<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">„Egyszer csak szembetalálja magát Jézussal” – Mese és játék egy roma család bibliai kalandjairól</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/nezopont">Nézőpont</a> – 2020. április 13., hétfő | 12:51<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/-egyszer-csak-szembetalalja-magat-jezussal-mese-es-jatek-egy-roma-csalad-bibliai-kalandjairol">https://www.magyarkurir.hu/hirek/-egyszer-csak-szembetalalja-magat-jezussal-mese-es-jatek-egy-roma-csalad-bibliai-kalandjairol</a> </div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g104998']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=104998&v=0&img=c_mese3.jpg" style="margin-right: 0px;" width="471" height="265"><span class="gmail-galcount" title="5 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> 5</span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Húsvétra elkészült egy interneten elérhető, játékokkal összekapcsolt, roma tematikájú bibliai képregény, a címe: <i>A punya – Egy falat kenyér</i></span>.
 A beszélgetésből kiderül, hogy valami egészen sajátos, az olvasót az 
evangéliumi időkbe repítő, személyesen megszólító és bevonó varázslat 
született.</h3><div class="gmail-contentsav"><p><em><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az
 alkotó-fejlesztő csapat két tagja, Dobovicsné Buzás Andrea tréner, 
coach, a játékos képregény digitális tartalmainak fejlesztője, valamint 
Versegi Beáta nővér, a mese írója </b></span>megpróbálta nekünk elmondani, amit 
igazából csak átélni és megtapasztalni lehet.</em></p>
<p><strong>– Régi, mégsem eléggé megszívlelt bölcsesség, <span style="background-color:rgb(208,224,227)">hogy 
evangelizálni ott kell, ahol az emberek vannak</span>, és olyan tevékenységeik 
révén, amikkel egyébként is szívesen foglalkoznak.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Ha a neten, akkor a 
neten, ha játszani szeretnek, játékok révén, ha olvasnak, könyvekben</span>. A 
kezdeményezésük üdítően újszerűnek tűnik. Hogyan jött az ötlet, az 
ihlet?</strong></p>
<p><strong>Dobovicsné Buzás Andrea:</strong> A gondolat először akkor 
merült fel, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>amikor Beátával tavaly karácsony előtt elmentünk kávézni. 
Beáta elmesélte, hogy ír egy mesét, ami majd különböző művészeti 
formákban lesz feldolgozva: drámapedagógiával, festészettel</b></span>. Mint a 
digitális világ szerelmese nem tagadhattam meg magamat, és Beáta lelkes 
beszámolóját hallgatva egyszer csak <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>megkérdeztem tőle: „Mit szólnál, ha a
 mesét online játékokkal is fűszereznénk?”</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g104998']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=104998&v=0&p=1&img=c_buzasandrea.jpg" alt="" width="166" height="188" border="0"></a></p>
<p><strong>Versegi Beáta:</strong> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az alapmese egy Jézus korában élő 
cigány családról szól. Az ő történetükön keresztül egyszer csak 
találkozunk Jézussal, majd velük együtt jutunk el a szentmise 
ünnepléséig</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">. A </span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">m</span>ese megírásában szakmailag és lelkileg is <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Hoffmanné 
Toldi Ildikó drámapedagógus támogatott. Az alkotótársam pedig Ráczné 
Kalányos Gyöngyi cigány festőművész volt.</b></span> Bennem megszületett a történet
 íve, a főbb epizódok, Gyöngyi pedig megfestette a fő jeleneteket. Az ő 
képi világa visszahatott rám, így dolgoztam ki a történet részleteit. 
Kontsek Ildikónak, az Esztergomi Keresztény Múzeum igazgatójának 
köszönhetjük, hogy Gyöngyi képeiből a tervek szerint kiállítás lesz. A 
kávézós beszélgetés Andival egy olyan<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> új műfaj lehetőségé</b></span>t nyitotta meg 
számomra, amiről álmodni sem tudtam volna.</p>
<p><strong>D. B. A.:</strong> A karácsony előtti beszélgetésünk után még
 dolgozott bennem az egész. Nagyon a történet hatása alá kerültem, és 
játéktervező kollégámmal, Fekete Zsomborral elkezdtünk azon gondolkodni,
 hogyan lehetne a mesét minél több fiatal számára eljuttatni; olyanok 
számára is, akik nem éppen a hagyományos olvasás hívei. Végül egy 
képregény és abba ágyazott, azt kiegészítő és még érdekesebbé tevő mini 
játékok koncepciója született meg, amelyet fejlesztő csapatunkkal ki is 
dolgoztunk, pontosabban most is lázasan dolgozunk rajta<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>. Azt szeretnénk,
 hogy nagypéntekre meglegyünk az első két fejezetével, és 
publikálhassuk. Ha már a koronavírus miatt ilyen furcsán alakul ez a 
húsvét, nagyon örülnénk, ha a mese digitális adaptációja ajándék lehetne
 a családoknak: egy lehetőség a Jézussal való találkozásra.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g104998']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=104998&v=0&p=1&img=c_beatanover.jpg" alt="" width="148" height="188" border="0"></a></p>
<p><strong>– Csak kapkodom a fejem<span style="background-color:rgb(208,224,227)">. Hogyan lett képregény a festményekből?</span></strong></p>
<p><strong>V. B.:</strong> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Azokból nem lett, ez két külön történet. 
