<div dir="ltr">
<div><font size="4"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b>Magyarország le fogja győzni a koronavírus okozta válságot</b></span></font></div><div><font size="4"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b><br></b></span></font></div><div><font size="2"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b><a href="https://gondola.hu/cikkek/116198-Magyarorszag_le_fogja_gyozni_a_koronavirus_okozta_valsagot.html" target="_blank">https://gondola.hu/cikkek/116198-Magyarorszag_le_fogja_gyozni_a_koronavirus_okozta_valsagot.html</a></b></span></font></div>
<div><span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Fűrész Gábort, a Századvég
Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatóját </b></span>a koronavírus-járvány gazdasági
következményeiről és a kormány akciótervéről kérdeztük. Elemzésében
elmondta, hogy a magyar gazdaság és politika válságkezelő reflexei
paradigmaváltáson mentek keresztül, a munkaalapú gazdaságon pedig hiába
próbált, „de nem lépett túl a történelem”. Továbbá kifejtette, hogy az
orbáni „New Dealnek” a legerősebb vonása éppen az, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az ország
feladata nem a globalizáció szolgálata, hanem a szavazópolgárok és
közösségeik védelme az új válságkorszakban.</b></span></span></div>
<div>
</div>
<div>
2020. április 18. 23:29
</div>
<div>
<div>
<div>
<a title="E-mail" href="https://gondola.hu/cikkek/116198-Magyarorszag_le_fogja_gyozni_a_koronavirus_okozta_valsagot.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a></div></div></div>
<a title="Nyomtat" href="https://gondola.hu/cikkek/116198-Magyarorszag_le_fogja_gyozni_a_koronavirus_okozta_valsagot.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Twitter" href="https://gondola.hu/cikkek/116198-Magyarorszag_le_fogja_gyozni_a_koronavirus_okozta_valsagot.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Gmail" href="https://gondola.hu/cikkek/116198-Magyarorszag_le_fogja_gyozni_a_koronavirus_okozta_valsagot.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Google+">
</a><a title="Pinterest" href="https://gondola.hu/cikkek/116198-Magyarorszag_le_fogja_gyozni_a_koronavirus_okozta_valsagot.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="MySpace" href="https://gondola.hu/cikkek/116198-Magyarorszag_le_fogja_gyozni_a_koronavirus_okozta_valsagot.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="https://gondola.hu/cikkek/116198-Magyarorszag_le_fogja_gyozni_a_koronavirus_okozta_valsagot.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Még több..." href="https://gondola.hu/cikkek/116198-Magyarorszag_le_fogja_gyozni_a_koronavirus_okozta_valsagot.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a><div><div>
</div>
<div style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:68px;height:20px"></span></div>
</div>
<div><img src="https://gondola.hu/kepek/nyitonagy/121158.jpg" alt="" style="margin-right:0px" width="200" height="112"></div>
<p>
<b>–<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Megtartható a munkaalapú társadalom modellje ebben a
speciális válsághelyzetben is? </span><span style="background-color:rgb(246,178,107)">A liberális-progresszív véleményelit
folyamatosan követeli a gazdasági környezet átalakítását a segélyalapú
vagy alapjövedelem-alapú metodikára. </span></b></p>
<p>
– <span style="background-color:rgb(246,178,107)"><b>A feltétel nélküli alapjövedelem, vagy újabban a „helikopterpénz” <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>olyan divatszavak, amelyek a válság sújtotta időben a vakcina illúzióját
kínálják</b></span>. Mintha lenne egylépéses mattra lehetőségünk a kibontakozó
gazdasági krízissel szemben. Jó lenne, de nincs ilyen<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>. A magyar
társadalomnak világos képe van az alapjövedelem versus munkahelyek
vitáról: az emberek 85 százaléka a munkahelyek védelmét vagy új
munkalehetőségek teremtését preferálja</b></span>, <span style="background-color:rgb(246,178,107)"><b>12 százalék áll a feltétel
nélküli alapjövedelem vagy a segélyezés más típusú kiszélesítése mellett
</b></span>– legalábbis ez derül ki a Századvég által készített
közvélemény-kutatásokból. Szociológiai vagy politikai értelemben tehát
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>nem érkezett el <span style="background-color:rgb(246,178,107)">a segélyalapú társadalom </span>ideje. Nem is beszélve arról,
hogy a piacgazdaság maga a munka termelékenységének folyamatos, hosszú
