[Grem] petíció (fwd)

[Zoltan Fodor]

Kedves Rita!

> Ami kérdés, hogy a hőmérséklet-növekedés mekkora károkat okoz globálisan 
> (ezt szerintem senki sem tudja, beindulhat egy csomó olyan folyamat is, 
> amire eddig nem is gondoltunk), illetve, hogy a megfékezésükre fordított 
> (plusz) kiadások milyen arányban állnak ezek értékével.

A foldnek voltak olyan idoszakaszai, amikor >10-szor akkora volt a CO2 
koncentracio (kambrium) mint most es ez volt az elovilag szamara 
legkedvezobb idoszak: kambriumi robbanas neven ismert, 50 uj elolenytorzs 
jelent meg. Ez akar jo is lehetne. Amivel ijesztgetni szoktak az a 
Venuszhoz hasonlo 'runaway' megoldas. Ennek az eselye elhanyagolhato.

Akarhogy is gondolkodunk a klimapolitikarol, ezeknek a valtozasoknak a 
karakterisztikus ideje 50-100 evben merheto, a korona jarvany 
karakterisztikus ideje pedig napokban. Ezert fontosabb szerintem a jarvany 
kivalto okai ellen 'tiltakozni'. Akar az eloallat piacrol indult a virus, 
amelyeket Kina a napokban ujranyitott, vagy plane, ha a biztonsagi 
szempontbol csapnivalo wuhani viruskutato intezetbol szabadult ki, 
mind a ketto szornyu allapotokat tukroz es a tuzzel nem szabad jatszani.

> Viszont, ez csak egy része a dolognak. Mert ha Te is kicsit alaposabban
> elolvastad volna a küldött levelet, és nem ugrottál volna az első
> hívószóra, akkor láttad volna, hogy nem csak erről szólt, bár igaz, hogy 
> tényleg ez szerepelt a legtöbbször.

Nem tudom, hogy szerencses megfogalmazas-e, hogy ugrottam az elso 
hivoszora. Ahogy irod, a klimapolitika szerepelt a legtobbet es ezert erre 
reagaltam. Szivesen elmondom a masik temarol (fejlodo orszagok adossaganak 
az elengedese + beremeles) is a velemenyem, egyebkent is Husvet elott a 
szegenyseg volt a tema. Igazabol nem akartam errol irni, mert bonyolult a 
dolog, de ha igy alakult, akkor hozzaszolok.

> *  helping the most vulnerable: including debt relief for developing 
> countries and raising income for the lowest earners

Eloljaroban hadd mondjam el, hogy a szegenyseg, vagy a szegeny orszagok 
sorsa mindig is nagyon erdekelt es kozelrol erintett. Azert hozom ezt fel, 
hogy a kesobbi racionalis gondolatok ridegseget az egyutterzes 
hangsulyozasaval valamelyest enyhitsem. Kerestem a lelki feltoltodeshez az 
alkalmakat, hogy eljuthassak brazil favellakba, afrikai nyomortelepekre, 
elborzasztott az indiai utak menten a kofejto gyerekek vagy a 
prostitualtak sorsa, meglatogattam a burmai hatar menten az oserdoben tobb 
ezer evvel ezelotti korulmenyek kozott elo torzseket es persze megmutattam 
gyermekeimnek az otthoni ciganysort, hogy az o szintukon beszelni tudjunk 
a szegenysegrol. Meg egyszer: nem vagyok erzeketlen, evtizedek ota 
probalok rajonni, hogy mi lehet a kiut.

Az, hogy bizonyos orszagok (mert ez szerepel a peticioban) miert 
szegenyek, masok pedig miert gazdagok legreszletesebben talan Acemoglu es 
Robinson 'Why Nations Fail: The Origins of Power, Prosperity, and Poverty' 
cimu vaskos konyveben kerul elemzesre. Nyilvan nem tudom az 550 oldalt par 
sorban osszefoglalni. Ami a lenyeg, szerintuk vannak 'exkluziv' elvi 
alapon mukodo orszagok, ahol keves ember ki tudja zarni a donteshozatalbol 
es anyagilag is ki tudja hasznalni a tobbseget. Ezek az orszagok 
elszegenyednek. Az 'inkluziv' orszagokban sokan kapnak lehetoseget, hogy 
valamit csinaljanak es ebbol tisztesseges hasznuk legyen es ehhez a 'rule 
of law', a jog elotti egyenloseg ad keretet. Ezek szerint a kultura, 
eghajlat, asvanykincsek, genetika es a vallas masodlagosak.