Március 13-án éppen vonatoztam, és azon töprengtem mit fog hozni 
számunkra a járvány miatt két nappal korábban kihirdetett vészhelyzet. 
Rájöttem, hogy egyelőre se a drámapedagógiai feldolgozás, se a kiállítás
 nem valósítható meg. Lelki szemeim előtt megjelent az a rengeteg ember,
 aki mostantól hosszú időn át be lesz zárva a négy fal közé. Hogyan 
juttathatnánk el hozzájuk szellemet-lelket építő üzenetünket? Hogyan 
támogathatnánk a szülőket, fiatalokat, hitoktatókat? Azonnal hívtam 
Andit, és megkérdeztem, nekiállhatunk-e azonnal a digitális munkának. 
Rögtön igennel válaszolt. A tervünket elmondtam Udvardy György érsek 
atyának, és a támogatásával elkezdtünk a képregényen és a játékokon 
dolgozni. Csapatunk kiegészült Kovács Gergely grafikussal. Harmadik hete
 már, hogy ennek a munkának lelkesedése hajt bennünket, és a nagy vágy, 
hogy időre elkészüljünk.</b></span></p>
<p><strong>– A képregényműfaj nekem korábbi nemzedékek kedvencének tűnik. Mit lehet tudni a mai népszerűségéről?</strong></p>
<p><strong>D. B. A.:</strong> Idehaza és külföldön is rendkívül sok 
rajongója van ennek a műfajnak ma is. A digitális megoldás határokon 
átívelő műfaj és média, ezért rögtön kétnyelvű verzióját készítjük el a 
történetnek és a játékoknak, angolul is elérhetők lesznek. Egyébként a 
Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) miatt már eleve nemzetközi 
volt az orientációnk. Később további nyelvekre is szeretnénk 
lefordíttatni az egészet.</p>
<p><a title="" rel="lightbox['g104998']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=104998&v=0&p=1&img=c_mese2.jpg" alt="" width="471" height="265" border="0"></a></p>
<p><strong>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Milyen korosztályt céloz meg a képregényük és a játékok? És
 milyen jellegű felhasználásra készültek? Tananyagnak vagy a szabadidő 
szórakoztató eltöltésére?</span></strong></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><strong>V. B.: A rövid válaszom az, hogy is-is. 
