[Grem] A magyar gazdasági válságkezeléséről / 'Magyaro. le fogja győzni a koronavírus válságot' / A Századvég Gazdaságkutató Zrt vezérigazgatója

2020. Ápr. 19., V, 19:36:16 CEST

 *Magyarország le fogja győzni a koronavírus okozta válságot*

*https://gondola.hu/cikkek/116198-Magyarorszag_le_fogja_gyozni_a_koronavirus_okozta_valsagot.html
<https://gondola.hu/cikkek/116198-Magyarorszag_le_fogja_gyozni_a_koronavirus_okozta_valsagot.html>*
*Fűrész Gábort, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatóját *a
koronavírus-járvány gazdasági következményeiről és a kormány akciótervéről
kérdeztük. Elemzésében elmondta, hogy a magyar gazdaság és politika
válságkezelő reflexei paradigmaváltáson mentek keresztül, a munkaalapú
gazdaságon pedig hiába próbált, „de nem lépett túl a történelem”. Továbbá
kifejtette, hogy az orbáni „New Dealnek” a legerősebb vonása éppen az, hogy *az
ország feladata nem a globalizáció szolgálata, hanem a szavazópolgárok és
közösségeik védelme az új válságkorszakban.*
2020. április 18. 23:29
<https://gondola.hu/cikkek/116198-Magyarorszag_le_fogja_gyozni_a_koronavirus_okozta_valsagot.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/116198-Magyarorszag_le_fogja_gyozni_a_koronavirus_okozta_valsagot.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/116198-Magyarorszag_le_fogja_gyozni_a_koronavirus_okozta_valsagot.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/116198-Magyarorszag_le_fogja_gyozni_a_koronavirus_okozta_valsagot.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/116198-Magyarorszag_le_fogja_gyozni_a_koronavirus_okozta_valsagot.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/116198-Magyarorszag_le_fogja_gyozni_a_koronavirus_okozta_valsagot.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/116198-Magyarorszag_le_fogja_gyozni_a_koronavirus_okozta_valsagot.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/116198-Magyarorszag_le_fogja_gyozni_a_koronavirus_okozta_valsagot.html#>

*– Megtartható a munkaalapú társadalom modellje ebben a speciális
válsághelyzetben is? A liberális-progresszív véleményelit folyamatosan
követeli a gazdasági környezet átalakítását a segélyalapú vagy
alapjövedelem-alapú metodikára. *

– *A feltétel nélküli alapjövedelem, vagy újabban a „helikopterpénz” **olyan
divatszavak, amelyek a válság sújtotta időben a vakcina illúzióját kínálják*.
Mintha lenne egylépéses mattra lehetőségünk a kibontakozó gazdasági
krízissel szemben. Jó lenne, de nincs ilyen*. A magyar társadalomnak
világos képe van az alapjövedelem versus munkahelyek vitáról: az emberek 85
százaléka a munkahelyek védelmét vagy új munkalehetőségek teremtését
preferálja*, *12 százalék áll a feltétel nélküli alapjövedelem vagy a
segélyezés más típusú kiszélesítése mellett *– legalábbis ez derül ki a
Századvég által készített közvélemény-kutatásokból. Szociológiai vagy
politikai értelemben tehát *nem érkezett el a segélyalapú társadalom ideje.
Nem is beszélve arról, hogy a piacgazdaság maga a munka termelékenységének
folyamatos, hosszú távú és lineráis növekedésén alapul.* Lehet persze
automatizációval vagy robotokkal felváltani az emberi munkát, az elmúlt
száz év gazdaságtörténete azonban azt mutatja, hogy az automatizálás
előrehaladása ellenére, újabb és újabb területeken, korábban nem látott és
nem ismert szakmák, kompetenciák jelennek meg, olyan feladatok, amelyeket
továbbra is emberi intelligenciához, emberi tevékenységhez kötöttek. Ez azt
jelenti, hogy *a munkaalapú gazdaság
<https://www.facebook.com/hirado.hu/videos/263715517959994/> nem megy ki a
divatból. Nem lépett rajta túl a történelem. Ezen a tényen maga a gazdasági
válság sem változtat
<https://www.facebook.com/hirado.hu/videos/1064845133884966/>.*

