[Grem] Evolúció

[Emoke Greschik]

Kedves Lista!
A két utolsó levél gyakorlatilag ugyanakkor jelent meg, ezért ismét*
bemásolom azt a levelet,* amelyet *Greschik Gyuszi írt Baják Lacinak*, és
kitörlöm alóla a korábbi levelezést, hogy a moderátori kérésem se merüljön
feledésbe.
Továbbá még egyszer felhívom a figyelmet az előző levélre is, ami a Havasi
Kati által kiküldött Darwinról szóló cikket foglalja össze.
Szeretettel,
Emőke / Mőci
Kedves Laci!

Az állítás, miszerint „ahol a tudomány végződik, (ahol már nem tud érvényes
válaszokat adni) ott kezdődik a hit” minimum félrevezető.  Nem csak azért
félrevezető, mert pl. a teológia is tudomány -- ez a csöpp korrekció csak a
lényegtelen felszínt súrolja, és annyival javítható is volna, ha az
állítást a „természettudományra” vonatkoztatnánk.  Az sem a lényegi (csak
járulékos) gond ezzel az állítással, hogy azt sugallja, hogy a hit és a
(természet-)todomány egymással ellentétesek volnának, egymást (legalábbis
valamilyen formában, bizonyos összefüggésekben) kizárnák.  Mindez nem igaz
-- de mégsem ez az állítással a lényegi gond.

A lényegi gondot most hirtelen talán úgy ragadnám meg, hogy ez a kijelentés
a hit félreértésén alapul, és fogalmi zavarból ered.  De mutatós, és a
liberális-racionalista világképhez szokott elménk számára kézzel fogható.
És mutatüsséga miatt további félreértéseket is szül, illetve előítéleteket,
tévedéseket erősít meg.  Akár Lenin vagy Darwin is mondhatták volna,
legfeljebb a rosszindulat mértékében vannak különbségek.

A hit egyfelől az, amikor az intellektus elfogadja saját végességét és
felismeri, hogy mindama dolgok mögött és bennük, amiket ő vizsgálni képes
vagy amikről egyáltalán fogalmat tud alkotni -- állat, evolúció, fizika,
művészet --, van valaki, akiből azok végülis mind fakadnak-fakadtak.  De a
hit személyes kapcsolat is -- Istennel.  Mint amikor a gyermek megöleli
anyját -- vagy gyűlölettel ellöki magától, de személyes kapcsolatban van
vele.  A hit az Isten személyére való tekintés is.  Aztén, ezekből
természetes módon (de nem minden esetben szükségszerűen) következő harmadik
oldala ugyanannak a hitnek, éspedig az ember főhajtása az előtt a tudás
előtt, amit Istentől kap azokon keresztül, akik előtte ezt a személyes
kapcsolatot élték és annak tisztán látásának megtartásában munkálkodtak: az
Egyháztól kapott tudás elfogadása.  Biztos vagyok benne, hogy más jobban is
ki lehetne fejezni a hit különféle vetületeit..
 .  Nem gondolkoztam ezen eleget.  Dehát a hit (kereszzény) lényegén
gondolkodtak már óriások előttem, szégyen, hogy nem tudok tőlük idézni.

Mindenesetre az a gondolat, hogy a hit ott kezdődik, ahol a tudomány véget
ér, a föntieket, a lényeget, félresöpörve hamis dolgot állít és téves
előítéleteket sugall.  A valóság az, hogy Isten és ember személyes
kapcsolata, a Krisztus által az addiginél minőségileg tágabbra nyitott
tudás, és ennek személyes elfogadása nem ott kezdődik, ahol a tudomány
véget ér, ahol az utübbi valamire nem tud választ adni.  A tudománynak
ilyeténképpen igazábl semmi köze nincs a hitnek.  Legfeljebb a tudomány
válaszai, kérdései és módszerei erőszítik a hitet, amennyiben hozzájásulnak
ahhoz, hogy az ember jobban megérti a világot és benne a maga helyét.  Ahol
a tudomány választ ad valamire, ott a hit másképp és sokszor jobban
erősöthet, mint a tudomány nélkül.

Lehet, hogy ha valaki nem hisz, ha valaki nem a saját végességét és Isten
személyét éli meg a tudományos megismerésben munkálkodva, az mindezt nem
látja.

Adja az Úr, hogy minél többen minél jobban lássuk.  Mert ahogy a
szentírásból (és a történelemből, és a saját életünkből) is tudjuk: a hit,
a természetfölötti meglátása a „homályos üvegen” való látás léformájában
nem szükségszerű sajátja létünknek.  A hitet, a helyünk ismeretét a
világban el lehet veszíteni, meg lehet kapni-szerezni.  De mint Krisztus
óta tudjuk, ha valakiben halálakir nincs meg a hit, akkor nem képes
elfogadni azt a mentőövet amit létének Isten felajánlott, és elkárhozik.
Ennél fontosabb, és gyakorlatiasabb, kérdése nem lehet az az emberi létnek.

És mindennek semmi de semmi köze ahhoz, hogy a tudomány meddig ér és mit
válaszol meg.  A tudomány a teremtett világ vizsgálata, már amennyire erre
az ember képes.  Hogyan is lehetne ellentmondásban a teremtett világ
vizsgálata a teremtővel, a benne való hittel?  Ha valaki ellentmondást lát,
akkor vagy a hit, vagy a tudomány lényegét nem érti.

Gyuszi
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20191026/8d2b60d4/attachment.html>