<div dir="ltr">
<h1><a href="https://makronom.mandiner.hu/cikk/20190902_magyarorszag_az_elso_helyezett_realber_novekedesben_a_raiffeisen_cseh_kutatasvezetoje_a_makronomnak">Bérnövekedésben Magyarország a régiós éllovas – a cseh Raiffeisen vezető közgazdásza a Makronómnak</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px"><a href="https://makronom.mandiner.hu/cikk/20190902_magyarorszag_az_elso_helyezett_realber_novekedesben_a_raiffeisen_cseh_kutatasvezetoje_a_makronomnak">https://makronom.mandiner.hu/cikk/20190902_magyarorszag_az_elso_helyezett_realber_novekedesben_a_raiffeisen_cseh_kutatasvezetoje_a_makronomnak</a></div>
<div style="margin:5px 5px 5px 0px"><img src="https://mandiner.hu/attachment/0289/288767_foprofil.jpg" style="width: 120px; margin-right: 15px; border: 4px solid rgb(224, 224, 217);" align="left"><br><span style="text-transform:uppercase;font-weight:700">Rádi Balázs</span> <br><span></span></div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
</div>
<p class="gmail-lead">
Az olcsó munkaerőre építő termelés idővel leépül és elhagyja
régiónk gazdaságait – véli <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Helena Horská, aki szerin</b></span>t <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>külföldi
befektetésekben és bérnövekedésben <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Magyarország a régiós éllovas</span>, amire
szükség is van, mert innovációs szempontból és gazdasági fejlettségben <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
bőven van mit behoznia</span>.</b></span> Ha minden jól megy, a bérnövekedés folytatódik, a
belső kereslet és a költségvetési költekezés pedig valószínűleg uniós
szinten is elegendő lesz egy gazdasági lassulás átvészelésére.
</p>
<div id="gmail-article_billboard1" class="gmail-nbanner">
</div>
<div class="gmail-text">
<p><strong>Hogyan értékeli Közép- és Kelet-Európa (KKE) növekedési kilátásait?</strong></p>
<p>A KKE-országok már hat éve stabilan növekednek és megközelítik a
válság előtti növekedési ütemet. Bár lassuló lendülettel, de a növekedés
továbbra is folytatódik. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A hazai keresletet erősen felhajtja többek
között a bérek gyors növekedése, de a külső kereslet visszafogja a régió
gyarapodását. </b></span></p>
<p>Az összes KKE-ország szorosan kapcsolódik az unió piacaihoz és
részeseivé váltak az európai értékláncoknak, azonban ez a becsatlakozás
kiszolgáltatottabbá tette gazdaságainkat az uniós gazdaságok
fejlődésének.</p>
<div class="gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Csehország, Szlovákia és Magyarország<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> sérülékenyebb</span> mint </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Lengyelország, amely a többiekkel ellentétben hatalmas saját, helyi piaccal büszkélkedhet.</b></span></div>
<p>A KKE-országok kivétel nélkül gyorsabban növekednek, mint
nyugat-európai társaik, ennek megfelelően az egy főre jutó GDP is
megugrott vásárlóerő-paritáson mérve, tehát gazdaságilag mindannyian
szintet léptek. Lengyelország és Szlovákia az uniós fejlettségi szint
több mint hetven százalékán áll, Csehország pedig az uniós átlag
kilencven százalékán.</p>
<p><strong>És Magyarország?</strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A visegrádi országok közül csak Magyarország nem törte még át a
hetven százalékos határt, így sajnálatos módon <span style="background-color:rgb(234,209,220)">gazdasági felzárkózása az
elmúlt évtizedekben lassabbnak számít.</span></b></span></p>
<p>Magyarország folyamatosan zárkózik fel, viszont összességében ez lassabb folyamat, mint a többi KKE-ország esetében.</p>
<div class="gmail-keretes">2006-ban Magyarországon az egy főre jutó GDP az európai átlag 61 százalékát érte el, 2017-ben pedig a 68 százalékát az Eurostat adatai alapján. Ezzel szemben Lengyelország 51 százalékról 70 százalékra ugrott ugyanebben az időszakban.</div>
<div class="gmail-fb-page gmail-fb_iframe_widget" href="https://www.facebook.com/makronom.mandiner/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_makronom_201909?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_makronom_201909"><span style="vertical-align:bottom;width:500px;height:180px"></span></div>
<p>
<strong><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Gazdasági szempontból melyik ország a legsikeresebb napjainkban</span>? </strong></p>
<p>Mivel mérjük a gazdasági sikert? A gazdasági növekedés ütemével, az
árstabilitással, az alacsony munkanélküliségi rátával, esetleg a
reálbérek növekedésével? Ezek mind releváns mutatószámok. A KKE-blokk
legfejlettebb országa Csehország, ha az egy főre jutó GDP-t nézzük.