távú és lineráis növekedésén alapul.</b></span> Lehet persze automatizációval vagy
robotokkal felváltani az emberi munkát, az elmúlt száz év
gazdaságtörténete azonban azt mutatja, hogy az automatizálás
előrehaladása ellenére, újabb és újabb területeken, korábban nem látott
és nem ismert szakmák, kompetenciák jelennek meg, olyan feladatok,
amelyeket továbbra is emberi intelligenciához, emberi tevékenységhez
kötöttek. Ez azt jelenti, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><a href="https://www.facebook.com/hirado.hu/videos/263715517959994/" target="_blank">a munkaalapú gazdaság</a> nem megy ki a divatból. <a href="https://www.facebook.com/hirado.hu/videos/1064845133884966/" target="_blank">Nem lépett rajta túl a történelem. Ezen a tényen maga a gazdasági válság sem változtat</a>.</b></span></p>
<p>
<b>–<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Mit várhatunk a kormány gazdaságvédelmi akciótervének
harmadik lépésétől? Meddig szélesíthető a spektrum,</span> milyen neuralgikus
pontokat fog lefedni még az <a href="https://www.facebook.com/hirado.hu/videos/1685800538210364/" target="_blank">Orbán-terv</a>?</b></p><div id="m_7660318305483769688gmail-billboardbanner"><span>
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
– Érdemes leszögezni az elején azt, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a koronavírus-krízis okozta
gazdasági sokk nem hasonlítható egy az egyben <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(208,224,227)">a 2008-as nagy
recesszióhoz, sem az 1929-ben kezdődőtt világgazdasági válsághoz</span>,</span> </b></span>amit
„nagy depressziónak” is neveznek az angolszász nyelvterületen. A GDP-re
gyakorolt rövid távú hatás mértékében lehet hasonlóság, de ez egyetlen
mutató, nem érinti a válságok belső mechanizmusának kérdését<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>. Mindkét
nagy világválság endogén természetű volt. Ez azt jelenti, hogy a
piacgazdaság belső, saját dinamikája, a privátszféra, a vállalatok,
háztartások rendkívül magas GDP-arányos eladósodása és annak
kaszkádszerű beomlása, illetve az azt kísérő deflációs spirál okozta.</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> Ez
olyan mint egy szívroham és vele a keringés összeomlása.</span></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>A jelen helyzet egyfajta paralízis, bénulás. Ezért leginkább háborús
helyzetre hasonlít, ahol bizonyos gazdasági ágak termelőtevékenysége
leáll, a lakossági kereslet egy része elakad, más ágazatok azonban
felélénkülnek, j</b></span>elen esetben nem a hadiipar, hanem az élelmiszerek,
egészségügyi eszközök piacai. Igaz <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>ez a részleges élénkülés nem képes
kompenzálni a leállás okozta veszteségeket. A vírus, ahogy a háború is,
exogén, külső tényező.</b></span></p>
<p>
<b>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Kialakulhat az 1930-as évekhez hasonló világgazdasági helyzet? </span></b></p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
– Igen, ha a kormányok, jegybankok hagyják csődbe menni a gazdasági
szereplőket</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>. Most azonban nem ez történik. Tanulva 2008-ból, aki tud,
azonnal beavatkozik. Magyarország is időben lépett. </b></span>És ha sokak számára
nem is tűnik a legfontosabbnak, de <b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">a <a href="https://www.facebook.com/mtva.hirado/videos/635693747277613/" target="_blank">hitelmoratórium</a> azonnali bevezetése az egyik legjobb döntés, amit meg lehetett hozni.</span></b></p>
<p>
A gazdaság „szívrohamszerű” összeomlása ugyanis éppen a privátszféra
adóssághelyzetétől függ. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha az árbevétel és a jövedelem elapad, nincs
miből fizetni a tartozásokat, törlesztőrészleteket, tömeges csődhulllám
indulhat el, amit a bankok bedőlése követ. Mindez akkor áll fenn, ha
nincs<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> kormányzati segítség</span>.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Most a „szívroham” elkerülhető. Ez nem
jelenti azt, hogy könnyű lesz. De Magyarország le fogja győzni a
koronavírus okozta válságot. </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A cél az, hogy a vírus okozta leállás során
minél több cég, vállalkozás talpon tudjon maradni, és minél több
munkahelyet lehessen megőrizni. Nyilván ez maradéktalanul nem
