[Grem] A globális felmelegedés kérdése kapcsán ....

2019. Sze. 23., H, 12:37:42 CEST

Köszönöm Tamás, az időjárás- (hőmérséklet) jelzést (is).

De még egy teljesen praktikus, mindennapi adalék engedtesség meg a környezetvédelem témájához.

Az amerikaiak -- vagy nem ők, hanem a mozgalmárok? -- nagyon jók és bátrak a jelszavak kiválasztásban (is).  Láttam egyszer a következőt, a környezettudatosság kapcsán:

„The three R's - refuse, reuse, recycle!”

Mennyire igaz!  Rögtön megjegyeztem.  Az elsőség azé, hogy **ne használjunk, ne fogyasszunk**.  A többszöri felhasználás és az újrahasznosítás elve csak utána következnek.

És azt hallom, látom, bármerre nézek: az ember bármit mozdul (épít, eszik, lakást fűt, ruház készít, harcol, társadalmat-ipart fejleszt) annak megkerülhetetlen ára van.  Ha napelemet rakok a házra, annak előállítása és ideszállítása lehet, hogy több energiát visz és koszosabbat, mint ha fával fűtenék vagy felöltöznék.  Ha banánt eszem télen és nem savanyúkáposztát, azt messze földről szállítják ide -- eszköz, üzemanyag árán.  Ha okostelefont veszek, annak előállítása (és eldobása...) lehet, hogy több kárt okoz, mint amennyit az okossága megtakarít.  Ha nyaralni megyek -- benzint, eszközt, vonatjegyet (= vonatot) fogyasztok.  Mi az, ami biztos használ?  Az egyszerű élet.  Persze, mint korábban írtam, nem ez a fő cél.  De a környezettudatosság lecsupaszított szenpontjából biztosan ez a leghatékonyabb.

És a refrén, ami -- mint a kereszténység felé igyekvőnek manapság mindenről eszembe jut: hát nem teszi le emellé is a hit „propagandája” 2000 éve a volsát?  Avilág uralmunk alá hajtása mellett ott a visszafogottság és a mértékletesség parancsa is -- a fogyasztásban is.  És az is beleértetik, hogy nem az számít, hogy valamit esetleg olcsóbban megkapok, vagy esetleg valamiből többet ugyanannyiért.  Ez is a mai környezettudatosság egyik jelszava.

Volt honnan meríteni azt, ami ma a propagandában igaz.

Gyuszi

On Mon, 23 Sep 2019, Tamas Godolle wrote:

> Date: Mon, 23 Sep 2019 09:32:46 +0000
> From: Tamas Godolle <tamas_godolle at hotmail.com>
> To: Zoltan Fodor <fodor at bodri.elte.hu>, Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com>,
>     "grem at turul.kgk.uni-obuda.hu" <grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
> Subject: Re: [Grem]  A globális felmelegedés kérdése kapcsán ....
> 
> Kedvesek!
> 
> Köszönöm az eddigi s megelőző  érdekes adalékokat is, ideértve valóban még
> Ács Józsiét is.  Hála Isten, engemet nem kellett nagyon  megnyugtatni klíma
> meg globálmeleg miatt, én eddig sem hittem ezekben a rééémisztő hírekben,
> ezután sem fogok, s  -   amellett, hogy minduntalanul hálát adok, hogy
> milyen szerencsés helyen élek  itt Magyarországon  -   én (is) meg vagyok
> győződve, hogy ami ma elhangzik média, press s web terén, ott végletesen
> óvatosnak kell lennünk s  józan fenntartással viseltetnünk. S minél
> szélesebb szinten vagy gyakoribb alkalommal ömlik valami, annál inkább ott
> bújnak más érdekek mögötte (akár sima anyagi, akár sima politikai érdekek,
> de pl. manapság a webes és közösségi portálos szereplés hihetetlen
> dimenziója és a gyors siker vagy pénz is lehet "sima" szempont mögöttük).  
> 
> Ami egy mai nagyvárosi lét (bárhol is a világon!) emberének fogyasztását,
> lábnyomát, szemetét,  s az ottani reális lehetőségeit illeti, farizeusinak
> tartom az egész vezényelt hörgést. Nyilván az olyan alternatívák meg jók
> lehetnek, melyek  az újra(fel)használás, a közösségi
> hasznosítás/redisztribúció és közlekedés, a saját vagy helyi viszonylatú
> termelés (ahol lehet),  a víz-, s energiapazarlás kiküszöbölése, stb. 
> A  "tantum, quantum" vagy az "önkéntes egyszerűség" gondolatait viszont 
> követendőnek tartom (még ha sok mindenben nem is tudok  erős lenni), továbbá
> az emberi épített környezet igényes szinten és tisztán tartását, illetve a
> zöld  természet védelmét,  ideértve a biodiverzitás fenntartását s a géntech
> tisztaságot is,  továbbá nem mindennek a megtételét, amit ma már  a
> tudomány/technika egyébként megtehetne, ha nem lennének etikai, biztonsági,
> ('urambocsá' vallási)  stb megfontolások.  
