[Grem] Mese és játék egy roma család bibliai kalandjairól

[Emoke Greschik]

 „Egyszer csak szembetalálja magát Jézussal” – Mese és játék egy roma
család bibliai kalandjairól
Nézőpont <https://www.magyarkurir.hu/nezopont> – 2020. április 13., hétfő |
12:51

https://www.magyarkurir.hu/hirek/-egyszer-csak-szembetalalja-magat-jezussal-mese-es-jatek-egy-roma-csalad-bibliai-kalandjairol
5
Húsvétra elkészült egy interneten elérhető, játékokkal összekapcsolt, roma
tematikájú bibliai képregény, a címe: *A punya – Egy falat kenyér*. A
beszélgetésből kiderül, hogy valami egészen sajátos, az olvasót az
evangéliumi időkbe repítő, személyesen megszólító és bevonó varázslat
született.

*Az alkotó-fejlesztő csapat két tagja, Dobovicsné Buzás Andrea tréner,
coach, a játékos képregény digitális tartalmainak fejlesztője, valamint
Versegi Beáta nővér, a mese írója megpróbálta nekünk elmondani, amit
igazából csak átélni és megtapasztalni lehet.*

*– Régi, mégsem eléggé megszívlelt bölcsesség, hogy evangelizálni ott kell,
ahol az emberek vannak, és olyan tevékenységeik révén, amikkel egyébként is
szívesen foglalkoznak. Ha a neten, akkor a neten, ha játszani szeretnek,
játékok révén, ha olvasnak, könyvekben. A kezdeményezésük üdítően
újszerűnek tűnik. Hogyan jött az ötlet, az ihlet?*

*Dobovicsné Buzás Andrea:* A gondolat először akkor merült fel, *amikor
Beátával tavaly karácsony előtt elmentünk kávézni. Beáta elmesélte, hogy ír
egy mesét, ami majd különböző művészeti formákban lesz feldolgozva:
drámapedagógiával, festészettel*. Mint a digitális világ szerelmese nem
tagadhattam meg magamat, és Beáta lelkes beszámolóját hallgatva egyszer
csak *megkérdeztem tőle: „Mit szólnál, ha a mesét online játékokkal is
fűszereznénk?”*

*Versegi Beáta:* *Az alapmese egy Jézus korában élő cigány családról szól.
Az ő történetükön keresztül egyszer csak találkozunk Jézussal, majd velük
együtt jutunk el a szentmise ünnepléséig*. A mese megírásában szakmailag és
lelkileg is *Hoffmanné Toldi Ildikó drámapedagógus támogatott. Az
alkotótársam pedig Ráczné Kalányos Gyöngyi cigány festőművész volt.* Bennem
megszületett a történet íve, a főbb epizódok, Gyöngyi pedig megfestette a
fő jeleneteket. Az ő képi világa visszahatott rám, így dolgoztam ki a
történet részleteit. Kontsek Ildikónak, az Esztergomi Keresztény Múzeum
igazgatójának köszönhetjük, hogy Gyöngyi képeiből a tervek szerint
kiállítás lesz. A kávézós beszélgetés Andival egy olyan* új műfaj
lehetőségé*t nyitotta meg számomra, amiről álmodni sem tudtam volna.

*D. B. A.:* A karácsony előtti beszélgetésünk után még dolgozott bennem az
egész. Nagyon a történet hatása alá kerültem, és játéktervező kollégámmal,
Fekete Zsomborral elkezdtünk azon gondolkodni, hogyan lehetne a mesét minél
több fiatal számára eljuttatni; olyanok számára is, akik nem éppen a
hagyományos olvasás hívei. Végül egy képregény és abba ágyazott, azt
kiegészítő és még érdekesebbé tevő mini játékok koncepciója született meg,
amelyet fejlesztő csapatunkkal ki is dolgoztunk, pontosabban most is
lázasan dolgozunk rajta*. Azt szeretnénk, hogy nagypéntekre meglegyünk az
első két fejezetével, és publikálhassuk. Ha már a koronavírus miatt ilyen
furcsán alakul ez a húsvét, nagyon örülnénk, ha a mese digitális
adaptációja ajándék lehetne a családoknak: egy lehetőség a Jézussal való
találkozásra.*

*– Csak kapkodom a fejem. Hogyan lett képregény a festményekből?*

*V. B.:* *Azokból nem lett, ez két külön történet. Március 13-án éppen
vonatoztam, és azon töprengtem mit fog hozni számunkra a járvány miatt két
nappal korábban kihirdetett vészhelyzet. Rájöttem, hogy egyelőre se a
drámapedagógiai feldolgozás, se a kiállítás nem valósítható meg. Lelki
szemeim előtt megjelent az a rengeteg ember, aki mostantól hosszú időn át
be lesz zárva a négy fal közé. Hogyan juttathatnánk el hozzájuk
szellemet-lelket építő üzenetünket? Hogyan támogathatnánk a szülőket,
fiatalokat, hitoktatókat? Azonnal hívtam Andit, és megkérdeztem,
nekiállhatunk-e azonnal a digitális munkának. Rögtön igennel válaszolt. A
tervünket elmondtam Udvardy György érsek atyának, és a támogatásával
elkezdtünk a képregényen és a játékokon dolgozni. Csapatunk kiegészült
Kovács Gergely grafikussal. Harmadik hete már, hogy ennek a munkának
lelkesedése hajt bennünket, és a nagy vágy, hogy időre elkészüljünk.*

*– A képregényműfaj nekem korábbi nemzedékek kedvencének tűnik. Mit lehet
tudni a mai népszerűségéről?*

*D. B. A.:* Idehaza és külföldön is rendkívül sok rajongója van ennek a
műfajnak ma is. A digitális megoldás határokon átívelő műfaj és média,
ezért rögtön kétnyelvű verzióját készítjük el a történetnek és a
játékoknak, angolul is elérhetők lesznek. Egyébként a Nemzetközi
Eucharisztikus Kongresszus (NEK) miatt már eleve nemzetközi volt az
orientációnk. Később további nyelvekre is szeretnénk lefordíttatni az
egészet.

