év alatt megtérül, a 
> negyvenegyedik évtől pedig már pozitív a mérleg. Évi három százalék 
> kamat mellett a tőke harminchárom év alatt térülne meg, és utána 
> jönnének a prémium évek. Az idők végezetéig, mivel a példaként 
> szolgáló brit háborús és német jóvátételi kötvények akár száz évig is 
> elketyegtek. A tőkére sem kell feltétlenül keresztet vetni, hiszen azt 
> évtizedek múlva, általában valamilyen kulcs alapján, szintén kifizetik.
>
> Az alacsony infláció jelenleg alig apasztja a hozamot, a járvány miatt 
> alacsony energiaárak, ágazati leállás, magas munkanélküliség és 
> otthoni munkavégzés sem fűti a béreket és a fogyasztást.
>
> Miért fontos a kötvények ötlete Soros Györgynek? Az élete alkonyán 
> lévő spekuláns olyan örökséget hagyna az örökjáradék-kötvényekkel maga 
> után, ami örökké biztosítaná a még mindig hozzá köthető befektetési 
> alapok hozamát. 2,5-3 százalékos kamatból azok tudnának például egy 
> százalék kamatot fizetni a nyugdíjszámlákra és életbiztosításokra 
> befizetett pénz után. További egy százalék jutna a részvényesek 
> osztalékára, míg a fennmaradó részből működhetne a „nyílt társadalom” 
> intézményrendszere, közkeletű nevén a Soros-hálózat.
>
> Orbán Viktornak igaza van, amikor ezt egy korrupt rendszernek nevezi, 
> hiszen a hálózat közepén egy oligarcha áll. A fogalom eredeti 
> jelentése véleményünk szerint alkalmazható Soros Györgyre, aki 
> spekulánsként a közjó ellenében, kevesek, a befektetők érdekében 
> cselekszik. Erről a brit és olasz betétesek is sokat tudnának mesélni 
> az euró bevezetése előtti időszakból.
>
> Soros György tehát már politikai és befektetői örökségén dolgozik, ami 
> örökké, vagyis az idők végezetéig tartana. Most akarja évtizedekre 
> sínre tenni a „nyílt társadalom” modelljét, hogy a nála láthatóan 
> kevesebb tehetséggel és rámenősséggel megáldott fiának már ne kelljen 
> ezzel bajlódnia. Ez lehet a fő oka annak, hogy Soros nemrég 
> megismételte áprilisi örökjáradékkötvény-javaslatát.
>
> Soros azért is érezhette újra időszerűnek a kötvények ötletét, mivel a 
> francia és német pénzügyminiszter, valamint az EKB elnök asszonya már 
> felvetette, hogy az egyszerinek mondott hitelfelvételt tegyék 
> folyamatossá. Minapi cikkében már Soros is többes számban beszél az 
> örökjáradék-kötvényekről. Az eurókötvények kibocsátását korábban 
> Angela Merkel kancellár már kizárta, ezért nem is használják a 
> fősodorban ezt a kifejezést. Sebastian Kurz osztrák kancellár és Mark 
> Rutte holland miniszterelnök a maga részéről a folyamatos 
> hitelfelvételt zárta ki. Azért akarnak gyorsan megegyezni a 
> mentőcsomagról és az új költségvetésről, hogy ezek a viták ne 
> újuljanak ki.
>
> A jogállamisági mechanizmus körüli vita a kapcsolódási pont a pénz és 
> a hatalom között. A hitelből befolyó pénzzel akarják a brüsszeli 
> központosítási tervekkel szemben szkeptikus országokat megvásárolni. 
> Rengeteg pénzt ígérnek, ám nem teszik hozzá, hogy ezt a pénzt 2028 és 
> 2058 között majd vissza is kell fizetni. Költsél most, fizess később! 
> – üzenik. Sok országban nagy a kísértés, ám Magyarország itt is példát 
> mutatott arra, hogy nemzeti alapon is lehet a pénzpiacon kedvező 
> feltételekkel pénzhez jutni, közös adósság és örökjáradék-kötvény 
> nélkül. A tét azért is nagy, mert most először finanszíroznák az 
> eurózónán kívüli, prosperáló országok az eurózóna stagnáló déli 
> országait. A tervek szerint ráadásul nem csak egyszeri alkalommal.
>
> A közös hitel a jogállamiságinak csúfolt eljárással zsarolná a 
> kelet-közép-európai országokat. Az eddigi minták alapján az egyszer 
> elfogadott uniós szankciók alkalmazása kizárólag politikai 
> szempontoktól függ. Az euró stabilitását biztosítani hivatott pénzügyi 
> szankciómechanizmust sem alkalmazták sokáig. Amikor Jean-Claude 
> Juncker korábbi bizottsági elnököt arról kérdezték, hogy miért nem 
> indít a bizottság túlzottdeficit-eljárást Franciaország ellen, ő csak 
> széttárta a kezeit és azt mondta, „Franciaország kérem, az 
> Franciaország”. Talán alig meglepő, hogy a forrásmegvonással járó 
> szankciókat 2019 nyarán a bevándorlásellenes olasz kormány ellen 
> alkalmazták volna először.
>
> A közös adósságból érkező pénz a déli tagországok számára egyfajta 
> jutalom lenne, amely biztosítja az euró- és uniópárti kormányok 
> megszorítások nélküli hatalmon maradását. Franciaországban 2022 
> tavaszán, Olaszországban legkésőbb 2023-ban lesz választás, így a 
> mostani pénzinjekció addig kisegítené a regnáló kormányokat. Ötletből 
> van bőven, Róma alagutat építene Szicília és a szárazföld között, a 
> spanyol baloldali kormány alapjövedelmet fizetne ebből a pénzből.
>
> A déli kormányok nagyon várják a pénzt, és a lengyel–magyar vétóra a 
> kötelező betelepítési kvóta felmelegítésével válaszoltak. Elutasítják 
> a német elnökség szeptemberi javaslatát, amely a külső határokon 
> döntene a menedékkérők maradási esélyeiről és csak migrációs 
> vészhelyzetben osztaná szét kötelezően a migránsokat. Tudjuk, hogy 
> egyetlen fotó Merkel kancellárral, vagy mondat („Minden szíriait 
> befogadunk”) ki tud váltani ilyen vészhelyzetet. Görög-, Olasz- és 
> Spanyolország, valamint Málta az EU területére érkező migránsokat 
> szétosztaná minden tagország között, hogy a menedékkérelmekről már 
> ezekben az országokban döntsenek. Azt már tudjuk, hogy aki egyszer 
> bejutott az EU területére, azt többé nem lehet Európán kívülre 
> hazatoloncolni.
>
> Itt zárul a kör az örökjáradék-kötvények, a jogállamisági mechanizmus 
> és a kötelező betelepítési kvóta között. Amerika példáján látjuk, mi 
> várna ránk. A hatalomra kerülő baloldal állampolgárságot és 
> választójogot adna a migránsoknak, hogy a patrióta politika soha többé 
> ne juthasson többségre.
>
> /A szerző politológus/
>
>
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> 
> 	Mentes a vírusoktól. www.avg.com 
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> 
>
>
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20201203/55e392f9/attachment.html>