Ha ranezunk a ket Koreara, a vilag egyik legszegenyebb es az egyik 
leggazdagabb orszagara, azt mondhatjuk van benne valami. Persze Kina 
lehetne ellenpelda, de nem igazan az, hiszen Kina akkor lodult meg, amikor 
Teng Hsziao Ping nagyobb gazdasagi szabadsagot engedett es mivel a 'rule 
of law' Kinaban egy darabig nem fog megvalosulni, nem is fogja Kina beerni 
Del-Koreat (az utobbinak a GDP-je egy fore vetitve haromszoros).

A baj tehat az, hogy az igazan szegeny orszagok olyan 'exkluziv' modon 
vannak megszervezve, hogy nagyon nehez kitorni a helyzetukbol, akarmi 
tortenik nagy valoszinuseggel ugyanoda esnek vissza. Hogy egy tavoli 
hasonlattal eljek: millio fele hopehely keletkezik ujra es ujra, de 
mindegyik hatszogu. (Zarojelben, nem kell feltetlenul elolvasni: ez azert 
van, mert a vizmolekulaban a H-O-H kotesek 105 fokot zarnak be, ami 
kisebb, mint a tetraeder 109.5 fokja, ezert a H-O kotes es a szabad 
elektronpar kozotti szog kozelebb kerul a 120 fokhoz; a szabad elektronpar 
es az H kozotti kotes adja ki vegul a szabalyos hatszoget). A vizmolekula 
szerkezete olyan, hogy csak hatszoges hopehely tud kijonni belole. Az 
ablakon meg nemigen latott senki otszogu vagy hetszogu hopelyhet.

Ezert aztan senkinek nincs ketsege affelol, hogyha fognank a 60 millio 
bio-nemetet es letennek oket mondjuk Mozambikban es fognank a 30 millio 
mozambikit es letennenk oket egy tokeletes es a szamukra meg 
tulmeretezettnek is tekintheto infrastrukturaju Nemetorszagban akkor 
husz-harminc ev mulva Mozambik inkabb ugy nezne ki, mint ma Nemetorszag 
es Nemetorszag, sajnos inkabb ugy fog kinezni, mint ma Mozambik. Ez jon 
ki, mint a hopehelybol a hatszog. Ugyhogy az adossagelengedesnek nincs tul 
sok ertelme. Az 'exkluziv' struktura uj kolcsonoket fog felvenni es 
ugyanugy kizarja belole az orszag nagy reszet.

(Ha valakit erdekel --bar ketlem hogy igy lenne--, akkor azt is elmondom, 
mit gondolok a 'raising income for the lowest earners' kerdeserol.)

Mit lehet tenni? Nem tudom. Talan abban kellene segiteni, hogy az 
'exkluziv' szerkezet haszonelvezoit kijatszva az 'inkluziv' iranyba 
tereljuk ezeket az orszagokat. Peldaul adhatunk nekik ingyen egy 
foldhivatali rendszert. Segithetunk az iskolak szinvonalanak a javitasaban 
(vannak iskolak, a gyerekek sokszor jarnak is oda, csak alig tanulnak 
valamit). Adhatunk osztondijakat a biraiknak. Biztosithatunk 
mikrokolcsonoket. Talan. Ami viszont nem hiszem, hogy mukodik, hogy a 
kolcsonok elengedesevel ujabb hitelfelvetelre biztatjuk az 'exkluziv' 
rendszer konzervaloit es haszonelvezoit.

Persze ez csak egy velemeny, es elhihetitek, hogy nem a ridegseg beszelt 
belolem.

Udvozlettel, Fodor Zoltan