[Grem] Reálbér-növekedésben Magyaro. a régió éllovas, innováció tekintetében lemaradt, egyebek / cseh közgazdász

[Emoke Greschik]

 Bérnövekedésben Magyarország a régiós éllovas – a cseh Raiffeisen vezető
közgazdásza a Makronómnak
<https://makronom.mandiner.hu/cikk/20190902_magyarorszag_az_elso_helyezett_realber_novekedesben_a_raiffeisen_cseh_kutatasvezetoje_a_makronomnak>
https://makronom.mandiner.hu/cikk/20190902_magyarorszag_az_elso_helyezett_realber_novekedesben_a_raiffeisen_cseh_kutatasvezetoje_a_makronomnak

Rádi Balázs

Az olcsó munkaerőre építő termelés idővel leépül és elhagyja régiónk
gazdaságait – véli *Helena Horská, aki szerin*t *külföldi befektetésekben
és bérnövekedésben Magyarország a régiós éllovas, amire szükség is van,
mert innovációs szempontból és gazdasági fejlettségben bőven van mit
behoznia.* Ha minden jól megy, a bérnövekedés folytatódik, a belső kereslet
és a költségvetési költekezés pedig valószínűleg uniós szinten is elegendő
lesz egy gazdasági lassulás átvészelésére.

*Hogyan értékeli Közép- és Kelet-Európa (KKE) növekedési kilátásait?*

A KKE-országok már hat éve stabilan növekednek és megközelítik a válság
előtti növekedési ütemet. Bár lassuló lendülettel, de a növekedés továbbra
is folytatódik. *A hazai keresletet erősen felhajtja többek között a bérek
gyors növekedése, de a külső kereslet visszafogja a régió gyarapodását. *

Az összes KKE-ország szorosan kapcsolódik az unió piacaihoz és részeseivé
váltak az európai értékláncoknak, azonban ez a becsatlakozás
kiszolgáltatottabbá tette gazdaságainkat az uniós gazdaságok fejlődésének.
*Csehország, Szlovákia és Magyarország sérülékenyebb mint **Lengyelország,
amely a többiekkel ellentétben hatalmas saját, helyi piaccal büszkélkedhet.*

A KKE-országok kivétel nélkül gyorsabban növekednek, mint nyugat-európai
társaik, ennek megfelelően az egy főre jutó GDP is megugrott
vásárlóerő-paritáson mérve, tehát gazdaságilag mindannyian szintet léptek.
Lengyelország és Szlovákia az uniós fejlettségi szint több mint hetven
százalékán áll, Csehország pedig az uniós átlag kilencven százalékán.

*És Magyarország?*

*A visegrádi országok közül csak Magyarország nem törte még át a hetven
százalékos határt, így sajnálatos módon gazdasági felzárkózása az elmúlt
évtizedekben lassabbnak számít.*

Magyarország folyamatosan zárkózik fel, viszont összességében ez lassabb
folyamat, mint a többi KKE-ország esetében.
2006-ban Magyarországon az egy főre jutó GDP az európai átlag 61 százalékát
érte el, 2017-ben pedig a 68 százalékát az Eurostat adatai alapján. Ezzel
szemben Lengyelország 51 százalékról 70 százalékra ugrott ugyanebben az
időszakban.

*Gazdasági szempontból melyik ország a legsikeresebb napjainkban? *

Mivel mérjük a gazdasági sikert? A gazdasági növekedés ütemével, az
árstabilitással, az alacsony munkanélküliségi rátával, esetleg a reálbérek
növekedésével? Ezek mind releváns mutatószámok. A KKE-blokk legfejlettebb
országa Csehország, ha az egy főre jutó GDP-t nézzük. *Lengyelország
viszont nagyon gyorsan növekedik és utoléri Szlovákiát. A fogyasztói árak
inflációja Lengyelországban a legalacsonyabb*, * Csehországban pedig a
munkanélküliség a legalacsonyab*b. *A nominális bérek növekedésében
Magyarország minden KKE-országot maga mögé utasít, * *de euróban számolva a
magyar átlagbér még a legalacsonyabb a KKE-országok között. *

*Említettük a nominális bért, de melyik KKE-ország érte el a legmagasabb
reálbér-növekedést az elmúlt tíz évben?*
*Magyarország az éllovas reálbér-növekedésben is*,szorosan mögötte
Lengyelországgal. Egyébként a KKE-országok viszonylatában a magyar bérek a
legalacsonyabb szintről indulnak, tehát most a történelmi lemaradásukat
hozzák be.