*– Mit várhatunk a kormány gazdaságvédelmi akciótervének harmadik
lépésétől? Meddig szélesíthető a spektrum, milyen neuralgikus pontokat fog
lefedni még az Orbán-terv
<https://www.facebook.com/hirado.hu/videos/1685800538210364/>?*

– Érdemes leszögezni az elején azt, hogy *a koronavírus-krízis okozta
gazdasági sokk nem hasonlítható egy az egyben a 2008-as nagy recesszióhoz,
sem az 1929-ben kezdődőtt világgazdasági válsághoz, *amit „nagy
depressziónak” is neveznek az angolszász nyelvterületen. A GDP-re gyakorolt
rövid távú hatás mértékében lehet hasonlóság, de ez egyetlen mutató, nem
érinti a válságok belső mechanizmusának kérdését*. Mindkét nagy világválság
endogén természetű volt. Ez azt jelenti, hogy a piacgazdaság belső, saját
dinamikája, a privátszféra, a vállalatok, háztartások rendkívül magas
GDP-arányos eladósodása és annak kaszkádszerű beomlása, illetve az azt
kísérő deflációs spirál okozta.* Ez olyan mint egy szívroham és vele a
keringés összeomlása.

*A jelen helyzet egyfajta paralízis, bénulás. Ezért leginkább háborús
helyzetre hasonlít, ahol bizonyos gazdasági ágak termelőtevékenysége leáll,
a lakossági kereslet egy része elakad, más ágazatok azonban felélénkülnek,
j*elen esetben nem a hadiipar, hanem az élelmiszerek, egészségügyi eszközök
piacai. Igaz *ez a részleges élénkülés nem képes kompenzálni a leállás
okozta veszteségeket. A vírus, ahogy a háború is, exogén, külső tényező.*

*– Kialakulhat az 1930-as évekhez hasonló világgazdasági helyzet? *

* – Igen, ha a kormányok, jegybankok hagyják csődbe menni a gazdasági
szereplőket**. Most azonban nem ez történik. Tanulva 2008-ból, aki tud,
azonnal beavatkozik. Magyarország is időben lépett. *És ha sokak számára
nem is tűnik a legfontosabbnak, de *a hitelmoratórium
<https://www.facebook.com/mtva.hirado/videos/635693747277613/> azonnali
bevezetése az egyik legjobb döntés, amit meg lehetett hozni.*

A gazdaság „szívrohamszerű” összeomlása ugyanis éppen a privátszféra
adóssághelyzetétől függ. *Ha az árbevétel és a jövedelem elapad, nincs
miből fizetni a tartozásokat, törlesztőrészleteket, tömeges csődhulllám
indulhat el, amit a bankok bedőlése követ. Mindez akkor áll fenn, ha nincs
kormányzati segítség.* *Most a „szívroham” elkerülhető. Ez nem jelenti azt,
hogy könnyű lesz. De Magyarország le fogja győzni a koronavírus okozta
válságot. **A cél az, hogy a vírus okozta leállás során minél több cég,
vállalkozás talpon tudjon maradni, és minél több munkahelyet lehessen
megőrizni. Nyilván ez maradéktalanul nem kivitelezhető, lesznek érdemi
veszteségek a következő hónapokban. Munkát kell kínálni azoknak, akik azt
elveszítették. A vírus elleni küzdelemben, ami akár évekig tarthat, szükség
lesz rá. *Új munkahelyek lehetnek az állami és lehetnek a privát szférában,
új termelési és szolgáltatási területeken.