kivitelezhető, lesznek érdemi veszteségek a következő hónapokban. Munkát
kell kínálni azoknak, akik azt elveszítették. A vírus elleni
küzdelemben, ami akár évekig tarthat, szükség lesz rá. </b></span>Új munkahelyek
lehetnek az állami és lehetnek a privát szférában, új termelési és
szolgáltatási területeken.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A küzdelem harmadik szakasza a munkahelyteremtésből és a
keresletélénkítéséből állhat majd</b></span>. Ez utóbbi azokban az ágazatokban,
amelyek a legnagyobb veszteséget szenvedték el. Ilyen a vendéglátás vagy
a turizmus. Tudnunk kell azonban, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a turizmus lassan fog
regenerálódni.</b></span></p>
<p>
<b>– Volt már valaha hasonló léptékű, azonnali gazdaságmentő
program a mindenkori magyar kormányok részéről? Van mihez viszonyítani?</b></p>
<p>
– Hazai viszonyítási pont nincs igazán. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A rendszerváltást követő két nagy gazdasági krízis, az 1995-ös strukturális válság és <a href="https://hirado.hu/belfold/belpolitika/cikk/2020/04/09/valsagkezeles-2008-ban-kiszolgaltatottsag-es-megszoritasok-2020-ban-szuverenitas-es-gazdasagvedelem/" target="_blank">a 2008-as gazdasági világválság</a>
kezelése a régi, neoliberális receptek szerint zajlott. Ezekben az
időkben híresült el a magyar közvéleményben a „csomag” kifejezés és a
megszorítás. Egyszerű eleganciával a válságok költségeit az adófizetőkre
hárították,vagy privatizációból fedezték</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">. Fontos azonban hozzátenni
ehhez, hogy </span><b>a hübrisz itt is az adósság volt: a magyar állam, illetve
2008-ra a privátszféra rendkívüli adósságállománya, méghozzá nagyobb
részt devizában. Ez a külső kiszolgáltatottság<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>2010 és 2020 között
megszűnt. </b></span>Ha nem így lenne, a forint ellen jelenleg is zajló spekulációs
támadásoknak súlyos következményei lennének a hitelek kamataira nézve.</p>
<div>
<p>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ma paradigmaváltást élünk meg a válságkezelésben. A monetáris és
fiskális (költségvetési) eszközökben is sokszínű, proaktív tendencia
figyelhető meg. Az állam nagyobb részt és nagyobb felelősséget vállal,
áldozatot hoz a munkahelyekért és a gazdaság működőképességéért. </b></span>Tehát
nem önmagában a pénznyomtatás vagy éppen annak egyik formája a
„helikopterpénz” a lényeg. Ezek csak lehetséges eszközök.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> A cél
megfelelő kijelölése a fontos. Hosszú távon sokkal többet ér a megvédett
munkahely, mint a megemelt segély. Bár mindkettő az aktív állami
részvétel eredménye.</b></span></p>
<p>
</p>
</div>
<p>
<b>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Megtartható az önálló „magyar út”, a gazdaságunk nem szorul
rá a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelkonstruktőreinek szolgálataira?</span></b></p>
<p>
–<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Magyarország nem szorul a IMF segítségére, és ennek így is kell
maradnia. Mindannyian tudjuk, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az ilyen „segítség” nem jön ingyen. </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
Vele <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az ország </span>elveszíti<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>önrendelkezését.</b></span> Az adósság ilyen értelemben a
politikai kontroll egy formája. Csak úgy hívják „strukturális reform”.
Aki tartozik, úgy táncol, ahogy a hitelezői fütyülnek. Ezt a magyarok
pontosan értik és nem kérnek belőle. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Miért nem szorul rá? Mert az elmúlt
tíz évben az ország legyűrte<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a devizaadósság-csapdát. </span>A magyar
államadósság szerkezete megváltozott, az ország <span style="background-color:rgb(234,209,220)">külső finanszírozástól
való függése </span>jelentősen csökkent.</b></span></p>
<p>
<b>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Az IMF legújabb prognóziásban kiemelte Magyarországot,
miszerint: a koronavírus-válság után a növekedésüket korán visszaszerző,
jól teljesítő országok közé tartozhatunk</span>. Milyen tények erősítik meg
ennek az előrejelzésnek a hitelességét?</b></p>
<p>
– Nehéz időket él meg az ország. A jóslatok és előrejelzések ma
kevesebbet érnek, mint a pontos helyzetfelismerés és a gyors cselekvés.