> 
> 
>  A másik melegtől viszont annál inkább tartok!  A legújabb
> szösszenet/adalék: a Trafalgar Square zöld lámpái már csak dupla női ill.
> dupla ffi. jelekkel világíííítanak.  A pirosak (ez idő szerint) még nem a
> heterójellel...
> 
> My 'warm' (ill. warn) regards, 
> 
> Üdv
> 
> Tamás
> 
> ____________________________________________________________________________
> From: Grem <grem-bounces at turul.kgk.uni-obuda.hu> on behalf of Gy Greschik
> <gy.greschik at teguec.com>
> Sent: Monday, September 23, 2019 10:46 AM
> To: Zoltan Fodor <fodor at bodri.elte.hu>
> Cc: Greschik Emőke Listája <grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
> Subject: Re: [Grem] A globális felmelegedés kérdése kapcsán ....  
> Kedves Zoltán és Mindenki!
> 
> Kiegészítésként hadd adjak közre még egy fizikus véleményt:
> 
>   https://www.mediatheque.lindau-nobel.org/videos/31259/the-strange-case-of-g
> lobal-warming-2012
> 
> Nobel díjas, aki -- ha mosoly és megmosolyogtatás nélkül is, de --
> gyakorlatilag kineveti a klímaváltozás-pánikot.  Nem a környezetvédelem
> ellen érvel, nem azt mondja, hogy szemeteljünk, és nem tagadja, hogy az
> emberi tevékenység kárt okoz-okozhat bolygónk élő részében.  De a
> klímaváltozást megalapozottság nélkül az emberiség nyakába varró riadalmat
> nem tudja komolyan venni.  Két kis részlet:
>      1. Mint kísérletekkel is foglalkozó fizikus, jól tudja, hogy a
> hőmérsékletet pontosan még laboratóriumban sem könnyű mérni.  Micsoda
> zöldség hát az, hogy a földfelszín egész rendszerének átlaghőmérséklete
> méréséről beszélnek egyesek, Celsius fok vagy annak töredéke pontossággal? 
> Még én is látom: egy ilyen rendszerben, ahol sem a minta, sem a fogalmak,
> sem a méréstechnológia, sem a hőmérők helye nincs exaktul kezelve (nem is
> lehet), minek hihetünk?
> 
>      2. Ha jól emlékszem, előadása vége felé megemlíti, hogy bárki könnyen
> utánaszámolhat: az emberiség által egész történelmünk során a levegőbe
> bocsátott összes szennyeződés mértéke kb. annyi, mint egy nagy
> színházteremben egy gyufát meggyújtani.  Ennek nyakába varrni, hogy 1-2,
> vagy több fokkal emelkedett a hómérséklet a színházteremben gyanús dolog
> attól függetlenül, hogy hogyan veri vissza-szűriszórja az infravörös
> sugárzást a széndioxid molekula.
> 
> Még egy megjegyzés: az utóbbi 100 évben is voltak nagy vulkáűnkitörések. 
> Kratakau, Mt. St. Helen jutjak eszembe hirtelen.  Egy öreg geológus mondta,
> hogy a széndioxid (ée az annás sokkal kártékonyabb gázok és anyagok tömege)
> egy-egy nagyobb kitöréskor olyan mennyiségben kerülnek a légkörbe, ami a
> mai, iparosodott embersiség évtizedes össz-légszennyezőanyag-kibocsátéséval
> vetekszik.
> 
> 
> Hogy Thurberg kisasszony és a téma miért lett vallásos téma?  Nem lett
> vallásos téma, csak „bizonyos vallássosság” szempontjából.  A kereszénység
> szempontjából pl. nem lett vallásos téma.
> 
> A kereszénység nem erre a világra figyel, nem ezt hangsúlyozza, hanem a
> természetfölöttit.  Evilági felelősségünket nem tagadja, de arra csak
> annyiban figyel, amennyiben az az igazságot --a teljes igazságot --
> szolgálja.  A fontos az, ami utána következik.  Az, hogy ennek a világnak
> vége lesz, a keresztény számára triviális igazság.  Mint az is, hogy az,
> hogy valaki magát és embertársát a kárhozattól megmentse, fontosabb annál,
> hogy itt a földön az élet kényelmes vagy boldog, igazságos vagy
> igazságtalan-e.  Az utübbi másodlagos cél, csak az előbbi szolgálatában van
> értelme.  Ez a kereszténység.
> 
> A szegénység leküzdése, a betegek gyógyítása, a kizsákmányolás enyhítése, a
> környezet védelme, a tudomány haladása -- célok, amikben az Egyház és a
> keresztények általábn a magukat baloldalinak tartó erőknél messze többet
> tettek le az asztalra -- sohasem váltak a kereszténység jelszavaivaá, mert
> másodlagos célok.
