[Grem] A globális felmelegedés kérdése kapcsán ....

[Emoke Greschik]

 *Greta Thunberg, a szuperhős*

https://gondola.hu/cikkek/114318-Greta_Thunberg__a_szuperhos.html
A globális felmelegedéssel összefüggésben az a legnagyobb kihívás, hogy a
téma teljes mértékben átpolitizálttá vált, ezért a megoldásokban is egy
érdekharc, kiszorítósdi indult meg minden szinten.
2019. szeptember 21. 09:49
<https://gondola.hu/cikkek/114318-Greta_Thunberg__a_szuperhos.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114318-Greta_Thunberg__a_szuperhos.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114318-Greta_Thunberg__a_szuperhos.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114318-Greta_Thunberg__a_szuperhos.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114318-Greta_Thunberg__a_szuperhos.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114318-Greta_Thunberg__a_szuperhos.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114318-Greta_Thunberg__a_szuperhos.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/114318-Greta_Thunberg__a_szuperhos.html#>

*Szeptember 23-án lesz a következő ENSZ-klíma­csúcs. *Mivel magam is
foglalkozom fenntartható fejlődéssel, klímaváltozással, technológiai
innovációkkal és az ezekkel kapcsolatos társadalompolitikai kérdésekkel, a
populáris médiá­ban nyomon követtem *a svéd Greta Thunberg tevékenységét
is. *Alapvetően nem értek egyet azzal, ahogyan *őt felhasználják, hiszen
sem a tapasztalata, sem pedig eddigi életpályája nem jogosítja fel arra,
hogy tudományos kérdésekben nemzetközi szinten nyilatkozzon meg.*

Induljunk el onnan, hogy a fiatal lány mit is képvisel! Fontos ügyben lép
fel: a klímaváltozásról beszél, elindította a Péntek a jövőért (Fridays for
Future) nevű kezdeményezést, különböző PR-akciókban, hivatalos találkozókon
vesz részt, amire egyébként a szociális mé­diát megelőző korban aligha lett
volna esélye.

A fiatal lány napi tevékenységének mennyisége és az őt övező folyamatos
médiafigyelem azt valószínűsíti, hogy az információit reggelente nem éppen
az internetet böngészve szerzi meg, hanem *komoly szakértői háttérrel,
mondhatni kampánycsapattal dolgozhat – akár egy aktív politikus. Mivel nem
látni a mögötte álló szereplőket, így csak gyaníthatjuk, hogy a felkészítők
között jócskán előfordulnak lobbiszervezetek is.*

Ez önmagában nem baj, senki nem hordja magánál a bölcsek kövét, főleg nem
tizenévesen. Tekintettel arra, hogy hivatalosan a norvég szocialista
politikusok jelölték őt az idei Nobel-békedíjra, vélhetően komoly esélye
van elnyerni októberben. (Érdekesség, hogy a szeptember eleji norvég
önkormányzati választásokon a semmiből megjelent egy „klímaellenes” párt.
Kizárólag a klímaváltozással kapcsolatos, az autósokat terhelő új adónem, a
bompenger bevezetése elleni tiltakozásul jött létre, és rögtön a
szocialisták és a konzervatívok támogatottságának szintjét érte el az
urnáknál a második legnagyobb városban, Bergenben.)

Ha pedig továbbmegyünk, *a globális felmelegedéssel *összefüggésben az a
legnagyobb kihívás, hogy *a téma mára teljes mértékben átpolitizálttá vált,
ezért a megoldásokban is egy érdekharc, kiszorítósdi indult meg minden
szinten. A legjobb példa erre az, hogy a nyugat-­európai vezetők annak
tudatában szólítják fel a fejlődő országok vezetőit a gazdasági termelésük
visszafogására (amivel gyakorlatilag le kellene mondaniuk a saját
középosztályuk megerősítéséről), hogy Európa az utóbbi száz évben – az
ipari forradalom által okozott károkból felállva – a fejlettebb és
környezetkímélőbb (ámde jóval drágább) technológiáknak is köszönhetően
gyakorlatilag kizöldült.*

*1990 óta például Spanyolországban az erdőtelepítéseknek köszönhetően az
erdők területe 28-ról 37 százalékra nőtt. Még Olaszországban és
Görögországban is emelkedett az erdősített területek nagysága, 26-ról 32
százalékra.*

*A legbiztatóbb példa Írország: 1922-ben területének mindössze egy
százaléka volt erdő, ma ez 11 százalék körül van*. Hazánk egy kicsit még le
van maradva (húsz százalék körüli az erdők aránya), de csak tavasszal 22
millió facsemetét ültetett a kormányzat, ami önmagában is 2000-2500
hektárnyi új erdőterületet jelent.