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Magyarország azért indul jó eséllyel, mert a koronavírus megjelenése
előtt gazdasági önrendelkezését már visszaszerezte, szigorú,
fegyelmezett költségvetési politikát folytatott, államadósságát
mérsékelte – így van mozgástere a beavatkozásra</b></span>. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ez azonban csak az
egyenlet egyik fele. Önmagában nem elegendő</b></span>. Roosevelt első beiktatási
beszédében hangzottak el a híres mondatok, mely szerint <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„<i>egy dologtól kell félnünk, és az a félelem maga</i>”</b></span>.
Ez az állítás írja le a legpontosabban, mi kell ahhoz, hogy gyorsan és
sikeresen győzze le Magyarország a vírus okozta helyzetet.</p>
<div>
<p>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A gazdaság talpra állítható, ha nem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> uralkodik el a pánik, </span></b></span>és az nem
vezet (a jövővel kapcsolatos várakozások összeomlása révén) még nagyobb
kereslet- és fogyasztáscsökkenéshez, illetve a vállalatok esetében,
leépítésekhez. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A sokak által irigyelt, nyugati mintaországok fognak
elbukni a következő egy évben, mert továbbra is rendkívül magas a
privát- és államadósságszintjük, erre rakódik rá a jelen „háborús”
gazdasági helyzet, ami további költekezést vonna maga után. Ki gondolta
volna, hogy a vírus elleni küzdelemben Franciaország vagy Olaszország
egészségügyi rendszere ilyen gyorsan térdre rogy? Ugyanez várhat a
gazdaságukra is.</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> A francia privát szektor (cégek és háztartások)
GDP-arányos adóssága 266 százalék, a francia állam adóssága 98 százalék.
Olaszország esetében ez a két adat 166 és 135 százalék.</span></span></p><b>– A magyarok 2008-ban is átéltek már egy válságot. Az akkor
regnáló politikai elit a privatizáción és a adóemeléseken keresztül
látta meg a fényt az alagút végén. A teher pedig az emberek nyakába
szakadt.</b></div>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>– A 2008-as válságkezelés elhibázott logikán alapult, de ezt az
elhibázottságot erősítette a devizaadósság-csapda, amiben az ország
akkor már vergődött. A politikának nem volt mozgástere. Azt tették, amit
az IMF és a hitelezők kértek. Persze egyet is értettek vele, hiszen
Bokros Lajos volt pénzügyminiszter neoliberális krédóján nőttek fel,
</b></span>vagy éppen annak kortársai voltak. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A devizacsapdába a baloldali
politikai establishment vezette bele</b><b> az országot. Jó ötletnek tűnt
számukra a devizahitel a korabeli világpiaci forrásbőség kontextusában.
Nem volt az. Az embereket pedig a hitelkereskedők brutálisan
kisemmizték</b></span>.</p>
<p>
<b>–<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> A kormány akcióterve a magyarok New Dealje?</span></b></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
– Gazdaságpolitikai szemlélete tekintetében valóban rokonságban áll
Roosevelt amerikai elnök és kormányzata politikája megközelítésével.
Látnunk kell azonban, hogy ma az államoknak és a jegybankoknak sokkal
több eszközük van, mint a 30-as években. Ezt kell jól kihasználni.