> 
> Amikor Ferenc pápa ezekből a dolgokból vallásos célt csinál (enciklika pl.),
> belőle nem a kereszténység beszél, hanem egy másik vallás.  A
> Szabadkőművesség hite.  A Szabadkőművesség hite a humanizmust (az
> emberközpontúságot), a földi paradicsom célját (ld. az ilyen-olyan
> izmusokot, amik sikertelenségéről csak erős részrehajlás mellett szokés
> beszélni), a racionalizmust (az ész minden felettiségét -- figyelem, nem a
> józan eszet!!) hirdeti és akarja megvalósítani.  Ez ellen az eszmei irányzat
> ellen lényegi erővé válása óta az Egyház nagyjai a XIX. sz. elejétől a XX.
> sz. utolsó harmadáig mindig is teljes erővel tiltakoztak, küzdöttek.  Az
> első Isten, Krisztus -- hirdették.  Az ember hiába akar mindent megérteni,
> hiába hiszi, hogy megtalálta a földi paradicsom kulcsát -- téved és vesztébe
> rohan, hirdették.  A hivatalos komminikácioó szinjén ez megváltozott az
> 1960-as években, és teljesedik ki most még jobban Ferenc
>  országlása idején.
> 
> A többi (hagyományos) vallás se m elsősorban a természetvédelemmel és a
> földi paradicsom építésével van elfoglalva, hanem ki-ki sajét „igazsága”
> szerint fordul el a földio világtól, illetve igyekszik elfoglalni vélt
> vezető helyét a világban.
> 
> 
> És még egy társadalmi szempont, amit valakidől hallottam.  Se nem vallási,
> se nem környezeti, se nem ideológiai.  Puszta pénz.  Nem tudom igaz-e, nem
> is érdekel -- én igyekszem kevesebb műanyagot használni akármi is van, és
> igyekszem takarékosan élni, a politikától függetlenül.  De a gondolat akkor
> is érdekes.
> 
> Éspedig: a szénmonoxid-ellenes mánia összvilág szintre emelésének két
> egyértelmű gazdasági hatása is van, mindkettő a fejlettebb társadalmak
> malmára hajtja a vizet.  Az első: a széndioxidot (is) termelő
> energiaforrások (szén, olaj) a legolcsóbbak és leghatékonyabbak.  Még a
> szegények is tudják használni őket.  Ha lefékezzük ezek felhasználását, a
> gazdagabb szervezetek-társadalmak könnyebben nyúlnak alternatívákhoz --
> atom, nap, árapály, stb. -- és ezáltal a szegényebb versenytársaknak
> (országokan, régióknak) nagyobb akadályokat kell leküzdeniük.  A versenytárs
> kevésbé kedvező helyzetbe hozása minden verseny egyik alap stratégiai
> eszkösze.  És a világban, ahol ember embernek, vállalalat vállalaltnak,
> érdekszféra érdekszférának farkasa, minden számít.  Ami előny kialakult, azt
> is növelni kell.  És itt rögtön jön a másik szempont: a széndioxid-szegény
> energiaforrások tipikusan fejlett technológiákkal járnak
>  .  Ha egy szegényebb ország-régió-közösség úgy dönt, hogy szénlábnyomát
> csökkenti, akkor a fejlettebb technológiára ée ezáltal a gazdagabb
> országra-vállalatra fog szorulni, lehet, hogy nagyon-nagyon sokáig.  Onnan
> rendel napelemet, erőművet, stb.
> 
> Ennél többről melyik iparos vagy befektető ki álmodhat?  Gondoljunk csak
> bele: amelyikünknek esetleg napelem vagy kollektor van a háza tetején: hol
> gyártották az alkatrészeket, vagy az egész rendszert?  Tupikusan
> Nélmetországban, esetleg részben kínai alkatrészekből.  Oda megy a pénz --
> örül a német, az osztrák, vagy a kínai iparos és az állam és a közösség (ott
> realizálódik a haszon és az adó).  Aki kondenzációs kazánt vesz (már
> kötelező): a forrás Franciaország, esetleg Németország vagy Olaszotszág.  A
> kéménybéleléshez szükséges rozsdamentes acélcsőre gyakorlatilag monopóliuma
> van a egy nyugat-európai cégnek, hallottam.  Szóval miért is ne segítse
> valami adománnyal vagy legalább egy-két interjúval a német állam vagy egy
> nemzetközi hírúügynökség a svéd kislány fellépéseit, útjait?  Sokszorosan
> megtérül, sok évtizedes távlatokban is, ha az emberek vagy orszégok
> hajlandók így megvédeni a bolygót.
> 
> Gyuszi
> 
> ui. Most ellenőriztem, hogy kiszűrjem az elütéseket, amik azárt vannak nálam
> tömegesen, mert nem jól kezelem a  magyar billentyűzetet és ha sietek akkor
> nincs időm újra átnézni sem.
> 
> On Mon, 23 Sep 2019, Zoltan Fodor wrote:
> 
> > Date: Mon, 23 Sep 2019 09:38:30 +0200 (CEST)
> > From: Zoltan Fodor <fodor at bodri.elte.hu>
> > To: Gy Greschik <gy.greschik at teguec.com>,
> >     Greschik Emőke Listája <grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
> > Subject: Re: [Grem]  A globális felmelegedés kérdése kapcsán ....
> >
> > Kedves Lista!
