[Grem] szabadkőművesség és ''A globális pénzügyi elit felkutatása a legaktuálisabb kérdés, mert a jelenkor emberének jövőjéről van szó' / Fricz T.

[Emoke Greschik]

 *Koponya és Csontok társasága*
*A globális pénzügyi elit felkutatása a legaktuálisabb kérdés, mert a
jelenkor emberének jövőjéről van szó.*
2020. augusztus 23. 13:40
https://gondola.hu/cikkek/117298-Koponya_es_Csontok_tarsasaga.html
<https://gondola.hu/cikkek/117298-Koponya_es_Csontok_tarsasaga.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/117298-Koponya_es_Csontok_tarsasaga.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/117298-Koponya_es_Csontok_tarsasaga.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/117298-Koponya_es_Csontok_tarsasaga.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/117298-Koponya_es_Csontok_tarsasaga.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/117298-Koponya_es_Csontok_tarsasaga.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/117298-Koponya_es_Csontok_tarsasaga.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/117298-Koponya_es_Csontok_tarsasaga.html#>

Először is tisztázzunk *egy általam alapvetőnek tartott tételt: aki úgy
gondolja, hogy a szabadkőművességgel nem kell vagy nem érdemes
foglalkozniuk a társadalomtudományoknak – nemcsak a történettudománynak,
hanem a politológiának és a szociológiának sem –, az egyszerűen nem akarja
megismerni a valóságot, vagy érdeke fűződik ahhoz, hogy ne segítse elő a
valóság ezen szeletének megismerését.* Amikor a balliberális tudósok
kézzel-lábbal kapálóznak az ellen, hogy a szabadkőművesség nyilvánvalóan
fontos történelmi szerepével kapcsolatban bármilyen tárgyilagos vita és
eszmecsere induljon el, lényegében véve az általuk eddig művelt
társadalomtudomány bástyáit védik. Vagyis *nincs másról szó, mint hogy a
balliberális szerzők esetében az eddigi tudományos ténykedésük egy jelentős
hiányosságára derülne fény, ha egyértelművé válna, hogy olyan fontos
mozzanatokat hagytak ki például az első világháborút lezáró békeszerződések
okainak feltárásakor, mint a nemzetközi, félig titkos társaság és hálózat,
a szabadkőművesség aktív tevékenysége és egyértelmű befolyása az események
alakulására*.

Márpedig, azt hiszem, ezt a Rubicont már átléptük: a Magyar Nemzet
hasábjain egymás után megjelenő írások, melyek *valós dokumentumok alapján
tárják fel a román és a cseh szabadkőművesek ténykedését
<https://magyarnemzet.hu/velemeny/az-alvilagban-sotet-van-8280693/>, és
ezen keresztül a nagyon erős francia szabadkőművesség nemzetközi befolyását*,
már aligha hagynak kétséget afelől, hogy* ez a témakör a történettudomány
„komolyan vehető” témái közé tartozik.*

De tisztázzuk: természetesen nem arról van szó – s erre a vitában többen is
rámutattak, teljesen jogosan –, hogy a szabadkőművesség félig titkos
tevékenységének feltárása egyszer csak mindent megmagyarázna a
világtörténelem folyamatairól, illetve azok mögöttes indítékairól. Erről
szó sincs, hanem sokkal inkább arról, amit Niall Ferguson ír a nemrég
magyarul is megjelent A tér és a torony című grandiózus munkájában: *egyes
korszakokban megnövekszik a hivatalos hierarchiák szerepe, más időszakokban
nagyobb súly jut a különféle, nem hierarchikus, nem formális, kevésbé
átlátható hálózatoknak, amelyek egyike – ismétlem: egyike – a
szabadkőművesség. *Sőt, és ezt már én teszem hozzá, *ezentúl gyakran a
formális, hivatalos struktúrák – például államok, birodalmak, egyházak stb.
– és a nem hivatalos hálózatok közötti bonyolult viszonyok és küzdelmek
jellemeznek meghatározott korszakokat*. Bonyolult és többszörösen árnyalt
kutatásokra van tehát szükség.

