<html>
<head>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body>
<p>Kedves Lista</p>
<p>Vki el tudná mondani tőmondatokban, h nekünk, Magyarországnak
miért jó, miért kell benn maradnunk az eu-ban?</p>
<p>Plusz és mínusz.</p>
<p>Köszönettel, A</p>
<p><br>
</p>
<p><br>
</p>
<div class="moz-cite-prefix">2020. 12. 03. 15:46 keltezéssel, Emoke
Greschik írta:<br>
</div>
<blockquote type="cite"
cite="mid:CALP0BwOS1MA-N8aMR3diBthGhM0JDwpHjGdkT_3iz-E2D38Fjg@mail.gmail.com">
<meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
<div dir="ltr">
<div class="et_main_title">
<h1>Lejárat nélkül, örökkön-örökké</h1>
</div>
<div class="en-article-subtitle"> Soros György amerikai
világmegváltó élete legnagyobb üzletére készül </div>
<div class="gmail-articleSourceAndAuthor">
<div class="gmail-authorContainer gmail-fullBox gmail-col-sm">
<div class="en-article-author"> Kiszelly Zoltán </div>
</div>
</div>
<div class="entry-content gmail-clearfix"><br>
</div>
<div class="entry-content gmail-clearfix"><a
href="https://magyarnemzet.hu/velemeny/lejarat-nelkul-orokkon-orokke-9046919/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202012"
moz-do-not-send="true">https://magyarnemzet.hu/velemeny/lejarat-nelkul-orokkon-orokke-9046919/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202012</a>
<div class="en-article-fb-inline" id="gmail-fb-root">
<div class="gmail-fb-like gmail-fb_iframe_widget"><span
style="vertical-align:bottom;width:644px;height:20px"></span></div>
</div>
<p>Soros György nem adja fel. A nyáron 90. életévébe lépett
spekuláns biztosra akar menni és élete legnagyobb üzletére
készül. Az unióval örökjáradék-kötvényeket vetetne fel,
amelyek lényege, hogy a hitelfelvevő egy válsághelyzet
kezelésére jelentős összeghez, esetünkben ezermilliárd
euróhoz jut. A tőkét nem kell visszafizetni, „csak” a
kamatot, igaz, azt az idők végezetéig, innen az örökjáradék
elnevezés. Mivel a jegybankok már a 2008-as válság óta
pénznyomtatással tartják életben a globalizált
világgazdaságot, a nemzetközi pénzpiacok tele vannak biztos
befektetést kereső tőkével. Soros György itt kapcsolódna be
amolyan hívatlan láncszemként a folyamatba.</p>
<p>Áprilisban egyszer már megfogalmazott ötlete alapján az EU
mint príma adós vegyen fel ezermilliárd euró hitelt a
nemzetközi pénzpiacokon, amire 0,5 százalék kamatot fizetne.
Ez évi ötmilliárd euró kamat lenne, ami csekély árnak tűnik
a járvány gazdasági következményeit orvosolni hivatott
mentőcsomagért. Azt nem mondja Soros, hogy az EU kitől vegye
fel ezt a hitelt, de biztosan lenne rá ötlete.</p>
<p>Ennyi önzetlenség láttán az ember fia már majdnem
elérzékenyül, ha kelet-közép-európaiként nem szokta volna
meg, hogy a sorok között kell olvasni. Esetünkben a Soroshoz
köthető Project Syndicate oldal sorai között, amely a minap
elutasította Orbán Viktor válaszcikkének közlését.</p>
<p>Soros György április 22-i javaslata előtt egy héttel
(április 15-én) ugyanis a Soros György szövetségesének
számító Guy Verhofstadtot és a Momentumot is soraiban tudó
Renew frakcióvezető-helyettese itt írt közös cikket,
amelyben – micsoda meglepetés! – uniós örökjáradék-kötvények
kibocsátását szorgalmazták. Ők azonban „konzervatív”
becslésük alapján ezermilliárd euróra már 2,5 százalék
kamatot javasoltak, ami évi 25 milliárd euró lenne.