> >
> > Greta Thunberg mozgalmat es a reakciokat en is a tortenelem valoszinuleg
> > legkoltsegesebb tevedesenek tartom. Fizikuskent azonban hadd szoljak a
> > temahoz par mondatban.
> >
> >> És most JÖN A LÉNYEG: a széndioxid nem ÜVEGHÁZ hatasú gáz ,mert a Föld
> >> légköre nem zárt üvegház.
> >
> > 1. A CO2 uveghaz hatasu gaz, a szohasznalat azonban szerencsetlen. Miert?
> >
> > a. Az uveghaz belul azert marad meleg, mert nem keveredik a belso meleg
> > levego a kulso hideg levegovel.
> >
> > b. A CO2-t azert nevezik uveghaz hatasu gaznak, mert ottlete hasonlo
> > kovetkezmenyekkel jar. A nap besugarozza a foldet (a szohasznalat
> > megertesenek a kedveert hasznalhatjuk azt a kepet is, hogy feny/h"o
> > reszecskekkel, "fotonokkal" szorja meg). A foldnek a h"ot igy vagy ugy le
> > kell adnia, de a legkorben levo CO2 a kifele tarto h"o fotonokat elnyeli
> es
> > minden iranyba ujra kisugarozza. Azaz ezen fotonok fele ujra a fold fele
> > indul es melegebben tartja. Az elnevezes szerencsetlen, de annyi igazsag
> van
> > benne, hogy a fotonok nem jutnak ki teljesen, mint az uveghazban a
> melegebb
> > levego reszecskek is benn maradnak.
> >
> >> a légkör széndioxid mennyisége akár a duplájára vagy háromszorosára
> >> emelkedne akkor sem tudná emelni az átlag hőmérsékletet, viszont el
> lehetne
> >> hagyni a műtrágyázást
> >
> > c. Ha nem lennenek uveghaz hatasu gazok, a fold atlaghomerseklete -6 fok
> > lenne. Mivel vannak ilyen gazok, ezert 14 fok az atlaghomerseklet.
> >
> > d. A legfontosabb mutragyak kotott nitrogent adnak a novenyeknek (masok
> > foszfort vagy kaliumot). A levego nitrogenjet a jo szaz evvel ezelott
> > kidolgozott un. Haber-Bosch eljarassal kotik meg. Mindegyikunk testeben a
> > feherjek fele mar ebbol a folyamatbol a szaz ev alatt gyartott mutragyabol
> > szarmazik. A szen ill. CO2 keves a feherjekhez. Ettol fuggetlenul igaz,
> hogy
> > a tobb CO2 tobb novenyt eredmenyezett.
> >
> >> Az utóbbi időben olyan anyagok is elém kerültek, amik egyenesen azt
> >> állítják, hogy a Föld egésze nem is melegszik.
> >
> > 2. Mi igaz az egesz global warming-bol (kerdesekre valaszt adok)?
> >
> > a. Nott az ipari forradalom ota a legkorben a CO2? Igen, erre pontos
> meresek
> > vannak.
> >
> > b. A CO2 koncentracio novekedeset mi okoztuk? Valoszinu, ki tudjuk
> szamolni,
> > mi mennyit egettunk el (sokat), mennyi vulkankitores volt (nem tul sok) es
> > mennyi a legkori tobblet. Ugy tunik nincs is mind a legkorben, jelentos
> > mennyiseg a novenyekben es az oceanokban kotott ki.
> >
> > c. Az ipari forradalom ota nott a foldon az atlaghomerseklet? Lehetseges,
> de
> > nem biztos, hogy ez ilyen egyszeru. A romaiak a skot hatarig szolot
> > termesztettek, pedig az akkori fajtak nem voltak annyira hidegturoek.
> Kinaban
> > volt olyan helyen is reges reg narancstermesztes, ahol ma kizart lenne. A
> > Kioto-i palotakertben a cseresznyeviragzas 1800 es nem 1850 ota van egyre
> > korabban. Igaz, Cromwell idejeben a Temzen vasarokat tartottak es ez a
> "Kis
> > Jegkorszak" kb. 1850-ig az ipari forradalom kiterjedesenek az idejeig
> > tartott.
> >
> > d. A melegedes a CO2 koncentracio novekedese miatt van? Erre a kerdesre
> meg
> > kevesebb magabiztossaggal lehet valaszolni. Ahogy az elozo pontban lattuk
> > meleg ido volt sokkal korabban CO2 nelkul is. A melegedes meg az egyebkent
> is
> > a vegetert "Kis Jegkorszak" utan ugyis elkezdodott volna, fuggetlenul
> attol,
> > hogy mennyi CO2 jutott a levegobe. A koincidencia meg nem ok-okozati
> viszony
> > (pl. a nagyvarosokban eltuntek a golyak es a szuletesszam is csokkent, de
> ez
> > maximum az ovodaban ok-okozati viszony).
> >
> > e. Ki tudjuk-e szamolni, hogy milyen homerseklet lesz 50 vagy 100 ev
> mulva?