Tudnunk kell haladni, együtt mozogni az eseményekkel. A válság legyőzése
hasonló a vírus legyőzéséhez. Rooseveltnek sem sikerült egy hét alatt,
egyetlen bejelentés révén. Lehetnek modelljeink a lehetséges lefutási
görbékről, de többféle forgatókönyv van, így az eszközöket is
rugalmasan, nyitottan kell kezelni. Ha új beavatkozásra van szükség, azt
habozás nélkül meg kell tenni. A pénzt nem szórni kell, hanem pontosan
célozni a támogatást oda, ahol szükség van rá.</b></span></p>
<p>
<b>–<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Az Európai Unió számára mi lehet a jövőkép? Mit tesz, most az unió a gazdasági védekezés érdekében, az emberek védelmében?</span></b></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
– Az unió által létrehozott gazdasági tér az áruk, szolgáltatások,
munkaerő belső, szabad áramlásával nagy lehetőséget teremtett minden
tagállam számára.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> De a kezdetektől vannak félkész, elhibázott </span>elemei</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
Ilyen maga az euró, ami kiveszi a monetáris kontrollt tagjai kezéből.</b></span> Ez
békeidőben kevésbé szúr szemet. De <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ma Olaszország olyan, mint egy
félkarú óriás, amikor szembekerül a vírus okozta gazdasági válság
kihívásáva</span>l. Ez a tehetetlenségélmény, kiszolgáltatottság rövid úton
vezethet oda, hogy az olaszok elhagyják az uniót vagy az eurózónát, és
visszatérnek a saját valutához. Brüsszel nem jeleskedik a válságok
elleni küzdelemben. Paradox, hogy<span style="background-color:rgb(246,178,107)"><b> a migrációs krízis idején nagy hangon
bírálták a védekező és határaikat lezáró közép-európai országokat, a
vírus megérkezésekor azonban rögtön szólamot váltottak.</b></span> Igaz a vírus nem
tesz különbséget a bürokrata és a gyártósoron dolgozó kékgalléros
munkás között. A 2008-as válság és a tömeges migráció következményeit rá
lehetett terhelni az adófizetőkre. Magukra lehetett hagyni őket a
következményekkel. A járványt nem ilyen egyszerű elkerülni. Az
establishment tagjai ugyanúgy megfertőződnek. Így a motívációjuk is
nagyobb a egészségügyi és rendvédelmi lépések támogatásában. Ami a
gazdasági következményeket és a válság elleni harcot illeti, ott nagyobb
a baj Brüsszellel. Ha nem vált paradigmát, az unió egysége és az euró
is bajba kerül<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>. Nem a magyar koronavírus-törvény jelenti a veszélyt
Európára<span style="background-color:rgb(234,209,220)">, </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hanem az, ha Brüsszel ismételten lassú és határozatlan a
gazdasági károkkal szembeni fellépés frontján.</b></span></p>
<p>
<b>– Korábban említette, hogy az adósság a politikai kontroll
speciális formája. Egy gazdaságilag gyenge Európa milyen tőkeerőknek
rendelődhet alá?</b></p>
<p>
– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Európa világgazdasági szerepe folyamatosan csökken. De ez a sors várhat az USA-ra is. <a href="https://youtu.be/sbqf6brFwtY" target="_blank">Branko Milanovic</a>
úttörő kutatásai hívták fel először a figyelmet arra (megfelelő
empirikus tényanyag talaján állva), hogyan strukturálódott át a globális
jövedelem elosztása az elmúlt húsz-harminc évben. A nagy győztes Ázsia,
benne Kína. A nagy vesztes a nyugati közép- és munkásosztály. Szomorú
tény, de szimbolizálja is az elmozduló erőviszonyokat, hogy éppen
Kínából indult ki az a járvány, amely térdre kényszerítette Európát. Ami
mögöttünk van, és a jelen, amiben élünk, a válságok hosszú évtizede.
Hosszú, mert valójában 2008-ban kezdődött a nagy recesszióval, majd
2015-ben a migrációs krízissel folytatódott és most a koronavírussal
újra velünk van.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ez a válság a globalizáció válsága. De úgy is értelmezhető, mint a
globalizáció negatív externális hatásaira (nem szándékolt
következményeire) adott nemzeti immunválaszok sorozata. A globalizáció,
ami lényegében nem más, mint az áruk, szolgáltatások, a tőke, a munkaerő
és az információ áramlásának hatalmas hálózata, nem omlik össze a
járvány okozta válsággal. Ami el fog tűnni <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az a „globalizmus”, a határok
nélküliség ostoba ideológiája</span>, de ennek nincs igazán jelentősége. Ami
marad: az a felismerés, hogy a globális gazdaságnak szüksége van a
nemzetállamok szabályozó, beavatkozó, védő, válságkezelő szerepére. Ahol
a kormányok ráeszmélnek, hogy a feladatuk nem a globalizáció
szolgálata, mert az köszöni jól megvan, hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a szavazópolgárok és
közösségeik védelme ebben az új világban, azok lehetnek sikeresek és
erősek a következő évtizedben. Magyarország ilyen lesz.</span></b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><div><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><a href="http://hirado.hu" target="_blank">hirado.hu</a></b></span></div>
</div>