Nagyjából ennyit kapott Magyarország a most véget érő uniós
költségvetés hét éve alatt.</p>
<p>Számoljunk! Az EU felvesz ezermilliárd euró hitelt, amit a
járvány gazdasági következményeinek enyhítésére költ, amire
évente 25 milliárd euró kamatot fizet. A tőke így negyven év
alatt megtérül, a negyvenegyedik évtől pedig már pozitív a
mérleg. Évi három százalék kamat mellett a tőke harminchárom
év alatt térülne meg, és utána jönnének a prémium évek. Az
idők végezetéig, mivel a példaként szolgáló brit háborús és
német jóvátételi kötvények akár száz évig is elketyegtek. A
tőkére sem kell feltétlenül keresztet vetni, hiszen azt
évtizedek múlva, általában valamilyen kulcs alapján, szintén
kifizetik.</p>
<p>Az alacsony infláció jelenleg alig apasztja a hozamot, a
járvány miatt alacsony energiaárak, ágazati leállás, magas
munkanélküliség és otthoni munkavégzés sem fűti a béreket és
a fogyasztást.</p>
<p>Miért fontos a kötvények ötlete Soros Györgynek? Az élete
alkonyán lévő spekuláns olyan örökséget hagyna az
örökjáradék-kötvényekkel maga után, ami örökké biztosítaná a
még mindig hozzá köthető befektetési alapok hozamát. 2,5-3
százalékos kamatból azok tudnának például egy százalék
kamatot fizetni a nyugdíjszámlákra és életbiztosításokra
befizetett pénz után. További egy százalék jutna a
részvényesek osztalékára, míg a fennmaradó részből
működhetne a „nyílt társadalom” intézményrendszere,
közkeletű nevén a Soros-hálózat.</p>
<p>Orbán Viktornak igaza van, amikor ezt egy korrupt
rendszernek nevezi, hiszen a hálózat közepén egy oligarcha
áll. A fogalom eredeti jelentése véleményünk szerint
alkalmazható Soros Györgyre, aki spekulánsként a közjó
ellenében, kevesek, a befektetők érdekében cselekszik. Erről
a brit és olasz betétesek is sokat tudnának mesélni az euró
bevezetése előtti időszakból.</p>
<p>Soros György tehát már politikai és befektetői örökségén
dolgozik, ami örökké, vagyis az idők végezetéig tartana.
Most akarja évtizedekre sínre tenni a „nyílt társadalom”
modelljét, hogy a nála láthatóan kevesebb tehetséggel és
rámenősséggel megáldott fiának már ne kelljen ezzel
bajlódnia. Ez lehet a fő oka annak, hogy Soros nemrég
megismételte áprilisi örökjáradékkötvény-javaslatát.</p>
<p>Soros azért is érezhette újra időszerűnek a kötvények
ötletét, mivel a francia és német pénzügyminiszter, valamint
az EKB elnök asszonya már felvetette, hogy az egyszerinek
mondott hitelfelvételt tegyék folyamatossá. Minapi cikkében
már Soros is többes számban beszél az
örökjáradék-kötvényekről. Az eurókötvények kibocsátását
korábban Angela Merkel kancellár már kizárta, ezért nem is
használják a fősodorban ezt a kifejezést. Sebastian Kurz
osztrák kancellár és Mark Rutte holland miniszterelnök a
maga részéről a folyamatos hitelfelvételt zárta ki. Azért
akarnak gyorsan megegyezni a mentőcsomagról és az új
költségvetésről, hogy ezek a viták ne újuljanak ki.</p>
<p>A jogállamisági mechanizmus körüli vita a kapcsolódási pont
a pénz és a hatalom között. A hitelből befolyó pénzzel
akarják a brüsszeli központosítási tervekkel szemben
szkeptikus országokat megvásárolni. Rengeteg pénzt ígérnek,
ám nem teszik hozzá, hogy ezt a pénzt 2028 és 2058 között
majd vissza is kell fizetni. Költsél most, fizess később! –
üzenik. Sok országban nagy a kísértés, ám Magyarország itt
is példát mutatott arra, hogy nemzeti alapon is lehet a