*A másik hangoztatott kedvenc téma: a gyermekvállalás visszaszorítása a
klímavédelem érdekében*. Még a brit hercegi pár is bejelentette, hogy ők
bizony kettőnél több gyermeket nem vállalnak a Föld megmentése érdekében. *A
gyermekvállalást **világszinten ellenző véleményvezérek valójában irdatlan
tévedésben vannak*. *Az ENSZ előrejelzései szerint ugyanis 2015 és 2050
között a következő egymilliárd ember mindössze kilenc országban* – India,
Nigéria, Pakisztán, Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Tanzánia,
Egyesült Államok, Indonézia és Uganda – *jön a világra.*

Ha pedig a közelmúltat vizsgáljuk, azt látjuk, hogy 2010 *és 2015 között a
termékenységi ráta ugyancsak kilenc országban haladta meg az öt gyermek per
anya számot, *amelyek közül nyolc afrikai (Nigéria, Szomália, Mali, Csád,
Angola, Kongói Demokratikus Köztársaság, Burundi és Uganda).

Ezzel párhuzamosan két ellentétes trend is érvényesült: az EU-ban az
1960-as évek óta folyamatosan nőtt a népesség, ez azonban elsősorban a
bevándorlás következtében történt, amit a kommentátorok jelentős része
rendre elfelejt.

Ugyanakkor a természetes szaporulat és így* a termékenység már 1960 óta
folyamatosan csökken az unióban, és különösen az 1980-as évek óta tartósan
a 2-es szám alatt van; sőt, világszinten a térségünkben (EU28) a
legalacsonyabb ez a mutató* (1,6), ami azt fogja eredményezni, hogy* az EU
lesz a legelöregedettebb régió a világon. Ráadásul 1985 óta minden évben
többségben vannak a bevándorlók a kivándorlókhoz képest.*

A globális felmelegedés kapcsán *sokkal inkább arra kellene fókuszálni,
milyen életmódot élünk, hogyan fogyasztunk*, hiszen sokkal inkább ez
határozza meg, mennyire terheljük meg a környezetünket (extra
környezetszennyezéssel) és a saját testünket (extra kilókkal). Ma már a WHO
is elismeri, hogy – nagyon leegyszerűsítve – *életmódváltással sokkal
többet lehetne elérni,* mint az egészségügyi intézményekbe történő
beruházásokkal. (Ez persze nem azt jelenti, hogy ne volna szükség például *az
elmúlt évek mintegy 500 milliárdos vidéki egészségügyi fejlesztései után a
700 milliárdos budapesti fejlesztési projektekre, kórházépítésekre, sőt!)*

Erre is lehetne egy jó ellenpéldát hozni: A gyűrűk ura című film
szemkápráztató természeti szépségű forgatási helyszínét, a fejlődő
országnak semmiképpen nem mondható Új-Zélandot. Az Economist brit gazdasági
hetilap szerint az elsősorban ázsiai ­piacra exportáló állattenyésztés
önmagában 23 százalékkal növelte az országban az üvegházhatású gázok
mennyiségét.

Ahhoz, hogy megfeleljenek a klímaváltozás kapcsán meghatározott
célértékeknek, a szakértők szerint brutálisan, 30 százalékkal kellene
csökkenteni az ország második legnagyobb nemzetgazdasági bevételét hozó
állatállományt. Ami ennél is nagyobb probléma: Új-Zéland vizeinek
kétharmada annyira fertőzött – részben a legelésző állatállomány által
felhalmozott trágya miatt –, hogy már nem javallott bennük úszni sem.

A kérdés – ahogy azt a valóban méltán sztár Paul McCartney már régóta
szorgalmazza –: *nem **inkább az étrendünket kellene radikálisan
megváltoztatni, például kezdetnek húsmentes hétfőkkel („Meat Free Monday”)?* A
tömegfogyasztás és globális pazarlás környezetet terhelő aspektusai nem
elhanyagolhatók, hiszen* a megtermelt élelmiszerek 30 százaléka a szemétben
landol.*

*Az EU-ban évente 88 millió tonna élelmiszert dobnak ki, ami egy főre
vetítve 173 kilogrammnak felel meg. *A húsmentes hétfő kis lépés lenne egy
embernek, de nagy ugrás az emberiségnek. Főleg nekünk, magyaroknak,
ugyanis *körünkben
arányaiban több az elhízott, kövér ember,* így a hazai egészségügy és az
állami költségvetés is relatíve nagyobb kiadásokkal szembesül, mint
optimális volna.

Mindez miért releváns? Az Egészségügyi Világszervezet kimutatásai
szerint *leginkább
az életmód a felelős a korai halálozás, illetve a Magyarországon elterjedt
népbetegségek (például daganatos betegségek, szív- és érrendszeri
betegségek, cukorbetegség) kialakulásában*. A genetikai tulajdonságok húsz
százalékban tehetők felelőssé mindezekért. Míg az egészségügyi
intézményrendszer csupán tíz százalékban tudja a betegségekből fakadó
következményeket kezelni, addig a*z életmódváltás 35-40 százalékban képes
javítani az emberek egészségi állapotán.*

*A kezdő lépést tehát mindenkinek magának kell megtennie.*

*Lovászy László *

*A szerző az NKE tudományos főmunkatársa, stratégiai kormányzati
kutatásokat támogató miniszteri biztos, ENSZ-szakértő*
Magyar Nemzet

<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avast.com
<https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_-6793220658367712265_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190921/2b511dba/attachment.html>