<div dir="ltr"><div>
<div class="gmail-cim"><font size="4"><b>Koponya és Csontok társasága</b></font></div>
<div class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span class="gmail-text"><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A globális pénzügyi elit </span>felkutatása a legaktuálisabb kérdés, mert a jelenkor emberének jövőjéről van szó.</span></b></span></div>
<div class="gmail-utolsomod">
</div>
<div class="gmail-megjelenes">
2020. augusztus 23. 13:40 <br></div><div class="gmail-megjelenes"><a href="https://gondola.hu/cikkek/117298-Koponya_es_Csontok_tarsasaga.html">https://gondola.hu/cikkek/117298-Koponya_es_Csontok_tarsasaga.html</a></div>
<div class="gmail-szoveg">
<div class="gmail-ikonok">
<div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
<a class="gmail-addthis_button_email gmail-at300b" title="E-mail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/117298-Koponya_es_Csontok_tarsasaga.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a></div></div></div>
<a class="gmail-addthis_button_print gmail-at300b" title="Nyomtat" href="https://gondola.hu/cikkek/117298-Koponya_es_Csontok_tarsasaga.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_twitter gmail-at300b" title="Twitter" href="https://gondola.hu/cikkek/117298-Koponya_es_Csontok_tarsasaga.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_gmail gmail-at300b" title="Gmail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/117298-Koponya_es_Csontok_tarsasaga.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_google_plusone" title="Google+">
</a><a class="gmail-addthis_button_pinterest_share gmail-at300b" title="Pinterest" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/117298-Koponya_es_Csontok_tarsasaga.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_myspace gmail-at300b" title="MySpace" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/117298-Koponya_es_Csontok_tarsasaga.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_favorites gmail-at300b" title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="https://gondola.hu/cikkek/117298-Koponya_es_Csontok_tarsasaga.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_expanded gmail-at300m" title="Még több..." href="https://gondola.hu/cikkek/117298-Koponya_es_Csontok_tarsasaga.html#" target="_blank"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a><div class="gmail-ikonok"><div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
</div>
<div class="gmail-fb-share-button gmail-fb_iframe_widget" style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:68px;height:20px"></span></div>
</div>
<div class="gmail-leadkepblokk"><img src="https://gondola.hu/kepek/nyitonagy/123373.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-leadkep" style="margin-right: 0px;" width="188" height="106"></div>
<p>
Először is tisztázzunk <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>egy általam alapvetőnek tartott tételt: aki úgy
gondolja, hogy a szabadkőművességgel nem kell vagy nem érdemes
foglalkozniuk a társadalomtudományoknak – nemcsak a történettudománynak,
hanem a politológiának és a szociológiának sem –, az egyszerűen nem
akarja megismerni a valóságot, vagy érdeke fűződik ahhoz, hogy ne
segítse elő a valóság ezen szeletének megismerését.</b></span> Amikor a
balliberális tudósok kézzel-lábbal kapálóznak az ellen, hogy a
szabadkőművesség nyilvánvalóan fontos történelmi szerepével kapcsolatban
bármilyen tárgyilagos vita és eszmecsere induljon el, lényegében véve
az általuk eddig művelt társadalomtudomány bástyáit védik. Vagyis <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>nincs
másról szó, mint hogy a balliberális szerzők esetében az eddigi
tudományos ténykedésük egy jelentős hiányosságára derülne fény, ha
egyértelművé válna, hogy olyan fontos mozzanatokat hagytak ki például az
első világháborút lezáró békeszerződések okainak feltárásakor, mint a
nemzetközi, félig titkos társaság és hálózat, a szabadkőművesség aktív
tevékenysége és egyértelmű befolyása az események alakulására</b></span>.</p>
<p>
Márpedig, azt hiszem, ezt a Rubicont már átléptük: a Magyar Nemzet
hasábjain egymás után megjelenő írások, melyek <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>valós dokumentumok
alapján tárják fel a <a href="https://magyarnemzet.hu/velemeny/az-alvilagban-sotet-van-8280693/">román és a cseh szabadkőművesek ténykedését</a>,
és ezen keresztül a nagyon erős francia szabadkőművesség nemzetközi
befolyását</b></span>, már aligha hagynak kétséget afelől, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> ez a témakör a
történettudomány „komolyan vehető” témái közé tartozik.</b></span></p>
<br></div>
De tisztázzuk: természetesen nem arról van szó – s erre a vitában
többen is rámutattak, teljesen jogosan –, hogy a szabadkőművesség félig
titkos tevékenységének feltárása egyszer csak mindent megmagyarázna a
világtörténelem folyamatairól, illetve azok mögöttes indítékairól. Erről
szó sincs, hanem sokkal inkább arról, amit Niall Ferguson ír a nemrég
magyarul is megjelent A tér és a torony című grandiózus munkájában:
<u><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>egyes korszakokban megnövekszik a hivatalos hierarchiák szerepe, más
időszakokban nagyobb súly jut a különféle, nem hierarchikus, nem