> > Egyertelmu a valasz: nem. Alapesetben igaz, hogy a CO2 koncentracio
> > megketszerezodese 1,2 fok melegedest eredmenyez, de van egy csomo tenyezo,
> > ami ezt novelne es van ami csokkentene. Az egyenletek hihetetlenul
> > bonyolultak. En nem foglalkoztam veluk, de mas, hasonlo egyenletekkel
> nagyon
> > sokat. Ez alapjan nem lennek meglepodve, ha egy korrekt es nem elfogult
> > tudomanyos elemzes arra jutna, hogy a melegedes 2 fok plusz-minusz 10 fok
> > lesz.
> >
> > 3. Termeszeti/tarsadalmi hatasok.
> >
> > a. Lehet, hogy a Venusz sorsara jutunk es felforrnak a tengerek?
> Egyertelmuen
> > nem. A Kambrium idejen a mainal egy nagysagreddel magasabb volt a CO2
> > koncentracio, azaz ezt is kibirna a fold (ez volt egyebkent az elovolag
> > szamara a paradicsomi allapot, robbanasszeruen jelentek meg uj
> > elolenyformak). Ezt kell osszevetni a mostani 270 ppm-rol 410-re felment
> > ertekkel.
> >
> > b. Az elottunk allo 1-2-3 fok melegedes tonkreteszi a foldi civilizaciot?
> Ez
> > mar nem termeszettudomanyos kerdes, de ezzel van a legtobb problemam.
> Vegyunk
> > ket varost Budapestet es Kolozsvart 11,3 es 8,7 fok evi
> atlaghomerseklettel.
> > Igazabol senkit nem erdekelt ez a 2,6 fok kulonbseg. Lehet, hogy olyan
> helyen
> > is kell majd legkondicionalot hasznalni, ahol eddig nem kellett? Lehet.
> > Lehet, hogy tomegevel kell epitenunk az autopalyak ala az allatoknak
> > atjarokat, hogy eszakra migraljanak? Lehet.
> > Lesz meg szaz mas problema is es mindet meg kell (es szerintem meg is
> lehet)
> > oldani. Ahogy a 2.e pontban emlitett szamolasi feladatot is.
> >
> > c. Mit tudunk valtoztatni a CO2 koncentracion? Valoszinuleg semmi
> > erdemlegeset. Persze ovnunk kell kornyezetunket (muanyagok, nehezfemek
> stb.).
> > De semmi esely a CO2-kibocsatas akarcsak marginalis csokkentesere is olyan
> > partnerekkel mint Kina vagy India.
> >
> > d. A megoldhatatlan feladat helyett a kovetkezmenyekkel kell torodnunk.
> Pl.
> > elkepzelheto, hogy 500 even belul megfordul a fold magneses tere, de
> lehet,
> > hogy nem. Nos, akkor most probaljuk ezt megakadalyozni es atforgatni a
> fold
> > melyen levo olvadt vas mozgasat? Nem, nem ezt fogjuk csinalni, mert
> > eselytelen, hanem az iranytukon levo E es D betut fogjuk felcserelni. Meg
> a
> > kialakulo ozonlyuk miatt jobban vigyazunk az UV fenyre. A globalis
> > felmelegedes viszont olyan problemanak tunik, amit talan meg tudnank
> oldani.
> > Es ez a psziches izgalmi allapot, ez nagyon kell.
> >
> > e. Miert lett ennyire felkapott Greta Thunberg mozgalma a kereszteny
> > kulturkorben? Ehhez vegkepp nem ertek, de ugy tunik, hogy a globalis
> > felmelegedes miatti felelem vallasp'otl'ov'a valt. Az ideak vasaran vagy
> > pontosabban az ideak evolucios piacan azok a gondolatok terbelyesednek ki,
> > amelyek rezonalnak a kor erzesvilagara. Ugyanugy, ahogy az elovilag
> > evolucioja soran az olyan elolenyeknek van evolucios elonyuk, amelyek
> > osszhangban vannak a tobbi elolennyel es a klimaval. A keresztenyseg
> > visszaszorulasa miatt sokakban "ur keletkezett. El tudom kepzelni, hogy
> sok
> > ember fejeben ez az "ur ugy oldodik fel, hogy "persze, hogy a tudomanyban
> > hiszek (es nem egy 2000 eves mesekonyvnek)". Szomoru.
> >
> > Udvozlettel, Fodor Zoltan
> >
> >
> > On Sun, 22 Sep 2019, Gy Greschik wrote:
> >
> >> Kedves Egon!
> >>
> >> Az elmúlt 20 év során vagy féltucat nálam nagyobb tudóssal (...ööö, ez
> nem
> >> jelent sokat...) beszélgetve a kérdésről egyvalakivel találkoztam, aki
> >> kutatásai alapján az ember által okozott légszennyezésnek (nem emlékszem
> >> már, hogy a szén-dioxidnak-e) tudta be a klímaváltozást.  A többi nem ezt
> >> valószínűsítette, hanem azt, hogy még meg nem értett csillagászati
> >> (naptevékenység) ill. geológiai-légköri folyamatok vannak a Föld
> évmilliók
> >> óta váltakozó klímája mögött -- ld. jégkorszakok, meg amikor egyszer
> régen
> >> őscápák úszkáltak Magyarország leendő helyén, a Pannon tengerben.