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Lengyelország viszont nagyon gyorsan növekedik és utoléri Szlovákiát. A
fogyasztói árak inflációja Lengyelországban a legalacsonyabb</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
Csehországban pedig a munkanélküliség a legalacsonyab</b></span>b. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A nominális
bérek növekedésében Magyarország minden KKE-országot maga mögé utasít, </b></span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>de euróban számolva a magyar átlagbér még a legalacsonyabb a
KKE-országok között. </b></span></p>
<p><strong>Említettük a nominális bért, de melyik KKE-ország érte el a legmagasabb reálbér-növekedést az elmúlt tíz évben?</strong></p>
<div class="gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Magyarország az éllovas reálbér-növekedésben is</b></span>,szorosan mögötte Lengyelországgal. Egyébként a KKE-országok
viszonylatában a magyar bérek a legalacsonyabb szintről indulnak, tehát
most a történelmi lemaradásukat hozzák be. </div>
<p><strong>Miért nem követte az infláció a bérnövekedést az elmúlt években? </strong></p>
<p>Az a benyomásom, hogy a bérnövekedési nyomás egy átalakulási folyamat részének tekinthető, mely során</p>
<div class="gmail-keretes">az alacsony bérköltségű gazdaság szintet lép és magasabb béreket követelhet, mivel több hozzáadott értéket állít elő.</div>
<p>A szakszervezetek pedig az erős gazdasági növekedésre és a helyi
gazdaságok virágzására építenek, ebből merítenek erőt. A régió kormányai
is kihasználták a lehetőségeket és megemelték a (minimál) béreket.</p>
<p><strong>Meddig folytatódhat az erős bérnövekedés Magyarországon és a KKE-országokban?</strong></p>
<p>Tekintettel a kezdeti bérlemaradásra, a bérek felzárkózása
valószínűleg folytatódik. Azonban a gazdaság lassulásával a bérnövekedés
is egyre inkább lassul majd. Ezzel egyidőben a teljes termelékenység
növekedni fog és a gazdaság bizonyos szektorai,</p>
<div class="gmail-keretes">a munkaerő-igényes, olcsó munkaerőtől függő termelés elhagyja a piacainkat.</div>
<p>Ez elkerülhetetlen része az átalakulási folyamatnak, mely során sokkal fejlettebb gazdaságokká alakulnak a régió országai.</p>
<p><strong>Nem akadályozná az erős bérnövekedést és a technológiaváltást, ha képzetlen migránsokat importálnánk tömegesen? Ezzel a <a target="_blank" href="https://makronom.mandiner.hu/cikk/20190328_borjas_interju?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_makronom_201909">migránsok munkájából élő vállalatok</a> járnának jól.</strong></p>
<p>Ahogy gazdaságilag szintet lép egy ország, úgy követelnek magasabb
béreket a dolgozók, tehát ha lenne is jövedelmi átcsoportosítás a
tömeges bevándorlással a munkaerőtől a munkát használó vállalatoknak, ez
csak átmeneti lenne. Másrészről a munkaerő irányított migrációja számos
országnak segíthet az elöregedő lakosság és a munkaerőhiány
problémájának megoldásában. </p>
<p><strong>Tudásra és tőkére talán még több szükség van.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Mely országok
voltak a legsikeresebbek a külföldi közvetlen beruházások bevonzásában
és az ipari termelésben az elmúlt évtizedekben?</span></strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az első helyezett ismét Magyarország,</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> amelyet Csehország követ.</span></span></p>
<div class="gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A magyar piac rendkívül vonzó volt a külföldi befektetők számára,reméljük ez a jövőben is így marad.</b></span></div>