*A küzdelem harmadik szakasza a munkahelyteremtésből és a
keresletélénkítéséből állhat majd*. Ez utóbbi azokban az ágazatokban,
amelyek a legnagyobb veszteséget szenvedték el. Ilyen a vendéglátás vagy a
turizmus. Tudnunk kell azonban, hogy *a turizmus lassan fog regenerálódni.*

*– Volt már valaha hasonló léptékű, azonnali gazdaságmentő program a
mindenkori magyar kormányok részéről? Van mihez viszonyítani?*

– Hazai viszonyítási pont nincs igazán. *A rendszerváltást követő két nagy
gazdasági krízis, az 1995-ös strukturális válság és a 2008-as gazdasági
világválság
<https://hirado.hu/belfold/belpolitika/cikk/2020/04/09/valsagkezeles-2008-ban-kiszolgaltatottsag-es-megszoritasok-2020-ban-szuverenitas-es-gazdasagvedelem/>
kezelése a régi, neoliberális receptek szerint zajlott. Ezekben az időkben
híresült el a magyar közvéleményben a „csomag” kifejezés és a megszorítás.
Egyszerű eleganciával a válságok költségeit az adófizetőkre hárították,vagy
privatizációból fedezték*. Fontos azonban hozzátenni ehhez, hogy *a hübrisz
itt is az adósság volt: a magyar állam, illetve 2008-ra a privátszféra
rendkívüli adósságállománya, méghozzá nagyobb részt devizában. Ez a külső
kiszolgáltatottság **2010 és 2020 között megszűnt. *Ha nem így lenne, a
forint ellen jelenleg is zajló spekulációs támadásoknak súlyos
következményei lennének a hitelek kamataira nézve.

*Ma paradigmaváltást élünk meg a válságkezelésben. A monetáris és fiskális
(költségvetési) eszközökben is sokszínű, proaktív tendencia figyelhető meg.
Az állam nagyobb részt és nagyobb felelősséget vállal, áldozatot hoz a
munkahelyekért és a gazdaság működőképességéért. *Tehát nem önmagában a
pénznyomtatás vagy éppen annak egyik formája a „helikopterpénz” a lényeg.
Ezek csak lehetséges eszközök.* A cél megfelelő kijelölése a fontos. Hosszú
távon sokkal többet ér a megvédett munkahely, mint a megemelt segély. Bár
mindkettő az aktív állami részvétel eredménye.*

*– Megtartható az önálló „magyar út”, a gazdaságunk nem szorul rá a
Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelkonstruktőreinek szolgálataira?*

–* Magyarország nem szorul a IMF segítségére, és ennek így is kell
maradnia. Mindannyian tudjuk, hogy az ilyen „segítség” nem jön ingyen. **
Vele az ország elveszíti **önrendelkezését.* Az adósság ilyen értelemben a
politikai kontroll egy formája. Csak úgy hívják „strukturális reform”. Aki
tartozik, úgy táncol, ahogy a hitelezői fütyülnek. Ezt a magyarok pontosan
értik és nem kérnek belőle. *Miért nem szorul rá? Mert az elmúlt tíz évben
az ország legyűrte a devizaadósság-csapdát. A magyar államadósság
szerkezete megváltozott, az ország külső finanszírozástól való függése
jelentősen csökkent.*

*– Az IMF legújabb prognóziásban kiemelte Magyarországot, miszerint: a
koronavírus-válság után a növekedésüket korán visszaszerző, jól teljesítő
országok közé tartozhatunk. Milyen tények erősítik meg ennek az
előrejelzésnek a hitelességét?*

– Nehéz időket él meg az ország. A jóslatok és előrejelzések ma kevesebbet
érnek, mint a pontos helyzetfelismerés és a gyors cselekvés. *Magyarország
azért indul jó eséllyel, mert a koronavírus megjelenése előtt gazdasági
önrendelkezését már visszaszerezte, szigorú, fegyelmezett költségvetési
politikát folytatott, államadósságát mérsékelte – így van mozgástere a
beavatkozásra*. *Ez azonban csak az egyenlet egyik fele. Önmagában nem
elegendő*. Roosevelt első beiktatási beszédében hangzottak el a híres
mondatok, mely szerint *„egy dologtól kell félnünk, és az a félelem maga”*.
Ez az állítás írja le a legpontosabban, mi kell ahhoz, hogy gyorsan és
sikeresen győzze le Magyarország a vírus okozta helyzetet.