pénzpiacon kedvező feltételekkel pénzhez jutni, közös
adósság és örökjáradék-kötvény nélkül. A tét azért is nagy,
mert most először finanszíroznák az eurózónán kívüli,
prosperáló országok az eurózóna stagnáló déli országait. A
tervek szerint ráadásul nem csak egyszeri alkalommal.</p>
<p>A közös hitel a jogállamiságinak csúfolt eljárással
zsarolná a kelet-közép-európai országokat. Az eddigi minták
alapján az egyszer elfogadott uniós szankciók alkalmazása
kizárólag politikai szempontoktól függ. Az euró stabilitását
biztosítani hivatott pénzügyi szankciómechanizmust sem
alkalmazták sokáig. Amikor Jean-Claude Juncker korábbi
bizottsági elnököt arról kérdezték, hogy miért nem indít a
bizottság túlzottdeficit-eljárást Franciaország ellen, ő
csak széttárta a kezeit és azt mondta, „Franciaország kérem,
az Franciaország”. Talán alig meglepő, hogy a
forrásmegvonással járó szankciókat 2019 nyarán a
bevándorlásellenes olasz kormány ellen alkalmazták volna
először.</p>
<p>A közös adósságból érkező pénz a déli tagországok számára
egyfajta jutalom lenne, amely biztosítja az euró- és
uniópárti kormányok megszorítások nélküli hatalmon
maradását. Franciaországban 2022 tavaszán, Olaszországban
legkésőbb 2023-ban lesz választás, így a mostani
pénzinjekció addig kisegítené a regnáló kormányokat.
Ötletből van bőven, Róma alagutat építene Szicília és a
szárazföld között, a spanyol baloldali kormány
alapjövedelmet fizetne ebből a pénzből.</p>
<p>A déli kormányok nagyon várják a pénzt, és a lengyel–magyar
vétóra a kötelező betelepítési kvóta felmelegítésével
válaszoltak. Elutasítják a német elnökség szeptemberi
javaslatát, amely a külső határokon döntene a menedékkérők
maradási esélyeiről és csak migrációs vészhelyzetben osztaná
szét kötelezően a migránsokat. Tudjuk, hogy egyetlen fotó
Merkel kancellárral, vagy mondat („Minden szíriait
befogadunk”) ki tud váltani ilyen vészhelyzetet. Görög-,
Olasz- és Spanyolország, valamint Málta az EU területére
érkező migránsokat szétosztaná minden tagország között, hogy
a menedékkérelmekről már ezekben az országokban döntsenek.
Azt már tudjuk, hogy aki egyszer bejutott az EU területére,
azt többé nem lehet Európán kívülre hazatoloncolni.</p>
<p>Itt zárul a kör az örökjáradék-kötvények, a jogállamisági
mechanizmus és a kötelező betelepítési kvóta között. Amerika
példáján látjuk, mi várna ránk. A hatalomra kerülő baloldal
állampolgárságot és választójogot adna a migránsoknak, hogy
a patrióta politika soha többé ne juthasson többségre.</p>
<p><em>A szerző politológus</em></p>
</div>
</div>
<div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody>
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a
href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" moz-do-not-send="true"><img
src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png"
alt="" style="width: 46px; height: 29px;"
moz-do-not-send="true" width="46" height="29"></a></td>
<td
style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes
a vírusoktól. <a
href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"
target="_blank" style="color:#4453ea"
moz-do-not-send="true">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody>
</table>
</div>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<pre class="moz-quote-pre" wrap="">_______________________________________________
Grem mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>