*Miért nem követte az infláció a bérnövekedést az elmúlt években? *

Az a benyomásom, hogy a bérnövekedési nyomás egy átalakulási folyamat
részének tekinthető, mely során
az alacsony bérköltségű gazdaság szintet lép és magasabb béreket
követelhet, mivel több hozzáadott értéket állít elő.

A szakszervezetek pedig az erős gazdasági növekedésre és a helyi gazdaságok
virágzására építenek, ebből merítenek erőt. A régió kormányai is
kihasználták a lehetőségeket és megemelték a (minimál) béreket.

*Meddig folytatódhat az erős bérnövekedés Magyarországon és a
KKE-országokban?*

Tekintettel a kezdeti bérlemaradásra, a bérek felzárkózása valószínűleg
folytatódik. Azonban a gazdaság lassulásával a bérnövekedés is egyre inkább
lassul majd. Ezzel egyidőben a teljes termelékenység növekedni fog és a
gazdaság bizonyos szektorai,
a munkaerő-igényes, olcsó munkaerőtől függő termelés elhagyja a piacainkat.

Ez elkerülhetetlen része az átalakulási folyamatnak, mely során sokkal
fejlettebb gazdaságokká alakulnak a régió országai.

*Nem akadályozná az erős bérnövekedést és a technológiaváltást, ha
képzetlen migránsokat importálnánk tömegesen? Ezzel a migránsok munkájából
élő vállalatok
<https://makronom.mandiner.hu/cikk/20190328_borjas_interju?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_makronom_201909>
járnának jól.*

Ahogy gazdaságilag szintet lép egy ország, úgy követelnek magasabb béreket
a dolgozók, tehát ha lenne is jövedelmi átcsoportosítás a tömeges
bevándorlással a munkaerőtől a munkát használó vállalatoknak, ez csak
átmeneti lenne. Másrészről a munkaerő irányított migrációja számos
országnak segíthet az elöregedő lakosság és a munkaerőhiány problémájának
megoldásában.

*Tudásra és tőkére talán még több szükség van. Mely országok voltak a
legsikeresebbek a külföldi közvetlen beruházások bevonzásában és az ipari
termelésben az elmúlt évtizedekben?*

*Az első helyezett ismét Magyarország,* amelyet Csehország követ.
*A magyar piac rendkívül vonzó volt a külföldi befektetők számára,reméljük
ez a jövőben is így marad.*

*Változott egyébként bármilyen irányba is a magyar gazdaságról kialakult
véleménye az elmúlt tíz évben?*

Véleményem szerint *Magyarország az elmúlt években kialakított egy saját,
nemzeti modellt és elkezdett jobban a nemzeti érdekekre fókuszálni. Eközben
viszont a magyarok továbbra is kevésbé szkeptikusak az unióval szemben,
mint a csehek*. Azt gondolom, hogy ha legyengülne az EU, akkor a
KEE-országok is vele gyengülnének. Az együttműködés ezért sokkal több
lehetőséget kínál fel számunkra, mint az elszigetelődés.

A csehekhez hasonlóan *a magyar gazdaság is jól látható előnyöket élvez az
uniós tagságból, bekapcsolódhatott az európai értékláncokba, közvetlen
külföldi tőkeberuházások vagy éppen uniós források érkeznek és így tovább.*

*Melyek a fő mozgatórugói, illetve a legsúlyosabb korlátai a magyar és a
KKE-gazdaságok fejlődésének?*

A magyar gazdaság növekedésének motorja a hazai kereslet, amit a magas
bérnövekedés hajt, a történelmi mélységbe csökkent munkanélküliség, a laza
költségvetési politika és a hagyományostól eltérő, unortodox monetáris
politika.
*Azonban Magyarország innovációs képesség és digitalizáció szempontjából a
többi KKE-ország mögött áll.*

*Az egyre digitalizálódó jövőben ez veszélyes lehet.*

Magyarországnak, Csehországnak és Szlovákiának van egy közös vakfoltja, a
gazdaságaikat jelentősen kitevő *autóipar*uk. Ha figyelembe vesszük az új
trendeket az autóiparban, és hozzáadjuk a KKE-országokra jellemző növekvő
munkaerőköltséget, arra jutunk, hogy ez a szektor* hamarosan károkat
szenvedhet el és csak az innovatív és rugalmas cégeknek lesz esélye
túlélni. *

*Milyen új szabályok szerint működik a jelenlegi innováció-orientált
gazdaság, amely szabályokra a KKE-országoknak is érdemes odafigyelnie?*