*A gazdaság talpra állítható, ha nem uralkodik el a pánik, *és az nem vezet
(a jövővel kapcsolatos várakozások összeomlása révén) még nagyobb kereslet-
és fogyasztáscsökkenéshez, illetve a vállalatok esetében, leépítésekhez. *A
sokak által irigyelt, nyugati mintaországok fognak elbukni a következő egy
évben, mert továbbra is rendkívül magas a privát- és államadósságszintjük,
erre rakódik rá a jelen „háborús” gazdasági helyzet, ami további
költekezést vonna maga után. Ki gondolta volna, hogy a vírus elleni
küzdelemben Franciaország vagy Olaszország egészségügyi rendszere ilyen
gyorsan térdre rogy? Ugyanez várhat a gazdaságukra is.* A francia privát
szektor (cégek és háztartások) GDP-arányos adóssága 266 százalék, a francia
állam adóssága 98 százalék. Olaszország esetében ez a két adat 166 és 135
százalék.
*– A magyarok 2008-ban is átéltek már egy válságot. Az akkor regnáló
politikai elit a privatizáción és a adóemeléseken keresztül látta meg a
fényt az alagút végén. A teher pedig az emberek nyakába szakadt.*

*– A 2008-as válságkezelés elhibázott logikán alapult, de ezt az
elhibázottságot erősítette a devizaadósság-csapda, amiben az ország akkor
már vergődött. A politikának nem volt mozgástere. Azt tették, amit az IMF
és a hitelezők kértek. Persze egyet is értettek vele, hiszen Bokros Lajos
volt pénzügyminiszter neoliberális krédóján nőttek fel, *vagy éppen annak
kortársai voltak. *A devizacsapdába a baloldali politikai establishment
vezette bele** az országot. Jó ötletnek tűnt számukra a devizahitel a
korabeli világpiaci forrásbőség kontextusában. Nem volt az. Az embereket
pedig a hitelkereskedők brutálisan kisemmizték*.

*– A kormány akcióterve a magyarok New Dealje?*

* – Gazdaságpolitikai szemlélete tekintetében valóban rokonságban áll
Roosevelt amerikai elnök és kormányzata politikája megközelítésével.
Látnunk kell azonban, hogy ma az államoknak és a jegybankoknak sokkal több
eszközük van, mint a 30-as években. Ezt kell jól kihasználni. Tudnunk kell
haladni, együtt mozogni az eseményekkel. A válság legyőzése hasonló a vírus
legyőzéséhez. Rooseveltnek sem sikerült egy hét alatt, egyetlen bejelentés
révén. Lehetnek modelljeink a lehetséges lefutási görbékről, de többféle
forgatókönyv van, így az eszközöket is rugalmasan, nyitottan kell kezelni.
Ha új beavatkozásra van szükség, azt habozás nélkül meg kell tenni. A pénzt
nem szórni kell, hanem pontosan célozni a támogatást oda, ahol szükség van
rá.*

*– Az Európai Unió számára mi lehet a jövőkép? Mit tesz, most az unió a
gazdasági védekezés érdekében, az emberek védelmében?*