*– Milyen korosztályt céloz meg a képregényük és a játékok? És milyen
jellegű felhasználásra készültek? Tananyagnak vagy a szabadidő szórakoztató
eltöltésére?*

*V. B.: A rövid válaszom az, hogy is-is. Szórakoztatónak és játékélményt
adónak szánjuk őket, miközben fontos üzeneteket is át akarunk általuk adni.
*De szándékunk szerint „hitéleti színfoltot” is alkotnak, amelynek *komoly
kateketikai tartalma van.*

És hogy gyerekeknek vagy felnőtteknek szól a fejlesztésünk? Ha az
evangélium inkább gyerekeknek szól, akkor gyerekeknek, ha inkább
felnőtteknek, akkor felnőtteknek. A* történetek biblikus alapúak, de
túllépnek az evangéliumok tömörségén, és mögéjük néznek. Megpróbálják
például megértetni, mit jelentett abban a korban leprásnak lenni, és mit
élhetett meg, aki kigyógyult belőle. H*a pedig felnőttekben gondolkodunk,
akkor mélyebb lelki útra hívják az olvasóikat. A képregényforma arra teremt
lehetőséget, hogy közel kerüljenek az evangéliumok világához.

*D. B. A.:* Az egészre a roma történet és az evangéliumi tartalmak
„párhuzamos vibrálása” jellemző. Ezek időnként összemosódnak, de alapjában
véve megőrzik az önállóságukat. Reményeink szerint a képregény és a játékok
annyira magukkal ragadják az olvasót, hogy teljesen belefeledkeznek a
történetbe, és nem is gondolkoznak azon, hogy ez most egy vagy két történet.

*– Mi adta az alapgondolatot? Miért lett roma tematikájú a mese?*

*V. B.:* *A NEK oktatási referensként 2018-ban részt vettem egy
cigánypasztorációs konferencián. *Ott fogalmazódott meg bennem, hogy
mennyire jó lenne létrehozni valamit, ami roma és nem roma magyarok közös
alkotása. Ráczné Kalányos Gyöngyiben ideális alkotótársra találtam. A
célunk annak bemutatása volt, hogy* mennyire természetes módon fonódhat
össze a roma élet, gondolkodás és az evangélium története*. A közös alkotói
munka révén *azt is üzenjük, hogy romáknak és nem romáknak szükségünk van
egymásra, és tudjuk egymást gazdagítani.*

*– Milyen úton szeretnék a képregény olvasóit és a játékok résztvevőit
végigvezetni? Melyek a legfontosabb ismeretek, amelyekhez ezek révén hozzá
akarják őket juttatni?*

*D. B. A.: Azt szeretnénk elérni, hogy a történet beszippantsa az olvasót,
hogy elképzelje magát kétezer évvel ezelőtt a Jordán partján vagy
Betlehemben, és ahogy a sztori előrehalad, egyszer csak szembe találja
magát Jézussal. Bevonódjon a történetbe, azonosuljon a szereplőkkel, sőt ő
is aktív szerepet kapjon*. Ez a képregény azt kívánja élményszerűvé
tenni, h*ogy
az evangélium nem steril igazságok tárháza, hanem élet, amely ma is újra
meg újra átélhető*. *Hősei pedig pontosan olyan emberek voltak, mint mi
vagyunk.*

*– És kiknek a figyelmére számítanak inkább? A játékfanokéra vagy a
hitoktatókéra?*

*V. B.:* Számomra ez is eldöntetlen kérdés.

*D. B. A.:* Szerintem joggal számíthatunk mindkét közeg figyelmére, annyira*
egyedi, ami születőben van. Abban azonban biztos vagyok – sőt már hallom is
–, hogy hitoktatói körökben nagyon várják ezt a képregényes játékot.* A
történet és a játékos tartalmak * beszélgetési témát adnak, erkölcsi
dilemmákat dolgoznak fel, máskor pedig ügyességi játékok kihívásai által
mozgatják meg a fiatalok fantáziáját, és biztosítanak számukra újabb
lehetőséget a Biblia világának megismerésére.*

*V. B.:* Ez a fejlesztés már eleve túl van a klasszikus oktatói
segédanyagokon. Messze túlmutat azon, hogy feladatot adunk ki, és piros
ponttal értékeljük a jó választ. Egy hömpölygő történetet képzeljen el,
amelyet bizonyos értelemben mi is ajándékba kaptunk.

*D. B. A.:* A fejlesztés maga is nagyon különleges folyamat volt. Igazából
a tartalom sugallta, hogy hogyan dolgozzuk fel a mesét, az vezetett a
munkánk során. A hagyományos szakmai folyamatokba egyáltalán nem szorítható
bele, amit az alkotás során megéltünk. *Elkapott bennünket a történet
lelkülete, és arra késztetett, hogy engedjük magunkat vezettetni általa.*

*A Punya – Egy falat kenyér című online képregény és játékok ITT
<https://gms.hu/fileservice/gemesEditor/v2.08/player.php?content_id=1258>
érhetők
el.*

*Fotó: Nyolc Boldogság Közösség*

*Kiss Péter/Magyar Kurír*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20200414/8fc2d51c/attachment.html>