Állj készen, legyél rugalmas, aktív és nyitott az újdonságok irányába! A
KKE-országokra fokozottan érvényes, hogy *meg kell vizsgálnunk a régimódi
oktatási rendszerüket. Sürgősen át kell térnünk a tényalapú oktatásról a
kompetencia alapú oktatásra, *és ezt a váltást a lehető legjobban kell
lebonyolítanunk. A lakosság elöregedése és a képzett, illetve lassan a
képzetlen munkaerő hiánya is egyaránt *megkövetel egy olyan oktatási
rendszert, mely az élethosszig tartó tanulást támogatja. *

*Hogy látja a kilencvenes évek gazdasági átalakulását? Magyarország
elvesztette ipari kapacitásának jelentős részét, ebből eredően a piacokhoz
és tudásbázisokhoz való hozzáférését is – amit most igyekszik újjáépíteni. *

Ahogy már említettem, *Magyarország lépésről-lépésre egyre hatékonyabbá és
versenyképesebbé vált ahogy sikeresen beépült az európai
értékláncokba. A** „nyugati”
piacok nagy kihívások elé állították, hiszen többet követeltek minőségben*.
Természetesen a gazdasági átalakulás során minden KKE-ország veszített a
hagyományos (alacsonyabb kihívásokat jelentő) piacaiból, de idővel újakat
is szereztek.* A külföldi befektetők pedig hozták a tőkét, a tudást és a
know-how-t.*

*Hogy látja a külföldi tőke szerepét Közép- és Kelet Európában, illetve a
magyar gazdaságban? Piketty és társai
<https://makronom.mandiner.hu/cikk/20180121_a_sztarkozgazdasz_kiszamolta_hogy_tobb_profit_megy_ki_magyarorszagrol_nyugatra_mint_amennyi_unios_tamogatas_visszajon_thomas_piketty_a_makronomnak?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_makronom_201909>
szerint a KKE-országok külföldi tulajdonba kerültek, ami alacsony
bérhányadot és hatalmas profitkiáramlást eredményezett külföldre. *

A kilencvenes és kétezres éveket egyfajta transzformációs, vagy átalakulási
periódusnak tekintem, nem a gazdaságaink végső stádiumának. A gazdasági
átalakulás kezdetén többek között tőkére, tudásra, modern menedzsment
technikákra volt szükségünk, amit a piacgazdaságoktól tudtunk megszerezni.
Mára viszont a fő kihívás az, hogy olyan gazdaságokká váljunk, amelyek a
jelenleginél innovatívabbak, tudásközpontúak és a félkész termékek mellett
a végtermékek előállítását is célul tűzik ki, hogy az értéklánc aljáról
feljebb tudjunk mászni.

*Gyakran csak az uniós támogatások pozitív oldaláról beszélünk, miközben
ezek a támogatások tulajdonképp kompenzációnak tekinthetők
<https://makronom.mandiner.hu/cikk/20180318_visszacsorgas_igy_gazdagitja_nyugat_europat_a_visegradi_orszagokba_aramlo_unios_penz?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_makronom_201909>,
amiért megnyitottuk a KKE-piacokat az iparágainkat privatizáló
nyugat-európai vállalatok előtt. Több kutatás is rámutat, hogy az EU-pénzek
számos csatornán keresztül visszacsorognak a támogatást nyújtó országokba.
Mit gondol erről?  *

Valószínűleg a profit vagy osztalék kiáramlására gondolnak, dea külföldi
beruházás nem jótékonykodás. A befektetők kockázatot vállalnak és ha minden
jól alakul, akkor bezsebelik a profitot.* Ez egyébként egy win-win helyzet,
mindkét fél nyer. Nem csak befektetők, de a kedvezményezettek is egyaránt
profitálnak a beruházásokból. **Ha az uniós forrásokat „okosan” fektetik
be, pozitív tovagyűrűző hatásokra lehet számítani. Szerintem az előnyök
felülmúlják a hátrányokat.*

*Mikor várható a következő gazdasági recesszió? A KKE-országok mennyire
válságállóak?*

*Nem számítok válságra a közeljövőben, csupán a növekedés lassulására.*
A hazai kereslet és költségvetési költekezés valószínűleg elegendő lesz a
gazdasági lassulás áthidalására az EU-ban.

*Ugyanakkor nem zárhatjuk ki a kereskedelmi háború kiszélesedésének
veszélyét sem, mely vagy az USA és Kína, vagy az USA és Európa között
történhet meg, habár ennek a valószínűsége alacsony, hiszen az Egyesült
Államok gazdasága is sérülne. Ráadásul az USA-ban hamarosan elnökválasztás
lesz.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20190902/20550ee2/attachment.html>