<p><strong>Változott egyébként bármilyen irányba is a magyar gazdaságról kialakult véleménye az elmúlt tíz évben?</strong></p>
<p>Véleményem szerint <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Magyarország az elmúlt években kialakított egy
saját, nemzeti modellt és elkezdett jobban a nemzeti érdekekre
fókuszálni. Eközben viszont a magyarok továbbra is kevésbé <span style="background-color:rgb(217,234,211)">szkeptikusak </span>
az unióval szemben,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> mint a csehek</span></b></span>. Azt gondolom, hogy ha legyengülne az
EU, akkor a KEE-országok is vele gyengülnének. Az együttműködés ezért
sokkal több lehetőséget kínál fel számunkra, mint az elszigetelődés.</p>
<p>A csehekhez hasonlóan <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a magyar gazdaság is jól látható előnyöket
élvez az uniós tagságból, bekapcsolódhatott az európai értékláncokba,
közvetlen külföldi tőkeberuházások vagy éppen uniós források érkeznek és
így tovább.</b></span></p>
<p><strong>Melyek a fő mozgatórugói, illetve a legsúlyosabb korlátai a magyar és a KKE-gazdaságok fejlődésének?</strong></p>
<p>A magyar gazdaság növekedésének motorja a hazai kereslet, amit a
magas bérnövekedés hajt, a történelmi mélységbe csökkent
munkanélküliség, a laza költségvetési politika és a hagyományostól
eltérő, unortodox monetáris politika.</p>
<div class="gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Azonban Magyarország innovációs képesség és digitalizáció szempontjából a többi KKE-ország mögött áll.</b></span></div><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az egyre digitalizálódó jövőben ez veszélyes lehet.</b></span></p>
<p>Magyarországnak, Csehországnak és Szlovákiának van egy közös
vakfoltja, a gazdaságaikat jelentősen kitevő <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>autóipar</b></span>uk. Ha figyelembe
vesszük az új trendeket az autóiparban, és hozzáadjuk a KKE-országokra
jellemző növekvő munkaerőköltséget, arra jutunk, hogy ez a szektor<b>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">hamarosan károkat szenvedhet el</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> és csak az innovatív és rugalmas
cégeknek lesz esélye túlélni. </span></b></p>
<p><strong>Milyen új szabályok szerint működik a jelenlegi
innováció-orientált gazdaság, amely szabályokra a KKE-országoknak is
érdemes odafigyelnie?</strong></p>
<p>Állj készen, legyél rugalmas, aktív és nyitott az újdonságok
irányába! A KKE-országokra fokozottan érvényes, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>meg kell
vizsgálnunk a régimódi oktatási rendszerüket. Sürgősen át kell térnünk a
tényalapú oktatásról a kompetencia alapú oktatásra, </b></span>és ezt a váltást a
lehető legjobban kell lebonyolítanunk. A lakosság elöregedése és a
képzett, illetve lassan a képzetlen munkaerő hiánya is egyaránt
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>megkövetel egy olyan oktatási rendszert, mely az élethosszig tartó
tanulást támogatja. </b></span></p>
<p><strong>Hogy látja a kilencvenes évek gazdasági átalakulását?
Magyarország elvesztette ipari kapacitásának jelentős részét, ebből
eredően a piacokhoz és tudásbázisokhoz való hozzáférését is – amit most
igyekszik újjáépíteni. </strong></p>
<p>Ahogy már említettem, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Magyarország lépésről-lépésre egyre hatékonyabbá és versenyképesebbé vált ahogy sikeresen beépült az európai értékláncokba. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">A</span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> „nyugati” piacok
nagy kihívások elé állították, hiszen többet követeltek minőségben</b></span>.