> >>
> >> Az utóbbi időben olyan anyagok is elém kerültek, amik egyenesen azt
> >> állítják, hogy a Föld egésze nem is melegszik.  (Hanem változik, mint
> >> mindig is változott: a Föld egyes részein melegedik, máshol hűl -- aztán
> >> másképp.)
> >>
> >> Ács Józsi is nemrég felhívta a figyelmet egy általa korábban írt
> >> összefoglaló írásra itt, ezen a listán, amit nagyon jónak találtam.
> >>
> >> De akárhogyan is, nagyon érdekelne Miskolczi eredménye.  Rákerestem, de
> >> magát a (külföldi publikűciós visszautasítás után) Magyarországon
> megjelent
> >> tanulmányt nem találom, csak róla elemzést.  Egy-két helyen mutatnak rá
> >> elvileg linkek, de a semmibe vesznek.  Pedig mintha nemrég jelent volna
> >> meg.
> >>
> >> Meg tudod kérlek adni a tanulmány elérhetőségét, ha neked megvan?
> >>
> >> Köszönettel,
> >>
> >> Gyuszi
> >>
> >> On Sun, 22 Sep 2019, Reinisch Egon wrote:
> >>
> >>> Date: Sun, 22 Sep 2019 08:57:13 +0200
> >>> From: Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu>
> >>> Reply-To: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> >>> To: Emoke Greschik <greschem at gmail.com>,
> >>>     Greschik Emőke Listája <grem at turul.kgk.uni-obuda.hu>
> >>> Subject: Re: [Grem] A globális felmelegedés kérdése kapcsán ....
> >>>
> >>>
> >>> Kedves Lista !
> >>>
> >>> Őrület ! Európa legfontosabb feladata lenne ,hogy megfordítsa a népesség
> >>> csökkenést ,erre mit csinál jó néhány okos a széndioxid üggyel hozza
> >>> összefüggésbe a gyermek vállalást.
> >>>
> >>> A Föld napjainkban kezd újra kizöldülni és csökkennek a sivatagok ,ennek
> >>> oka
> >>> a tudatos erdőtelepítések mellett a megnövekedett széndioxid mennyiség
> .A
> >>> Föld 25 % -35 % figyelhető meg növénytakaró bővülés,a trópusi esőerdők
> >>> irtása ellenére .
> >>>
> >>> Az emberi tevékenység okozta  széndioxid növekedéshez köthető káros
> anyag
> >>> kibocsájtást ugyan drasztikusan kellene csökkenteni de tudomásul kell
> >>> venni
> >>> hogy a széndioxid nem káros anyag hanem a növényzet éltető eleme.
> >>>
> >>> És most JÖN A LÉNYEG: a széndioxid nem ÜVEGHÁZ hatasú gáz ,mert a Föld
> >>> légköre nem zárt üvegház.Ezt bizonyította Miskolczi Ferenc a NASA
> egykori
> >>> légkör fizikusa .Eredményeit az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató
> >>> intézete
> >>> egy éves projekt keretében 2011-ben  ellenőrizte és megállapította ,hogy
> >>> Miskolczinak  igaza van ,ha a légkör széndioxid mennyisége akár a
> >>> duplájára
> >>> vagy háromszorosára emelkedne akkor sem tudná emelni az átlag
> >>> hőmérsékletet
> >>> ,viszont el lehetne hagyni a műtrágyázást .-Kész-pasz.
> >>>
> >>> Ezért lépet ki a USA a klíma egyezményből mert egy szakértő bizottság 
> >>> petíciót nyújtott be amelyben szintén több magyar kutató is részt vett
> és 
> >>> bizonyították hogy a felmelegedés teljesen független a széndioxid szint
> >>> növekedéstől.
> >>>
> >>> Üdv. Egon
> >>>
> >>> 2019.09.21. 17:45 keltezéssel, Emoke Greschik írta:
> >>>       Greta Thunberg, a szuperhős
> >>>
> >>> https://gondola.hu/cikkek/114318-Greta_Thunberg__a_szuperhos.html
> >>> A globális felmelegedéssel összefüggésben az a legnagyobb kihívás,
> >>> hogy a téma teljes mértékben átpolitizálttá vált, ezért a
> >>> megoldásokban is egy érdekharc, kiszorítósdi indult meg minden
> >>> szinten.
> >>> 2019. szeptember 21. 09:49
> >>> [117936.jpg]
> >>>
> >>> Szeptember 23-án lesz a következő ENSZ-klímacsúcs. Mivel magam is
> >>> foglalkozom fenntartható fejlődéssel, klímaváltozással, technológiai
> >>> innovációkkal és az ezekkel kapcsolatos társadalompolitikai
> >>> kérdésekkel, a populáris médiában nyomon követtem a svéd Greta
> >>> Thunberg tevékenységét is. Alapvetően nem értek egyet azzal, ahogyan
> >>> őt felhasználják, hiszen sem a tapasztalata, sem pedig eddigi
> >>> életpályája nem jogosítja fel arra, hogy tudományos kérdésekben
> >>> nemzetközi szinten nyilatkozzon meg.