formális, kevésbé átlátható hálózatoknak, amelyek egyike – ismétlem:
egyike – a szabadkőművesség. </b></span></u>Sőt, és ezt már én teszem hozzá, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>ezentúl
gyakran a formális, hivatalos struktúrák – például államok, birodalmak,
egyházak stb. – és a nem hivatalos hálózatok közötti bonyolult viszonyok
és küzdelmek jellemeznek meghatározott korszakokat</b></span>. Bonyolult és
többszörösen árnyalt kutatásokra van tehát szükség.<div id="gmail-billboardbanner"><span class="gmail-banner gmail-banner-">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Vagyis, hogy világos legyen: a szabadkőművesség kutatása, a
tevékenységük hatásával kapcsolatos vita megnyitja az utat egy újfajta
tudományos megközelítés felé</b></span>, amelyben immáron nemcsak a
formális-hivatalos-nyilvános intézmények működését vesszük górcső alá
egy-egy történelmi esemény vizsgálatakor, hanem – és itt mutatkozhat meg
a paradigmaváltás –<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a nem hivatalos, informális, hálózatosan működő
társulatok és szerveződések világát is bevonjuk az elemzésbe</b></span>. És ez nem
azt jelenti, hogy innentől kezdve már nem vesszük figyelembe a
hivatalos-formális intézményeket, államokat, pártokat, parlamenteket
vagy Versailles esetén a nyilvános béketárgyalókat, hanem azt, hogy
innentől kezdve ezek mellett vizsgáljuk a hálózatok befolyását is.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Másképpen fogalmazva, az első világháború utáni békeszerződések és
békediktátumok, és elsősorban Trianon megértéséhez nem elegendő a
románok, csehek „munkálkodását” megvizsgálni, ahogyan a francia Grand
Oriens Nagypáholy komoly feltérképezése is nélkülözhetetlen – s akkor
csak kiragadott példákat mondtam</b></span>.</p>
<p>
Tehát <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>nem arról van szó, hogy a szabadkőművesség feltárása egyet jelent
a XX. század mozgatórugóinak megértésével. Viszont a szabadkőművesség
tényszerű vizsgálata nélkül biztosan nem lehet megérteni a XX., illetve a
korábbi századok működését sem</b></span>. Ez utóbbit csak azért említem, mert <span style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>a
szabadkőművesség már az amerikai függetlenségi háborúban is jelentős
szerepet játszott, mégis tény, hogy erről valahogy nem illik beszélni,
szinte a mai napig sem</b></span>. Annak ellenére, hogy a 241 alapító atya közül –
R. E. Heaton tanulmányai alapján – hatvannyolcan tartoztak a
szabadkőművesek közé, és a Függetlenségi nyilatkozat ötvenhat aláírója
közül nyolc személy volt szabadkőműves. Arról nem is beszélve, hogy
Benjamin Franklin nagymester volt, George Washington, az államok első
elnöke, aki szintén szabadkőműves volt, beiktatásakor a New York-i egyes
számú Kőművespáholy Bibliájára esküdött fel (Niall Ferguson: A tér és a
torony, 2019, 158.). Kár lenne azt is tagadni, hogy <b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">az egydolláros
bankjegyen ma is ott láthatjuk a szabadkőműves vigyázó szemet.</span></b></p>
<p>
Mindezt csak azért írom ide, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>hogy világossá tegyem: a
szabadkőművességnek nem a léte és a befolyása a kérdés ma már, hanem az,
hogy a világtörténelemben mikor, milyen eseményben játszottak
meghatározó szerepet, illetve mikor szorultak részlegesen vagy teljesen
háttérbe.</b></span> Emellett számtalan hálózat alakította-formálta a történelmet,
például utalnék az 1932-ben megalakult Skull and Bones (Koponya és
Csontok) társaságára, amelynek fontos amerikai családok a tagjai, miként
például a Bush, illetve a Kerry család. Bizarr emlék, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>amikor a
2004-es amerikai elnökválasztási kampányban egymás ellen küzdött az
ifjabb Bush és John Kerry, s egy interjúban a Koponya és Csontokban való
tagságukról kérdezték őket, egyaránt azt mondták, hogy a hír igaz, de
erről a titkos társaság szabályai szerint többet nem nyilatkozhatnak.</b></span></p>
<p>
De én nem is a történelemből vennék még egy példát, hanem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a XXI. század
legnagyobb és mára legbefolyásosabb hálózatá</b></span>ról, ez pedig nem más, mint
a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> mai globális pénzügyi elit, amelyik hálózatosan kapcsolódik
egymáshoz,</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>miként arról tudományos, matematikai módszerekkel a Tax
Justice Network nevű kutatócsoport beszámolt.</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> E hálózat<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>felkutatása, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
működésmódjának</span> feltárása a legaktuálisabb kérdés, mert a jelenkor
emberének jövőjéről van itt szó </b></span>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>miként száz évvel ezelőtt is a jövőről
volt szó, és akkor is a hálózatokra kellett (volna) figyelnünk, de
akkor és ott az elmaradt. Most ne kövessük el az akkori hibát, mert a
dolog vérre megy.</b></span></p>
<p>
<em>Fricz Tamás</em></p>
<p>
<em>A szerző politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója</em></p>
<div class="gmail-szerzo">Magyar Nemzet</div>
</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>