Természetesen a gazdasági átalakulás során minden KKE-ország veszített a
hagyományos (alacsonyabb kihívásokat jelentő) piacaiból, de idővel
újakat is szereztek.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A külföldi befektetők pedig hozták a tőkét, a
tudást és a know-how-t.</b></span></p>
<p><strong>Hogy látja a külföldi tőke szerepét Közép- és Kelet Európában, illetve a magyar gazdaságban? <a target="_blank" href="https://makronom.mandiner.hu/cikk/20180121_a_sztarkozgazdasz_kiszamolta_hogy_tobb_profit_megy_ki_magyarorszagrol_nyugatra_mint_amennyi_unios_tamogatas_visszajon_thomas_piketty_a_makronomnak?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_makronom_201909">Piketty és társai</a>
szerint a KKE-országok külföldi tulajdonba kerültek, ami alacsony
bérhányadot és hatalmas profitkiáramlást eredményezett külföldre. </strong></p>
<p>A kilencvenes és kétezres éveket egyfajta transzformációs, vagy
átalakulási periódusnak tekintem, nem a gazdaságaink végső stádiumának. A
gazdasági átalakulás kezdetén többek között tőkére, tudásra, modern
menedzsment technikákra volt szükségünk, amit a piacgazdaságoktól
tudtunk megszerezni. Mára viszont a fő kihívás az, hogy olyan
gazdaságokká váljunk, amelyek a jelenleginél innovatívabbak,
tudásközpontúak és a félkész termékek mellett a végtermékek előállítását
is célul tűzik ki, hogy az értéklánc aljáról feljebb tudjunk mászni.</p>
<p><strong>Gyakran csak <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az uniós támogatások </span>pozitív oldaláról beszélünk, miközben ezek a támogatáso<span style="background-color:rgb(217,234,211)">k tulajdonképp <a target="_blank" href="https://makronom.mandiner.hu/cikk/20180318_visszacsorgas_igy_gazdagitja_nyugat_europat_a_visegradi_orszagokba_aramlo_unios_penz?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_makronom_201909">kompenzációnak tekinthetők</a>,
amiért megnyitottuk a KKE-piacokat az iparágainkat privatizáló
nyugat-európai vállalatok előtt</span>. Több kutatás is rámutat, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> az
EU-pénzek</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> számos csatornán keresztül visszacsorognak </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a támogatást nyújtó
országokba. </span>Mit gondol erről? </strong></p>
<p>Valószínűleg a profit vagy osztalék kiáramlására gondolnak, dea külföldi beruházás nem jótékonykodás. A befektetők kockázatot vállalnak és ha minden jól alakul, akkor
bezsebelik a profitot.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Ez egyébként egy win-win helyzet, mindkét fél
nyer. Nem csak befektetők, de a kedvezményezettek is egyaránt
profitálnak a beruházásokból. </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ha az uniós forrásokat „okosan” fektetik
be, pozitív tovagyűrűző hatásokra lehet számítani. Szerintem az előnyök
felülmúlják a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">hátrányokat.</span></b></span></p>
<p><strong><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Mikor várható a következő gazdasági recesszió</span>? A KKE-országok mennyire válságállóak?</strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Nem számítok <span style="background-color:rgb(234,209,220)">válság</span>ra a közeljövőben, csupán a növekedés <span style="background-color:rgb(217,234,211)">lassulására.</span></b></span></p>
<div class="gmail-keretes">A hazai kereslet és költségvetési költekezés valószínűleg elegendő lesz a gazdasági lassulás áthidalására az EU-ban.</div>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ugyanakkor nem zárhatjuk ki a kereskedelmi háború kiszélesedésének
veszélyét sem, mely vagy az USA és Kína, vagy az USA és Európa között
történhet meg, habár ennek a valószínűsége alacsony, hiszen az Egyesült
Államok gazdasága is sérülne. Ráadásul az USA-ban hamarosan
elnökválasztás lesz.</b></span></p>
</div>
</div>