> >>>
> >>> Induljunk el onnan, hogy a fiatal lány mit is képvisel! Fontos ügyben
> >>> lép fel: a klímaváltozásról beszél, elindította a Péntek a jövőért
> >>> (Fridays for Future) nevű kezdeményezést, különböző PR-akciókban,
> >>> hivatalos találkozókon vesz részt, amire egyébként a szociális médiát
> >>> megelőző korban aligha lett volna esélye.
> >>>
> >>> A fiatal lány napi tevékenységének mennyisége és az őt övező
> >>> folyamatos médiafigyelem azt valószínűsíti, hogy az információit
> >>> reggelente nem éppen az internetet böngészve szerzi meg, hanem komoly
> >>> szakértői háttérrel, mondhatni kampánycsapattal dolgozhat – akár egy
> >>> aktív politikus. Mivel nem látni a mögötte álló szereplőket, így csak
> >>> gyaníthatjuk, hogy a felkészítők között jócskán előfordulnak
> >>> lobbiszervezetek is.
> >>>
> >>> Ez önmagában nem baj, senki nem hordja magánál a bölcsek kövét, főleg
> >>> nem tizenévesen. Tekintettel arra, hogy hivatalosan a norvég
> >>> szocialista politikusok jelölték őt az idei Nobel-békedíjra, vélhetően
> >>> komoly esélye van elnyerni októberben. (Érdekesség, hogy a szeptember
> >>> eleji norvég önkormányzati választásokon a semmiből megjelent egy
> >>> „klímaellenes” párt. Kizárólag a klímaváltozással kapcsolatos, az
> >>> autósokat terhelő új adónem, a bompenger bevezetése elleni
> >>> tiltakozásul jött létre, és rögtön a szocialisták és a konzervatívok
> >>> támogatottságának szintjét érte el az urnáknál a második legnagyobb
> >>> városban, Bergenben.)
> >>>
> >>> Ha pedig továbbmegyünk, a globális felmelegedéssel összefüggésben az a
> >>> legnagyobb kihívás, hogy a téma mára teljes mértékben átpolitizálttá
> >>> vált, ezért a megoldásokban is egy érdekharc, kiszorítósdi indult meg
> >>> minden szinten. A legjobb példa erre az, hogy a nyugat-európai
> >>> vezetők annak tudatában szólítják fel a fejlődő országok vezetőit a
> >>> gazdasági termelésük visszafogására (amivel gyakorlatilag le kellene
> >>> mondaniuk a saját középosztályuk megerősítéséről), hogy Európa az
> >>> utóbbi száz évben – az ipari forradalom által okozott károkból
> >>> felállva – a fejlettebb és környezetkímélőbb (ámde jóval drágább)
> >>> technológiáknak is köszönhetően gyakorlatilag kizöldült.
> >>>
> >>> 1990 óta például Spanyolországban az erdőtelepítéseknek köszönhetően
> >>> az erdők területe 28-ról 37 százalékra nőtt. Még Olaszországban és
> >>> Görögországban is emelkedett az erdősített területek nagysága, 26-ról
> >>> 32 százalékra.
> >>>
> >>> A legbiztatóbb példa Írország: 1922-ben területének mindössze egy
> >>> százaléka volt erdő, ma ez 11 százalék körül van. Hazánk egy kicsit
> >>> még le van maradva (húsz százalék körüli az erdők aránya), de csak
> >>> tavasszal 22 millió facsemetét ültetett a kormányzat, ami önmagában is
> >>> 2000-2500 hektárnyi új erdőterületet jelent.
> >>>
> >>> A másik hangoztatott kedvenc téma: a gyermekvállalás visszaszorítása a
> >>> klímavédelem érdekében. Még a brit hercegi pár is bejelentette, hogy
> >>> ők bizony kettőnél több gyermeket nem vállalnak a Föld megmentése
> >>> érdekében. A gyermekvállalást világszinten ellenző véleményvezérek
> >>> valójában irdatlan tévedésben vannak. Az ENSZ előrejelzései szerint
> >>> ugyanis 2015 és 2050 között a következő egymilliárd ember mindössze
> >>> kilenc országban – India, Nigéria, Pakisztán, Kongói Demokratikus
> >>> Köztársaság, Etiópia, Tanzánia, Egyesült Államok, Indonézia és Uganda
> >>> – jön a világra.
> >>>
> >>> Ha pedig a közelmúltat vizsgáljuk, azt látjuk, hogy 2010 és 2015
> >>> között a termékenységi ráta ugyancsak kilenc országban haladta meg az
> >>> öt gyermek per anya számot, amelyek közül nyolc afrikai (Nigéria,
> >>> Szomália, Mali, Csád, Angola, Kongói Demokratikus Köztársaság, Burundi
> >>> és Uganda).