Szórakoztatónak és játékélményt adónak szánjuk őket, miközben fontos 
üzeneteket is át akarunk általuk adni. </strong></span>De szándékunk szerint „hitéleti 
színfoltot” is alkotnak, amelynek <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>komoly kateketikai tartalma van.</b></span></p>
<p>És hogy gyerekeknek vagy felnőtteknek szól a fejlesztésünk? Ha az 
evangélium inkább gyerekeknek szól, akkor gyerekeknek, ha inkább 
felnőtteknek, akkor felnőtteknek. A<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> történetek biblikus alapúak, de 
túllépnek az evangéliumok tömörségén, és mögéjük néznek. Megpróbálják 
például megértetni, mit jelentett abban a korban leprásnak lenni, és mit
 élhetett meg, aki kigyógyult belőle. H</b></span>a pedig felnőttekben 
gondolkodunk, akkor mélyebb lelki útra hívják az olvasóikat. A 
képregényforma arra teremt lehetőséget, hogy közel kerüljenek az 
evangéliumok világához.</p>
<p><strong>D. B. A.:</strong> Az egészre a roma történet és az 
evangéliumi tartalmak „párhuzamos vibrálása” jellemző. Ezek időnként 
összemosódnak, de alapjában véve megőrzik az önállóságukat. Reményeink 
szerint a képregény és a játékok annyira magukkal ragadják az olvasót, 
hogy teljesen belefeledkeznek a történetbe, és nem is gondolkoznak azon,
 hogy ez most egy vagy két történet.</p>
<p><strong>– Mi adta az alapgondolatot? Miért lett roma tematikájú a mese?</strong></p>
<p><strong>V. B.:</strong> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A NEK oktatási referensként 2018-ban részt 
vettem egy cigánypasztorációs konferencián. </b></span>Ott fogalmazódott meg 
bennem, hogy mennyire jó lenne létrehozni valamit, ami roma és nem roma 
magyarok közös alkotása. Ráczné Kalányos Gyöngyiben ideális alkotótársra
 találtam. A célunk annak bemutatása volt, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> mennyire természetes 
módon fonódhat össze a roma élet, gondolkodás és az evangélium 
története</b></span>. A közös alkotói munka révén <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>azt is üzenjük, hogy romáknak és 
nem romáknak szükségünk van egymásra, és tudjuk egymást gazdagítani.</b></span></p>
<p><strong>– Milyen úton szeretnék a képregény olvasóit és a játékok 
résztvevőit végigvezetni? Melyek a legfontosabb ismeretek, amelyekhez 
ezek révén hozzá akarják őket juttatni?</strong></p>
<p><strong>D. B. A<span style="background-color:rgb(208,224,227)">.:</span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Azt szeretnénk elérni, hogy a történet 
beszippantsa az olvasót, hogy elképzelje magát kétezer évvel ezelőtt a 
Jordán partján vagy Betlehemben, és ahogy a sztori előrehalad, egyszer 
csak szembe találja magát Jézussal. Bevonódjon a történetbe, azonosuljon
 a szereplőkkel, sőt ő is aktív szerepet kapjon</span></strong>. Ez a képregény azt 
kívánja élményszerűvé tenni, h<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>ogy az evangélium nem steril igazságok 
tárháza, hanem élet, amely ma is újra meg újra átélhető</b></span>. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Hősei pedig 
pontosan olyan emberek voltak, mint mi vagyunk.</b></span></p>
<p><a title="" rel="lightbox['g104998']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=104998&v=0&p=1&img=c_mese1.jpg" alt="" width="471" height="265" border="0"></a></p>
<p><strong>– És kiknek a figyelmére számítanak inkább? A játékfanokéra vagy a hitoktatókéra?</strong></p>
<p><strong>V. B.:</strong> Számomra ez is eldöntetlen kérdés.</p>
<p><strong>D. B. A.:</strong> Szerintem joggal számíthatunk mindkét 
közeg figyelmére, annyira<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> egyedi, ami születőben van. Abban azonban 
biztos vagyok – sőt már hallom is –, hogy hitoktatói körökben nagyon 
várják ezt a képregényes játékot.</b></span> A történet és a játékos tartalmak <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
beszélgetési témát adnak, erkölcsi dilemmákat dolgoznak fel, máskor 
pedig ügyességi játékok kihívásai által mozgatják meg a fiatalok 
fantáziáját, és biztosítanak számukra újabb lehetőséget a Biblia 
világának megismerésére.</b></span></p>
<p><strong>V. B.:</strong> Ez a fejlesztés már eleve túl van a 
klasszikus oktatói segédanyagokon. Messze túlmutat azon, hogy feladatot 
adunk ki, és piros ponttal értékeljük a jó választ. Egy hömpölygő 
történetet képzeljen el, amelyet bizonyos értelemben mi is ajándékba 
kaptunk.</p>
<p><strong>D. B. A.:</strong> A fejlesztés maga is nagyon különleges 
folyamat volt. Igazából a tartalom sugallta, hogy hogyan dolgozzuk fel a
 mesét, az vezetett a munkánk során. A hagyományos szakmai folyamatokba 
egyáltalán nem szorítható bele, amit az alkotás során megéltünk. 
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Elkapott bennünket a történet lelkülete, és arra késztetett, hogy 
engedjük magunkat vezettetni általa.</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><div class="gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A <em>Punya – Egy falat kenyér</em> című online képregény és játékok <a href="https://gms.hu/fileservice/gemesEditor/v2.08/player.php?content_id=1258" target="_blank">ITT</a> érhetők el.</b></span></p>
</div>
<p><strong>Fotó: Nyolc Boldogság Közösség</strong></p>
<p><strong>Kiss Péter/Magyar Kurír</strong></p></div><div class="gmail-ikonsav">   <br></div>

</div>