* – Az unió által létrehozott gazdasági tér az áruk, szolgáltatások,
munkaerő belső, szabad áramlásával nagy lehetőséget teremtett minden
tagállam számára. De a kezdetektől vannak félkész, elhibázott elemei*. *
Ilyen maga az euró, ami kiveszi a monetáris kontrollt tagjai kezéből.* Ez
békeidőben kevésbé szúr szemet. De ma Olaszország olyan, mint egy félkarú
óriás, amikor szembekerül a vírus okozta gazdasági válság kihívásával. Ez a
tehetetlenségélmény, kiszolgáltatottság rövid úton vezethet oda, hogy az
olaszok elhagyják az uniót vagy az eurózónát, és visszatérnek a saját
valutához. Brüsszel nem jeleskedik a válságok elleni küzdelemben. Paradox,
hogy* a migrációs krízis idején nagy hangon bírálták a védekező és
határaikat lezáró közép-európai országokat, a vírus megérkezésekor azonban
rögtön szólamot váltottak.* Igaz a vírus nem tesz különbséget a bürokrata
és a gyártósoron dolgozó kékgalléros munkás között. A 2008-as válság és a
tömeges migráció következményeit rá lehetett terhelni az adófizetőkre.
Magukra lehetett hagyni őket a következményekkel. A járványt nem ilyen
egyszerű elkerülni. Az establishment tagjai ugyanúgy megfertőződnek. Így a
motívációjuk is nagyobb a egészségügyi és rendvédelmi lépések
támogatásában. Ami a gazdasági következményeket és a válság elleni harcot
illeti, ott nagyobb a baj Brüsszellel. Ha nem vált paradigmát, az unió
egysége és az euró is bajba kerül*. Nem a magyar koronavírus-törvény
jelenti a veszélyt Európára, **hanem az, ha Brüsszel ismételten lassú és
határozatlan a gazdasági károkkal szembeni fellépés frontján.*

*– Korábban említette, hogy az adósság a politikai kontroll speciális
formája. Egy gazdaságilag gyenge Európa milyen tőkeerőknek rendelődhet alá?*

– *Európa világgazdasági szerepe folyamatosan csökken. De ez a sors várhat
az USA-ra is. Branko Milanovic <https://youtu.be/sbqf6brFwtY> úttörő
kutatásai hívták fel először a figyelmet arra (megfelelő empirikus
tényanyag talaján állva), hogyan strukturálódott át a globális jövedelem
elosztása az elmúlt húsz-harminc évben. A nagy győztes Ázsia, benne Kína. A
nagy vesztes a nyugati közép- és munkásosztály. Szomorú tény, de
szimbolizálja is az elmozduló erőviszonyokat, hogy éppen Kínából indult ki
az a járvány, amely térdre kényszerítette Európát. Ami mögöttünk van, és a
jelen, amiben élünk, a válságok hosszú évtizede. Hosszú, mert valójában
2008-ban kezdődött a nagy recesszióval, majd 2015-ben a migrációs krízissel
folytatódott és most a koronavírussal újra velünk van.*

*Ez a válság a globalizáció válsága. De úgy is értelmezhető, mint a
globalizáció negatív externális hatásaira (nem szándékolt következményeire)
adott nemzeti immunválaszok sorozata. A globalizáció, ami lényegében nem
más, mint az áruk, szolgáltatások, a tőke, a munkaerő és az információ
áramlásának hatalmas hálózata, nem omlik össze a járvány okozta válsággal.
Ami el fog tűnni az a „globalizmus”, a határok nélküliség ostoba
ideológiája, de ennek nincs igazán jelentősége. Ami marad: az a felismerés,
hogy a globális gazdaságnak szüksége van a nemzetállamok szabályozó,
beavatkozó, védő, válságkezelő szerepére. Ahol a kormányok ráeszmélnek,
hogy a feladatuk nem a globalizáció szolgálata, mert az köszöni jól megvan,
hanem a szavazópolgárok és közösségeik védelme ebben az új világban, azok
lehetnek sikeresek és erősek a következő évtizedben. Magyarország ilyen
lesz.*
*hirado.hu <http://hirado.hu>*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200419/595d31d3/attachment.html>