> >>>
> >>> Ezzel párhuzamosan két ellentétes trend is érvényesült: az EU-ban az
> >>> 1960-as évek óta folyamatosan nőtt a népesség, ez azonban elsősorban a
> >>> bevándorlás következtében történt, amit a kommentátorok jelentős része
> >>> rendre elfelejt.
> >>>
> >>> Ugyanakkor a természetes szaporulat és így a termékenység már 1960 óta
> >>> folyamatosan csökken az unióban, és különösen az 1980-as évek óta
> >>> tartósan a 2-es szám alatt van; sőt, világszinten a térségünkben
> >>> (EU28) a legalacsonyabb ez a mutató (1,6), ami azt fogja eredményezni,
> >>> hogy az EU lesz a legelöregedettebb régió a világon. Ráadásul 1985 óta
> >>> minden évben többségben vannak a bevándorlók a kivándorlókhoz képest.
> >>>
> >>> A globális felmelegedés kapcsán sokkal inkább arra kellene fókuszálni,
> >>> milyen életmódot élünk, hogyan fogyasztunk, hiszen sokkal inkább ez
> >>> határozza meg, mennyire terheljük meg a környezetünket (extra
> >>> környezetszennyezéssel) és a saját testünket (extra kilókkal). Ma már
> >>> a WHO is elismeri, hogy – nagyon leegyszerűsítve – életmódváltással
> >>> sokkal többet lehetne elérni, mint az egészségügyi intézményekbe
> >>> történő beruházásokkal. (Ez persze nem azt jelenti, hogy ne volna
> >>> szükség például az elmúlt évek mintegy 500 milliárdos vidéki
> >>> egészségügyi fejlesztései után a 700 milliárdos budapesti fejlesztési
> >>> projektekre, kórházépítésekre, sőt!)
> >>>
> >>> Erre is lehetne egy jó ellenpéldát hozni: A gyűrűk ura című film
> >>> szemkápráztató természeti szépségű forgatási helyszínét, a fejlődő
> >>> országnak semmiképpen nem mondható Új-Zélandot. Az Economist brit
> >>> gazdasági hetilap szerint az elsősorban ázsiai piacra exportáló
> >>> állattenyésztés önmagában 23 százalékkal növelte az országban az
> >>> üvegházhatású gázok mennyiségét.
> >>>
> >>> Ahhoz, hogy megfeleljenek a klímaváltozás kapcsán meghatározott
> >>> célértékeknek, a szakértők szerint brutálisan, 30 százalékkal kellene
> >>> csökkenteni az ország második legnagyobb nemzetgazdasági bevételét
> >>> hozó állatállományt. Ami ennél is nagyobb probléma: Új-Zéland vizeinek
> >>> kétharmada annyira fertőzött – részben a legelésző állatállomány által
> >>> felhalmozott trágya miatt –, hogy már nem javallott bennük úszni sem.
> >>>
> >>> A kérdés – ahogy azt a valóban méltán sztár Paul McCartney már régóta
> >>> szorgalmazza –: nem inkább az étrendünket kellene radikálisan
> >>> megváltoztatni, például kezdetnek húsmentes hétfőkkel („Meat Free
> >>> Monday”)? A tömegfogyasztás és globális pazarlás környezetet terhelő
> >>> aspektusai nem elhanyagolhatók, hiszen a megtermelt élelmiszerek 30
> >>> százaléka a szemétben landol.
> >>>
> >>> Az EU-ban évente 88 millió tonna élelmiszert dobnak ki, ami egy főre
> >>> vetítve 173 kilogrammnak felel meg. A húsmentes hétfő kis lépés lenne
> >>> egy embernek, de nagy ugrás az emberiségnek. Főleg nekünk,
> >>> magyaroknak, ugyanis körünkben arányaiban több az elhízott, kövér
> >>> ember, így a hazai egészségügy és az állami költségvetés is relatíve
> >>> nagyobb kiadásokkal szembesül, mint optimális volna.
> >>>
> >>> Mindez miért releváns? Az Egészségügyi Világszervezet kimutatásai
> >>> szerint leginkább az életmód a felelős a korai halálozás, illetve a
> >>> Magyarországon elterjedt népbetegségek (például daganatos betegségek,
> >>> szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség) kialakulásában. A
> >>> genetikai tulajdonságok húsz százalékban tehetők felelőssé
> >>> mindezekért. Míg az egészségügyi intézményrendszer csupán tíz
> >>> százalékban tudja a betegségekből fakadó következményeket kezelni,
> >>> addig az életmódváltás 35-40 százalékban képes javítani az emberek
> >>> egészségi állapotán.
> >>>
> >>> A kezdő lépést tehát mindenkinek magának kell megtennie.
> >>>
> >>> Lovászy László
> >>>
> >>> A szerző az NKE tudományos főmunkatársa, stratégiai kormányzati
> >>> kutatásokat támogató miniszteri biztos, ENSZ-szakértő
> >>>
> >>> Magyar Nemzet
> >>>
> >>> [icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif]
> >>> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
> >>>
> >>> _______________________________________________
> >>> Grem mailing list
> >>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> >>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> >>>
> >>>
> >
> 
>