*Vagyis, hogy világos legyen: a szabadkőművesség kutatása, a tevékenységük
hatásával kapcsolatos vita megnyitja az utat egy újfajta tudományos
megközelítés felé*, amelyben immáron nemcsak a formális-hivatalos-nyilvános
intézmények működését vesszük górcső alá egy-egy történelmi esemény
vizsgálatakor, hanem – és itt mutatkozhat meg a paradigmaváltás –* a nem
hivatalos, informális, hálózatosan működő társulatok és szerveződések
világát is bevonjuk az elemzésbe*. És ez nem azt jelenti, hogy innentől
kezdve már nem vesszük figyelembe a hivatalos-formális intézményeket,
államokat, pártokat, parlamenteket vagy Versailles esetén a nyilvános
béketárgyalókat, hanem azt, hogy innentől kezdve ezek mellett vizsgáljuk a
hálózatok befolyását is.

*Másképpen fogalmazva, az első világháború utáni békeszerződések és
békediktátumok, és elsősorban Trianon megértéséhez nem elegendő a románok,
csehek „munkálkodását” megvizsgálni, ahogyan a francia Grand Oriens
Nagypáholy komoly feltérképezése is nélkülözhetetlen – s akkor csak
kiragadott példákat mondtam*.

Tehát *nem arról van szó, hogy a szabadkőművesség feltárása egyet jelent a
XX. század mozgatórugóinak megértésével. Viszont a szabadkőművesség
tényszerű vizsgálata nélkül biztosan nem lehet megérteni a XX., illetve a
korábbi századok működését sem*. Ez utóbbit csak azért említem, mert *a
szabadkőművesség már az amerikai függetlenségi háborúban is jelentős
szerepet játszott, mégis tény, hogy erről valahogy nem illik beszélni,
szinte a mai napig sem*. Annak ellenére, hogy a 241 alapító atya közül – R.
E. Heaton tanulmányai alapján – hat­vannyol­can tartoztak a szabadkőművesek
közé, és a Függetlenségi nyilatkozat ötvenhat aláírója közül nyolc személy
volt szabadkőműves. Arról nem is beszélve, hogy Benjamin Franklin
nagymester volt, George Washington, az államok első elnöke, aki szintén
szabadkőműves volt, beiktatásakor a New York-i egyes számú Kőművespáholy
Bibliájára esküdött fel (Niall Ferguson: A tér és a torony, 2019, 158.).
Kár lenne azt is tagadni, hogy *az egydolláros bankjegyen ma is ott
láthatjuk a szabadkőműves vigyázó szemet.*

Mindezt csak azért írom ide, *hogy világossá tegyem: a szabadkőművességnek
nem a léte és a befolyása a kérdés ma már, hanem az, hogy a
világtörténelemben mikor, milyen eseményben játszottak meghatározó
szerepet, illetve mikor szorultak részlegesen vagy teljesen háttérbe.*
Emellett számtalan hálózat alakította-formálta a történelmet, például
utalnék az 1932-ben megalakult Skull and Bones (Koponya és Csontok)
társaságára, amelynek fontos amerikai családok a tagjai, miként például a
Bush, illetve a Kerry család. Bizarr emlék, hogy *amikor a 2004-es amerikai
elnökválasztási kampányban egymás ellen küzdött az ifjabb Bush és John
Kerry, s egy interjúban a Koponya és Csontokban való tagságukról kérdezték
őket, egyaránt azt mondták, hogy a hír igaz, de erről a titkos társaság
szabályai szerint többet nem nyilatkozhatnak.*

De én nem is a történelemből vennék még egy példát, hanem* a XXI. század
legnagyobb és mára legbefolyásosabb hálózatá*ról, ez pedig nem más, mint a*
mai globális pénzügyi elit, amelyik hálózatosan kapcsolódik egymáshoz,* *miként
arról tudományos, matematikai módszerekkel a Tax Justice Network nevű
kutatócsoport beszámolt.** E hálózat **felkutatása, működésmódjának
feltárása a legaktuálisabb kérdés, mert a jelenkor emberének jövőjéről van
itt szó *– *miként száz évvel ezelőtt is a jövőről volt szó, és akkor is a
hálózatokra kellett (volna) figyelnünk, de akkor és ott az elmaradt. Most
ne kövessük el az akkori hibát, mert a dolog vérre megy.*

*Fricz Tamás*

*A szerző politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója*
Magyar Nemzet

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200823/a6b236ab/attachment.html>